Egy új atomerőmű építése a legdrágábbnak számít a más energiahordozókat hasznosító létesítmények között, Ukrajna azonban egy kedvező lehetőség kihasználásán dolgozik: egy olyan projektet fejezne be, amely messze nem a nulláról indul. A félkész Hmelnickij atomerőmű 5. és 6. blokkjáról van szó.
A Hmelnickij atomerőmű 3-as és 4-es blokkja az üzembe helyezése után a legalacsonyabb villamosenergia-árat kínálja Ukrajnában – írja az Unian hírügynökség. A projekt során gyorsabban és gazdaságosabban hasznosítják az erőforrásokat, mint amikor új atomerőmű épül.
A hírügynökség ezzel Szerhij Ljamec energetikai szakértőt idézte, aki a közösségi oldalán ismerteti: egy nulláról épülő atomerőmű fajlagos (egy kilowattra jutó) beruházási költsége 6000–8000 dollár. Ez sokkal magasabb, mint
a szénerőmű 3000–4000 dolláros,
a gázerőmű 900–1300 dolláros,
a szárazföldi szélerőmű 1200–1500 dolláros,
a naperőmű 800–1200 dolláros
fajlagos költsége.
Külső partnerekkel fejeznék be az atomerőmű építését
A két új ukrajnai blokk azonban már 75-80 százalékban készen van, ami jelentősen csökkenti a költségeket. A folytatást segíti, hogy Ukrajna viszonylag alacsony áron kaphat két nyomottvizes, VVER 1000-es reaktort Bulgáriából, ezek még a Szovjetunióban készültek. Az áruk szimbolikus, mert erre a piacra 680 millió dollárért adják el. A kivitelezést az ukrán Energoatom és az amerikai Westinghouse szakemberei közösen végzik. Az első reaktor 2,5-3 év múlva kezdhet működni. Az atomerőmű-építés befejezése összesen 3,3 milliárd dollárba kerül.
Ezzel szemben egy új atomerőművet a nulláról indítva építeni legalább 10-12 milliárd dollár, és több mint tíz év munka a szakember szerint.
A beruházásnak a teljes életciklusra vetített költsége is kedvezőnek ígérkezik. Ukrajnában az olcsó nukleáris termelés kompenzálja a megújuló alapú termelés magas költségeit, de ez nem tarthat örökké. „Ukrajnának új nagyerőművekre van szüksége, amelyek biztosítják az energiarendszer stabilitását” – hangsúlyozza Szerhij Ljamec.
Biztonságosan működik az atomerőmű a háborús helyzetben
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) figyelemmel kíséri az összes ukrajnai nukleáris létesítmény, így a Hmelnickij Atomerőmű biztonsági helyzetét is a helyszínen lévő szakértőin keresztül az országban folyó háború idején. Legutóbbi, december 12-i jelentésében is azt ismételte meg, hogy a Hmelnickij-erőmű biztonságát továbbra is megőrizték, ahogyan a rivnei és a dél-ukrán létesítményét is.
Az eddigi 1700 megawattról 2100 megawattra emelik 2024. december 1-től a szomszédos uniós tagállamok az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamos energia exportkapacitás határértékét a súlyos téli ukrajnai áramhiány enyhítése érdekében – jelentette be a fontos döntést kedden az európai átvitelirendszer-üzemeltetők együttműködési szervezete (ENTSO-E).
A hírt az Európai Bizottság üdvözölte, miután a Bizottság elnöke és a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője szeptemberben hathatós lépéseket ígért az orosz támadások miatt súlyosan meggyengült ukrajnai áramellátási helyzet segítése érdekében. A hír azt jelenti, hogy Magyarországról is több villamos energia áramolhat Ukrajna felé, ha szükség lesz rá a téli kritikus időszakban.
Az ENTSO-E rövid közleménye emlékeztet rá, hogy számos ukrajnai erőmű megsemmisülését és a 2024-25 telén várható nagy villamosenergia-hiányt követően június óta vizsgálják a rendszerüzemeltetők az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamosenergia-exportkapacitás növelésének megvalósíthatóságát úgy, hogy közben a villamosenergia-rendszer stabilitása és az üzembiztonság a kontinentális Európában is megmaradjon.
Ennek érdekében az átvitelirendszer-üzemeltetők közösen értékelték a villamosenergia-rendszer állapotát, és keresték a kapacitás maximalizálásának lehetőségeit erre a télre. A számítások eredményei lehetővé tették az átvitelirendszer-üzemeltetők számára, hogy az Ukrajnába és Moldovába irányuló exportkapacitás határértékét 2100 megawattra (MW) emeljék az idei télre.
Ez 400 MW-os növekedést jelent a korábbi értékhez képest.
Hangsúlyozzák: a villamosenergia-exportkapacitás e jelentős növelése újabb jele annak, hogy az európai átvitelirendszer-üzemeltetők közössége erőteljesen támogatja az ukrán és moldovai népet, és szolidaritást vállal vele.
Rögzítik: a 2100 MW-os exportkapacitás-korlátozás 2024. december 1-jétől lesz érvényben, és az átvitelirendszer-üzemeltetők 2025 márciusától havonta újraértékelhetik az EU és Ukrajna, illetve Moldova közötti kereskedelmi kapacitáskorlátot.
A megnövelt kapacitás teljes mértékben Ukrajna és Moldova rendelkezésére áll majd, az egyes országok számára nem lesz külön allokáció – közölte az ENSTO-E a Reuters kérdésére. Christelle Verstraeten, a szövetség szóvivője elmondta, hogy az exportkapacitás növekedés a Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia határkeresztező kereskedelmére rendelkezésre álló teljes kapacitás.
Ezt határonként az átvitelirendszer-üzemeltetők között elfogadott felosztási szabályok szerint osztják fel – írták a hírügynökségnek küldött e-mailben.
Az ukrajnai áramtermelési képességeket ért súlyos orosz támadások és a kánikula mellett júniusban a szomszédos országok közül messze a legmagasabb arányban, 42%-ban Magyarországról vásárolt villamosenergiát Ukrajna. Aztán ez júliusban is megtörtént.
A döntést külön közleményben üdvözölte az Európai Bizottság energiapiaci főigazgatósága is, amely a szolidaritás mellett utalt rá, hogy az IEA téli felkészülést sürgető minapi jelentése is felvetette: tovább kellene növelni az EU felől a két országba az exportkapacitások mértékét, ami a MAVIR-nak fontos feladatokat ad.
Románia a jövőben nem tud biztosítani villamos energiát Ukrajnának és Moldovának – jelentette be Sebastian Burduža, Románia energiaügyi minisztere a helyi Money című kiadvány szerint.
A tárcavezető elmondása szerint ezeknek a költségeknek egy részét az Európai Uniónak kellene átvállalnia. Burduža hozzátette, hogy az európai energiapiac eszméje a szolidaritás, hogy mindenki részesüljön a haszonból.
„Méltányos, elvi hozzáállást követelünk Brüsszeltől, hogy mindannyian hozzájárulhassunk ezekhez az erőfeszítésekhez” – mondta Burduža.
Csak akkor exportálják az áramot más országokba, ha nincs hiány az energiarendszerben – biztosított az Ukrenerho.
Új rekordot dönt az ukrán villamosenergia-export. Erről az Ukrnerho számolt be március 4-én, hétfőn.
„Ma napközben rekordmennyiségű áramot – 13 264 MWh-t – terveznek exportálni, az egyes órákban mért maximális teljesítmény pedig akár 716 MW is lehet. „Az ukrán áramot öt országba exportálják: Szlovákiába, Magyarországra, Lengyelországba, Romániába és Moldovába” – áll az üzenetben.
A cég emlékeztetett arra, hogy március 1-től az Ukrajnából és Moldovából Európába irányuló villamosenergia-export műszakilag lehetséges maximális kapacitása óránként 550 MW.
Az Ukrenerho azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnából más országokba csak akkor exportálják az áramot, ha nincs hiány az energiarendszerben.
„A folyók árvize és a napsütéses idő hozzájárul a vízerőművek és a megújuló erőművek aktív működéséhez. Ennek köszönhetően az áramtermelőknek lehetőségük van nemcsak az ukrán fogyasztók igényeinek maradéktalan kielégítésére, hanem arra is, hogy áramot adjanak el a környező országoknak, forráshoz jutva az oroszok fegyveres támadásait követő további helyreállításhoz” – közölte a sajtószolgálat.
Ezzel párhuzamosan Szlovákiából, Moldovából és Romániából az esti órákban kis mennyiségű áramot importálnak. A teljes mennyiség 132 MWh, a maximális teljesítmény óránként akár 62 MW.
Nem jósolnak hiányt Ukrajna energiarendszerében. Ám a harcok és egyéb okok miatt reggelre 390 település maradt áram nélkül. Újabb károk keletkeztek az Oblenerho hálózataiban Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Szumi, Harkiv és Herszon megyékben.
Ukrajnában ismét többlet villamosenergia-termelést regisztráltak csütörtökön, aminek következtében a tervek szerint újból megindulhat az áramexport több országba, köztük Magyarországra – számolt be az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata pénteken a Telegramon.
A közleményben a tárca rámutatott arra, hogy a többlet oka főként az utóbbi napok napsütéses időjárása, ami a naperőművek termelésének növekedését eredményezte. A minisztérium arról tájékoztatott, hogy az Ukrenerho ukrán állami áramszolgáltató vállalat kérésére előző nap villamos energiát szállítottak Lengyelországba 1343 megawattóra összértékben.
„Jelenleg 19 hőtermelő blokk van tartalékban. A tervekben egyaránt szerepel a villamos energia kereskedelmi importja és exportja is. A villamosenergia-importra az előrejelzés 465 megawattóra, a Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába, Moldovába és Magyarországra irányuló exporté pedig 9389 megawattóra” – közölte a szaktárca.
A vállalat a kapacitás mértékének részleges kompenzálását az Európából érkező áramimport, valamint a fogyasztók gazdaságos villamosenergia-felhasználása révén tervezi.
Augusztus várhatóan a legnehezebb lesz Ukrajna energiarendszere számára, mivel egyes erőművet felújítás miatt kivonnak a forgalomból, jelentette be július 31-én az Ukrenerho.
„Várhatóan augusztusban végzik a legtöbb erőmű felújítását. Ezért az energiarendszernek nagyon korlátozott lehetőségei lesznek a magas fogyasztás biztosítására” – áll a jelentésben.
A társaság a kapacitás kompenzálását az Európából érkező áramimport, valamint a fogyasztók gazdaságos villamosenergia-felhasználása révén tervezi. Jelenleg Ukrajnában nem helyeznek kilátásba fogyasztási korlátozásokat.
Szlovákiából ma reggel 8 órától délelőtt 10 óráig és a maximális fogyasztás esti órákban 17 órától este 23 óráig importálják az áramot 350 MW teljesítménnyel, valamint Moldovából 17:00 és 23:00 óra között 90 MW-ig.
Június 1-jétől megemelték a villamos energia árát. Ez sokakban felháborodást és aggodalmat váltott ki, hogy nem fogunk-e hamarosan még többet fizetni az áramért.
Szerhij Kovalenko, a Yasno áramszolgáltató vezérigazgatója elmondása szerint a kormány kénytelen volt megemelni a lakossági villamos energia árát, hogy csökkentse az állami szolgáltatók anyagi terheit.
„A villamosenergia-tarifák 2,88 UAH-ra emelése 200–300 UAH-val növeli a költségeket” – mondta Szerhij Nahornyak, a parlament energia-, lakásügyi és a kommunális szolgáltatásokért felelős bizottság tagja a telemaraton adásában.
Hozzátette, hogy a szolgáltató kilowattóránkénti költsége 5,44 hrivnya, hogy biztosítsa a fogyasztó számára az áramot. Ugyanakkor a lakosság jóval alacsonyabb szabályozott tarifával – június 1-ig 1,44/1,69 UAH, most pedig 2,64 UAH – áron vásárol áramot a szolgáltatótól, a különbséget a szolgáltatók fedezik.
„Tekintettel a lakosság országos fogyasztási volumenére, a cégek havonta hatalmas összeget fizetnek azért, hogy fedezzék az áram piaci ára és a szabályozott tarifa közötti különbözetet. Az orosz agresszió miatt rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, mert sok létesítményt veszítettek el, és nagy mértékű pusztítás keletkezett a rakétatámadások miatt. Ez csak rontott a pénzügyi helyzetükön” – tette hozzá Kovalenko.
Elmondása szerint éppen emiatt nőtt a rendszeren belüli adósság. A Yasno cég vezetője szerint ugyanakkor a beszállítók nem fizettek kártérítést, nem fizettek az Ukrenergo-hálózatának, az energetikai infrastruktúra helyreállítására pedig nem volt elegendő pénz.
Eközben a Zakarpattyaoblenerho sajtószolgálata felhívta a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai lakosságnak meg kell tanulnia takarékoskodni az elektromos erőforrásokkal, és tanácsokat is adott, hogyan tegyék ezt meg.
„Sokféle megtakarítási mód létezik, és a legfontosabb – a villamos energia zónák szerinti elszámolása, amelyet egy differenciált elszámolási eszköz biztosít.
A kétzónás/háromzónás (tarifás) mérőóra egy modern eszköz, amely lehetővé teszi az áramfogyasztás regisztrálását külön-külön, a nap meghatározott időszakában. Egy ilyen mérőóra lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy az elfogyasztott elektromos energia költségét az időszaktól függően más-más tarifa alapján fizesse. Például éjszaka, 23:00 órától 7:00-ig 50%-os kedvezménnyel számlázzák az áramot” – biztosították a kárpátaljai energetikai szakemberek.
Hozzá kell tenni, hogy az áremelkedés első hónapjában 300–500 hrivnyával többet kell fizetniük a kárpátaljaiaknak, mint korábban.
Ugyanakkor most nem működnek kazánok, mert nyár van. A csekkekben szereplő összeg azonban elsősorban annak köszönhető, hogy sokan rendelkeznek vízmelegítő bojlerrel, fagyasztóval, villanytűzhellyel és egyéb háztartási géppel.
Ukrajna egyik legnagyobb energiaszolgáltatója, az Ukrajna Energy Company 1 megawatt mennyiségű áramot importált Szlovákiából tesztüzemmódban. „Az Európából Ukrajnába történő villamosenergia-import műszaki lehetősége az energiarendszerünk stabilizálásának másik eszköze” – mondta a cég.
A közlemény szerint, a villamosenergia-import próbaüzemének célja az ország energiarendszerének támogatása. Az első nap egy megawatt (MW) áram érkezett Szlovákiából Ukrajnába. Az országba történő áramimporttal pótolnák az orosz rakétacsapások következtében megrongálódott energetikai infrastruktúra miatt kiesett energiamennyiséget.
Keressük a lehetőségeket és az eszközöket a kockázatok csökkentésére. A próbaüzem beindítása a munkánk részét képezi. Az Európából Ukrajnába történő villamosenergia-import műszaki lehetőségének megteremtése egy lehetőség az energiarendszerünk működésének stabilizálására. Fel kell készülnünk erre − nyilatkozta Vitalij Butenko, az energiahálózatot üzemeltető állami vállalat vezérigazgatója.
Lengyelország arra kért minket, hogy segítsünk az energiaszektorban, különösen villamos áram exportjával, és ezt mi biztosítani fogjuk – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök péntek esti videoüzenetében, adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál
A tudósítás szerint az elnök hangsúlyozta: „természetesen mi biztosítjuk az áramszállítást. Mindig segíteni fogunk a lengyel testvéreknek, akik az első naptól kezdve segítenek nekünk.”
Zelenszkij a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről szólva elmondta, hogy az ukrán–lengyel határon kialakult sorok kérdéséről is tárgyalt. „Egyetértésben vagyunk a probléma megoldását illetően. Ukrajna kormányfőjének és lengyel kollégájának meg kell állapodnia minden technikai részletben” – tette hozzá.
Az államfő Morawieckivel tárgyalt a közös vámellenőrzésről, a határátkelőhelyek bővítéséről, valamint az Ukrajna és az európai uniós tagországok közötti postai forgalom egyszerűsítéséről is. „Lengyelország miniszterelnökéhez fordultam azzal a javaslattal, hogy csökkentsék a postai küldemények árát. Ez fontos az állampolgáraink számára, mindenki számára, akinek most különleges támogatásra van szüksége” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Eljött a takarékos energiafelhasználás ideje Németországban, a helyzet komoly, minden megspórolt kilowattóra számít – közölte Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy a Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat csütörtöktől tovább csökkenti az Északi Áramlat-1 vezetéken Németországba szállított földgázmennyiséget.
A Zöldek politikusa a minisztérium Twitter-oldalán közölt videóüzenetében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin pontosan azt teszi a földgázpiacon, amitől az Ukrajna elleni háború kezdete óta tartani lehetett, vagyis fokozatosan csökkenti az Európába irányuló szállítást, hogy szétzilálja és elbizonytalanítsa a piacot, felhajtsa a földgáz árát és egymás ellen fordítsa az európai országokat. Ez mutatja a lengyelországi, a bulgáriai és a dániai földgázszállítás visszafogása, és a Gazprom szándékosan „káoszba sodort” németországi érdekeltsége, az orosz tulajdonos tevékenysége miatt német állami felügyelet alá vont Gazprom Germania ügye is – fejtette ki Robert Habeck. Hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat-1 vezetéken is jön még földgáz, és nincsenek ellátási gondok, de az orosz fél mondvacsinált okokra hivatkozva csökkenti a szállítást, így a kieső mennyiséget máshonnan kell beszerezni, méghozzá igen drágán. Mint mondta, a német kormány felkészült erre a helyzetre, így például törvénymódosítás révén a földgáztározók töltöttsége jóval magasabb, mint az utóbbi évek azonos időszakában, de a lakosság közreműködése is elengedhetetlen. Mindenkinek takarékoskodnia kell, „minden kilowattóra számít” – mondta a miniszter. Az Északi Áramlat-1 kapacitása napi 167 millió köbméter. A Gazprom kedden technikai fennakadásokra hivatkozva közölte, hogy napi 100 millió köbméterre csökkentik a szállított mennyiséget, szerdán pedig bejelentették, hogy még inkább visszafogják, napi 67 millió köbméterre csökkentik a szállítást. Az ágazatot felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) a legutóbbi, szerdai napi jelentésében kiemelte, hogy nagyon szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és folyamatos kapcsolatban áll a gázipari vállalatokkal. Mint írták, a gázellátás stabil Németországban. Közölték: az Északi Áramlat-1-en a gázáramlás a műszaki kapacitás 59,1 százalékát teszi ki. Hozzátették: „nem tudjuk megerősíteni az orosz oldalon hiányzó gázkompresszor és a szállítások nagymértékű csökkenése közötti okozati összefüggést”. Az érintett vállalatok más piaci forrásból is be tudják szerezni a szállítás visszafogása miatt kieső mennyiséget a piacon, és nincs akadálya annak, hogy folytatódjék a gáztározók feltöltése. Valamennyi tározót együttvéve a töltöttségi szint 55,56 százalék, jóval meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált szintet. A Bundesnetzagentur „kifejezetten támogatja a minél több gáz megtakarítására irányuló felhívást” – áll a jelentésben.
