Hamarosan bemutatják az Ukrajnának nyújtandó jóvátételi hitel változatait. Ezenkívül az európai országok megállapodtak abban, hogy szankciókkal folytatják a nyomásgyakorlást Oroszországra – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke X-oldalán.
Európa bővíti az együttműködést a védelmi ipari szektorban, és jól halad a jóvátételi hitellel kapcsolatos munkában, amelynek lehetőségeit hamarosan bemutatják, mondta az Európai Bizottság elnöke.
Az elszántak Koalíciója megvitatta a sürgős energiaellátás szükségességét a tél közeledtével, valamint Ukrajna légvédelmének megerősítésének szükségességét.
A Koalíció céltudatos és produktív ülést tartott. A nyomásgyakorlás továbbra is az egyetlen nyelv, amelyet Oroszország megért, és a szövetségeseinkkel és barátainkkal összehangolt szankciók kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz ültessük, írta von der Leyen.
Az Európai Bizottság megállapodott Ukrajnával abban, hogy 2 milliárd eurót különít el drónok gyártására, a finanszírozásnak segítenie kell a védelmi képességek megerősítését és a csúcstechnológiák fejlesztését – jelentette be kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli Európai Bizottsági Kollégium biztonsági ülésének kezdete előtt, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint von der Leyen elmondta: „Ha továbbra is úgy gondoljuk, hogy Ukrajna az első védelmi vonalunk, akkor növelnünk kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Ezért állapodtunk meg konkrétan Ukrajnával abban, hogy most összesen 2 milliárd eurót költünk drónokra.”
Az Európai Bizottság elnöke szerint a finanszírozásnak segítenie kell Ukrajnát saját védelmi képességeinek megerősítésében, és egyúttal az Európai Unió számára hasznos csúcstechnológiák fejlesztésében. „Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy bővítse és kihasználja a benne rejlő összes lehetőséget. És természetesen az EU számára is lehetővé teszi, hogy profitáljon ebből a technológiából” – magyarázta Ursula von der Leyen.
Az Európai Unió 200 millió eurót különít el az ukrán iskolák számára a gyermekek étkeztetésére, jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrán gyermekek hazatéréséért küzdő Nemzetközi Koalíció a New York-i ENSZ-közgyűlés alkalmából megtartott beszédében, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Nem nyugszunk, amíg az (Oroszország által elrabolt – szerk.) ukrán gyerekek haza nem térnek, de tudom, hogy a belső szükségletek is óriásiak” – mondta von der Leyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz és Olena Zelenszka first ladyhez fordulva. „Ezért ma örömmel jelentem be, hogy készen állunk arra, hogy mintegy 200 millió eurót különítsünk el iskolai étkeztetések biztosítására. Önök elmondták, mennyire fontos, és én örömmel támogatom.”
Az ukrán gyermekek elrablása miatti oroszországi felelősségre vonáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatásról szólva az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy az EU finanszírozza az ukrán ügyészek munkáját, „hogy a családok láthassák, hogy az igazságszolgáltatás győzedelmeskedik”. Hozzátette, hogy az UNICEF-fel közösen az EU több mint 10 millió eurót fektet be, „hogy amikor a gyerekek visszatérnek, ne csak szívesen látják őket, hanem segítsék őket a rehabilitációban, a tanulásban és természetesen abban is, hogy újra álmodhassanak a jövőről”.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió 200 millió eurót különít el az ukrán iskolák számára a gyermekek étkeztetésére, jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrán gyermekek hazatéréséért küzdő Nemzetközi Koalíció a New York-i ENSZ-közgyűlés ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1758744540
[modified] => 1758705241
)
[title] => Ursula von der Leyen: az EU 200 millió eurót különít el az ukrán iskoláknak étkeztetésre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=63866&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63866
[uk] => 63858
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 63859
[image] => Array
(
[id] => 63859
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1758647173-705.jpg
[original_lng] => 72161
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1758647173-705-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1758647173-705-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1758647173-705.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1758647173-705.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1758647173-705.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1758647173-705.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1758647173-705.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1758694443:12
[_thumbnail_id] => 63859
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1512
[_algolia_sync] => 412781155002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 669498
[1] => 1054687
[2] => 18557
)
[tags_name] => Array
(
[0] => étkeztetés
[1] => ukrán iskolák támogatása
[2] => Ursula von der Leyen
)
)
[3] => Array
(
[id] => 63772
[content] =>
Az Európai Unió tervet dolgoz ki, amelynek keretében a befagyasztott orosz vagyonból úgynevezett „jóvátételi kölcsönt” nyújtana Ukrajnának – számolt be az rbc.ua híportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint meg nem nevezett tisztviselők a hírügynökségnek elmondták, az EU kezdeményezése előírja, hogy Ukrajna csak azután fizeti vissza a kölcsönt, hogy Oroszország kártalanítja a háború következtében keletkezett károkérrt. Az ötlet koncepcióját a múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mutatta be. Mindez az Ukrajnának nyújtott közvetlen katonai segélyek csökkentésének hátterében történt.
Von der Leyen szerint a hitelt az orosz jegybank nyugati országokban befagyasztott eszközeihez kötött pénzből lehetne biztosítani. Magukat az eszközöket nem koboznák el, ami számos uniós ország számára elfogadhatatlan. Az új elképzelés szerint az EU az orosz eszközöket az Európai Bizottság által kibocsátott nulla kuponos kötvényekkel helyettesíthetné. Ezeket a kötvényeket az összes uniós ország, vagy csak a részvételre hajlandó országok garanciái fedeznék.
A garanciákat tekintik a legkockázatosabb résznek, mivel Oroszország a szankciók feloldása után is igényeket támaszthat. Ha azonban a szankciók érvényben maradnak, amíg az orosz csapatok teljesen ki nem vonulnak Ukrajnából, beleértve a Krímet is, a vagyon valószínűleg befagyasztva marad, és a kockázat alacsony lesz.
Miután az eszközöket kötvényekké alakították, azokat egy speciális mechanizmusba lehetne helyezni, amely vagy az összes uniós országhoz, vagy csak a garanciával rendelkező résztvevőkhöz tartozna. Ez az elképzelés még korai szakaszban van.
Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezettje a SAFE (Security Action for Europe) uniós védelmi hitelprogramnak – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke vasárnap, a lengyel-fehérorosz határon Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen rendezett sajtóértekezleten.
A sajtókonferenciát Ozierany Male település közelében, a fehérorosz határon emelt acélkerítés mellett tartották.
Ursula von der Leyen aláhúzta: az Európai Unió (EU) „komolyan veszi a Keletről érkező fenyegetést”. Bejelentette: az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közvetlenül határos tagállamok többleteszközöket kapnak.
Az EB elnöke felsorolta azokat a forrásokat, amelyeket Brüsszel a védelem és a fegyveripar fejlesztése érdekében mozgósít. Egyebek között elmondta: felgyorsították a SAFE programot, amely 150 milliárd euró értékű beruházásokat tesz lehetővé az uniós tagállamok számára. Megerősítette: a programból 19 ország kíván részesülni, és Lengyelország „lesz a legnagyobb kedvezményezettje”– tette hozzá.
Elmondta továbbá: a SAFE forrásait az uniós országok ipari bázisát erősítő közös beruházásokra lehet felhasználni, de be lehet őket fektetni Ukrajna ipari bázisába is, mivel az EU számára „kulcsfontosságú, hogy Ukrajna erős legyen, az unió szomszédsága erős és védett maradjon”.
Donald Tusk kijelentette:
az ukrajnai háború legutóbbi hetei „nagyon világosan mutatják”, hogy semmilyen, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és „az agresszív Oroszországgal folytatott tapintatos játék nem vezet sikerre”, nem garantálja az európai országok biztonságát. Európának és a NATO-nak ma nagyon keménynek, határozottnak, szolidárisnak kell lennie a gonosz birodalmának újabb változatával szemben – húzta alá Donald Tusk.
Elmondta: az EB elnöke lengyelországi útjának célja egyebek mellett erős érveket találni ahhoz, hogy „meggyőzzenek mindenkit Európában” az EU keleti határa védelmének és finanszírozásának szükségességéről.
Megerősítette:
Lengyelország jövőre 200 milliárd zlotyt (18,6 ezer milliárd forint) szán védelemre. Hangsúlyozta: Varsó „nagyon komoly” részesedésre számít a biztonság megerősítését célzó európai programokból, köztük a SAFE-ből származó forrásokból. „Több tízmilliárd euróra pályázunk, és ezt komplexusok nélkül kimondjuk”– fogalmazott a kormányfő.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter július végén közölte: Lengyelország 45 milliárd euróra szóló pályázatot nyújtott be a SAFE programra.
Ursula von der Leyen pénteken kezdte el mostani körútját, melynek keretében az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szomszédos hét államba, köztük Lengyelországba látogat.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezettje a SAFE (Security Action for Europe) uniós védelmi hitelprogramnak - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke vasárnap, a lengyel-fehérorosz határon Donald Tusk lengyel k...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1756670520
[modified] => 1756658534
)
[title] => Ursula von der Leyen: Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezettje az EU védelmi hitelprogramjának
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=63215&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63215
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 63216
[image] => Array
(
[id] => 63216
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[original_lng] => 46998
[original_w] => 639
[original_h] => 426
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[width] => 639
[height] => 426
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[width] => 639
[height] => 426
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[width] => 639
[height] => 426
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[width] => 639
[height] => 426
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[width] => 639
[height] => 426
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1756647736:4
[_thumbnail_id] => 63216
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1529
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 405693043000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 222752
[1] => 1274
[2] => 961254
[3] => 18557
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Tusk
[1] => Lengyelország
[2] => SAFE (Security Action for Europe)
[3] => Ursula von der Leyen
)
)
[5] => Array
(
[id] => 62418
[content] =>
Az Európai Unió Donald Trump elnök szavai szerint „hatalmas mennyiségű”, „több százmilliárd dollár értékű” amerikai fegyver beszerzését vállalta a hét végén megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodásban. A hírre gyengülni kezdtek az európai fegyvergyártók részvényei, de nincs sok okuk aggodalomra. Részleteket ugyan egyelőre nem tudni, de úgy tűnik, ezen a téren is messze lesz a realitás az ígéretektől.
Trump elvárása itt is ugyanolyan abszurdnak és irreálisnak tűnik, mint az a másik megállapodás Ursula von der Leyennel, hogy az EU a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energetikai termékeket.
Az emlegetett számok a fegyverzetek terén sem adódnak össze, az uniós tagállamok már most is az Egyesült Államokból vásárolják a fegyverek majdnem kétharmadát, így kevés rá az esély, hogy a beszerzéseket olyan mértékben tudják fokozni, ahogyan Trump állítja. Európai illetékesek azonnal figyelmeztettek is, hogy semmi konkrétumról nem született megegyezés. Ahogyan az energia esetében, a fegyverzetek beszerzése sem az Európai Bizottság hatásköre.
„Inkább csak egy elvárás megfogalmazása volt Trump elnök részéről, hogy a megnövelt védelmi kiadások előnnyel járnának az amerikai fegyvergyártók számára, nem konkrét számítás eredménye” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő illetékes a Politicónak.
Von der Leyen nem is tett említést a védelmi beszerzésekről, amikor beszámolt a kereskedelmi megállapodásról, annak ellenére, hogy alig két héttel korábban nyújtotta be az új hétéves költségvetés tervezetét, amely ötszörösére növeli a védelmi és űrkiadásokat.
Ukrajnáról is szól az Európai Unió és az Egyesült Államok előző nap megkötött kereskedelmi keretegyezménye – jelentette ki hétfőn Maros Sefcovic, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja, akit az Euractive hírportál idézett.
„Nem bocsátkozhatok részletekbe, hogy mi mindent vitattak meg tegnap, de biztosíthatom önöket, hogy nem csak kereskedelemről esett szó” – mondta az európai biztos. Sefcovic jelezte, hogy a kereskedelmi megállapodás, amely az Egyesült Államokban 15 százalékos vámmal sújtja az unióból érkező áruk többségét, Ukrajnáról és tágabb geopolitikai nehézségekről is szól.
A biztonságról, Ukrajnáról és a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságról van szó – hangoztatta Sefcovic azon európai aggályokra reagálva, hogy Washington felhagyhat a kijevi vezetés katonai támogatásával.
Trump nemrég ígéretet tett arra is, hogy Patriot légvédelmi rendszereket szállít Kijevnek, bár hangsúlyozta, hogy az uniós tagállamoknak meg kell vásárolniuk ezeket. Sefcovic mindazonáltal burkoltan célzott arra: az európai–amerikai megállapodás az ára annak, hogy Washington összhangba kerüljön Brüsszellel a jelenlegi geopolitikai kérdésekben.
„Értékelni kell, hogy sikerült megkötni ezt a megállapodást, mert szerintem ebből kiindulva csak jobb helyzetet tudunk majd elérni” – tette hozzá.
Nyílt levélben szólította fel lemondásra Ursula von der Leyent a Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary, amiért az Európai Bizottság elnöke nem tesz semmit a francia légi forgalmi irányítók (ATC) ismétlődő nyári sztrájkjai ellen, amelyek megbénítják az európai légi közlekedést. A Ryanair szerint a múlt héten kezdődött „nyári szórakozás” keretében csütörtökön és pénteken több mint 1500 járatot töröltek, ez pedig 270 000 uniós állampolgár utazási terveit húzta keresztbe.
A légitársaság azt állítja: az esetek 90 százaléka elkerülhető lett volna, ha az EU biztosítaná, hogy a Franciaország feletti átrepüléseket (overflights) ne bénítsák meg a nemzeti sztrájkok. Michael O’Leary szerint ez nem pusztán francia belügy, mivel az egységes európai piac védelme az Európai Bizottság hatásköre, különösen a légi közlekedés területén.
A levélben O’Leary emlékeztet arra, hogy Von der Leyen korábban a Brexit-tárgyalások során többször kijelentette: az egységes piac védelme a legfontosabb feladata, mint bizottsági elnök. Ennek fényében a Ryanair szerint elfogadhatatlan, hogy a vasutak, autópályák és tengeri útvonalak védettek a sztrájkokkal szemben, a légi forgalom viszont nem.
Ha nem képes megvédeni az európai utasokat és a légi közlekedési piacot a francia sztrájkoktól, akkor mondjon le, és adja át a helyét olyasvalakinek, aki meg tudja védeni a piacot – fogalmazott a Ryanair vezérigazgatója. Az overflight azt jelenti, amikor egy repülőgép átrepül egy ország légterén anélkül, hogy ott leszállna. Ezeket a járatokat is érintik a francia légi forgalmi sztrájkok, ami különösen problémás, hiszen Franciaország központi helyzete miatt számos európai útvonal áthalad a légterén. A Ryanair és más légitársaságok régóta kérik, hogy az átrepülések maradhassanak zavartalanok sztrájk idején is, ahogy az más közlekedési ágazatokban már megoldott.
A francia légi forgalmi irányítók sztrájkja zavart okoz a franciaországi és a szomszédos országokba irányuló, illetve onnan érkező járatok forgalmában, valamint az átrepülésekben. A munkabeszüntetés torlódást idézett elő az európai légtérben, ami késésekhez és bizonyos esetekben elkerülhetetlen járattörlésekhez vezetett több európai légitársaságnál.
A Wizz Air szerint „a légitársaság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa a menetrendet, és elkerülje a járattörléseket, prioritásként kezelve a járatok üzemeltetését még akkor is, ha azok késésekkel járnak”.
Az Európai Unió a Fehér Ház ugyanezen döntésére válaszul úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti a tükörvámok bevezetését az Egyesült Államokkal szemben, jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke X közösségi oldalán.
„Trump elnök nyilatkozatát tudomásul vettük. Esélyt akarunk adni a tárgyalásoknak. Amíg a tagországainktól erőteljes támogatást kapott uniós ellenintézkedések véglegesítése folyamatában, 90 napra felfüggesztjük azokat. Ha a tárgyalások nem lesznek kielégítőek, az ellenintézkedéseink életbe lépnek” – írta az EB elnöke.
Hozzátette, hogy a további ellenintézkedések előkészítése folyamatban van.
