Azok az éttermek, kávézók és bárok, amelyek a számláikon külön díjat számítanak fel a generátorok használatáért anélkül, hogy előzetesen egyeztetnének az ügyféllel, a rendelés 30 %-ának megfelelő bírságot kaphatnak – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál az Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Állami Szolgálat közleményére hivatkozva, amit Poster POS szakkiadvány idézett.
A jelentés szerint a generátorok használatáért külön díjat felszámítani a számlákon a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése. „A fogyasztóvédelemről szóló törvény értelmében a vállalat köteles teljes körű és érthető tájékoztatást nyújtani a szolgáltatásokról és azok áráról. Ha a nyugtán egy külön sor, a „szolgáltatás – generátor” szerepel anélkül, hogy ténylegesen megrendelték volna az ilyen szolgáltatást, az kiegészítő fizetős szolgáltatás igénybevételének vagy a fogyasztó félrevezetésének tekinthető” – közölte a Poster POS.
A szabálysértések elkerülése érdekében a vendéglátóhelynek előre figyelmeztetnie kell a vendégeket, hogy a generátor költségei már benne vannak az ételek vagy italok árában. Végül is a legtöbb esetben a generátor üzemeltetési költségei (üzemanyag, áram, karbantartás) az étterem üzleti költségei, és logikus, hogy ezeket a termékek árában figyelembe vegyék, és ne külön adják hozzá.
Ha egy intézmény nem figyelmezteti a vendégeket a pótlólagos fizetésre, bírságot szabhat ki rá: az eladott áruk vagy szolgáltatások árának akár 30 %-át is, de legalább ötszörös adómentes minimumot (legalább 85 hrivnya)
A nagy-britanniai éttermek csaknem tíz százaléka tönkrement a koronavírus-járvány tavaly tavaszi elhatalmasodása óta – áll két üzleti és szakmai tanácsadó cég vasárnap ismertetett átfogó közös felmérésében.
Az AlixPartners és a CGA a brit kormány által a járvány megfékezését célzó korlátozások feloldására kidolgozott menetrend következő, hétfői nyitási időpontja elé időzítette a tanulmány közzétételét. A nyitási program alapján hétfőtől az éttermek, a pubok és a bárok megnyithatják beltéri kiszolgáló helyiségeiket, kinyithatnak a mozik, a színházak, a koncerttermek, a múzeumok és a stadionok, ismét fogadhatnak vendégeket a szállodák és egyéb turisztikai szálláshelyek, és lehetővé válik a turisztikai célú utazás Nagy-Britannián belül. Az AlixPartners és a CGA vasárnap bemutatott tanulmányából azonban kitűnik, hogy a tavaly márciusban elrendelt első járványügyi zárlat előtti számnál sokkal kevesebb szereplője maradt a brit vendéglátószektornak, így a hétfői teljes nyitás után a tavaly márciusinál számottevően kisebb számú étterem, bár és pub lesz felkereshető. A felmérés szerint a csődök az egyes kategóriákon belül az éttermeket érintették a legsúlyosabban. A tanulmány készítőinek meghatározása szerint az elsősorban ételfelszolgálásra szakosodott vendéglátóhelyek száma tavaly március 20-án – az első korlátozási rendelkezéscsomag életbe lépése előtt néhány nappal – 43 126 volt, közülük mára 38 922 maradt meg, vagyis 4204 étterem végleg bezárt. Ez azt jelenti, hogy tavaly március óta a nagy-britanniai éttermek 9,7 százaléka megszűnt. Az átlagon belül még súlyosabb a veszteség azoknak az éttermeknek a körében, amelyek a közepes árfekvésű, „hétköznapi” piaci szektorba tartoztak és így a legnépesebb vendégkört vonzották: az e kategóriába tartozó éttermek 19,4 százaléka – csaknem az ötödük – tönkrement. Az AlixPartners és a CGA felmérése szerint az elsősorban szeszesital-forgalmazásra szakosodott nagy-britanniai vendéglátóhelyek – pubok, bárok – száma 61 229-ről 57 783-ra csökkent tavaly március óta, vagyis 5,6 százalékuk szűnt meg a járvány kezdete óta eltelt több mint egy évben. A brit kormány nyitási menetrendjének előző, április 12-i időpontjában azok a vendéglátóhelyek nyithattak ki, amelyek szabadtéren – teraszokon, kerthelyiségekben – meg tudják oldani a felszolgálást. Az AlixPartners és a CGA vasárnap ismertetett felmérése szerint azonban ezzel a nagy-britanniai vendéglátóhelyek nem egészen egyharmada – 32,9 százaléka – tudott élni, vagyis az éttermek, pubok több mint kétharmada továbbra sem nyithatott ki. A vendéglátószektor kilábalási folyamata így valójában csak a hétfőtől lehetővé váló teljes nyitás után kezdődhet – áll a tanulmányban.
Az Ukrajnában január 8-án bevezetett karantén szigorítások első három napjában átlagosan 25 százalékkal esett vissza a közétkeztetési intézmények forgalma.