Meghaladta az ukrán import méz mennyisége az autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedésekben előírt több mint 44 ezer tonnás uniós kvótát, így az Európai Bizottságnak két hete van megindítani azt a folyamatot, amelynek következtében ismételten csak vám megfizetése mellett érkezhet méz Ukrajnából az Európai Unióba – hívta fel a figyelmet vasárnapi közleményében az Agrárminisztérium.
Június elején léptek hatályba azok az uniós intézkedések, amelyek a 2025. június 5-ig tartó időszakra egy évvel meghosszabbították az ukrán termékek vámok és mennyiségi korlátozások nélküli EU-s behozatalát. Az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM) az ukrán gazdaság számára hozzáférést biztosít az EU piacához, ugyanakkor az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az Európai Bizottság vészfék-mechanizmust vezetett be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében. Ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében feljegyzett behozatali mennyiségek átlagát, a vámok újra kivethetők az e mennyiségi kvótán felül érkező méztermékekre. Az Európai Bizottság 44,4 ezer tonnában állapította meg az Ukrajnából kedvezményes, nulla százalékos vámmal behozható méz mennyiségét. A kvóta kitöltését követő tételekre 17,3 százalékos vám kerül. A vészfék mechanizmust eddig zabra, tojásra és cukorra alkalmazzák.
Tavaly az unióba harmadik országokból érkező 163 ezer tonnányi összes mézimport 30 százaléka származott Ukrajnából, ennek a méznek pedig több mint fele Németországba, Lengyelországba és Franciaországba érkezett.
A törvények módosításokat tartalmaznak az energetikai berendezések Ukrajnába való behozatalának vám- és áfamentességére vonatkozóan: elektromos generátor berendezések; szél- és napenergia-termelő berendezések.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij törvényeket írt alá, amelyek az áfa és vámok eltörlését írják elő az energetikai berendezések importja kapcsán, olvasható a Legfelső Tanács honlapján, számolt be az Interfax-Ukrajina.
Az ukrán parlament által július 16-án elfogadott 11258-as és 11259-es számú törvényjavaslatok kártyáin olvasható, hogy azokat július 26-án az államfő aláírásával küldték vissza.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő elmondása szerint az aláírt törvények módosításokat írnak elő az Ukrajnába irányuló energetikai berendezések vám- és áfamentességére vonatkozóan: elektromos generátor berendezések; berendezések szél- és napenergia előállításához; akkumulátorok (kivéve a kis kapacitású akkumulátorokat). Valamint a kémelhárítási eszközök gyártásához szükséges felszerelések, valamint az én módosításom, amely a hadseregnek szánt taktikai fejhallgatókat mentesíti az illetékek alól.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta azt a megállapodást, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy túlnyomórészt vám- és mennyiségi korlátozás nélkül exportálja termékeit az Európai Unióba, ideértve a mezőgazdasági termékeket is, egy további évig. Erről az uniós parlament tájékoztatta a nyilvánosságot kedden.
A strasbourgi közlemény szerint az EP-képviselők 428 szavazattal, 131 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett támogatták az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztésének meghosszabbítását 2025. június 5-ig, hogy – mint kiemelték – támogassák Ukrajnát a folytatódó háború közepette.
Az új rendelet értelmében az Európai Bizottság sürgős intézkedéseket hozhat, és bármilyen általa szükségesnek ítélt intézkedést elrendelhet, amennyiben az ukrán behozatal, különösen a mezőgazdasági termékek uniós behozatala miatt jelentős zavar keletkezik az EU, illetve a tagállamok piacain.
Közölték, az ideiglenes kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítása mellett az EU védelmet biztosít az uniós mezőgazdasági termelőknek, ugyanis az Európai Bizottság vészfékmechanizmust vezet be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében. Ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében regisztrált mennyiség átlagát, a vámok újra kivethetők lesznek. Az új szabályokról szóló megállapodás részeként az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy hamarosan tárgyalásokat kezd Ukrajnával a kereskedelem tartós liberalizációjáról, és az Európai Parlamentet továbbra is bevonja a tárgyalási folyamatba – írták.
A jelenleg érvényes kereskedelmi intézkedések június 5-én hatályukat vesztik. A rendeletet az EP jóváhagyását követően most az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia, az új rendelet ezt követően azonnal hatályba léphet.
Az Európai Parlament kereskedelmi bizottsága kedden zöldjelzést adott annak az uniós agrárminiszterek által megkötött megállapodásnak, melynek értelmében Ukrajna továbbra is vámok és kvóták nélkül exportálhat az Európai Unióba, 2025-ig.
Vannak azért korlátok az ukrán dömping előtt
Az EP bizottságában a javaslat 26 igen szavazattal ment át 8 nem ellenében, és az a háború kitörésekor megkötött, hasonló tartalmú egyezményt hosszabbítja meg. Azonban a most elfogadott szöveg számos kompromisszumot is tartalmaz, így az megerősíti a piac torzulásával szembeni biztosítékok rendszerét, különös tekintettel az érzékeny termékekre – például baromfi, tojás, cukor, zab, kukorica, dara és méz – bevezetett vészfékre.
Az Euractiv tudósítása szerint Tarasz Kacska ukrán kereskedelmi miniszter üdvözölte a megállapodást, mondván minden kereskedelmi lazítás segít, ám sajnálatát fejezte ki a korlátok miatt. Elmondása szerint a kompromisszum eredményeként 350 millió eurótól esik el Ukrajna, a mechanizmus évi 2,15 milliárd eurós volumene mellett.
Az Európai Unióba áramló ukrán mezőgazdasági dömping ugyanakkor a gazdák, közülük is különösen a kelet-európaiak haragját váltotta ki, mert a olcsó ukrán gabona leveri az árakat. A vészfék rendszerének kidolgozásában a lengyel és a francia képviselők vezetésével sikerült elérni, hogy a referencia-időszakba 2021 második fele – amikor az agrárkereskedelem az EU és Ukrajna között jóval kisebb volt – is kerüljön bele.
Nem került ugyanakkor bele az érzékeny termékek listájába a búza és az árpa.
Az uniós törvényhozók ugyanakkor a következő hetekben a vámok állandó csökkentéséről is tárgyalnak majd. Kacska szerint az uniós döntéshozóknak józanabb és tartalmasabb vitákat kellene folytatniuk a kereskedelmi korlátozásokról a polarizált politikai csatározás helyett.
A gazdák szerint ez azonban kevés
A megállapodás az uniós gazdaszervezetek, a COPA és COGECA tetszését sem nyerte el, különösen a búzára és az árpára vonatkozó döntések miatt. A gazdaszervezetek szerint ez a szektor fenntarthatóságát veszélyezteti, ezért csalódásuknak adtak hangot. Kedden elégedetlenségének adott hangot Genkben a francia agrárminiszter, Marc Fesneau is, aki szerint nem elegendők a biztosítékok. A francia politikus felszólította az Európai Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a gabonapiac szabályozása terén.
A javaslatot az EP-bizottsága után az EP plenáris ülésének meg kell szavaznia, annak elfogadásához az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása is szükséges. Az EP az április 22–25. közötti ülésszakon voksolhat a kérdésről.
Az Európai Parlament és a tagállamok éjszakába nyúló egyeztetésükön megállapodtak, hogy további egy évvel, 2025 júniusáig meghosszabbítják az ukrán agrártermékek vámmentességét az egységes piacon, de újabb korlátozásokat vezetnek be a gabonára.
Az Európai Bizottság januárban javasolta a hosszabbítást és úgynevezett „vészfék” bevezetését bizonyos termékekre – csirkére, tojásra és cukorra – abban az esetben, ha az ukrán import mennyisége meghaladja a 2022-est és a 2023-ast.
A gazdák hónapok óta tartó tiltakozása miatt azonban az uniós törvényhozók a vészfék bevezetését a 2021-es, vagyis a háború előtti szinten szabták meg; Brüsszel az invázió kezdete után adta meg a kedvezményeket Kijevnek.
Bővítették azoknak az áruknak a listáját is, amelyekre a vészfék vonatkozik: felkerült a zab, a kukorica, a zabdara és a méz is, esetükben azonban a 2022-es és 2023-as import átlaga az irányadó – számolt be a Reuters.
Döntöttek arról is, hogy a bizottság az eredetileg javasolt 21 helyett 14 napon belül lép, ha a behozatal eléri a limitet.
A bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy figyelemmel kíséri az ukrán búza és más gabonafélék behozatalát, és intézkedik, ha azok zavart okoznak az uniós piacokon.
Ukrajna uniós szomszédai – Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – panaszkodtak, hogy a mezőgazdasági behozatal árt a termelőiknek. Kijev viszont állítja, hogy az agrárexportja nem károsítja az uniós piacokat, különösen most, hogy Ukrajna mezőgazdasági exportjának mintegy 95 százaléka a Fekete-tengeren keresztül történik.
Kijev számára egyébként a 2022-es és 2023-as átlagos behozatalon alapuló vészfék elfogadható volt, a 2021-re alapuló azonban nem kivitelezhető. Markijan Dmitrasevics agrárminiszter-helyettes egyébként korábban azt nyilatkozta, hogy Ukrajna azt akarja, hogy véglegesen feloldják a vámokat és a kvótákat az uniós exportra, vagy legalábbis hosszabbítsák meg három évre azok felfüggesztését.
Az EU-nak hosszú távú hozzáférést kell biztosítania piacához az ukrán élelmiszergyártók számára, ahelyett, hogy mindig csak egy évre hosszabbítják meg az engedélyeket, és így a döntés a politikai helyzet kegyelmére van bízva – sürgette március elején.
Az új megállapodást még el kell fogadnia az EP-nek és a tagállamok kormányainak, ami a hírügynökség szerint áprilisban várható.
Az AFP francia hírügynökség tudósításában emlékeztetett, hogy a megegyezés így három hónappal előzi meg az európai parlamenti választásokat, ahol várhatóan jócskán előretör majd a radikális jobboldal, amely megpróbálta meglovagolni a gazdák elégedetlenségét.
Az utóbbiak megnyugtatását szolgálja, hogy Brüsszel fontolgatja az orosz mezőgazdasági import korlátozását is, amelyre nem vonatkoznak a szankciók.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament és a tagállamok éjszakába nyúló egyeztetésükön megállapodtak, hogy további egy évvel, 2025 júniusáig meghosszabbítják az ukrán agrártermékek vámmentességét az egységes piacon, de újabb korlátozásokat vezetnek be a gabonára.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710948420
[modified] => 1710937855
)
[title] => Új korlátozásokat vezet be az EU az ukrán agrárimportra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47045&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47045
[uk] => 47039
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47040
[image] => Array
(
[id] => 47040
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg
[original_lng] => 274821
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1710930655:12
[_thumbnail_id] => 47040
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1345
[_oembed_4aa2cfc592ebc9bd4ab7865b6a152150] =>
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Chrystia Freeland kanadai miniszterelnök-helyettes pénteken bejelentette, hogy újabb egy évvel, azaz 2024. június 9-ig meghosszabbítják az Ukrajnából származó áruk vámmentes behozatalának rendszerét, amelynek célja, hogy támogassa az ország gazdaságát a teljes körű orosz invázió körülményei között, számolt be a Jevropejszka Pravda a kanadai kormány közleményére hivatkozva.
A kanadai kormány döntése biztosítja az ukrán áruk további vámmentes importját Kanadába, többek között az acél és a kvóták által szabályozott áruk esetében. Az egy éve bevezetett rendszer ideiglenesen eltörli az ukrán áruk Kanadába történő behozatalára vonatkozó, dömpingellenes és kompenzációs vámokat.
Ugyanakkor 2023. június 9-től Kanada nem terjeszti ki a vámkedvezményeket a kormány által védett árukra az ellátás kezelésének kereti között (vagyis a kormány szándékosan korlátozza a termelést és az importra vonatkozó kvótákat) – beleértve a tojást, a baromfit és a tejtermékeket.
Freeland pontosította, Kanada lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy továbbra is vámmentesen szállítsa ezeket a termékeket a Kereskedelmi Világszervezet kvótáin belül, de vámot számít fel az ezen kvóták feletti szállításokra. A döntés nem vonatkozik a 2023. június 9. előtt elindított szállítmányokra.
Ugyanakkor, írta a Reuters, tavaly Ukrajna mindössze egy szállítmány fagylaltot exportált Kanadába hatezer kanadai dollár értékben, így nem valószínű, hogy agrárexport hatással lett volna a kanadai piacra.
Az ukrán vámmentes import rendszerének meghosszabbítása az Ukrajna és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi megállapodáson (CUFTA) és annak idén áprilisban bejelentett modernizálásán alapul.
A CUFTA 2017. augusztus 1-jei hatálybalépése óta az Ukrajnából származó behozatal 99,9%-án megszűntek a vámok, beleértve a halat és a tenger gyümölcseit, a napraforgóolajat és ásványi anyagokat, az ipari termékek 99,9%-át és a mezőgazdasági termékek 99,9%-át.
Az Európai Unió további egy évvel meghosszabbította az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok, kvóták és kereskedelemvédelmi intézkedések felfüggesztését – írja az Interfax-Ukraine.
„Az EU Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásának ezen erős bizonyítéka segíteni fog azon a nehéz helyzeten, amelybe az ukrán gyártók és exportőrök kerültek Oroszország indokolatlan katonai agressziója miatt” – áll az Európai Bizottság sajtóközleményében.
Az autonóm kereskedelmi kedvezmények 2022. június 4. óta vannak hatályban.
Az egyoldalú és ideiglenes autonóm kereskedelmi kedvezmények kiszélesítik a vámliberalizáció hatókörét az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi térségben
azáltal, hogy felfüggesztik az összes fennálló vámot és kontingenst, illetve a dömpingellenes vámokat és védelmi intézkedéseket az ukrán behozatalra vonatkozóan.
Az ukrán termékek exportját lehetővé tevő szolidaritási folyosók mellett az autonóm kereskedelmi kedvezményeknek köszönhető, hogy az Ukrajnából az EU-ba irányuló kereskedelmi forgalom tavaly stabil maradt a háború által okozott fennakadások ellenére, és dacára annak, hogy az ukrán kereskedelem volumene összességében erőteljesen csökkent
Az uniós tagállamok kereskedelemért felelős miniszterei rendeletet fogadtak el, amely további egy évvel, 2024 júniusáig meghosszabbítja az Ukrajnából az EU-ba irányuló behozatalra vonatkozó valamennyi vám, kvóta és piacvédelmi intézkedés felfüggesztését – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.
Az uniós kereskedelmi tanács brüsszeli ülésén meghosszabbított rendelet az Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó valamennyi dömpingellenes vám és védintézkedés felfüggesztésére vonatkozik, illetve a belépési árrendszer hatálya alá tartozó gyümölcsöket és zöldségeket, valamint a vámkontingensek hatálya alá tartozó feldolgozott és feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket érinti.
A közlemény szerint az intézkedések segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy fenntartsa az EU-val fennálló kereskedelmi kapcsolatainak stabilitását és gazdaságát a nehéz körülmények között is. A további egy évig érvényes, kereskedelmet érintő rendelet a kiterjedt katonai, pénzügyi és humanitárius támogatással kiegészülve elengedhetetlen Ukrajna hosszú távú helyreállításához – írták.
„Az intézkedések megújításával az EU továbbra is bizonyítja, hogy megingathatatlan politikai és gazdasági támogatást nyújt Ukrajnának, amely még mindig Oroszország provokálatlan és indokolatlan katonai agressziójával néz szembe” – fogalmaztak.
Az Európai Unió tavaly május végén fogadta el az Európai Unióba irányuló valamennyi ukrán exportra, köztük az acélexportra kivetett uniós dömpingellenes és importvámot, és minden vonatkozó védintézkedést felfüggesztő rendeletet, hogy megkönnyítse Ukrajna unióba irányuló exportjának fellendítését.
Célja, hogy enyhítse az ukrán termelőknek és exportőröknek az orosz agresszió miatt megnehezedett helyzetét. Az intézkedés teljes hozzáférést biztosít Ukrajnának az uniós piachoz.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hozzájárult az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó rendkívüli uniós intézkedések fenntartásához – tájékoztatott az uniós parlament kedden.
Az 537 szavazattal, 42 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett elfogadott európai bizottsági javaslat további egy évre hosszabbítja meg az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok, dömpingellenes vámok és egyéb védintézkedések felfüggesztését.
Az EP szerint az intézkedés fenntartására Oroszország háborúja miatt van szükség, amely akadályozza Ukrajnát abban, hogy fenntartsa a kereskedelmét a világ többi részével.
A vámok felfüggesztése a belépési árrendszer hatálya alá tartozó gyümölcsökre és zöldségekre, valamint vámkontingensek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozik. Az EU-Ukrajna társulási megállapodás értelmében az ipari termékekre 2023. január 1-jétől nulla vámtétel vonatkozik, így azok nem szerepelnek az új javaslatban – tájékoztattak.
A június ötödikén lejáró rendelet meghosszabbítását az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia, majd az intézkedést kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményt juttatott el az MTI-hez, amely szerint Győri Enikő fideszes EP-képviselő az Ukrajnának nyújtott autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedés meghosszabbítását megerősítő EP-szavazással kapcsolatban úgy fogalmazott: „sikerrel járt európai összefogásunk gazdáink védelme érdekében”.
Kijelentette: lehetővé vált, hogy azok a rendkívüli védintézkedések életbe léphessenek, amelyek biztonságot nyújtanak a közép-európai országoknak.
A tagállami intézkedésekre utalva Győri Enikő úgy fogalmazott: „sikerrel járt tehát az érintett országok összefogása, együtt álltunk ki gazdáink érdekeiért, véget vetettünk a helyzetüket nehezítő állapotoknak”.
Szavai szerint olyan európai szintű megoldást sikerült elérni, amely felváltja az érintett tagállamok által az ukrán agrártermékekre egyoldalúan bevezetett importtilalmakat.
„Elvárjuk, hogy az Európai Bizottság betartassa: az unióba csak olyan agrártermék jöhet be, amely megfelel az európai egészségügyi normáknak. Számítunk továbbá arra is, hogy a brüsszeli testület nem engedi, hogy Ukrajna trükközéssel ártson a gazdáinknak” – fogalmazott.
Az érintett országok továbbá azt is elvárják az uniós bizottságtól, hogy az ígéretéhez híven minden érintett tagállam igazságosan támogatást kapjon a 100 millió eurós mezőgazdasági tartalékból – hangsúlyozta.
Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága jóváhagyta az ukrán exportra kivetett uniós behozatali vámok eltörlésének további egy évvel történő meghosszabbítását – adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál az Európai Parlament sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagjai jóváhagyták az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok, dömpingellenes vámok és védőintézkedések felfüggesztésének további egy évvel történő meghosszabbítását. A vámtarifák felfüggesztése a következőkre vonatkozik: zöldségek és gyümölcsök, amelyekre a beviteli árakat alkalmazzák; vámkontingensek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek és feldolgozásuk termékei. „Az ipari árukra 2023. január 1-től nulla vám vonatkozik az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás értelmében, így nem szerepelnek az új ajánlásban” – emlékeztetett a sajtószolgálat.
Az Európai Bizottság adatai szerint ma az Európai Unió Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere. Az unió az ukrán kereskedelem 39,5%-át tette ki 2021-ben. Ukrajna a maga részéről az Európai Unió 15. legnagyobb kereskedelmi partnere, mivel a teljes kereskedelem mintegy 1,2%-át adja.
