A kormány generátorokat vásárol Dnyipropetrovszk, Donyeck, Zaporizsja, Odessza, Szumi, Harkiv és Csernyihiv megyék számára a nehéz energiahelyzetre való tekintettel – jelentette be szerdán Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az LB.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterelnök azt írta: „A kormány rendeletet fogadott el, amely 2,56 milliárd hrivnyát különít el az állami költségvetés tartalékalapjából mobil elosztott energiatermelő berendezések beszerzésére – hő- és villamosenergia-termelésre ott, ahol arra a legnagyobb szükség van.”
Szviridenko megjegyezte, hogy ezeket az alapokat nagy teljesítményű generátorok vásárlására fogják fordítani Dnyipropetrovszk, Donyeck, Zaporizzsja, Odessza, Szumi, Harkiv és Csernyihiv megyék számára. Ezeket a berendezéseket átirányíthatják más régiókba, ahol sürgős szükség van rájuk.
A kormányfő hozzátette, hogy a beszerzést egyszerűsített eljárás szerint, a határidők elhalasztása nélkül fogják lebonyolítani. Külön azonosítottak egy felelős megrendelőt, és egyértelmű eljárást dolgoztak ki a hő-, vízellátási és szennyvízkezelési létesítmények energiatermelésének felhasználására.
„Az energetikai infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadásokkal szemben nemcsak nagy energiatermelő létesítményekre van szükségünk, hanem kisebb, elosztott energiatermelő létesítményekre is – függetlenül a központosított hálózatok működésétől”
Ukrajnának két olyan régiója van, ahol nem nőtt a szegénységi szint 2021-hez képest, ezek Kárpátalja és Csernyivci megye – jelentette ki csütörtökön Ljudmila Cserenko, a Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet életszínvonal-kutatási osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Cserenko elmondása szerint „ez két olyan régió, amelyeket feltételesen nem érintett a háború, pontosan a szegénység mértékével összefüggésben.” Mint jelezte, a többi megyében nőtt a szegénység, csak eltérő módon. A szegénység észrevehetően nőtt az északi Csernyihiv és Szumi megyékben.
A szakember elmondása szerint az olyan régiókban, mint Kijev, Harkiv és Dnyipropetrovszk, nem nőtt ilyen jelentősen a szegénységi szint. „Ukrajnában átlagosan 1,7-szeres a növekedés, ezekben a régiókban pedig hozzávetőlegesen 1,3-1,5-szeres, vagyis 30-50%-os. Azaz kisebb mértékben szenvedtek. Ez annak köszönhető, hogy ezek a gazdasági húzórégiók voltak, és a háború közelsége ellenére azok is maradtak” – mutatott rá.
Cserenko arról is beszámolt, hogy Herszonban nagyon nehéz a helyzet, „mert egyszerűen nincs munkahely”. Amellett, hogy a harcok állandó nagyon közeli veszélye áll fenn, továbbra is nagy gondjaik vannak a gazdaságot illetően – emlékeztetett.
A szakember utalt arra, hogy az Állami Statisztikai Szolgálat a háborús időszakban minden vizsgálatot leállított. „Ezért nincs hivatalos statisztika arról, hogy mi történik a háztartások szintjén. 2023 végén azonban az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek a támogatásával az Állami Statisztikai Szolgálathoz hasonló módszertannal tanulmányt készítettek az ukrán háztartások életkörülményeiről” – mondta el Ljudmila Cserenko.
A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára az új lakások építése 5-6 hónapot vesz igénybe, és viszonylag olcsó lesz. A házakat a viszonylag biztonságos régiókban építik majd fel – jelentette be Kirilo Timosenko, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője, számolt be az Interfax-Ukrajna.
„Ezek Ukrajna viszonylag biztonságos régióiban történő építkezések: Kijevben, Dnyipropetrovszkban, Vinnicjában, Csernyivciben stb. Összesen 16 megye. Vagyis nemcsak moduláris, hanem többemeletes házak építése azok számára, akik az ideiglenesen megszállt területekről költöztek el. Kényelmes lakásnak kell lennie, iskolával és parkolókkal a közelben” – mondta Timosenko.
Elmondása szerint az ilyen házak építése a Fast Recovery plan (Ukrajna gyors helyreállítási terve) keretében mindössze öt-hat hónapot vesz igénybe, és viszonylag olcsó – körülbelül 700 dollár/négyzetméterenként bútorozott lakás esetében. Egyben hozzátette, már kiválasztották a megfelelő telkeket.
„Az ideiglenesen lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek mindaddig élhetnek ezekben a lakásokban, amíg régiójukat fel nem szabadítják. Amikor pedig visszatérnek otthonaikba, ezeket a lakásokat átadják az ukrán honvédeknek, a rendfenntartóknak és az egészségügyi dolgozóknak. Azoknak, akiknek lakhatási gondjaik vannak” – közölte az Elnöki Hivatal helyettes vezetője.
