Az ukrán állampolgárok bevallott jövedelme összesen 474 milliárd hrivnya. 2025-ben több mint 17 ezer ukrán vallott be egymillió hrivnya feletti jövedelmet. Ez 1,3 ezerrel több, mint tavaly ilyenkor – jelentette be a parlament adóbizottságának elnöke, Danilo Hetymancev június 18-án, szerdán.
Az ukrán milliomosok összesen 254 milliárd hrivnyát regisztráltak adóbevallásaikban.
Összesen 474 milliárd hrivnya jövedelmet vallott be a lakosság – 93,5 milliárd hrivnyával többet, mint 2024-ben.
Hetymancev ugyanakkor megjegyezte, hogy az adóbevallást benyújtók száma 363 ezerre csökkent.
„Ez -22%. Valószínűleg egy részük egyszerűen megváltoztatta lakóhelyét, és már nem szerepelnek az ukrán statisztikákban” – vetette fel.
Korábban a 17 ezer milliomosról szóló információt megerősítette az Ukrán Adóhivatal vezetője, Ruszlan Kravcsenko.
A tavalyi évben a polgárok által bevallott legnagyobb jövedelemösszegeket a külföldön szerzett jövedelem – 34,2 milliárd hrivnya, az örökség és ajándékozás – 13,6 milliárd hrivnya, az ingó és ingatlan vagyon eladásából származó jövedelem – 6,8 milliárd hrivnya, a befektetésekből származó jövedelem – 4,9 milliárd hrivnya, az egyéb adóköteles jövedelem – 4 milliárd hrivnya, valamint az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem – 3,4 milliárd hrivnya tette ki.
A változások a költségvetést formáló közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak, beleértve az áfát, a hadi illetéket és a jövedéki adót.
A Minisztertanács bizonyos adók emelését tervezi a költségvetés feltöltésének érdekében – jelentette be Danilo Hetymancev, a parlament adóbizottságának elnöke Telegramon május 23-án, csütörtökön.
„Növelnünk kell a költségvetés kiadási és bevételi részét is a hadsereg finanszírozásához, amelyet belső forrásainkból finanszírozunk. Ezeket a forrásokat partnereinktől nem tudjuk kölcsön kérni” – mondta a parlamenti képviselő.
Elmondása szerint a kormány jelenleg az igényeket méri fel, és azok igen nagyok – év végéig legalább 300 milliárd hrivnya.
„Hogy lehet ennyi pénzt összegyűjteni? Megvárjuk a kabinet javaslatait. De az alapadók megkerülésével nem biztosítható az összeg. Ezért a változások a költségvetést formáló közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak majd, így pl. ÁFA, hadi illeték és jövedéki adók. Jót tesz a gazdaságnak? Nem. Rossz lesz. A háború nagyon rossz. De vannak más lehetőségek is az asztalon?” – mondta Hetymancev.
Korábban ismertté vált, hogy a Minisztertanács a hadi illeték és az általános forgalmi adó (áfa) kulcsának emeléséről tárgyal. A tömegtájékoztatás szerint a katonai illetéket 1,5%-ról 5%-ra tervezik emelni. Hasonló 5%-os adókulcsot vezethetnek be a vállalkozók számára is.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Danilo Hetymancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében közölte, véleménye szerint Ukrajna átlagosan napi 9 milliárd hrivnyát veszít a légiriadók miatt. A múlt évben napi 7 milliárd hrivnya kárt okoztak a gazdaságnak a légiriadók. A nominálisan növekvő GDP adatok ismeretében ez a szám is növekedhet – véli a parlamenti képviselő.
„Ha a GDP-hez viszonyítva számoljuk a veszteségeket, azok folyamatosan nőnek. De itt a nominálisan növekvő GDP-vel kell számolnunk – a Nemzeti Bank becslései szerint az idei GDP 6,63 billió hrivnya lesz” – magyarázta a parlamenti bizottság vezetője.
Elmondása szerint, ha az ország gazdaságának fele leáll a légiriadó idejére, akkor a napi veszteség összege valószínűleg 9 milliárd hrivnyát tesz ki.
„Ez a számítás feltételes, és régiónként változhat… Azonban továbbra is meg lehet becsülni a bruttó hozzáadott értékben bekövetkező veszteségek hozzávetőleges mértékét” – összegezte Hetymancev.
A 2022-es év 10 hónapja alatt a bankrendszer nettó nyeresége 11 milliárd hrivnya volt. Ez ötször kevesebb az előző év azonos időszakához képest – közölte Telegram-csatornáján Danilo Hetymancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai szakbizottságának elnöke.
Megjegyezte, hogy a viszonylag békés és stabil 2018-as évben megközelítőleg ugyanazt az eredményt értük el, mint 2022-ben. A bankrendszer nettó nyeresége októberben 3,6 milliárd hrivnyát tett ki.
A műveleti nyereség (bevétel mínusz kiadások, a tartalékalapba való levonások nélkül) 10 hónap alatt 118 milliárd hrivnyát tett ki, ami 1,8-szoros növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A tartalékalapba való befizetés összege 107 milliárd hrivnyára nőtt, ami 14-szerese az előző év azonos időszakának, és jelenleg elegendő az esetleges veszteségek fedezésére. Hetymancev emlékeztetett arra, hogy folyó év 9 hónapja alatt 54 milliárd hrivnyára nőtt a nem működő hitelek aránya.
