Ukrajna Monopóliumellenes Bizottság (AMKU) 10 napot adott a legnagyobb benzinkút-láncoknak, hogy „észszerű” árakat határozzanak meg az üzemanyagokra – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az AMKU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az AMKU közölte: „Tekintettel a kőolajtermékek áremelkedésével kapcsolatos közérdekre, az eset kivizsgálása mellett az AMKU figyelemmel kísérte és továbbra is figyelemmel kíséri a benzin, a dízelüzemanyag és a cseppfolyósított gáz piacának helyzetét a gazdasági verseny biztosítása érdekében.”
A bizottság azt is megjegyezte, hogy a kőolajtermékek áremelkedése a világpiaci olajárak gyors emelkedése, az olajtermékek uniós piacain tapasztalható árfolyam-emelkedés, a dízelüzemanyag-import megfelelő mennyiségű biztosításával kapcsolatos problémák, a devizaárfolyam-emelkedések és a logisztikai költségek hátterében következett be. „A versenynek viszont arra kellene ösztönöznie a vállalkozásokat, hogy az árképzésük során objektív tényezőket vegyenek figyelembe, nemcsak a vételárak emelése, hanem azok csökkentésének feltételei tekintetében is” – tette hozzá a bizottság.
Az AMKU azt javasolta, hogy a benzinkút-hálózatok legnagyobb üzemeltetői objektív gazdasági tényezők alapján alakítsák ki és változtassák a benzin, a dízelüzemanyag és a cseppfolyósított gáz kiskereskedelmi árait. „A javaslatok megfontolására a vállalatoknál 10 napon belül kötelezően sor kerül. Ezt a határidőt azért tűzték ki, hogy a benzinkút-hálózat üzemeltetőitől alapos választ kapjunk a piacon hozott intézkedésekről” – hangsúlyozta az AMKU.
Ázsiában naponta több tucat repülőjáratot kénytelenek törölni a légitársaságok, mivel a Hormuzi-szoros elhúzódó blokádja jelentősen megdrágította az üzemanyagot – számolt be az Index.
Több mint másfél hónappal a Hormuzi-szoros blokádjának kezdete után az ázsiai és a csendes-óceáni országok lettek az elsők, amelyek már százával állítják le és törlik járataikat a repülőgép-üzemanyag hiánya és az árak emelkedése miatt. Az iparági szabvány szerint az üzemanyagköltség általában a légitársaság összes költségének egyharmadát teszi ki. A kerozin extrém drágulása viszont mostanra már szinte fenntarthatatlanná tette a működést.
Az egyik legnagyobb légitársaság, az AirAsia hivatalosan bejelentette, hogy október végéig törölte a Bangkok–Sanghaj-útvonal és több más desztináció járatait.
Bár a társaságok gyorsan megemelték az üzemanyagpótdíjat, ám ez még mindig nem elég a költségnövekedés fedezésére. Áprilistól a dél-koreai üzemanyagpótdíj több mint 210 százalékkal emelkedett, a kínai üzemanyagpótdíj pedig bizonyos esetekben több mint 500 százalékkal nőtt.
A gondokat Európa sem ússza meg
Európa nagy valószínűséggel hasonló helyzetbe kerül a közeljövőben. A napokban az Európai Repülőtéri Tanács (ACI Europe) levelet írt az EU-nak, figyelmeztetve, hogy akár már három héten belül is üzemanyaghiány léphet fel, ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad.
Miközben a kínai légitársaságok útvonalakat szüntetnek meg Délkelet-Ázsiában, az orosz légtérhez való hozzáférésüket arra használják, hogy az induló turisztikai szezon során több mint 2000 további járatot tervezzenek Nyugat-Európába a Nikkei Asia szerint. A szankciók miatt az európai légitársaságok ki vannak tiltva az orosz légtérből, és hosszabb kerülőutakat kell repülniük, ami a jelenlegi helyzetben különösen hátrányos számukra.
European airports have urged airlines to prepare contingency plans for a potential complete lack of aviation fuel in the coming weeks. Thousands of flights have already been canceled across the continent amid the escalating crisis.
A német kormánykoalíció bejelentette, hogy csökkenti az üzemanyagok árát a fogyasztók és a vállalkozások számára a közel-keleti háború okozta jelentős drágulás után.
Erről Friedrich Merz kancellár számolt be egy berlini sajtótájékoztatón, a Die Welt beszámolója szerint.
A koalíció hétfőn közölte, hogy 1,6 milliárd euró értékben csökkenti az üzemanyagárakat az energiadó két hónapra történő mérséklésével.
„Két hónapon keresztül körülbelül 17 centtel csökkentjük a dízel és a benzin energiadóját literenként” – áll a koalíciós pártok közös dokumentumában.
„Arra számítunk, hogy az olajipar ezt a megtakarítást közvetlenül a fogyasztókhoz továbbítja” – mondta Merz.
A parlamenti pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottság vezetője, Danilo Hetmancev felszólította az üzemanyagpiac képviselőit, hogy ne emeljék a benzin árát. Az erre vonatkozó felhívás Telegram-csatornáján jelent meg.
A közlemény az ukrán benzinkutaknál tapasztalt üzemanyagárak hirtelen emelkedésével kapcsolatos, amely állítólag a közel-keleti helyzet súlyosbodásának tudható be.
„Az üzemanyagpiac képviselőihez szeretnék fordulni. Megértem, hogy ez egy üzlet, és az üzlet az mindig üzlet, és fő célja a profit. Ugyanakkor egy olyan országban, ahol háború van, és az ország fele generátorokon működik, egy olyan erős üzletnek, mint az önöké, bizonyos társadalmi funkciója is van, amely nem enged a pánikhangulatot alkalmazni a szuperprofit érdekében” – áll a közleményben.
Hetmancev hangsúlyozta, hogy az üzemanyagárak jelenlegi emelkedése „nagyon korlátozott ok-okozati összefüggésben” áll az iráni háborúval, többek között az események és a tényleges ellátás közötti időeltolódást tekintve.
„Térjenek észhez. Ne kényszerítsenek arra, hogy kapcsolatba lépjünk a Monopóliumellenes Szolgálattal” – mondta, utalva a piaci visszaélések esetén felmerülő esetleges szabályozói beavatkozásra.
Az ukrán benzinkutak jelentősen megemelték az üzemanyagárakat, ennek oka a közel-keleti konfliktus miatti globális olajpiaci feszültség – számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szerhij Kujun, az A-95 Tanácsadó Csoport igazgatója közölte: az üzemanyagárak 24 óra alatt 2 hrivnya/l-rel emelkedtek. A népszerű benzinkutaknál a benzin ára 68,99 és 71,99 hrivnya/l között mozog. Az áremelkedés okai a közel-keleti konfliktus eszkalációja – egy kulcsfontosságú olajtermelő régióban. Az ukrán benzinkutak preventív módon emelték az árakat, hogy biztosítsák magukat a globális áremelkedés ellen.
A szakértő úgy vélte, hogy ez a határ – az üzemanyagárak nem fognak tovább emelkedni. Az iráni katonai művelet befejezése után az olaj hordónkénti ára 60 dollárra eshet, ami az ukrán benzinkutakon az árak csökkenéséhez vezet.
Kujun szerint az áremelkedés a közel-keleti eseményekre adott reakció. „Ez a legnagyobb olaj- és gázkitermelési központ. Az európai kőolajtermék-finomítók ettől függenek. Minden piac ideges, mivel fennáll a készletek destabilizálódásának veszélye” – magyarázta. Ugyanakkor azt mondta, hogy a piacok még nem teljesen győződtek meg a nagymértékű kockázatokról. Az iparág továbbra is működik, de a helyzet továbbra is feszült és bizonytalan.
A szakértő megjegyezte, hogy az ukrán piac reakciója a következő volt: a nagykereskedelmi értékesítés korlátozása (valójában felfüggesztették azokat az ellátási bizonytalanság miatt);
áremelkedés védekező reakcióként az árfolyamok hirtelen emelkedésére. Jelenleg egy hordó olaj ára körülbelül 80 dollár. A szakértő szerint az ár csökkenni kezdett. Emellett az amerikai külügyminisztérium bejelentette az olajpiac stabilizálására irányuló intézkedések megkezdését.
A szakember úgy vélte, hogy a piac jelenleg a csúcson van. „Ma reggel a legtöbb üzletláncban 2 hrivnyával emelkedtek az árak. Szerintem ez egy védekező reakció. Az ár nem fog tovább emelkedni. Csak lefelé irányuló mozgást fogunk megfigyelni” – jegyezte meg Szerhij Kujun, aki azt is felvetette, hogy az iráni hadművelet befejezése után az olajárak hordónként 60 dollár alá eshetnek.
