Egy éven belül több mint 288 ezer német költözött külföldre. Egy friss felmérés szerint főleg a magasan képzett szakemberek fontolgatják a távozást, és sokan nem is terveznek gyors visszatérést.
Egyetlen év alatt több mint 288 000 német állampolgár költözött külföldre. Ezt a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai (Destatis) bizonyítják.
Egy friss, az Indeed állásportál megbízásából készült felmérés szerint a tendencia folytatódni látszik: 2020 óta több mint a kétszeresére nőtt a nemzetközi állásajánlatokra irányuló keresések száma.
Különösen a legjobban keresők körében elterjedtek a külföldre távozásra vonatkozó tervek.
A legalább 6 000 eurós nettó háztartási jövedelemmel rendelkező válaszadók több mint fele (54 százalék) azt mondta, hogy az elmúlt tizenkét hónapban pályázott külföldön, illetve feltérképezte a nemzetközi munkaerőpiacot.
A megkérdezettek kétharmada elmondta, hogy alapvetően fontolgatja a külföldi munkavállalást. Körülbelül 30 százalékuk már konkrétan keresett állást, illetve adott be pályázatot.
A külföld iránt érdeklődők 77 százaléka több évre, sőt akár véglegesen is külföldre költözne.
Az Indeed adatai szerint a kivándorlást fontolgatók közül sokan klasszikus irodai állásokat keresnek, például a marketing területén. Nagy az érdeklődés ugyanakkor a technológiai, a szállodaipari és a logisztikai munkakörök iránt is.
Magasabb jövedelem, jobb életminőség
Az Indeed felmérése azt is vizsgálja, milyen okok állnak a kivándorlási tervek mögött.
A munkavállalók leggyakrabban a magasabb jövedelem és a jobb életminőség reményét említik (egyaránt mintegy 51 százalék). Körülbelül 42 százalékuk emellett kellemesebb éghajlatban vagy alacsonyabb külföldi adó- és járulékterhekben bízik. A jobb karrier- és előrelépési lehetőségek ezzel szemben jóval kevesebb válaszadó számára meghatározóak (24 százalék).
Virginia Sodergeld, az Indeed munkaerőpiaci közgazdásza alapvetően üdvözli a nemzetközi mobilitást, hiszen a külföldön szerzett új tapasztalatok és tudás ösztönzik az innovációt és új üzleti lehetőségek megnyitását.
Ugyanakkor szerinte: „Ha a munkavállalók kétharmada kacérkodik a távozás gondolatával, azt a hazai gazdasági környezet iránti elégedetlenség jelének is kell tekinteni.”
Nyilvánvalóan sokak számára túl magasak a németországi közterhek: 100 euró bérköltségből, amelyet egy munkáltató egy átlagos, egyedülálló dolgozóra fordít, a munkavállalónál Németországban alig a fele marad (50,70 euró nettó). A többi jövedelemadóra, valamint a munkavállaló és a munkáltató társadalombiztosítási járulékaira megy el.
Ez visszaköszön a felmérés eredményeiben is: a válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy a jövedelemhez képest túl magas a németországi adóterhelés, és a személyes munkahelyi erőfeszítés nem térül meg kellőképpen.
Kiemelten népszerű célországok
Mely országokba készülnek a távozást fontolgatók? A keresések 14,4 százalékos részarányával továbbra is az Egyesült Államok vezeti a legkedveltebb kivándorlási célpontok rangsorát. Az előző évhez képest azonban az érdeklődés érezhetően csökkent: a megkeresések száma 34 százalékkal esett vissza.
A második és harmadik helyen Nagy-Britannia és Svájc áll, egyaránt 13,6 százalékos részesedéssel. Jelentősen nőtt az Egyesült Királyság vonzereje, ahol a keresések száma 38 százalékkal emelkedett, valamint az Egyesült Arab Emírségek és India iránti érdeklődés is (egyaránt plusz 24 százalék). Ausztrália szintén tízszázalékos növekedést könyvelhetett el az előző évhez képest.
Biztonság kontra dinamika
Németország erősségei ezzel szemben elsősorban olyan területeken mutatkoznak meg, amelyek a nemzetközileg különösen keresett szakemberek számára gyakran kevésbé meghatározók, mivel inkább a biztonsághoz és a megbízhatósághoz, mintsem a szakmai fejlődési lehetőségekhez kapcsolódnak. A válaszadók 60 százaléka a társadalmi környezetet nevezte a legnagyobb előnynek, ezt 47 százalékkal a munkajogi védelem, majd közel 35 százalékkal a szociális rendszer követte.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint tavaly ténylegesen mintegy 97 000-rel több német költözött külföldre, mint ahányan visszatértek. Ez a legnagyobb nettó veszteség 2017 óta.
Más a mérleg azoknál, akiknek nincs német útlevelük: ebben a csoportban Németország több mint 200 000 fős nettó bevándorlási többletet könyvelhetett el.
Az elmúlt években azonban nemcsak menekültek érkeztek Németországba: egyre nagyobb számban jöttek magasan képzett szakemberek is olyan harmadik országokból, mint például India. Sokan közülük az IT-szektorban dolgoznak, például szoftverfejlesztés, mesterséges intelligencia és digitalizáció területén, de mérnöki és kutatói állásokban is.
Ukrajna volt a német fegyverexport legnagyobb kedvezményezettje 2026 első felében. A német gazdasági minisztérium előzetes adatai szerint Berlin mintegy 15,85 milliárd dollár értékű fegyverkivitelt engedélyezett, amelyből közel 2,88 milliárd dollárnyi szállítás Ukrajnába irányult – írja az Unian a Defence Blog alapján.
Az engedélyezett export jelentős része az Európai Unió és a NATO tagállamaihoz, illetve Németország kiemelt partnerországaiba került. Az EU-n és a NATO-n kívüli országoknak jóváhagyott fegyverexport csaknem felét szintén Ukrajna kapta, miközben a legnagyobb kedvezményezettek között az Egyesült Államok, Hollandia, Csehország, Litvánia és Izrael is szerepel.
A jelentés szerint a kézifegyverek exportja továbbra is szigorú ellenőrzés alatt áll: az ilyen engedélyek értéke jóval alacsonyabb volt, és szinte teljes egészében szövetséges országokba irányult. A blog szerint ez azt mutatja, hogy Németország különösen óvatos a kézifegyverek végső felhasználási helyének engedélyezésekor.
Németország finanszírozza Ukrajna számára 50 000 drón beszerzését, ez az egyik legnagyobb ismert nyugati kormányzat által Kijev számára leadott drónbeszerzési megrendelés – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a Shrike FPV drónokról van szó, amelyek első személyű nézetet biztosítanak, és amelyeket a nagy ukrán gyártó, a SkyFall gyárt. A drónok az amerikai védelmi technológiai vállalat, az Auterion szoftverével vannak felszerelve, amelyet úgy terveztek, hogy a repülés utolsó fázisában önállóan kövessen és támadjon mozgó célpontokat.
Lorenz Mayer, az Auterion vezérigazgatója szerint a szerződés értéke körülbelül 90 millió euró (103 millió dollár), és egy európai ország finanszírozza. A drónok egy részét már leszállították az ukrán kormánynak, a többit pedig idén tervezik átadni.
A SkyFall megerősítette Németország részvételét, de nem kívánt nyilatkozni a vásárlás részleteiről. A német védelmi minisztérium a működési biztonságra hivatkozva tartózkodott a kommentálástól. Az ukrán Védelmi Minisztérium sem kommentálta az üzletet.
Németország nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, hogy engedélyezze több amerikai fegyver német földön való gyártását, ezzel is betöltve Európa katonai erejében lévő hiányosságokat, és egyúttal ürügyet adva Donald Trumpnak arra, hogy továbbra is érdekelt legyen a kontinens védelmében, számolt be a Financial Times.
A helyzetet ismerő személyek elmondása szerint német tisztviselők arra kérik amerikai kollégáikat, hogy a jövő héten Ankarában megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozó előtt kössenek megállapodást a közös gyártásról.
A kezdeményezés része az európai hatalmak szélesebb körű erőfeszítéseinek, hogy védelmi ipari képességeiket felhasználva stabilizálják feszült kapcsolataikat Washingtonnal.
Egy forrás elmondása szerint már folyamatban vannak a német és amerikai ipart összefogó „koprodukciós koncepciókról” szóló tárgyalások.
Egy másik forrás szerint a megbeszélések „mindent” érintettek, ami segítené mindkét országot védelmi képességeinek megerősítésében, beleértve a nagy hatótávolságú Tomahawk rakéták és a Patriot légvédelmi rendszerek korszerű elfogó vadászgépeinek, az úgynevezett PAC-3-asoknak a közös gyártását.
Egy harmadik forrás elmondta, az Egyesült Államok – mind a kormány, mind az ipar részéről – a javaslatokra adott válasza a vártnál pozitívabb volt.
Német tisztviselők szerint a kritikus fontosságú amerikai fegyverek gyártása az EU legnagyobb gazdaságában segítene Washingtonnak kezelni az iráni háború által súlyosbított kapacitáskorlátokat.
Ez segítene olyan országoknak is, mint Németország, gyorsabban fegyverekhez jutni, miközben sietnek az újrafegyverkezéssel válaszolni Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójára.
Azonban minden olyan döntéshez, amely minősített amerikai technológia Egyesült Államokon kívüli gyártásáról szól, Washington jóváhagyása szükséges. A német védelmi minisztérium közölte, hogy már „intenzív és jól bevált” együttműködés van az amerikai és német védelmi vállalatok között, példaként említve a Rheinmetall F-35-ös vadászgép törzseinek gyártását, valamint az MBDA-Raytheon új üzemét, amely Patriot PAC-2 és GEM-T rakétákat gyárt.
A minisztérium megjegyezte, hogy Németország továbbra is keresi a lehetőségeket a termelési kapacitás bővítésére és a „sürgősen szükséges fegyverrendszerek” szállításának felgyorsítására a Bundeswehr és más európai államok számára.
Az egyik forrás elmondása szerint a német kormány kapcsolatban áll az európai rakétagyártó MBDA német részlegével, hogy a Tomahawk rakétákat gyártó Raytheonnal együttműködve létrehozzák a cirkálórakéta szárazföldi változatát. A két cég már régóta dolgozik együtt, de közvetlen tárgyalásokat még nem folytattak a Tomahawk rakétákkal kapcsolatban – mondta a forrás.
A német szövetségi ügyészség hivatalosan is vádat emelt az ukrán Szerhij Kuznyecov ellen indított Északi Áramlat 1/2 gázvezetékek szabotázsakciójában való részvétellel. Állításuk szerint Kuznyecov egy katonai állományból álló csoport vezetője volt, akik az ukrán állami szervek utasítására szabotázsakciót hajtottak végre. Ilja Novikov ügyvéd megjegyezte, hogy ez az ügy túlmutat egyetlen személy vádján, és egész Ukrajna érdekeit érinti. Először is, azért, mert sokan Németországban úgy vélik, hogy Ukrajnának több millió dolláros kártérítést kellene fizetnie az Északi Áramlat szabotázsakciója miatt – magyarázta a Liga.net-nek adott kommentárjában.
„Ha a bíróság elismeri, hogy ez egy törvényes katonai célpont volt, Ukrajna könnyebben háríthatja el az ilyen állításokat” – jegyezte meg Novikov, kifejtve, hogy a vádirat nemcsak a német büntető törvénykönyvön, hanem a nemzetközi jog elleni bűncselekmények törvénykönyvén is alapul, amely a nemzetközi humanitárius jog normáit hajtja végre, és lehetővé teszi a bíróság számára, hogy háború idején mérlegelje egy ilyen célpont jogszerűségének kérdését.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a német büntető törvénykönyv 88. cikkelye, az „alkotmányos rend elleni szabotázs”, eltűnt Kuznyecov vádiratából. Véleménye szerint ez nem enyhítés, hanem az ügyész jogi álláspontjának korrekciója, de már egy ilyen lépés is leegyszerűsíti a kommunikációt ebben az ügyben Ukrajna számára.
Ami Kuznyecovot illeti, jelenleg a hamburgi terrorizmusgyanús osztályának fogdájában van. A körülmények ott nehezek a hőség miatt, mondja Novikov. De tegnap sikerült találkoznia a feleségével.
„Szerhij most nehéz időszakon megy keresztül, és több támogatást szeretne látni az államtól. Nem vallja magát bűnösnek, és nem tesz vallomást, ez az álláspontja” – tette hozzá az ügyvéd.
A német védelmi minisztérium váratlan döntéssel leállította a haditengerészet történetének legnagyobb beszerzési programját, az F126-os fregattok építését. A projektet Boris Pistorius védelmi miniszter állította le, miután a kivitelezés jelentős késedelmeket szenvedett, és a költségek drasztikus növekedésének veszélye is felmerült.
Az eredeti terv szerint hat darab F126-os fregatt épült volna, azonban a holland fővállalkozó, a Damen Schelde Naval Shipbuilding nem tudta tartani sem a határidőket, sem a költségkeretet. A projekt becsült költsége kezdetben 10 milliárd euró volt, de egy esetleges szerződésmódosítás vagy vállalkozócsere akár 18 milliárd euró fölé emelhette volna az összeget.
Berlin ezért új irányt választott: az F126-osok helyett nyolc darab MEKO A-200 típusú fregatt beszerzését tervezi, amelyeket a német Thyssenkrupp Marine Systems építene meg. A program teljes költségét mintegy 11,6 milliárd euróra becsülik, ami jelentősen kedvezőbb az előző konstrukciónál.
A minisztérium szerint az új hajók gyorsabban biztosíthatják a NATO felé vállalt tengeralattjáró-elhárító képességeket. A haditengerészet vezetése megerősítette, hogy a MEKO A-200-as fregattok alkalmasak a szükséges feladatok ellátására, miközben az egységes hajótípus egyszerűbb üzemeltetést, karbantartást és személyzeti képzést tesz lehetővé.
A végső döntéshez még a Bundestag költségvetési bizottságának jóváhagyása szükséges, de a német kormány célja, hogy a beszerzési folyamatot a lehető leghamarabb elindítsa.
Berlin ukrán és izraeli fejlesztésű nagy hatótávolságú rakétarendszerek beszerzését vizsgálja. Az ukrán fegyveripari megoldások a német hadsereg nagyszabású modernizációs programjának részévé válhatnak.
A német védelmi minisztérium egy hosszú távú rakétaképesség-fejlesztési terven dolgozik, amelynek célja a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek megerősítése. A lépést az európai biztonsági helyzet változása és az amerikai rendszerekhez való korlátozott hozzáférés is indokolja.
A tervek szerint rövid távon már 2027-ig elérhetőbb rakétarendszereket vásárolnának, később pedig európai partnerekkel – köztük Nagy-Britanniával – közös fejlesztéseket indítanának.
Németország alternatív beszállítókat keres, és az ukrán védelmi vállalatok is felkeltették az érdeklődését. A lehetséges együttműködések között ukrán fejlesztésű rendszerek, például a Barsz drón és az FP-5 Flamingo robotrepülőgép-rakéta is szerepelnek.
A jelentések szerint a német védelmi ipar egyik nagy szereplője, a Diehl Defence, szintén érdeklődik ukrán rendszerek közös gyártásának lehetősége iránt.
Ukrajna és Németország együttműködési megállapodást kötött a Freyja nevű ballisztikusrakéta-védelmi rendszer fejlesztéséről. Az egyezményt az ukrán Fire Point védelmi vállalat és a német Hensoldt high-tech hadiipari cég írta alá a párizsi Eurosatory 2026 fegyveripari kiállításon.
A megállapodás értelmében a német vállalat kulcsszerepet vállal a rendszer radarjainak biztosításában és integrációjában. A Hensoldt TRML-4D típusú radarjai a rakétavédelmi rendszer egyik legfontosabb elemei lesznek.
A gyártó szerint a korszerű AESA technológiára épülő radarok képesek különböző típusú légi célok észlelésére és követésére, akár mintegy 1500 cél egyidejű kezelésével.
Az ukrán Fire Point lesz a projekt fővállalkozója: a vállalat felel majd az FP-7 rakéták gyártásáért, teszteléséért és szállításáért, valamint az irányító rendszerek, indítóállomások és a teljes rendszer összehangolásáért.
A Hensoldt vezérigazgatója szerint az együttműködés fontos lépés egy nagyobb európai szerepvállalás felé a ballisztikus fenyegetések elleni védelemben.
Egy német fegyvergyártó érdeklődést mutatott az ukrán Fire Point céggel való együttműködés iránt. Mindkét fél számára előnyös lehet.
Kedd este egy újabb ukrán Flamingo cirkálórakéta csapódott be egy orosz drón- és rakétaalkatrész-gyárba – mintegy 900 kilométerre az ukrán határtól, Csebokszariban. A 2025-ben jelentős médiafigyelem közepette bemutatott fegyvert egyre gyakrabban használják – a gyártási nehézségek ellenére.
A cirkálórakéta iránti érdeklődés a német iparban is növekszik. A Financial Times egyik jelentése szerint a német Diehl Defence védelmi vállalat reméli, hogy megkezdheti a Flamingo gyártását.
A Diehl vezérigazgatója, Helmut Rauch állítólag az ILA Berlin Air Show-n kijelentette, hogy tárgyalásokat folytatnak az ukrán Fire Point fegyvergyártóval.
Ez egy régóta működő német védelmi vállalat és egy csak 2022 végén alapított ukrán cég együttműködését jelentené. A Fire Point, különösen harci drónjaival, gyorsan kulcsszereplővé vált Ukrajna Oroszország elleni védelmében, bár a vállalatot bírálták kiterjedt PR-tevékenységei és a korrupcióval gyanúsított Timur Mindich üzletemberhez fűződő lehetséges kapcsolatai miatt.
Ami a „Flamingót” illeti, a szakértők elismerték a benne rejlő lehetőségeket, de a pontosságát gyengeségként jelölték meg. Ukrajnában jelenleg hiányoznak a szükséges navigációs rendszerek. Itt léphetne közbe a Diehl.
Rauch, a Diehl vezérigazgatója többek között a Németország által biztosított célzott irányítási technológiára mutatott rá. Az ukrán hadsereg így már nem korlátozódna a továbbfejlesztett „Flamingók” nagyméretű célpontokra, például a fent említett gyártelepekre, finomítókra vagy olajraktárakra való kilövésére – írja a focus.de.
Németországnak is szüksége van cirkálórakétákra
Egy nagy hatótávolságú cirkálórakéta is beilleszthető lenne Németország fegyverarzenáljába. Az ígért amerikai Tomahawk rakétákra már nem számítanak, legalábbis Donald Trump amerikai elnök kormánya alatt nem.
A hangsúly most a hazai, köztük az európai termékekre helyeződik át. Ez nem lenne az első német-ukrán fegyverkezési együttműködés. Például a Quantum Systems Bajorországban gyárt drónokat az ukrán fegyveres erők számára.
Franciaország és Németország úgy döntött, hogy bezárja a Future Combat Air System fejlesztésére irányuló közös projektjét. Berlini tisztviselők adatai szerint Párizs és Berlin arra a következtetésre jutottak, hogy a fejlesztésben részt vevő vállalatok nem tudnak megállapodni a további munkálatokról.
Az Emmanuel Macron és Angela Merkel akkori német kancellár által 2017-ben indított FCAS program célja az volt, hogy az európai védelmi együttműködés szimbólumává váljon, és 2040 körül váltsa fel a Németország és Spanyolország által használt francia Rafale és Eurofighter vadászgépeket.
A körülbelül 100 milliárd eurós kezdeményezés azonban évek óta stagnált a francia Dassault Aviation és az Airbus európai repülőgépipari csoport közötti viták miatt, amelyek Németországot és Spanyolországot képviselik. Egy tisztviselő elmondása szerint Macron és Friedrich Merz pénzügyminiszter „közös értékelésre jutottak, hogy a vállalatok nem tudnak megállapodni egymás között”. „Elismerik ezt a valóságot” – tette hozzá az AFP forrása.
A fő problémát a jövőbeli repülőgép fejlesztésének ellenőrzésével kapcsolatos nézeteltérések jelentették. A média adatai szerint a Dassault ragaszkodott a vezető partner szerepéhez, ezt a szellemi tulajdon védelmének szükségességével magyarázva. Az Airbus ezzel szemben az egyenlőbb részvételi modellt és a szélesebb körű technológiamegosztást szorgalmazta.
Párizs és Berlin között külön viták alakultak ki magáról a vadászgép típusáról. Franciaország egységes európai modellt szorgalmazott, míg Németország hangsúlyozta, hogy az országok igényei eltérőek. Többek között a francia repülőgépeknek képeseknek kell lenniük atomfegyverek hordozására és repülőgép-hordozókról való üzemeltetésre. Merz korábban megkérdőjelezte, hogy Németországnak szüksége van-e pilóta által irányított hatodik generációs vadászgépre. Azt is kijelentette, hogy az EU-országoknak nem ugyanazok az igényeik a katonai felszerelések tekintetében.
Meg kell jegyezni, hogy az FCAS bezárása súlyos csapást jelentett Európa védelmi együttműködésének elmélyítésére irányuló törekvéseire. Ez különösen érzékeny a védelem évek óta tartó alulfinanszírozása, az orosz fenyegetés és az Egyesült Államok biztonsági partnerként való megbízhatóságával kapcsolatos kételyek hátterében.
A programnak azonban nem minden részét lehet teljesen eltemetni. Az FCAS nemcsak egy vadászgép létrehozását foglalta magában, hanem drónok és egy rendkívül biztonságos harci adatfelhő fejlesztését is. A Reuters európai forrásai szerint a munka ezeken a területeken folytatódhat.
Egy német kormányzati forrás kijelentette, hogy „az FCAS valódi magjának továbbra is európai rendszerként kell működnie”. Elmondása szerint „egy idegrendszerről van szó, amely integrált egésszé egyesíti a repülőgépeket, a drónokat és más alkatrészeket”.
