Az amerikai könnyűolaj (WTI) ára mintegy 1,3 százalékkal, hordónként közel 69 dollárra emelkedett, míg az északi-tengeri Brent jegyzése 70 dollár alatt zárt. Irán eközben bejelentette, hogy új urándúsító létesítményt helyez üzembe, ami tovább mélyíti az Egyesült Államokkal és Izraellel fennálló konfliktust – közölte a Bloomberg.
Az árakat az is felfelé hajtja, hogy az Egyesült Államok részben kivonta személyzetét a Közel-Keletről. A térség országai – köztük több OPEC+ tag, például Irán, Szaúd-Arábia és Irak – a világ kőolajtermelésének mintegy harmadát adják, ezért egy esetleges katonai eszkaláció komoly hatással lehet a piacra.
A JPMorgan Chase & Co. elemzése szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén az olaj ára akár hordónként 130 dollárig is emelkedhet. A piaci hangulatot az is jelzi, hogy az algoritmikus kereskedők február óta először optimistává váltak az amerikai olaj kilátásaival kapcsolatban. Az opciós piacokon is nőtt a feszültség: a befektetők egyre inkább az árak emelkedésére fogadnak, miközben a volatilitás több mint egyhavi csúcsra ugrott.
Az aktuális árak szerint a júliusi WTI hordónként 68,55 dollár körül mozgott, az augusztusi Brent pedig 69,36 dolláron zárt.
Háborús eszkaláció a Közel-Keleten: Izrael és az USA csapást mért az iráni iszlamista rezsimre, rakéták érték Izraelt Mint arról a hirado.hu beszámolt, Izrael és az Egyesült Államok katonai műveleteket indított az iráni rezsim ellen, miközben Irán ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt – jelentették be szombaton.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon közölte:
„Az Egyesült Államok nagyszabású hadműveletet indított Irán ellen,” és felszólította az iráni Forradalmi Gárdát a megadásra. Hangsúlyozta, hogy a művelet célja az amerikai nép védelme és az iráni rakétakapacitások megsemmisítése. Az izraeli kormány szintén megerősítette a támadást: Jiszráel Kac védelmi miniszter bejelentette, hogy Izrael „megelőző csapást” mért az iráni iszlamista rezsimre.
Az iráni válaszcsapás sem maradt el. Jeruzsálemben és Izrael több térségében megszólaltak a légvédelmi szirénák, miután Irán ballisztikus rakétákat indított izraeli célpontok felé. Az izraeli hadsereg közlése szerint a légvédelem több rakétát elfogott, és egyes lövedékek nyílt területre csapódtak. Súlyos sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés.
Az iráni állami hírügynökség robbanásokról számolt be Teheránból. Közben közölték azt is, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök biztonságos helyen tartózkodik.
Trump videóüzenetében azt mondta, Irán olyan nagy hatótávolságú rakétákat fejleszt, amelyek Európát és az Egyesült Államokat is fenyegethetik, ezért a katonai lépést elkerülhetetlennek nevezte. Az iráni fegyveres erők tagjait arra szólította fel, hogy tegyék le a fegyvert, különben „biztos halállal” kell szembenézniük.
A támadások nyomán a térségben rendkívüli feszültség alakult ki, a konfliktus eszkalációjától tart a nemzetközi közösség.
Hatalmas a bizonytalanság az olajpiacon, egyre nagyobb kilengések mentén alakul az árfolyam.
Most épp lefelé vette az irányt a Brent, amire egy hétvégi esemény a magyarázat. A Brent nyersolaj határidős jegyzése több mint 4,5 százalékot esett ma reggel és már a hordónkénti 73 dollár alá is benézett a jegyzés, miután Izrael megtorló csapásai Irán ellen a hétvégén elkerülték az ország olajipari létesítményeit és nukleáris infrastruktúráját, ezzel jelentősen csökkentek az energiaellátás zavarai miatti félelmek.
Az izraeli vadászgépek szombaton Irán-szerte katonai létesítményeket vettek célba, válaszul az október eleji iráni rakétatámadásokra – az olajárak ebben a hónapban a közel-keleti geopolitikai kockázatok növekedése miatt vad kilengéseket mutattak, Izrael megtorlása pedig most visszafogottabb volt, mint amitől a piacok tartottak, ami felcsillantotta a reményt a regionális konfliktus további enyhülésére.
A keresleti oldalon a fő fogyasztó Kína gyenge gazdasági aktivitására utaló jelek továbbra is nyomást gyakorolnak a Brent árára, a hétvégi adatok az ipari szektor nyereségességének csökkenésére utaltak a közelmúltbeli kormányzati ösztönzők ellenére. Ezen felül a piaci szereplők az OPEC+ lehetséges kibocsátás-kiigazításait és az amerikai választások következményeit figyelik, ezek szintén komoly hatással lehetnek az olaj árára.
A robusta kávé világpiaci árai az elmúlt 45 év legmagasabb szintjére emelkedtek a termelési hiány miatt.
A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) jelentése szerint áprilisban az ilyen típusú kávé ára 16,8%-kal, fontonként 1,93 dollárra emelkedett, ami 1979 óta a legmagasabb szint.
Az áremelkedést befolyásolták a vietnami, a robusta kávé legnagyobb termelőjének számító alacsony termés miatti aggodalmak.
A szervezet adatai szerint az egyéb kávéfajták árai 14,8-17,8%-kal emelkedtek.
A Bloomberg adatai szerint a vietnami szárazság történelmi csúcsra emelte a helyi kávé árait, mivel a gazdálkodók és a brókerek továbbra is tartanak készleteket, nehogy lemaradjanak a jobb ajánlatokról a gyenge 2023–24-es termést követően.
„Nem tudjuk megmondani, mikor érik el az árak a csúcspontot” – mondta Tran Thi Lan Anh, a nagy vietnami exportőr, a Vinh Hiep Co igazgató-helyettese.
Vietnam adja a világ Robusta kávébabkészletének körülbelül egyharmadát, amelyet általában instant italokhoz és eszpresszókávéhoz használnak.
Az ügynökség megjegyezte, hogy a magasabb nyersanyagárak egy idő után megjelennek a kiskereskedelmi árakban, de az arabica árának kisebb emelkedése segít ellensúlyozni a kávéfogyasztók árát.
Az afrikai termelési nehézségeknek köszönhetően soha nem látott szintre ugrott nemrég a kakaó árupiaci jegyzése, ráadásul az iparági szakértők arra számítanak, hogy az előttünk álló időszakban nem várható enyhülés a piacon. Az elképesztő mértékű drágulás a világ vezető csokoládégyártóinak költségnövekedésével fenyeget, végső soron pedig a költségek áthárításán keresztül akár az édességek drasztikus drágulásához vezethet.
Átlépte a tonnánkénti 5365 dolláros szintet a kakaó árupiaci jegyzése, ezzel soha nem látott szintre került az árfolyam.
Utoljára több mint 46 éve, 1977 júliusában láthattunk rövid ideig a mostanihoz hasonlóan magas jegyzést, akkor 5360 dollárig kúszott fel nagyon rövid ideig az árfolyam.
A mostani jegyzés több mint duplája az egy évvel ezelőtti szintnek, a 2022 szeptemberi lokális mélypontnál pedig több, mint 140 százalékkal magasabb.
Egy alapvetően egy földrajzilag behatárolt, koncentrált piacról beszélünk a kakaótermesztés esetében, ugyanis a globális kínálat közel 60 százalékát két afrikai ország, Elefántcsontpart és Ghána adja. Előbbi a legjelentősebb kitermelő, a mögöttünk álló hónapokban pedig az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárásnak, illetve az országon áthaladó Harmattan passzátszélnek köszönhetően elkezdtek kiszáradni az elefántcsontparti kakaóföldek, aminek következtében kifejezetten alacsonyan alakult a termés: a januárban lezárult szüreti időszakban
Az átlagos terméshozamhoz képest közel 40 százalékkal alacsonyabb mennyiséget tudott a világpiacra bocsátani az afrikai ország.
A piaci szereplők jelenleg attól tartanak, hogy a szűkösen alakuló kínálat nem fog tudni lépést tartani a magas kereslettel, jelentős hiányt okozva a kakaópiacon – ezt a várható hiányt árazva lőtt az egekbe a kakaó jegyzése.
Ami pedig a jövőbeli kilátásokat illeti: egyes iparági szakértők szerint még jelentős tér van a további áremelkedés előtt, az átlagosnál erősebben alakuló Harmattan-időszak ugyanis még március közepéig tarthat, további fennakadásokat okozva az elefántcsontparti termelésben és szállításban. Ezen felül a hosszabb távú időjárási kilátások sem kedvezőek, az előrejelzések alapján a következő hetekben az átlaghőmérséklet Nyugat-Afrikában 2 Celsius-fokkal lesz magasabb az általában megszokottnál, ez szintén rossz hír a kakaótermesztők számára.
Bár a kakaótermesztés alapvetően az afrikai régióra koncentrálódik, a feldolgozás és a fogyasztás már jóval inkább európai és észak-amerikai történet: az elképesztő mértékű drágulás a kakaó árában a világ vezető csokoládégyártóinak költségnövekedésével fenyeget, végső soron tehát
A költségek áthárításán keresztül akár az édességek drasztikus drágulásához vezethet.
A FAO élelmiszerár-indexe májusban átlagosan 124,3 pontot ért el, ami 22,1%-kal marad el a történelmi csúcstól.
Az élelmiszerek világpiaci árának alapindexe 2023 májusában az elmúlt két év legalacsonyabb szintjére esett. Ezt bizonyítják az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai.
Az ok a gabona, növényi olaj és tejtermék árának nagymértékű csökkenése volt. Júniusban a nemzetközi élelmiszer-nyersanyagárak irányadó átfogó árindexe 122,3 pont lett, ami 1,7 pont (1,4 százalék) csökkenés májushoz képest, és 37,4 ponttal (23,4 százalékkal) alacsonyabb a 2022. márciusi rekordértékhez képest. Az átfogó mutató júniusi csökkenését elsősorban a cukor, a növényi olajok, a gabonafélék és a tejtermékek indexeinek csökkenése okozta, miközben a húsárindex gyakorlatilag nem változott.
A FAO élelmiszerár-indexe kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, gabonatermények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe. FAO gabonaárindex júniusban átlagosan 126,6 pont volt, 2,7 ponttal (2,1 százalékkal) alacsonyabb a májusinál, és 39,7 ponttal (23,9 százalékkal) maradt el az egy évvel korábbitól. A havi összevetésben az összes jelentősebb gabonaféle világpiaci ára csökkent.
A növényiolaj-árindex júniusban átlagosan 115,8 pont volt, ami 2,9 pontos (2,4 százalékos) csökkenés májushoz képest, egyben 2020 novembere óta a legalacsonyabb. Az index csökkenését különösen a pálma- és napraforgóolaj világpiaci árának esése váltotta ki, amit csak részben ellensúlyozott a szója- és repceolaj drágulása.
A tejtermékek árindexe júniusban átlagosan 116,8 pont volt, ami 1,0 ponttal (0,8 százalékkal) alacsonyabb, mint májusban, és 33,4 ponttal (22,2 százalékkal) alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél. A mutató júniusi gyengülését elsősorban a nemzetközi sajtárak esése okozta és mérsékelten csökkent a tejpor ára is, miközben drágult a vaj.
A FAO húsárindexe júniusban átlagosan 117,9 pont volt, gyakorlatilag megegyezett a májusival. A múlt hónapban emelkedett a baromfi- és sertéshús nemzetközi ára, és szinte ugyanolyan mértékben csökkent a szarvasmarha- és juhhús ára. Tavaly júniushoz képest a húsárindex 8,1 ponttal (6,4 százalékkal) csökkent.
A cukorárindex átlagosan 152,2 pont volt júniusban. Ez 5,1 pontos (3,2 százalékos) csökkenést jelent májushoz képest, és ez volt az első visszaesés négy egymást követő havi emelkedés után. A cukor ára idén júniusban 34,9 ponttal (29,7 százalékkal) volt magasabb a tavaly júniusinál. Tavaly a FAO átlagos élelmiszerár-indexe 143,7 pont volt, 18 ponttal (14,3 százalékkal) magasabb, mint 2021-ben.
