Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. A testület közleménye szerint a cél eléréséhez „pragmatikusabb és rugalmasabb megközelítést” kívánnak alkalmazni.
Az Európai Parlament (EP) és az uniós tagállamok 2021-ben írták jogilag kötelező rendeletbe, hogy az EU 2050-re karbonsemlegessé válik. Ehhez 2030-ra 55 százalékos csökkentést írtak elő, aminek az elérése felé a szerdai bizottság közlemény alapján jól haladnak, és a jogszabály „adott esetben” 2040-re egy köztes célt is belengetett – írja a Telex.
Az Európai Bizottság már tavaly ajánlotta a 90 százalékot. Ezt és az elérése módját a mostani tervezet emelné jogerőre, de „a korábbiaktól eltérő módon. Az egyik központi elem a rugalmasság, amelyet a Bizottság mérlegelni fog a 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél elérését célzó jövőbeli jogalkotási eszközök kidolgozásakor.” Ilyen lenne például a „magas minőségű nemzetközi kreditek korlátozott beszámítása” 2036-tól. (Az EU-nak van egy ilyen rendszere, ahol egységnyi kibocsátást lehet tőzsdeszerűen adni-venni, így “forintosítva” azt.)
A bizottsági közlemény megjegyzi, hogy a mostani javaslat előtt az EP-vel, az érdekeltekkel és a tagállami kormányokkal is egyeztettek – többek között a Reuters úgy értesült, hogy utóbbiak közül többek ellenállása után rugalmasabb lett a javaslat. A hírügynökség szerint az EU éghajlatváltozás-ügyi tudományos javaslattevő testülete óvott a külsős kreditek beszámításától, mert így a véleménye alapján befektetéseket terelhetnek el az EU-tól. (Magyarul a kibocsátáscsökkentő beruházások helyett egyszerűen ilyen krediteket vehetnek az EU-n kívülről.) A 2021-es rendelet részeként felállított testület tavaly 90-95 százalékos csökkentést javasolt 2040-re.
„Mivel az európai polgárok egyre inkább érzik az éghajlatváltozás hatását, elvárják, hogy Európa cselekedjen” – nyilatkozta a szerdán bemutatott tervezetről az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. „Az ipar és a befektetők elvárják tőlünk, hogy meghatározzuk az utazás kiszámítható irányát. Ma megmutatjuk, hogy szilárdan kiállunk azon kötelezettségvállalásunk mellett, hogy 2050-re dekarbonizáljuk az európai gazdaságot. A cél egyértelmű, az út gyakorlatias és reális” – tette hozzá.
A javaslatról a tagállami kormányok testületének és az EP-nek kell döntenie. Antonio Decaro, az EP környezetvédelmi bizottságának elnöke üdvözölte a 90 százalékos célt, de arra figyelmeztetett, hogy a rugalmasság nem válhat kiskapuvá, hogy lebontásák a szabályokat, „a 2040-re rögzített cél bármilyen megváltoztatását feltételessé kell tenni, valamint tiszteletben kell tartani a tudományos szigort, és biztosítani a társadalmi méltányosságot”.
„Brüsszel újabb irreális klímaterve veszélyezteti Európa jövőjét” – reagált Facebookon a tervre Bóka János. Az EU-ügyi miniszter szerint „újabb őrület van születőben”, a 90 százalékos cél „nemcsak irreális, hanem rendkívül káros is! Az EU még a 2030-as klímacélokat sem tudja teljesíteni, Brüsszel most mégis újabb terheket rakna az európai gazdaságra”, miközben „Kína, India és az Egyesült Államok nem vállalnak hasonló kötelezettségeket – így Európa versenyhátrányba kerülne, romlana az európai versenyképesség. A gyártó cégek elköltöznének, munkahelyek szűnnének meg, nőne az energia ára, és veszélybe kerülnének a rezsicsökkentés vívmányai. Brüsszel ismét fordítva ül a lovon, hiszen nem az irreális klímacélok, hanem egy valódi, erős, versenyképes európai gazdaság vezet a zöld átmenethez.
A 2021-es rendeletet – amit a szerdai javaslattal módosítanának – rendes jogalkotási eljárással fogadták el, és így is változtathatnak rajta. Ilyenkor a tagállami kormányok közül egyik sem vétózhat a döntéshozó testületükben, lakosságtól függően legalább négy kell egy blokkoló kisebbséghez.
Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az Európai Unióban végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében – közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) kedden.
Az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása júliustól szeptemberig 881 millió tonnát tett ki a jelentés szerint, ez hat százalékkal több az előző év azonos negyedévében mért adatokhoz képest. A növekedés nagyrészt a gazdasági fellendülés hatásának tudható be – írták.
A tavalyi év harmadik negyedévében a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátása a feldolgozóipar (a teljes kibocsátás 23 százaléka), a villamosenergia-ellátás (21 százalék), valamint a háztartások és a mezőgazdaság (mindkettő 14 százalék) számlájára írható.
A koronavírus-járványt megelőzően, 2019 harmadik negyedévében – mielőtt a járvány miatt számos gyárat zártak be és sok vállalkozás függesztette fel tevékenységét szerte a világon – az EU-ban mintegy 891 millió tonna károsanyagot bocsátottak ki. Az adatok szerint 2020 első negyedévében, amikor a koronavírus-fertőzések első hulláma jelentkezett Európában, az üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy 740 millió tonnára zuhant – közölték.
Az uniós hivatal kiemelte, hogy 2021 harmadik negyedévében a kibocsátások leginkább Szlovéniában csökkentek, 2,6 százalékkal 2020 azonos negyedévéhez képest, míg Luxemburgban 2,3 százalékkal, Hollandiában 1,6 százalékkal volt kevesebb a kibocsátás. A legnagyobb kibocsátásnövekedést Bulgáriában (22,7 százalék), Lettországban (16,2 százalék) és Görögországban (13,1 százalék) jegyezték fel.
A 2020 és 2021 harmadik negyedéve közötti gazdasági fellendülés hatása ellenére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hosszú távú trendje az EU-ban folyamatos csökkenést mutat – tették hozzá.
