A szerbek köszönik szépen, de egyre kevésbé kérnek az Európai Unióból és úgy vélik, hogy országuk vagy sokára, vagy sohasem lesz az EU tagállama.
Az utóbbi három évben Szerbiában folyamatosan csökken azok száma, akik támogatják az ország európai uniós csatlakozását – idézte a vajdasági Szabad Magyar Szó a Faktor Plus közvélemény-kutató intézet felmérését.
Az elmúlt évben a megkérdezettek 38 százaléka vélekedett úgy, hogy nem kell csatlakozni az unióhoz, 35 százalékuk szerint csatlakozni kellene, 27 százalékuknak pedig nem volt véleménye.
Vladimir Pejic, a Faktor Plus igazgatója szerint az uniós csatlakozásnak Szerbiában 2000-2005 között volt a legnagyobb a támogatottsága. A csökkenés Észak-Montenegró elszakadásával kezdődött, majd Koszovó önállósulásával folytatódott. A szakértő szerint olyan alacsony, mint most, még nem volt azok száma, akik a csatlakozást preferálták.
Míg 2017-ben a szerbek 36 százaléka gondolta azt, hogy 2024 után Szerbia csatlakozik az EU-hoz, egyharmaduk pedig azon a véleményen volt, hogy ez soha nem történik meg, 2018-ban már csak egy százalékuk gondolta úgy, hogy 2025-ben az ország EU-tag lesz, 19 százalékuk szerint 2030 a reális évszám, 33 százalékuk szerint Szerbia soha nem lesz az Európai Unió tagja.
Az elmúlt évben ez is negatív irányban változott. A megkérdezettek 17 százaléka szerint 2030-ig Szerbia tagja lesz az EU-nak, 36 százalékuk szerint viszont ez soha nem történik meg.
Összefognak a nyugat-balkáni országok az uniós tagság érdekében. A nyugat-balkáni országok állam- és kormányfőinek harmadik tiranai csúcstalálkozóján a felek megegyeztek, hogy szorosabbra fogják fűzni diplomáciai kapcsolataikat, hogy nagyobb eséllyel kérvényezhessék uniós csatlakozásukat. A diplomáciai közeledés végső célja egy Kis-Schengen, vagyis egy regionális szabadpiaci övezet létrehozása lenne.
„Senki sem juthat előre egymaga. Több tagállam azért nem akar velünk társulni, mert kicsik vagyunk és gyenge a gazdaságunk. Együtt viszont egy ütőképes áru- és munkaerőpiacot hozhatunk létre. Ha nem társulunk, csak a túlélésre lesz energiánk, márpedig egyre több fiatal hagyja el az országainkat: Bulgáriát, Horvátországot, Albániát, Észak-Macedóniát és Szerbiát” – mondta Aleksandar Vučić, szerb államfő.
Bosznia és Koszovó nem küldött képviselőt a csúcstalálkozóra, ugyanis Hashim Thaci koszovói elnök nem hajlandó részt venni a találkozókon, amíg Szerbia és Bosznia-Hercegovina nem ismeri el országának függetlenségét.
A hat nyugat-balkáni ország az uniós csatlakozás különböző szakaszánál tart, Brüsszel pedig 1,2 milliárd eurós hitelt ígért a felzárkóztatásra. A tervek szerint a következő, Szerbiában tartandó találkozóra a tagok a Világbankkal és az Európai Bizottsággal karöltve kidolgoznak egy fejlesztési tervet.
