A nem bevont kapacitással rendelkező cégek már szerződéseket kötnek rakétatermékek létrehozására. Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az olyan amerikai autóóriások, mint a General Motors és a Ford azt tervezik, hogy gyáraikat fegyverek gyártására helyezik át. Az autókonszernek által gyártott termékek közül az amerikai vezető kiemelte a Patriot légvédelmi rakétarendszereket, a Tomahawk cirkálórakétákat és más típusú fegyvereket. Ezt egy újságírókkal folytatott beszélgetés során jelentette ki a Fehér Házban.
Trump hangsúlyozta, hogy az USA a védelmi szektor termelési kapacitásának növelésén dolgozik, hogy elegendő számú modern fegyvert biztosítson. A nem kihasznált kapacitással rendelkező cégek már szerződéseket kötnek rakétatermékek létrehozására.
A Wall Street Journal korábban arról számolt be, hogy a Pentagon tárgyalásokat folytat autógyártókkal a védelmi projektekben való esetleges részvételről. A minisztérium azt állítja, hogy a védelmi ipart gyorsan bővíteni kívánja a meglévő kereskedelmi megoldások és technológiák felhasználásával, hogy biztosítsa a hadsereg számára az előnyt. Pete Hegseth, a Pentagon vezetője korábban ezt a stratégiát „háborús üzemmódra” való átmenetnek nevezte.
Ezenkívül, ahogy a Financial Times is beszámolt róla, az Egyesült Államok az Iránnal folytatott konfliktus miatt komoly csökkenést tapasztalt a kritikus fontosságú lőszerek, például a Tomahawk rakéták készleteiben. Emlékeztettek arra, hogy a polgári termelés katonai igényekre való átszakosítása már megtörtént az Egyesült Államokban például a második világháború idején. A Covid–19 világjárvány kezdetén pedig a Trump-adminisztráció autógyártókhoz fordult azzal a kéréssel, hogy indítsák el a mesterséges tüdőlélegeztetőgépek gyártását.
Korábban arról is beszámoltak, hogy Trump azt tervezi, hogy felajánlja az amerikai védelmi vállalatoknak, hogy szervezzék meg az engedélyezett rakétagyártást Európában és Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy megbeszélést folytatott Trumppal annak lehetőségéről, hogy Kijev engedélyt kapjon a Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges rakéták gyártására, amire az amerikai vezető – Zelenszkij szerint – pozitívan reagált.
Az RBK-Ukraine beszámolója szerint az ukrán védelmi ipar az elmúlt években jelentősen növelte a hazai gyártású alkatrészek arányát, és fokozatosan csökkenti a kínai beszállítóktól a függőségét. Az ágazatban egyre több szerkezeti elem, mechanikai alkatrész, elektronikai modul és szoftver készül helyben.
A lap szerint egyes dróngyártóknál a kínai alkatrészek aránya egy év alatt mintegy 38 százalékra csökkent, miközben több vállalat már 90 százalékos lokalizációt ért el. Ukrajnában már kamerákat és képstabilizáló rendszereket is gyártanak, a legfejlettebb mikroelektronikai alkatrészek esetében azonban továbbra is jelentős az importfüggőség.
A gyártók szerint Kína továbbra is fontos beszállító marad, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kapnak az európai, amerikai, tajvani és dél-koreai beszerzési források.
Msztiszlav Banik, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán tartott beszédében kiemelte az ukrán védelmi ipar jelentős potenciálját, és felszólította a partnereket, hogy növeljék a kulcsfontosságú katonai programok finanszírozását és támogatását – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán védelmi ipar a jövőben akár évi 20 millió drón, valamint több ezer rakéta gyártására is képes lesz különféle célokra – mind mélységi csapásokhoz, mind légvédelmi rendszerekhez. Msztiszlav Banik, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese online beszédet mondott a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, amelyre idén Litvániában került sor, és amelyen közel 250 parlamenti képviselő vett részt a szövetséges és partnerországokból. Hangsúlyozta a nemzetközi támogatás és a befektetések növelésének szükségességét az ukrán védelmi termelésbe, és felszólította a szövetségeseket, hogy érjék el a 60 milliárd dolláros támogatási szintet idén.
A helyettes védelmi miniszter szerint Ukrajnának olyan operatív megoldásokra van szüksége, amelyek lehetővé teszik védelmi képességeinek megerősítését a közeljövőben. A kulcsfontosságú területek közé tartoznak: légvédelmi rendszerek és rakéták a Patriot számára; 155 mm-es tüzérségi lőszer; a PURL mechanizmuson keresztüli ellátásfinanszírozás; közvetlen befektetések ukrán drónok és rakéták gyártásába. Hangsúlyozta, hogy stabil finanszírozással az ukrán vállalatok gyorsan képesek növelni a termelést, és egy éven belül ellátni a frontot a szükséges fegyverekkel.
Ukrajna a miniszterhelyettes szerint már megváltoztatta a modern hadviselés jellegét, technológiailag fejlettebbé és gazdaságilag hatékonyabbá tette azt. Különösen a közepes hatótávolságú drónok használata teszi lehetővé havonta több ezer csapás végrehajtását, és az ellenséges logisztika megzavarását a területének mélyén. Hangsúlyozta az FPV drónok és a valós idejű intelligenciát, adatelemzést és operatív döntéshozatalt biztosító digitális megoldások fejlesztését is.
Banik külön hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész megosztani szövetségeseivel a háború során szerzett harci tapasztalatokat, technológiákat és adatokat. Szerinte ez lehetővé teszi a NATO-országok védelmi képességeinek megerősítését és közös technológiai megoldások kidolgozását. Megjegyezte, hogy Ukrajna a szövetséggel való együttműködést hosszú távúnak és kölcsönösen előnyösnek tekinti, amely a tapasztalatcserén és a védelmi képességek integrációján alapul.
Ukrajna felgyorsítja a harci repülőgépek fegyverzetének gyártását és szállítását – közölte az Ukrán Védelmi Minisztérium sajtószolgálata.
A tájékoztatás szerint az úgynevezett Ipari Nap keretében a védelmi ipari vállalatok képviselői és a légierő képességkoalíciójában részt vevő államok delegációi találkoztak. Az ukrán fejlesztők bemutatták saját fejlesztéseiket a repülőgépes lőszerek és csapásmérő eszközök területén.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy a fő cél a nemzetközi partnerekkel együtt a lehető legrövidebbé tenni az utat az ötlettől a harctéri alkalmazásig.
A közlemény szerint a légierő képességkoalíciója Ukrajna légterének védelmét erősíti, többek között:
az ukrán pilóták és műszaki szakemberek képzésével,
korszerű repülőgépek átadásával,
a repülőtéri infrastruktúra fejlesztésével,
valamint a kiszolgálási és karbantartási rendszer bővítésével.
Megmenekülhetnek a munkavállalók. A teljes átvétel mellett az is opció, hogy az üzemben párhuzamosan gyártanák a KNDS katonai járműveit és a Mercedes-Benz Sprinter kisteherautóit.
A szárazföldi harci járműveket, fegyverrendszereket gyártó német–francia KNDS vállalat átveheti a Mercedes-Benz Berlin déli részén fekvő ludwigsfeldei gyárát, a felek megkezdték a tárgyalásokat – írja a Spiegel.
A német Krauss-Maffei Wegmann és a francia Nexter egyesüléséből létrejött védelmi ipari konszern az elkövetkező években egymilliárd eurót kíván befektetni új kapacitásokba, hogy az európai hadseregek harckocsik és katonai járművek iránti keresletét kielégíthesse. Tavaly a KNDS már átvett egy bezárásra ítélt Alstom-gyárat Görlitzben.
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy a német hadsereg, azaz a Bundeswehr az elkövetkező hónapokban hatalmas megrendelésre készül. Akár 3000 darab Boxer páncélozott járműre is szüksége lehet.
A harci járművet pedig a Rheinmetall mellett a KNDS gyártja, mégpedig több kivitelben is. Az utóbbi vállalat felpörgette ugyan a termelést müncheni üzemében, ahol most már akár havonta tíz Boxer is legyártható, azonban ez még mindig nem elegendő a hatalmas megrendelés teljesítéséhez.
A Mercedes-Benz amúgy a ludwigsfeldei gyárában eddig egyebek között a Sprinter kisteherautók alvázait gyártotta, ám a tervek szerint a termelés 2030-tól a lengyelországi Jaworba kerülne át, a berlini gyártás pedig megszűnne.
Megmenekülhetnek a munkavállalók
Ha a KNDS valóban átvenné a gyárat, mintegy kétezer alkalmazott munkahelye is megmenekülhetne.
Állítólag a tárgyalásokon az is szóba került, hogy a teljes átvétel előtt először csak a gyár egy részét bérlik ki, és az üzemben egymás mellett gyártanák a KNDS katonai járműveit és a Mercedes kisteherautóit.
Ludwigsfeldében a Daimler egykor repülőgép-motorokat gyártott a nácik számára. Később keletnémet állami vállalat lett belőle, ahol többek között robogókat gyártottak, mielőtt a Daimler-Benz 1994-ben visszavásárolta a gyárat.
Míg a német autóipar válságban van, a hadiipar virágzik, s egyre több jel utal rá, hogy a két szegmens üzleti kapcsolatba léphet egymással.
Szintén mai hír, hogy a Financial Times szerint a Xpeng kínai elektromosautó-gyártó is tárgyalásokat folytat a Volkswagennel és más autógyártókkal egy európai gyár megvásárlásáról, miközben gyorsítja nemzetközi terjeszkedését.
A két vállalat egyébként már együttműködik. A Volkswagen 2023-ban mintegy 700 millió dollárért 5 százalékos részesedést szerzett a Xpengben, és nemrég megkezdődött az első közösen fejlesztett modell gyártása Kínában.
A világ védelmi kiadásai 2025-ben is emelkedtek, bár a növekedés üteme valamelyest mérséklődött az előző évhez képest. A bizonytalan geopolitikai környezet és az európai NATO-tagállamok aggodalma az öreg kontinensen felhajtotta a költekezést. Németország történelmi lépést tett előre: a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőre lett.
Rekordszintre emelkedtek a globális fegyverkezési kiadások 2025-ben, immár tizenegyedik egymást követő évben növekedve – közölte a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI).
A Világgazdaság információi szerint az inflációval korrigált globális katonai ráfordítások éves alapon 2,9 százalékkal, mintegy 2,89 billió dollárra nőttek, ami egy évtized alatt összesen 41 százalékos bővülést jelent. A növekedés üteme ugyanakkor elmaradt a 2024-estől, amit a kutatók elsősorban az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának csökkenésével magyaráznak.
Washington ezzel párhuzamosan növelte saját nukleáris és hagyományos fegyveres képességeire fordított kiadásait. Az Egyesült Államok továbbra is messze a legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező ország, és a SIPRI szakértője, Diego Lopes da Silva szerint a kiadások a jövőben ismét emelkedhetnek.
Az öreg kontinensen a katonai kiadások 2025-ben 14 százalékkal emelkedtek. A szakértők ezt részben azzal indokolják, hogy a NATO-tagállamok egy része bizonytalannak ítéli az amerikai biztonsági garanciák jövőbeli megbízhatóságát, ami fokozott fegyverkezéshez vezetett.
Németország a negyedik helyre lépett elő a globális rangsorban az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mögött: katonai kiadásai 24 százalékkal, 114 milliárd dollárra nőttek.
Az ország védelmi ráfordításai ezzel először haladták meg 1990 óta a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos szintet. Összesen 22 európai NATO-tag érte el ezt a küszöböt.
A Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) beszámolója szerint a védelmi és biztonsági ipari szövetséghez tartozó vállalatok száma 2024 és 2025 között mintegy kétszázzal nőtt, majd 2025 novembere óta további száz céggel bővült, így összesen mintegy 550 vállalat működik az ágazatban.
Oroszország és Ukrajna a háború negyedik évében tovább növelte katonai kiadásait. Ukrajnában a védelmi ráfordítások a GDP mintegy 40 százalékát tették ki, és a kormányzati kiadások több mint 60 százalékát emésztették fel. Ázsiában – egyebek mellett Kínában, Japánban, Tajvanon, Indiában és Pakisztánban – szintén nőtt a katonai költekezés a térségi feszültségek miatt.
A Közel-Keleten ezzel szemben csak mérsékelt emelkedést regisztráltak. Irán esetében a katonai kiadások inflációval korrigálva csökkentek a gazdasági nehézségek miatt, nominálisan azonban nőttek. A SIPRI előrejelzése szerint 2026-ban is folytatódhat a növekvő trend, tekintettel a világszerte fennálló konfliktusokra és geopolitikai feszültségekre – olvasható a Világgazdaság hasábjain.
Ebben a nemzetközi környezetben kell értelmezni a németországi fegyverkezésről szóló híreket. A hirado.hu korábban megírta azonban a fejlemények árnyoldalát is. Ilyen például az, hogy a német hadiipari óriásvállalat, a Rheinmetall úgy számíthat csaknem 2,5 milliárd eurós megrendelésre a német hadseregtől (Bundeswehr), hogy a kifejlesztett fegyverrendszerük még nem működőképes. A RAIDER nevű öngyilkos drónok körül ugyanis súlyos szakmai és technikai kérdés merült fel. A Berliner Zeitung minősített dokumentumokra és minisztériumi forrásokra hivatkozva tárta a nyilvánosság elé, hogy az új rendszer eredményei egészen kiábrándítóak. A fegyver csak korlátozottan alkalmas arra, hogy harctéri körülmények között is bevessék, mégis milliárdos tételű beszerzés indult.
A problémák ráadásul már a startnál jelentkeztek. A RAIDER indítása rakétás rásegítésű eljárással történik, ám a minisztériumi körökből származó információk szerint a rakétahajtás gyújtószerkezete mindkét teszt során meghibásodott. A tesztek menete eltért az eredetileg tervezett eljárásoktól, és a konstrukció több eleme sem nyújtott kielégítő teljesítményt. Nem véletlen, hogy a lap szerint a védelmi tárca köreiben a rendszert gúnyosan már PowerPoint-projektként emlegetik.
A történet különösen azért kelt vihart Berlinben, mert a versenytársak eközben már kézzelfogható eredményeket mutattak fel. A Helsing és a Stark fegyvergyártó vállalatok hasonló rendszerei 2025 novemberének végétől december elejéig valós műveleti környezetbe történő integrációjukat is sikeresen igazolták, és a kezdeti nehézségek után 95 százalék feletti találati valószínűséget értek el. Mindkét startup már lezárta a lőszertechnikai minősítést is. Ennek ellenére mégis jóval szigorúbb határidők szorítják őket, mint a Rheinmetallt.
Julija Szviridenko miniszterelnök kijelentette, hogy a fronton lévő fegyverek több mint 50%-a ukrán gyártmányú, bejelentette továbbá a hadsereg számára szükséges innovációk gyors beszerzésének bevezetését, valamint a védelmi ipar szellemi tulajdonjogainak kezelésére vonatkozó politika jóváhagyását – számolt be hétfőn az LB.ua hírportál a kormányfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko azt írta: „Az ukrán fegyvergyártól bátor vállalkozók közösségét alkotják, akik a védelmi erőkkel partnerségben egyedi technológiákat hoznak létre. Ez több mint 900 állami és magánvállalat, és több mint 300 ezer ember.” Hozzátette, hogy a fronton lévő fegyverek több mint 50%-a ukrán gyártmányú. Ezek közé tartoznak a pilóta nélküli, tüzérség és kommunikációs rendszerek.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a fegyvergyártók napja alkalmából a kormány olyan döntéseket hozott, amelyekre a piac régóta számított. Ez lehetőségek megteremtése az ukrán fegyveres erők innovációinak gyors beszerzésére.
A határozat lehetővé teszi a Védelmi Minisztérium számára, hogy innovatív modelleket vásároljon valós harci körülmények között történő teszteléshez. Ez lerövidíti a fejlesztéstől a szállításig tartó utat. Emellett bevezeti a hadseregtől a hatékonyságra vonatkozó visszajelzések szisztematikus gyűjtését.
A kormány jóváhagyott egy politikát a szellemi tulajdonjogok kezelésére a védelmi ipari komplexumban. Ez egyértelmű szabályokat határoz meg az állam és a gyártók számára a fejlesztések és azok felhasználásának védelmével kapcsolatban.
A politika célja a védelmi ipari komplexum állami tulajdonú vállalatai által létrehozott vagy az állami ügyfelek által védelmi beszerzések keretében megszerzett védelmi technológiákhoz fűződő jogok védelme, valamint azok védelmi termékek gyártásában való felhasználása.
Radikális irányváltásra készül a Volkswagen: autók helyett rakétavédelmi rendszerek alkatrészeit gyárthatják hamarosan egy német üzemben. A cél nemcsak az ipari túlélés, hanem több ezer munkahely megmentése is egy válság sújtotta szektorban.
Alapjaiban változtathatja meg a német ipar egyik zászlóshajójának működését a Volkswagen és az izraeli Rafael Advanced Defence Systems között tervezett megállapodás.
A tárgyalások középpontjában az áll, hogy a VW osnabrücki gyárát – ahol jelenleg még autók készülnek – részben vagy teljesen átállítanák a híres Vaskupola légvédelmi rendszer alkatrészeinek gyártására.
A tét jelentős: az alsó-szászországi üzemben mintegy 2300 ember dolgozik, és a gyár bezárása már régóta napirenden van. A mostani terv viszont lehetőséget adna arra, hogy ne csak megmentsék az állásokat, hanem akár bővítsék is a termelést. A projekt támogatást élvez a német kormány részéről is, amely egyre inkább igyekszik összekötni a gyengélkedő ipari kapacitásokat a rohamosan növekvő védelmi kiadásokkal.
Az elképzelés szerint az üzemben nem magukat a rakétákat gyártanák, hanem a rendszer kulcsfontosságú elemeit:
a rakétákat szállító nehéz teherautókat,
indítóállásokat,
valamint az energiaellátó egységeket.
Maguk a rakéták külön, egy speciális létesítményben készülnének Németországban.
A Financial Times értesülései szerint az átállás technikailag nem jelentene óriási kihívást. A szükséges beruházás viszonylag alacsony, és a gyártás akár 12-18 hónapon belül elindulhat – feltéve, hogy a dolgozók elfogadják az átállást a fegyveriparra. Ez azonban nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdéseket is felvet, hiszen sok munkavállalónak egyéni döntést kell hoznia arról, részt kíván-e venni hadiipari termelésben.
A Volkswagen kiszállna az autóipari mélyrepülésből
A lépés jól illeszkedik abba a szélesebb trendbe, amelyben az európai autóipar – a kínai verseny erősödése és az elektromos átállás döcögése miatt – új kitörési pontokat keres. A védelmi szektor eközben soha nem látott növekedést produkál, különösen az orosz–ukrán háború kirobbanása óta.
Németország például több mint 500 milliárd eurót tervez védelmi célokra fordítani az évtized végéig, és a légvédelem kiemelt prioritássá vált. Ebben a környezetben a Vaskupola európai gyártása komoly üzleti lehetőséget jelenthet, még akkor is, ha egyes szakértők szerint a rendszer – amely körülbelül 70 kilométeres hatótávolságú – elsősorban rövid hatótávú fenyegetések ellen hatékony, és nem feltétlenül ideális Európa teljes körű védelmére.
A Volkswagen számára a projekt történelmi jelentőségű is.
A cég a második világháború idején már részt vett katonai járművek és fegyverek gyártásában, így a mostani lépés egyfajta visszatérést jelentene ehhez az örökséghez – igaz, teljesen más geopolitikai és gazdasági környezetben.
A megállapodás véglegesítése még folyamatban van, de az irány már világos: az autóipar egy része fokozatosan összefonódik a hadiiparral. Az osnabrücki gyár sorsa pedig szimbolikus lehet – megmutathatja, hogyan próbál túlélni Európa ipara egy gyorsan változó, egyre bizonytalanabb világban.
Ukrajna és Hollandia megállapodott abban, hogy a jövőben növelik a közös fegyvergyártást – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij a Rob Jetten holland miniszterelnökkel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta a Hollandiával közös fegyvergyártás fontosságát. „Elkezdtük ezt a közös munkát, és mindenképpen folytatni fogjuk, fokozni fogjuk. Ezt tartalmazza különösen az államaink között ma elfogadott közös nyilatkozat. A találkozón részletesen megvitattuk: beruházások, lehetséges engedélyek, termelési mennyiségek – minden, ami ma prioritás” – tette hozzá.
Az elfogadott nyilatkozat kimondja, hogy mindkét fél megerősítette szándékát, hogy bővítse országai védelmi iparának együttműködését, többek között a „Build with Ukraine” kezdeményezés keretében közös termelési projektek révén. „Mindkét fél hangsúlyozta elkötelezettségét a közös termelési kezdeményezés sikeres megvalósítása iránt, és azon dolgoznak, hogy ezt az eredményt elérjék” – áll a közleményben.
Az elnök arról is beszámolt, hogy továbbította Rob Jettennek az ukrán katonák kérését Hollandiában gyártott radarok iránt. „Hollandia egyike azon országoknak, amelyek a legjobb ilyen radarokat gyártják, és ma elsősorban ezt a kérést vitattuk meg” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Armin Papperger, a Rheinmetall AG védelmi konszern vezérigazgatója kijelentette, hogy Oroszország nem mutat készséget a háború befejezésére Ukrajna ellen, ezért a közeljövőben nem szabad békére számítani – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Papperger nyilatkozatára hivatkozva, amit az ntv német tévécsatorna idézett.
A jelentés szerint a vezérigazgató a jelenlegi helyzetre való tekintettel nem jósolja a háború végét 2026-ra. „Jelenleg több lőszert gyártunk, mint amennyire szerződéseink vannak” – mondta. Ugyanakkor a Rheinmetall növelhetné a légvédelmi rendszerek, lőszer és akár a tankok gyártását is, de ehhez további finanszírozásra lenne szükség – mutatott rá.
Mint Papperger elmondta, a Rheinmetall a következő években körülbelül 70 000 főre tervezi növelni munkaerő-állományát. A várakozások szerint az év végére a csoport megrendelésállománya elérheti a mintegy 140 milliárd eurót.
A Rheinmetall egy német védelmi vállalat, amely páncélozott járművek, tüzérségi rendszerek, lőszer, légvédelmi rendszerek, valamint katonai elektronika és drónok gyártására szakosodott. A vállalat gyalogsági harcjárműveket, tankokat, önjáró tüzérségi berendezéseket, lőszert és légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának.
A Rheinmetall korábban arról számolt be, hogy közös vállalatot hoz létre Ukrajnában lövedékek gyártására – e gy erre vonatkozó memorandumot is aláírtak a müncheni biztonsági konferencián.
