A Kreml elnöke szerint az orosz fél állítólag „egyáltalán semmilyen intézkedést nem tett Ukrajna polgári infrastruktúrájával kapcsolatban”, és most „komolyan válaszol”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök cinikusan azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy támadásokat intéz az energetikai létesítmények ellen, „megtorló csapásoknak” nevezve azokat. Ezt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel megtartott pekingi találkozóján mondta szeptember 2-án, kedden.
„Hosszú ideig, néhány évvel ezelőtt, semmilyen intézkedést nem tettünk a polgári infrastruktúrával kapcsolatban, különösen télen, és nagyon sokáig tűrtük, amikor az ukrán hadsereg folyamatos támadásokat indított az energetikai létesítményeink ellen. Ezután kezdtünk el válaszolni, és mi természetesen komolyan válaszolunk”, mondta Putyin. Ugyanakkor a Kreml vezetője egy szót sem szólt arról, hogy az orosz megszálló hadsereg 2022 ősze óta, az első áramszünetek óta intenzíven támadja Ukrajna energetikai létesítményeit.
Hazánk energiaellátását három éve a légvédelmi egységek katonái, valamint a regionális energiaszolgáltató vállalatok és más energiacégek brigádjai biztosítják. Ugyanakkor mind a légvédelmi, mind a helyreállítással foglalkozó brigádokat nyugati országok támogatják, amelyek légvédelmi rakétarendszereket és energetikai berendezéseket szállítanak. Ukrajna viszont csak 2024-ben kezdte meg az első komolyabb csapásokat orosz területen.
Oroszország továbbra is szállít gázt Ukrajnán keresztül, ám ha Kijev ezt megtagadja, Moszkva nem kényszerítheti rá ‒ jelentette ki Vlagyimir Putyin a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
Az orosz elnök leszögezte, hogy Oroszországnak és a Gazpromnak szándékában áll, hogy teljesítse minden szerződött kötelezettségét. Rámutatott, hogy az ukrajnai tranzitszerződés 2024. december 31-én lejár, és ha Ukrajna megtagadja ennek meghosszabbítását, az orosz fél nem kényszerítheti a tranzit folytatására.
Oroszország továbbra is kész gázt szállítani Európába, amelynek magának kellene belső megállapodásra jutnia ebben a kérdésben.
Kijelentette, hogy ha Ukrajna megtagadja a gáz tranzitját, akkor az Európába irányuló mennyiség csökkenni fog, Oroszország pedig egyéb útvonalakon, egyebek között a Török és a Kék Áramlat vezetéken fokozatosan növelni fogja exporteladásait a világ más régióiba. Más útvonalak is mérlegelésre kerültek, függetlenül az ukrajnai eseményektől – tette hozzá. Elmondta, hogy a Kínába irányuló szállítás jövőre el fogja érni a 38 milliárd köbmétert.
Akárki és akárhogyan próbálja is elzárni az energiaszektorunkat, ez lehetetlen, mert a termelés a határteljesítményen van, a világpiac igényeinek megfelelően. Ha holnaptól mindent elzárnának – a gázunkat, az olajunkat –, a világgazdaság azt nem bírná ki.
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország részesedése a cseppfolyósított földgáz világpiacából fokozatosan növekedni fog, annak ellenére, hogy ezt megpróbálják megnehezíteni.
Feladatként nevezte meg egyebek között Oroszország energetikai szuverenitásának biztosítását, a stabil alapok megteremtését a régiók gazdaságának zavartalan és megfizethető ellátására. Kitért arra is, hogy a Gazprom, amelynek veszteségeket okozott az orosz gáz európai elutasítása, az országon belül is fejleszteni fogja a gázellátást.
Oroszország több száz kecskét küldött Észak-Koreának, miután Moszkva és Phenjan széles körű megállapodást kötött, amely többek között az oktatás, a mezőgazdaság és a turizmus területére terjed ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusi csúcstalálkozója után, amelyen a nemzetközi együttműködésről tárgyaltak, Moszkva ajándékot szállított Phenjanba.
Oroszország 447 kecskét küldött az észak-koreai Rason városába – közölte a mezőgazdasági biztonsági felügyelet sajtóközleményében. Az oroszországi Leningrádi területről exportált kecskék jelentik az első szállítmányt, amelyet Oroszország Észak-Koreába szállított. A kecskék tejtermékekkel fogják ellátni a helyi gyerekeket, hogy enyhítsék az észak-koreai élelmiszerhiányt, amelyet elsősorban a kormány politikája okoz, a helyzet pedig a Covid-19 világjárvány idején tovább romlott.
A Human Rights Watch szerint Észak-Koreában a 25,9 millió emberből 10,7 millió alultáplált, és a gyerekek 18 százalékának növekedési és fejlődési zavarai vannak a krónikus alultápláltság miatt – írja a Politico.
Vlagyimir Putyin ideiglenesen államosította Oroszország legnagyobb autókereskedését.
Szergej Petrov, a legnagyobb oroszországi autókereskedő hálózat, a Rolf alapítója azt mondta, hogy ez a lépés ez elriasztja a jövőbeni külföldi befektetéseket.
A cég egyike volt azon autókereskedéseknek, amelyek a Szovjetunió összeomlása után alakultak.
Az olajkitermelés csökkentéséről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin elnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg – közölte szerdán honlapján a Kreml.
A moszkvai tájékoztatás szerint a felek megállapították, hogy az olajtermelés csökkentéséről elért megállapodások, valamint a nyersanyagellátás korlátozására vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalások biztosítják a globális energiapiac stabilitását. A két vezető méltatta az OPEC+ csoportban folytatott együttműködését.
„A trónörökös köszönetét fejezte ki az orosz félnek, amiért következetesen támogatta Szaúd-Arábia csatlakozását a BRICS-hez” – közölte a Kreml sajtószolgálata. Putyin gratulált Rijád csatlakozásához, és beszámolt a BRICS jövő évi orosz soros elnökségének prioritásairól.
A tárgyalópartnerek emellett megvitatták a kereskedelem és a gazdaság, a közlekedés és a logisztika, valamint a befektetés területén való együttműködés elmélyítését, és megállapodtak a legfelső szintű kommunikáció folytatásban.
Szaúd-Arábia az Egyesült Arab Emírségekkel, Iránnal, Argentínával, Egyiptommal és Etiópiával együtt hivatalos meghívást kapott a BRICS-hez való csatlakozásra a tömörülés augusztus 22-24-én Johannesburgban megtartott csúcstalálkozóján. Az új belépők teljes jogú tagsága 2024. január 1-jén kezdődik.
Az orosz ügyészek pert indítottak a szankciókkal sújtott Andrej Melnicsenko milliárdos ellen, Vlagyimir Putyin elnök azon törekvésének részeként, hogy nyomást gyakoroljanak a gazdag oroszokra, hogy hazatelepítsék tengerentúli vagyonukat.
Augusztus 17-én a szibériai Krasznojarszk városában az ügyészség keresetet nyújtott be Melnicsenko ellen, amely az általa tulajdonolt Szuek JSK vállalatot (Oroszország legnagyobb szénbányászati társaságát) és két másik céget célozza. A lépés Putyin ukrajnai inváziója és az azt követő szankciók nyomán történt, ami arra késztette, hogy felszólítsa a gazdag oroszokat, hogy hozzák vissza vagyonukat Oroszországba.
A Bloomberg információi szerint 13 milliárd dollárra becsült vagyonú Melnicsenko jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben él, miután korábban Európában élt.
A per olyan energetikai eszközökkel kapcsolatos, amelyeket a Melnicsenkóhoz kötődő vállalatok 2018-ban szereztek meg Mihail Abizov volt kormányminiszterhez köthető szervezetektől. Abizovot 2019-ben letartóztatták és sikkasztással vádolták meg. Az ügy tárgyalását szeptember 7-re tűzték ki.
Bár a Szuek székhelye Oroszországban van, Melnicsenko másik cégét, az EuroChem Group AG-t (amely nem érintett az ügyben) Svájcban jegyezték be, de jelentős vagyonnal rendelkezik Oroszországban. Melnicsenkót az EU és az USA szankciókkal sújtotta Oroszország ukrajnai fellépését követően, és lemondott a cégeit irányító trösztök kedvezményezettjeként betöltött pozíciójáról, amelyet felesége, a szerb énekesnő, Sandra Nikolic vett át – később őt is szankciókkal sújtották.
Putyin bírálta a külföldön vagyont birtokló gazdag oroszokat, ezért arra ösztönözte, hogy a vállalkozásokat orosz fennhatóság alá helyezze át. Hangsúlyozta, hogy azok az orosz üzletemberek, akik a tengerentúlon tartják vagyonukat és családjukat, „másodosztályú idegenek” maradnak.
Elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországgal szemben barátságtalan államokkal – az Egyesült Államokkal, az EU-tagállamokkal, Kanadával, Japánnal és más országokkal – kötött adóegyezmények egyes rendelkezéseinek felfüggesztését.
A rendelet értelmében felfüggesztik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások egyes rendelkezéseit. Az elnök utasította az orosz kormányt, hogy dolgozza ki a vonatkozó törvényeket, és terjessze őket a törvényhozás elé megfontolásra.
A megállapodásokat a dokumentum értelmében mindaddig felfüggesztik, amíg „a külföldi államok meg nem szüntetik az Oroszországi Föderáció jogos gazdasági és egyéb érdekeinek, állampolgárai és jogi személyei jogainak megsértését”.
Putyin egyúttal arra utasított a kabinetet, hogy minimalizálja az adóegyezmények felfüggesztésének az orosz gazdaságra gyakorolt hatását. Az érintett államok értesítése a döntésről az orosz külügyminisztérium feladata.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az orosz tisztségviselőknek elsőként kell szerepet vállalniuk a hazai gyártók és márkák támogatásából. Szerinte az import fontos dolog, de elsősorban az orosz termékekre kell helyezni a hangsúlyt. Putyin az érvei megerősítése érdekében úgy határozott, hogy minden orosz tisztviselőnek kötelező hazai, orosz márkájú autót használnia. Utoljára Borisz Jelcin idejében volt hasonló kísérlet, 1997-ben, de azt a rendeletet két év után visszavonták.
Minden orosz tisztviselőnek hazai gépkocsit kell használnia – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az ipari vállalatok vezetőivel csütörtökön megtartott tanácskozásán. Az államfő elmondta, a minisztériumok és egyéb hivatalok szorgalmazták, hogy folytatódjon a külföldi gyártmányú gépkocsik beszerzése.
Azt mondtam, hogy ezt teljesen ki kell zárni. És az ország minden tisztviselőjének hazai gépkocsival kell közlekednie – hangsúlyozta Putyin. Úgy vélekedett, nincsen semmi baj azzal, ha szerényebbre fogják az igényeket.
Ellenkezőleg, még jó is. A mi figyelemre méltó tisztviselői karunknak meg kell értenie, hogy a hazai márkák, a hazai autók, más hazai termékek fejlesztésére kell törekedni – tette hozzá Putyin.
Az elnök szerint nem kell általánosságban elutasítani az importot, de az alapvető cikkek előállítását a hazai termelők felé kell irányítani.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke július elején sürgette, hogy a kormányzati és költségvetési intézmények a közbeszerzésnél a hazai autóiparra összpontosítsanak. Emlékeztetett rá, hogy Putyin egy Aurust használ hivatali autóként.
Szultan Hamzajev, az Egységes Oroszország képviselője is azt követelte, hogy a honatyák is orosz autókba üljenek át. Anton Sziluanov pénzügyminiszter pedig kijelentette, hogy az általa vezetett tárca kész elsőként részt vállalni a hazai autók hivatali célú beszerzésében.
Az RBK című gazdasági lap online kiadásában csütörtökön emlékeztetett rá, hogy hasonló kezdeményezésre volt már példa. Az ötletet elsőként 1997-ben Borisz Nyemcov akkori miniszterelnök-helyettes vetette fel. Borisz Jelcin elnök támogatta a javaslatot, és rendeletet adott ki, amely megtiltotta külföldi gépkocsik beszerzését kormánytisztviselők számára. Az utóbbiak azonban a hazai autók gyakori meghibásodásaira panaszkodtak, maga Jelcin pedig eközben továbbra is Mercedesszel közlekedett. Az államfő végül – két évvel később – visszavonta rendeletét.
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a digitális rubel bevezetéséről és a megfelelő elektronikus platform létrehozásáról szóló törvényt.
Az új monetáris formátumú tranzakciókat, a digitálisrubel-platform – egy speciális információs rendszer – segítségével lehet majd lebonyolítani, amelynek üzemeltetője a törvény szerint az Orosz Központi Bank lesz.
Az aláírt dokumentumot a hivatalos jogi információs portálon tették közzé. Az orosz nemzeti valuta egy további formájáról van szó, amelyet a meglévő pénzformák mellett bocsátanak majd ki. Így az orosz rubelnek mostantól három formája lesz: készpénz, készpénz nélküli és digitális.
A törvény – néhány rendelkezés kivételével – 2023. augusztus 1-én lép hatályba.
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már a hét végén elrendelte a Danone és a Carlsberg oroszországi érdekeltségeinek lefoglalását. Kedden az orosz kormány Jakub Zakrijevet, Csecsenföld mezőgazdasági miniszterét, Kadirov csecsen elnök unokaöccsét nevezte ki a Danone üzletág élére. Míg Taimuraz Bollojev, Putyin régi barátja s a milliárdos Kovalcsuk fivérek üzlettársa lett a Carlsberg Baltika leányvállalatának igazgatója. Mind a Kovalcsuk testvérek, mind Kadirov a nyugati szankciókban nevesített oroszországi személyek.
Ez a vagyon újraelosztása Putyin köreiben – fogalmazott egy név nélkül megszólaltatott orosz oligarcha, aki a Financial Times szerint évtizedek óta ismeri Putyin elnököt. Hozzátéve: Putyin célja, hogy fájdalmat okozzon a Nyugatnak, és zsákmányhoz juttassa híveit.
A Kreml lépése egyúttal üzenet a világnak. Ahogy Alexandra Prokopenko, a Carnegie Russia Eurasia Center nem rezidens kutatója fogalmazott: A nyugati vagyon nincs többé biztonságban Oroszországban. Hozzátette: Moszkva most abban a helyzetben van, hogy elkobozhatja a nyugati tulajdont, s odaadhatja a rezsim támogatóinak.
Ezek a nyugati leányvállalatok azért értékesek az orosz oligarcháknak, mert nyereségesek és jól menedzseltek, vagyis az új tulajdonos egyszerűen megcsapolhatja a pénzforgalmat.
A Danone tavaly ősszel jelentette be, hogy akár egymilliárd eurót is bukhat az oroszországi kivonuláson. Az ügyhöz közel álló személyek szerint a lefoglaláskor már csak napok választották el attól, hogy lezárja az orosz érdekeltség eladását. Míg a Carlsberg pár hete közölte, hogy eladta az orosz érdekeltségeit, de a vevőt és a vételárat nem hozták nyilvánosságra.
A Baltikának nyolc sörfőzdéje van Oroszországban, és 8400 alkalmazottat foglalkoztat, ami a Carlsberg globális létszámának 20 százaléka.
A Yale kutatása szerint az Oroszországban korábban érdekelt, ezer multinacionális vállalat közül 400 folytatta tevékenységét az ukrajnai háború és a nyugati szankciók után, köztük a Pepsi, a Procter & Gamble és az Unilever.
Oroszország nagyon megnehezítette a külföldi cégek távozását.
Tavaly decemberben a Kreml olyan szabályokat fogadott el, amelyek alapján az orosz kormány értékeli a külföldi társaság által értékesített eszközöket. Az eladó pedig köteles az eszközt 50 százalékos diszkonttal értékesíteni, s a tranzakciós ár 10 százalékának megfelelő kilépési adót vetettek ki.
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
