Oroszország, Putyin kínai látogatása előtt az elmúlt hat év legalacsonyabb szintjére csökkentette a gáz árát Kína számára. Az orosz kormány a költségvetésben további gázárcsökkentést tervez Kínának, számolt be a Reuters, az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium 2029-ig terjedő makrogazdasági előrejelzésére hivatkozva.
Egy május 12-én, egy héttel Vlagyimir Putyin orosz elnök pekingi látogatása előtt közzétett dokumentum szerint jövőre a Kínába irányuló gázszállítmányok ára a „Szibéria Ereje” vezetéken keresztül ezer köbméterenként 223,9 dollár lesz. Ez a legalacsonyabb ár 2021 óta, amikor Kína 145 dollárért vásárolta a gázt.
Az idei évhez képest az ár 14%-kal, azaz 34,9 dollárral csökken, és 34%-kal alacsonyabb lesz, mint a távoli külföldi Gazprom-ügyfelek esetében (336,3 dollár). 2028-ban a kínai ár várhatóan 229,7 dollárra emelkedik ezer köbméterenként, míg 2029-ben 235,6 dollárra. A többi Gazprom-ügyfélhez képest a kedvezmény 30%, illetve 28% lesz.
A Reuters megjegyezte, hogy az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium előző szeptemberi makrogazdasági előrejelzéséhez képest a kínai gáz hároméves ára körülbelül 7%-kal csökkent. A kínai gázszállítás várhatóan 47%-kal, 56 milliárd köbméterre nő 2029-re. További szállítást a Távol-Keleti útvonal (évi 12 milliárd köbméter) és a Szibéria Ereje kapacitásának növelése (6 milliárd köbméter) biztosít.
Eközben a Szibéria Ereje-2 vezeték, amelyet a Kreml több mint 10 éve kínál Pekingnek, az orosz minisztérium előrejelzése szerint csak az évtized végén kezdi meg működését.
Utasítást kap az orosz kormány, hogy a vállalatokkal együtt vizsgálja meg az európai piacról való azonnali kivonulás és az alternatív gázpiacokra való átállás kérdését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak adott szerda este adott nyilatkozatában.
Putyin szerint Oroszország számára előnyösebb lehet már most leállítani a gázszállítást Európába, nem pedig egy év múlva, ahogyan azt az Európai Unió szeretné.
Ők úgyis (…) egy hónap múlva (március) 25-től korlátozásokat terveznek bevezetni az orosz gáz, közte a cseppfolyósított gáz vásárlására. Egy év múlva, (20)27-ben további korlátozások lépnek életbe, egészen a teljes tilalomig. Most pedig más piacok nyílnak meg. És talán számunkra előnyösebb lenne már most leállítani az európai piacra történő szállításokat. Átmenni azokra a piacokra, amelyek megnyílnak, és ott megvetni a lábunkat – mondta, hozzátéve, hogy ebben az ügyben még nem született meg a döntés.
„A szakszolgálataink rendelkezésére álló adatok szerint, ahogy egykor az Északi Áramlatokat felrobbantották, Kijevben most, néhány nyugati szakszolgálat támogatásával, a Kék Áramlat és a Török Áramlat felrobbantására készülnek. Tájékoztattuk ebben az ügyben török barátainkat. Meglátjuk, mi fog történni ezen a területen, de ez nagyon veszélyes játék, különösen ma” – mondta.
Az orosz elnök terrortámadásnak minősítette az orosz gázszállító hajó ellen a Földközi-tengeren végrehajtott támadást.
Az MTI beszámolója szerint Oroszországot megbízható szállítónak nevezte. Azt mondta, hogy az európai gázár emelkedése nem közvetlenül kapcsolódik a szállításokhoz, mert azok egészében véve nem csökkentek, a helyzet a világpiaci általános helyzet következménye.
Bár a Fekete-tenger partján működő orosz elitborászatokat luxusprojektként emlegetik, a palackok mögött nem világszínvonalú borok, hanem presztízsberuházások, politikai gesztusok és súlyos veszteségek állnak – derül ki az orosz Insider portál oknyomozásából.
Az orosz oligarchák körében nem ritka a borászat mint befektetés, ám a Vlagyimir Putyin gelendzsiki palotája melletti Krinyica és Divnomorszkoje pincészetek inkább szimbolikus, mint gazdasági sikertörténetek – írta cikkében az Index.
A szakértők szerint a helyi klímához kevéssé illeszkedő szőlőfajták miatt technikailag korrekt, de átlagos borok születnek, amelyeket mégis állami diplomáciai eseményeken szolgálnak fel – kínai, török vagy észak-koreai vezetők poharában is rendszeresen feltűnnek.
A palackok ára a prémium-középkategóriában mozog, a háttérben azonban százmillió dolláros beruházások állnak.
A hivatalos többségi tulajdonos, Jurij Kovalcsuk – akit gyakran Putyin pénztárcájaként emlegetnek – bankja rendszeresen finanszíroz ilyen, az elnökhöz köthető projekteket – közölte az Insider.ru. Mindez nem akadályozza meg, hogy a borászatok masszívan veszteségesek legyenek: éves szinten a helyi város költségvetésével összemérhető összeget buknak.
A történet nem áll meg a Fekete-tengernél. A Krím annektálása után Putyin köréhez köthető érdekeltségek megszerezték a legendás Massandra pincészetet is, amelyhez egy látványos, de inkább reprezentációra, mint borkészítésre fókuszáló turisztikai gigakomplexum épül.
A közös nevező mindenhol ugyanaz: a bor nem cél, hanem eszköz – a hatalom, az ízlés és a kiváltság demonstrációja – derült ki az Index cikkéből.
A Kreml elnöke szerint az orosz fél állítólag „egyáltalán semmilyen intézkedést nem tett Ukrajna polgári infrastruktúrájával kapcsolatban”, és most „komolyan válaszol”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök cinikusan azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy támadásokat intéz az energetikai létesítmények ellen, „megtorló csapásoknak” nevezve azokat. Ezt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel megtartott pekingi találkozóján mondta szeptember 2-án, kedden.
„Hosszú ideig, néhány évvel ezelőtt, semmilyen intézkedést nem tettünk a polgári infrastruktúrával kapcsolatban, különösen télen, és nagyon sokáig tűrtük, amikor az ukrán hadsereg folyamatos támadásokat indított az energetikai létesítményeink ellen. Ezután kezdtünk el válaszolni, és mi természetesen komolyan válaszolunk”, mondta Putyin. Ugyanakkor a Kreml vezetője egy szót sem szólt arról, hogy az orosz megszálló hadsereg 2022 ősze óta, az első áramszünetek óta intenzíven támadja Ukrajna energetikai létesítményeit.
Hazánk energiaellátását három éve a légvédelmi egységek katonái, valamint a regionális energiaszolgáltató vállalatok és más energiacégek brigádjai biztosítják. Ugyanakkor mind a légvédelmi, mind a helyreállítással foglalkozó brigádokat nyugati országok támogatják, amelyek légvédelmi rakétarendszereket és energetikai berendezéseket szállítanak. Ukrajna viszont csak 2024-ben kezdte meg az első komolyabb csapásokat orosz területen.
Oroszország továbbra is szállít gázt Ukrajnán keresztül, ám ha Kijev ezt megtagadja, Moszkva nem kényszerítheti rá ‒ jelentette ki Vlagyimir Putyin a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
Az orosz elnök leszögezte, hogy Oroszországnak és a Gazpromnak szándékában áll, hogy teljesítse minden szerződött kötelezettségét. Rámutatott, hogy az ukrajnai tranzitszerződés 2024. december 31-én lejár, és ha Ukrajna megtagadja ennek meghosszabbítását, az orosz fél nem kényszerítheti a tranzit folytatására.
Oroszország továbbra is kész gázt szállítani Európába, amelynek magának kellene belső megállapodásra jutnia ebben a kérdésben.
Kijelentette, hogy ha Ukrajna megtagadja a gáz tranzitját, akkor az Európába irányuló mennyiség csökkenni fog, Oroszország pedig egyéb útvonalakon, egyebek között a Török és a Kék Áramlat vezetéken fokozatosan növelni fogja exporteladásait a világ más régióiba. Más útvonalak is mérlegelésre kerültek, függetlenül az ukrajnai eseményektől – tette hozzá. Elmondta, hogy a Kínába irányuló szállítás jövőre el fogja érni a 38 milliárd köbmétert.
Akárki és akárhogyan próbálja is elzárni az energiaszektorunkat, ez lehetetlen, mert a termelés a határteljesítményen van, a világpiac igényeinek megfelelően. Ha holnaptól mindent elzárnának – a gázunkat, az olajunkat –, a világgazdaság azt nem bírná ki.
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország részesedése a cseppfolyósított földgáz világpiacából fokozatosan növekedni fog, annak ellenére, hogy ezt megpróbálják megnehezíteni.
Feladatként nevezte meg egyebek között Oroszország energetikai szuverenitásának biztosítását, a stabil alapok megteremtését a régiók gazdaságának zavartalan és megfizethető ellátására. Kitért arra is, hogy a Gazprom, amelynek veszteségeket okozott az orosz gáz európai elutasítása, az országon belül is fejleszteni fogja a gázellátást.
Oroszország több száz kecskét küldött Észak-Koreának, miután Moszkva és Phenjan széles körű megállapodást kötött, amely többek között az oktatás, a mezőgazdaság és a turizmus területére terjed ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusi csúcstalálkozója után, amelyen a nemzetközi együttműködésről tárgyaltak, Moszkva ajándékot szállított Phenjanba.
Oroszország 447 kecskét küldött az észak-koreai Rason városába – közölte a mezőgazdasági biztonsági felügyelet sajtóközleményében. Az oroszországi Leningrádi területről exportált kecskék jelentik az első szállítmányt, amelyet Oroszország Észak-Koreába szállított. A kecskék tejtermékekkel fogják ellátni a helyi gyerekeket, hogy enyhítsék az észak-koreai élelmiszerhiányt, amelyet elsősorban a kormány politikája okoz, a helyzet pedig a Covid-19 világjárvány idején tovább romlott.
A Human Rights Watch szerint Észak-Koreában a 25,9 millió emberből 10,7 millió alultáplált, és a gyerekek 18 százalékának növekedési és fejlődési zavarai vannak a krónikus alultápláltság miatt – írja a Politico.
Vlagyimir Putyin ideiglenesen államosította Oroszország legnagyobb autókereskedését.
Szergej Petrov, a legnagyobb oroszországi autókereskedő hálózat, a Rolf alapítója azt mondta, hogy ez a lépés ez elriasztja a jövőbeni külföldi befektetéseket.
A cég egyike volt azon autókereskedéseknek, amelyek a Szovjetunió összeomlása után alakultak.
Az olajkitermelés csökkentéséről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin elnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg – közölte szerdán honlapján a Kreml.
A moszkvai tájékoztatás szerint a felek megállapították, hogy az olajtermelés csökkentéséről elért megállapodások, valamint a nyersanyagellátás korlátozására vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalások biztosítják a globális energiapiac stabilitását. A két vezető méltatta az OPEC+ csoportban folytatott együttműködését.
„A trónörökös köszönetét fejezte ki az orosz félnek, amiért következetesen támogatta Szaúd-Arábia csatlakozását a BRICS-hez” – közölte a Kreml sajtószolgálata. Putyin gratulált Rijád csatlakozásához, és beszámolt a BRICS jövő évi orosz soros elnökségének prioritásairól.
A tárgyalópartnerek emellett megvitatták a kereskedelem és a gazdaság, a közlekedés és a logisztika, valamint a befektetés területén való együttműködés elmélyítését, és megállapodtak a legfelső szintű kommunikáció folytatásban.
Szaúd-Arábia az Egyesült Arab Emírségekkel, Iránnal, Argentínával, Egyiptommal és Etiópiával együtt hivatalos meghívást kapott a BRICS-hez való csatlakozásra a tömörülés augusztus 22-24-én Johannesburgban megtartott csúcstalálkozóján. Az új belépők teljes jogú tagsága 2024. január 1-jén kezdődik.
Az orosz ügyészek pert indítottak a szankciókkal sújtott Andrej Melnicsenko milliárdos ellen, Vlagyimir Putyin elnök azon törekvésének részeként, hogy nyomást gyakoroljanak a gazdag oroszokra, hogy hazatelepítsék tengerentúli vagyonukat.
Augusztus 17-én a szibériai Krasznojarszk városában az ügyészség keresetet nyújtott be Melnicsenko ellen, amely az általa tulajdonolt Szuek JSK vállalatot (Oroszország legnagyobb szénbányászati társaságát) és két másik céget célozza. A lépés Putyin ukrajnai inváziója és az azt követő szankciók nyomán történt, ami arra késztette, hogy felszólítsa a gazdag oroszokat, hogy hozzák vissza vagyonukat Oroszországba.
A Bloomberg információi szerint 13 milliárd dollárra becsült vagyonú Melnicsenko jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben él, miután korábban Európában élt.
A per olyan energetikai eszközökkel kapcsolatos, amelyeket a Melnicsenkóhoz kötődő vállalatok 2018-ban szereztek meg Mihail Abizov volt kormányminiszterhez köthető szervezetektől. Abizovot 2019-ben letartóztatták és sikkasztással vádolták meg. Az ügy tárgyalását szeptember 7-re tűzték ki.
Bár a Szuek székhelye Oroszországban van, Melnicsenko másik cégét, az EuroChem Group AG-t (amely nem érintett az ügyben) Svájcban jegyezték be, de jelentős vagyonnal rendelkezik Oroszországban. Melnicsenkót az EU és az USA szankciókkal sújtotta Oroszország ukrajnai fellépését követően, és lemondott a cégeit irányító trösztök kedvezményezettjeként betöltött pozíciójáról, amelyet felesége, a szerb énekesnő, Sandra Nikolic vett át – később őt is szankciókkal sújtották.
Putyin bírálta a külföldön vagyont birtokló gazdag oroszokat, ezért arra ösztönözte, hogy a vállalkozásokat orosz fennhatóság alá helyezze át. Hangsúlyozta, hogy azok az orosz üzletemberek, akik a tengerentúlon tartják vagyonukat és családjukat, „másodosztályú idegenek” maradnak.
Elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországgal szemben barátságtalan államokkal – az Egyesült Államokkal, az EU-tagállamokkal, Kanadával, Japánnal és más országokkal – kötött adóegyezmények egyes rendelkezéseinek felfüggesztését.
A rendelet értelmében felfüggesztik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások egyes rendelkezéseit. Az elnök utasította az orosz kormányt, hogy dolgozza ki a vonatkozó törvényeket, és terjessze őket a törvényhozás elé megfontolásra.
A megállapodásokat a dokumentum értelmében mindaddig felfüggesztik, amíg „a külföldi államok meg nem szüntetik az Oroszországi Föderáció jogos gazdasági és egyéb érdekeinek, állampolgárai és jogi személyei jogainak megsértését”.
Putyin egyúttal arra utasított a kabinetet, hogy minimalizálja az adóegyezmények felfüggesztésének az orosz gazdaságra gyakorolt hatását. Az érintett államok értesítése a döntésről az orosz külügyminisztérium feladata.
