Kína válaszul az amerikai vámemelésre 125 százalékra emelte az amerikai árucikkekre kivetet vámot – jelentette be pénteken a kínai államtanács vámügyi bizottsága.
A bizottság közleménye hozzáteszi, hogy ha a washingtoni kormány a jövőben is további vámokat vet ki az Egyesült Államokba exportált kínai árukra, Kína azt már figyelmen kívül fogja hagyni, mivel a vámok már olyan szintet értek el, hogy a Kínába exportált amerikai áruknak már nincs piaci elfogadottsága.
„A Kínára kirívóan magas vámok amerikai kivetése súlyosan sérti a nemzetközi és gazdasági kereskedelmi szabályokat, az alapvető gazdasági törvényeket és a józan észt, valamint teljesen egyoldalú megfélemlítés és kényszerítés” – áll a kínai pénzügyminisztérium közleményében.
Donald Trump amerikai elnök korábban bejelentette, hogy tovább emeli a Kínából származó importra kivetett vámokat 104 százalékról 125 százalékra. Ezt követően az amerikai kormány közölte, hogy az emelés nem tartalmazza a már bevezetett 20 százalékos vámokat, vagyis a Kínával szembeni különleges vámtétel 145 százalék.
Trump eközben átmenetileg, 90 napra felfüggesztett bizonyos pótdíjakat más országok esetében. Döntését azzal indokolta, hogy Kína „tiszteletlen” a globális piacokkal szemben. Az elmúlt napok amerikai vámbejelentéseire válaszul Peking korábban világossá tette, hogy kész „a végsőkig harcolni” a vámvitában, és „zsarolással” vádolta az Egyesült Államokat.
Kína ugyanakkor jobb kapcsolatokra törekszik más kereskedelmi partnerekkel. A Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel tartott találkozón Peking együttműködésre szólított fel az EU-val a globális kereskedelmi vitában. A most pénteki találkozón Hszi Csin-ping kijelentette, „egy kereskedelmi háborúnak nincsenek nyertesei, és ha a világ ellen fordulunk, az csak elszigetelődéshez vezet”.
Hozzátette: Több mint 70 éve Kína fejlődése az önállóságon és a kemény munkán alapul – soha nem mások adományain –, és nem fél a jogtalan elnyomástól.
Korábban Maros Sefcovic uniós kereskedelmi biztos telefonon tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel a két fél közötti gazdasági párbeszéd fokozásáról.
Miközben a világ leggazdagabbjai dollármilliárdokat veszítenek Donald Trump új vámpolitikája miatt, Warren Buffett vagyona 2025-ben már 12,7 milliárd dollárral nőtt. A veterán befektető okos lépésekkel – részvényeladásokkal és rekordösszegű készpénzfelhalmozással – előzte meg a piaci összeomlást, amely Elon Muskot, Jeff Bezost és Mark Zuckerberget is komolyan sújtotta.
Warren Buffett, a 94 éves befektetési legenda ismét bebizonyította, miért nevezik őt az „Omahai bölcsnek”. Míg a világ leggazdagabb emberei hatalmas vagyonveszteséget szenvedtek el az Egyesült Államokat sújtó történelmi tőzsdei zuhanás során, Buffett vagyona 2025-ben eddig 12,7 milliárd dollárral gyarapodott – mindezt Donald Trump új vámintézkedéseinek árnyékában – írja a Daily Mail.
Trump múlt héten jelentette be a világ országaira kivetett, alapértelmezett 10 százalékos vámtarifát, amit „Felszabadulás Napjának” nevezett.
A bejelentést követően két nap alatt 6,6 billió dollár tűnt el az amerikai tőzsdékről, ami minden idők egyik legsúlyosabb zuhanásához vezetett. A veszteség a lakosságot és a nyugdíj-megtakarítókat éppúgy sújtotta, mint a milliárdos elitet.
Elon Musk, Trump egyik legnagyobb szövetségese 31 milliárd dollárt veszített a vámháború és a Teslát sújtó tüntetések következtében, ez azt jelenti, hogy összesen már 130 milliárd dolláros vagyoncsökkenést szenvedett el idén.
Jeff Bezos, az Amazon alapítója, hasonlóan nagy veszteségeket könyvelhetett el: csupán egy hétvége alatt 45,2 milliárd dollárral lett szegényebb. Mark Zuckerberg, a Meta vezére pedig 27 milliárdot bukott, miután a cég részvényei két nap alatt 14%-ot estek.
Így a világ 500 leggazdagabb embere összesen 536 milliárd dollárt veszített – csak pénteken 32,9 milliárd dollárt, ami a legnagyobb egynapos veszteség a Covid-pandémia csúcsa óta.
Míg társai masszív veszteségeket szenvedtek el, Buffett már 2024 folyamán megkezdte a visszavonulást a kockázatos amerikai részvénypiacról. Eladott 150 millió Bank of America részvényt – egy olyan papírt, amit éveken át kedvelt –, valamint jelentősen csökkentette Apple-részvényeit is. Mindezek révén készpénzállománya elérte a 325 milliárd dolláros rekordot, ami elegendő lenne arra, hogy az Egyesült Államok 25 legnagyobb vállalatát kivéve bármelyik másikat megvásárolja.
Emellett Buffett kiszállt az olyan tőzsdén kereskedett alapokból (ETF-ekből), mint a Vanguard és a State Street Global Advisors termékei, továbbá megvált a DaVita egészségügyi szolgáltató részvényeitől is. Az ingatlanpiacon is változások történtek, a hírek szerint Buffett eladni készül Berkshire Hathaway HomeServices of America nevű ingatlanvállalatát, amit az ország legnagyobb brókercége, a Compass venné át.
Fókuszában most Japán áll
Miközben az amerikai piacok forronganak, Buffett tekintete kelet felé fordult: februárban bejelentette, hogy növeli részesedését öt japán kereskedelmi házban, amelyek stabilitást és növekedési potenciált kínálnak.
Ugyan Trump Japánra is 24%-os vámtarifát vetett ki, a Buffett-féle diverzifikáció és készpénzalapú stratégia egyelőre védelmet nyújtott a viharos gazdasági környezetben.
Recesszió a láthatáron?
A globális piacokat jelenleg bizonytalanság és félelem uralja. Szerda után az EU-ra 20%, Kínára pedig 34%-os amerikai vámok lépnek életbe, ami tovább fokozza a recesszió esélyét. A Polymarket adatai szerint az amerikai recesszió esélye jelenleg 66%, ami drámai emelkedés a múlt heti 39%-hoz képest.
Eközben Trump egy közösségi médiában terjedő, rajongói által készített videóban zsenialitásként állítja be a piac tudatos összeomlasztását, amivel szerinte az USA olcsón refinanszírozhatja államadósságát. A videó azt is állítja, hogy Buffett támogatja ezt a stratégiát – amit a befektető gyorsan és határozottan cáfolt.
„A vámok háborús eszközök” – nyilatkozta korábban Buffett. Szerinte az efféle intézkedések hosszú távon adóként hatnak, amit végül mindig a fogyasztók fizetnek meg – „nem a Fogtündér.”
Az Európai Unió tagállamai megszavazták az Európai Bizottságnak az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi ellenintézkedések bevezetésére vonatkozó javaslatát – tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint az Európai Bizottság javaslata az Egyesült Államok azon márciusi döntésére reagálva született, amellyel Washington vámokat vetett ki az EU-ból származó acél és alumínium behozatalára.
„Az EU indokolatlannak és károsnak tartja az amerikai vámokat, amelyek gazdasági károkat okoznak mindkét félnek, valamint a világgazdaságnak” – fogalmaztak.
Az EU megítélése szerint az amerikai vámok indokolatlanok
és károsak, és gazdasági károkat okoznak nemcsak a két félnek, hanem a világgazdaság egészének is – húzták alá.
Ezzel kapcsolatban közölték: az EU egyértelműen kinyilvánította, hogy előnyben részesítené az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásos megoldásokat, melyek – mint kiemelték – kiegyensúlyozottak, igazságosak és kölcsönösen előnyösek lennének.
Az EU felkínálta azt a lehetőséget is, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelemben legyen mindkét oldalon 0 százalékos az ipari termékekre vonatkozó vám – emlékeztettek.
Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök, valamint Maros Sefcovic kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős uniós biztos többször is személyes megbeszélést folytatott az amerikai kormányzat magas rangú képviselőivel az elmúlt hónapok során. Ez is mutatja, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy érdemi tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államok kormányával – emelték ki.
A tagállamok szerdai jóváhagyása az ellenintézkedések bevezetésére vonatkozóan azt jelenti, hogy – amint az Európai Bizottság belső eljárásai lezárulnak, és a végrehajtási határozatot közzétették – az ellenintézkedések hatályba lépnek.
Az illetékek beszedése április 15-től kezdődik – tájékoztattak.
Ezeket az ellenintézkedéseket bármikor fel lehet függeszteni, ha az Egyesült Államok elfogad egy tárgyalás útján létrejött, igazságos és kiegyensúlyozott megoldást – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.
Mint megírtuk, Szijjártó Péter több alkalommal is jelezte: a magyar kormány nemmel szavaz az amerikai termékekkel szembeni európai uniós viszontvámokra.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint azok jelentős áremelkedést okoznának, ehelyett tárgyalni kellene a terhek csökkentéséről
Donald Trump 90 napos szünetet rendelt el az amerikai vámok alkalmazása terén, egyben azonnali hatállyal megemelte a Kínára vonatkozó vámtételt 125 százalékra.
Az amerikai elnök ezt Truth Social közösségimédia-oldalán jelentette be szerdán.
„Tekintettel a tiszteletlenségre, amelyet Kína mutatott a világpiacoknak, ezennel azonnali hatállyal 125 százalékra emelem az Amerikai Egyesült Államok által Kínára kivetett vámot. Egy bizonyos ponton, remélhetőleg a nem túl távoli jövőben, Kína rá fog jönni, hogy az Egyesült Államok és más országok megkopasztása továbbá nem tartható fenn, illetve nem elfogadható.
Másfelől és arra a tényre alapozva, hogy több mint 75 ország hívta fel az Egyesült Államok képviselőit, ideértve a kereskedelmi és pénzügyi tárcákat, az USTR-t (Amerikai Egyesült Államok Külkereskedelmi Képviselőjének Irodája), hogy megoldásról tárgyaljon, ami a kereskedelmet, kereskedelmi korlátokat, vámokat, árfolyam manipulációt, nem monetáris vámtarifákat illeti, és ezek az országok nyomatékos javaslatomra semmilyen formában nem hajtottak végre megtorlást az Egyesült Államokkal szemben, engedélyeztem egy 90 napos szünetet és egy jelentősen csökkentett 10 százalékos viszontvámot ezen idő alatt, szintén azonnali hatállyal. Köszönöm figyelmüket ezen ügyben!” – írta az elnök.
A hatóságok mérlegelik annak lehetőségét, hogy eltöröljenek minden vámot az Egyesült Államokból importált árukra. Ez a megközelítés hozzájárulhat az ukrán termékekre kivetett vámok eltörléséhez – jelentette ki Tarasz Kacska gazdasági miniszterhelyettes és Ukrajna kereskedelmi képviselője az Ekonomicsna Pravdának adott interjújában.
Elmondása szerint Ukrajna 3-4 milliárd dollár értékben importál termékeket az Egyesült Államokból, ezen áruk vámja vagy alacsony, vagy egyáltalán nincs.
„Ezért készek vagyunk lenullázni az amerikai termékekre kivetett vámokat. Azt gondolom, hogy az első adandó alkalommal beszélni fogunk erről az amerikai kormányzattal: az ő kalkulátoruk és megközelítésük szerint ennek így kell lennie”, mondta Kacska.
Emlékeztetett arra, hogy Trump a vámtarifákra vonatkozó rendelete lehetőséget biztosít további emelésekre, ha valamelyik ország megtorolja.
„Nem vagyok benne biztos, hogy nekünk ezt meg kell tennünk. Mindannyian tudjuk, hogy az Egyesült Államokkal folytatott párbeszédünk milyen kényes más pályákon. Érdekünk a vámok eltörlése, nem pedig az eszkaláció”, tette hozzá a miniszterhelyettes.
Tovább éleződik a kereskedelmi feszültség Kína és az Egyesült Államok között, miután Peking bejelentette, hogy holnaptól újabb, 84 százalékos vámot vezet be az amerikai termékekre. A kínai lépés válasz az Egyesült Államok nemrég bevezetett 50 százalékos vámtarifájára, amellyel Washington immár összesen 104 százalékra emelte a Kínát sújtó vámok mértékét – számolt be a hirado.hu
Újabb fejezetéhez érkezett a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború. A Sky News szerint a kínai kormány bejelentette, hogy április 10-től kezdődően 84 százalékos behozatali vámot vet ki az amerikai termékekre – ami 50 százalékos emelkedést jelent a korábbi szinthez képest.
A döntés válaszlépésként érkezett arra, hogy az Egyesült Államok e hét elején újabb 50 százalékos vámot rótt ki a kínai árukra. Ezzel a lépéssel az USA már háromszor emelt tarifát: előbb 20 százalék, majd 34 százalék, most pedig 50 százalékos vámot vezetett be – így a teljes vámszint Kínára vonatkozóan elérte a 104%-ot.
Kína korábban már jelezte aggályait a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), hangsúlyozva, hogy az amerikai lépések komolyan veszélyeztetik a globális kereskedelem stabilitását.
A helyzet veszélyes mértékben eszkalálódott. Kína, mint az egyik érintett fél, súlyos aggodalmát és határozott ellenállását fejezi ki e felelőtlen lépéssel szemben
– áll a kínai nyilatkozatban.
A növekvő vámháború nemcsak a két ország gazdaságára gyakorolhat komoly hatást, hanem a világgazdaság egészére is, miközben a befektetők és a vállalatok is egyre nagyobb bizonytalansággal szembesülnek a jövőt illetően. A piaci elemzők szerint, ha nem sikerül hamarosan megállapodásra jutni, az újabb körökben is elmélyítheti a globális kereskedelmi konfliktust.
[type] => post
[excerpt] => Tovább éleződik a kereskedelmi feszültség Kína és az Egyesült Államok között, miután Peking bejelentette, hogy holnaptól újabb, 84 százalékos vámot vezet be az amerikai termékekre. A kínai lépés válasz az Egyesült Államok nemrég bevezetett 50 száz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1744228200
[modified] => 1744216812
)
[title] => Itt a kínai válasz: 84%-ra emelik a vámot az USA-ból jövő termékekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=59178&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59178
[uk] => 59167
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 59168
[image] => Array
(
[id] => 59168
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104.png
[original_lng] => 959969
[original_w] => 1200
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104-300x175.png
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104-768x448.png
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104-1024x597.png
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1744206012:5
[_thumbnail_id] => 59168
[_edit_last] => 5
[views_count] => 381
[_oembed_1befca83154f284d9a97ccaa6b0ae636] => {{unknown}}
[_oembed_291cc505d29ff50b3954d07a2b4e04b9] =>
Europe is ready to negotiate with the US.
We have offered zero-for-zero tariffs for industrial goods.
Because we're always ready for a good deal.
But we’re also prepared to respond with countermeasures.
Szerdától az Egyesült Államok jelentős, 104 százalékos vámtarifát vezet be a Kínából érkező termékekre – jelentette be a Fehér Ház.
Donald Trump elnök második ciklusában gyakran alkalmazza gazdaságpolitikai eszközként a vámemelést, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon a külföldi országokra, ha azok nem tesznek engedményeket az USA-val szembeni kereskedelmi kapcsolatokban.
Eredetileg 34 százalékos vámemelés raktak a meglévő 20-ra, ám miután Kína bejelentette, hogy ugyanolyan mértékű ellenlépéssel válaszol az amerikai exporttermékekre, Trump további 50 százalékot rakott az új vámokra. Ez azonnal 84 százalékos többletterhet jelent, amit a már meglévő vámokkal együtt legalább 104 százalékos teljes vámtételként alkalmaznak – írja a Fox News.
A kínai Kereskedelmi Minisztérium elítélte az amerikai intézkedést, és „hibát hibára halmozásnak” nevezte. A tárca további ellenintézkedéseket helyezett kilátásba az amerikai termékekkel szemben.
A múlt héten kirobbant globális vámháború negatív gazdasági következményeit nemcsak a nyugati országok, hanem Donald Trump szövetségeseinek számító vállalkozók is közvetlenül megtapasztalják – írja a Telex a Guardian-ra hivatkozva
A tőzsdék Ázsiától Európán a Wall Street-ig süllyednek. A tőzsdeárfolyamokból pánikhangulatot lehet kiolvasni, bár a hétfői zuhanórepülés mögött egy specifikus piaci folyamat áll. A tőzsdéken viszont nagyon viharos időszak következhet, bár mindez várhatóan nem tántorítja majd el Trumpot attól, hogy megkísérelje végigvinni a nagy tervét a világgazdaság átalakítására.
A döntés bejelentése óta a világ 500 leggazdagabb embere együttesen 536 milliárd dollárt veszített a tőzsdei kereskedés első két napján. Ez volt a Bloomberg szerint a valaha mért legnagyobb kétnapos vagyonveszteség.
A nagy vesztesek között van Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója. Idén eddig Musk becsült vagyona 130 milliárd dollárral csökkent. A Tesla részvényei hétfő délután közel 5 százalékot estek a Wall Street-en. Elon Musk szombaton arról beszélt, hogy reméli, előbb-utóbb megegyezés születik az Egyesült Államok és Európa között, és vámmentes, szabadkereskedelmi övezetet tudnak létrehozni.
A Facebook alapítójának, Mark Zuckerbergnek a vagyona csak idén több mint 28 milliárd dollárral csökkent. Részvényei két nap alatt 14 százalékot estek. De nem éli legjobb napjait Jeff Bezos sem, az Amazon alapítója és a Washington Post tulajdonosa két nap alatt 23,5 milliárd dollártól búcsúzott el. Bernard Arnault, az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton vezérigazgatója csütörtökön 6 milliárd dollárt, pénteken pedig több mint 5 milliárd dollárt veszített, a részvényei hétfőn még többet, több mint 4 százalékot estek.
Kína szigorúbb exportellenőrzést jelentett be hét ritkaföldfém elemre válaszul az új amerikai vámokra, számolt be a Bloomberg a kínai hatóságok közleményére hivatkozva.
A korlátozás alá eső ásványi anyagok listáján a szamárium, gadolínium, terbium, diszprózium, lutécium, szkandium és ittrium szerepel. Bár a két legnépszerűbb – a neodímium és a prazeodímium – nem szerepel a listán. Ezeket az elemeket erőteljes mágnesek gyártásához használják.
Az USA Geológiai Szolgálata adatai szerint Kína adja a világ ritkaföldfém-termelésének közel 70%-át. A Bloomberg közölte, hogy Kína már hozott hasonló intézkedéseket a gallium, a germánium, a grafit és az antimon ellen. Ezentúl a korlátozott fémek külföldre történő szállítása alapos ellenőrzést igényel – ki és milyen célból vásárol.
A Citic Securities Ltd. elemzői szerint „az ellenőrzések újabb eszközei tovább szűkíthetik a globális kínálatot”. Véleményük szerint Kína ilyen politikája a nemzeti érdekek védelmét és a ritkaföldfém-ipar stratégiai jelentőségének erősítését célozza.
A Boise-i Idaho Egyetem egyik professzora megjegyezte a Bloombergnek, hogy a hét kiválasztott ritkaföldfém elemmel ellentétben ezek Kína határain kívül könnyebben beszerezhetőek, ami „bármilyen ellenőrzést kevésbé hatékonnyá tesz”.
A kínai kereskedelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy a „kettős felhasználású” exportszállítmányok ellenőrzése fontos része a nemzetbiztonságnak, a regionális stabilitásnak és a globális békének.
A Kínai Színesfémipari Szövetség ugyanakkor kijelentette, hogy azok a cégek, amelyek nem veszélyeztetik Kína biztonságát, akadálymentesen bonyolíthatják le a külkereskedelmet.
Az Audi bejelentette, hogy nem szállítja le azokat az autókat, amelyek április 2. után érkeztek az amerikai kikötőkbe – közölte a cég szóvivője kedden, megerősítve a kereskedőknek küldött feljegyzés tartalmát.
Az Audinak egyelőre mintegy 37 ezer járműve van amerikai raktárkészletében, ami körülbelül két hónapnyi értékesítésre elegendő.
Érdekesség, hogy miközben több gyártó visszafogja az exportot vagy kivárásra játszik, a Ford és a Stellantis inkább kedvezményekkel próbálja megőrizni versenyképességét. A Ford például a mexikói gyártású modellekre, így a Mustang Mach-E-re és a Maverickre is kiterjesztette a munkavállalói kedvezményeket – immár minden vásárlóra. Ez a lépés jól mutatja, hogy az autógyártók különböző taktikákat alkalmaznak a vámok okozta piaci sokk kezelésére, miközben az iparág egésze újraértékeli az Egyesült Államokhoz fűződő exportstratégiáit.
[type] => post
[excerpt] => Az Audi bejelentette, hogy nem szállítja le azokat az autókat, amelyek április 2. után érkeztek az amerikai kikötőkbe – közölte a cég szóvivője kedden, megerősítve a kereskedőknek küldött feljegyzés tartalmát.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1744110720
[modified] => 1744083449
)
[title] => Az Audi is behúzta a kéziféket, nem szállít az USA-ba
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=59056&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59056
[uk] => 59013
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 59014
[image] => Array
(
[id] => 59014
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/3fa111ec988d986d3162ba9a1d70fc89d97a25d3.jpg
[original_lng] => 135125
[original_w] => 960
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/3fa111ec988d986d3162ba9a1d70fc89d97a25d3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/3fa111ec988d986d3162ba9a1d70fc89d97a25d3-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/3fa111ec988d986d3162ba9a1d70fc89d97a25d3-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/3fa111ec988d986d3162ba9a1d70fc89d97a25d3.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/3fa111ec988d986d3162ba9a1d70fc89d97a25d3.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/3fa111ec988d986d3162ba9a1d70fc89d97a25d3.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/3fa111ec988d986d3162ba9a1d70fc89d97a25d3.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1744072652:12
[_thumbnail_id] => 59014
[_edit_last] => 12
[views_count] => 317
[_oembed_291cc505d29ff50b3954d07a2b4e04b9] =>
Europe is ready to negotiate with the US.
We have offered zero-for-zero tariffs for industrial goods.
Because we're always ready for a good deal.
But we’re also prepared to respond with countermeasures.
