Az Európai Parlament kedden elfogadott álláspontja szerint a 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretnek (MFF) a jelenlegi kihívásokhoz kell igazodnia, és az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,27 százalékát kellene elérnie, nem számítva a helyreállítási alapokhoz kapcsolódó adósságtörlesztés költségvonzatát.
Az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest ez a pénzügyi keret mintegy 10 százalékos növelését jelentené.
Az eredeti bizottsági javaslathoz képest így névértéken (2025-ös változatlan árakon) 175,11 milliárd euróval, illetve (folyó árakon) 197,3 milliárd euróval nőne a keret, nem számítva az helyreállítási alapok törlesztését. A parlament az EU politikai prioritásainak és stratégiai céljainak finanszírozásához összességében (2025-ös változatlan árakon) 1,78 billió eurós, illetve (folyó árakon) 2,01 billió eurós büdzsét tart indokoltnak.
A többletforrásokat az uniós prioritások között egyenlően osztanák el, miközben az adminisztratív kiadásokat nem növelnék.
Az EP hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek továbbra is beruházási eszközként kell szolgálnia, támogatva a régiókat, a vállalkozásokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat -, valamint az uniós szakpolitikákat. A képviselők elutasították a költségvetés nemzeti hatáskörbe való visszahelyezését, és bírálták a bizottsági „tagállamonként egy terv” megközelítést.
A jelentés szerint kiemelt támogatást kell biztosítani a védelem és a versenyképesség területének, ugyanakkor fenn kell tartani a kohéziós politika és a közös agrárpolitika finanszírozását is. A képviselők emellett szorgalmazták több uniós program – köztük a Horizont Európa és az Erasmus+ – költségvetésének növelését.
A képviselők támogatják a külpolitikára szánt költségvetés növelését, ugyanakkor nem tartják elégségesnek a tervezett mértékét. Több forrást különítenének el a bővítés, a fejlesztés, Ukrajna támogatása, a többoldalú együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás finanszírozására.
A dokumentum kiemeli, hogy a költségvetés szerkezetének egyszerűsítése nem történhet az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus ellenőrzés rovására. A képviselők szerint az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása, ugyanakkor nem szabad a végső kedvezményezetteket büntetni kormányok jogsértései miatt.
A bevételi oldalon az EP új saját források bevezetését sürgeti. A képviselők szerint a következő költségvetés elfogadásakor évente mintegy 60 milliárd euró többletbevételt kell biztosítani, egyebek mellett digitális szolgáltatási adó, az online szerencsejátékok megadóztatása vagy a kriptoeszközökből származó nyereség adóztatása révén.
A szavazással a parlament meghatározta tárgyalási álláspontját a többéves pénzügyi keret főbb tételeit és elosztását meghatározó rendeletről. Az MFF-rendelet elfogadásához a parlament jóváhagyása szükséges. A tárgyalások akkor kezdődhetnek meg az uniós tagországok kormányait tömörítő tanáccsal, ha a tagállamok is kialakították közös álláspontjukat.
Ukrajna a következő évben az Európai Unió által kiutalandó 18 milliárd eurót az állam működésének fenntartására és a költségvetési hiány fedezésére fordítja majd – jelentette be szombaton Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a helyettes kormányfő az ukrán televízió non-stop háborús műsorában elmondta: „ez egy fontos döntés. Az EU-val folytatott több mint hat hónapos tárgyalások eredménye. Ezeket a forrásokat Ukrajna állami költségvetésébe irányítják az állam működésének támogatására és a költségvetés hiányának fedezésére.”
Az európai integrációs miniszterelnök-helyettes szerint az állam esetében az EU-s 18 milliárd euróból történik majd a szociális, egészségügyi és nyugdíjellátás finanszírozása. Tehát – tette hozzá – az európai források az állam pénzügyi stabilitásának biztosításához és az alapvető funkciók ellátásához szükségesek. „Arra is számítunk, hogy ezen források egy részét az állam helyreállítására fordítjuk, mindenekelőtt az energetikai infrastruktúra újjáépítésére” – mutatott rá Olha Sztefanisina.
