A finn kormány tíz százalékkal szeretné csökkenteni a bevándorlók munkanélküli segélyét – írta az Yle.
A június 4-én, csütörtökön a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat értelmében Finnországban kevesebb mint három éve élő bevándorlók havi 77 euróval kevesebb munkanélküli segélyt kapnának, mint a többi munkanélküli.
Kezdetben a bevándorlók napi 33,64 euró, azaz átlagosan havi 723 euró csökkentett segélyt kapnának a szokásos 800 euró helyett.
A támogatás teljes összege már a három év letelte előtt is igénybe vehető: ehhez vagy teljesíteni kell a munkaviszonyra vonatkozó feltételeket, vagy vizsgán kell igazolni a finn vagy svéd nyelv megfelelő ismeretét. A kormány az integráció ösztönzésével indokolja az új törvényjavaslatot.
Idén tavasszal a kormányzati terv már nehézségekbe ütközött.
Kiderült, hogy a bevándorlók ellátásainak csökkentése, amelyet a takarékosság érdekében fogalmaztak meg, ellentétes hatáshoz vezet – a költségvetési kiadások növekedéséhez. A tisztviselők kezdeti értékelése alapvetően téves volt.
A kiadások növekedésének oka az, hogy az új törvényjavaslatnak köszönhetően a bevándorlóknak joguk van nyelvi képzésre vagy foglalkoztatási segítségnyújtási szolgáltatásokra a munkanélküliség kezdetétől számított hat hónapon belül. Ezen szolgáltatások megszervezése pénzbe kerül.
Tavasszal a hatóságok attól tartottak, hogy a költségek akár évi tízmillió eurót is elérhetnek.
Ennek eredményeként az új törvényjavaslat egy olyan becslést tartalmaz, amely szerint a reform évente közel 10 millió euróval rontja az államháztartás helyzetét.
A törvényjavaslat sorsa a parlamentben még nem dőlt el. Azt az alkotmányügyi bizottság is meg fogja vizsgálni.
Heikki Vestman, az alkotmányügyi bizottság elnöke, kijelentette, hogy az Alaptörvény nem tiltja a bevándorlók ellátásainak csökkentését.
Minden attól függ, hogy van-e elegendő nyomós ok az ellátások csökkentésére.
Ezentúl évente 400 000 jól képzett külföldi munkásra lesz szüksége Németországnak, hogy pótolni tudja a munkaerőpiacot elhagyó, kiöregedő munkavállalók tömegeit. A koalíciós kormány egy modern bevándorláspolitikában látja a megoldást.
Németország koalíciós kormánya évente 400 000 munkavállalót szeretne az országba csábítani, hogy pótolja a demográfiai okokból kieső dolgozók tömegeit. Ha nem teszik meg a szükséges lépéseket, az akut munkaerőhiány még a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból való kilábalást is alááshatja.
A szakképzett munkaerő hiánya mára olyan súlyossá vált, hogy drámaian lassítja gazdaságunkat – mondta Duerr a Witschaftswoche üzleti magazinnak
Szerinte a munkaerő elöregedését csak modern bevándorláspolitikával lehet megoldani.
Olaf Scholz kancellár és a szociáldemokraták, a Duerr-féle liberális FDP és a környezetvédő Zöldek a koalíciós megállapodásukban többek között arról egyeztek meg, hogy felállítanak egy pontrendszert az európai szakemberek értékelésére, valamint hogy a minimálbért 12 euróra emelik óránként, ezzel is vonzóbbá téve Németországot a külföldi munkavállalók számára.
A Német Gazdasági Intézet számításai szerint ebben az évben 300 000 munkavállaló fog kiesni a munkaerőpiacról, elsősorban demográfiai okokból. Ez 2029-re 650 000-re nőhet évente, így 2030-ig mintegy 5 millió dolgozót veszíthet az ország.
