A kötvénypiacok még nem számolnak azzal, hogy az amerikai vámbevételek előbb-utóbb kiesnek majd, mivel a cégek átalakítják működésüket – mondta pénteken a CNBC-nek Joseph Stiglitz.
A Nobel-díjas amerikai közgazdászprofesszor szerint mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok pénzügyileg rosszabb helyzetben van, mint most gondoljuk. Az amerikai-európai kereskedelmi megállapodásról a szakember azt mondta: Brüsszel rossz ajánlatot kapott, de kénytelen volt megállapodni, mivel az ukrajnai háborúban jelentősen Amerikára van utalva.
Az elmúlt napokban világszerte emelkedtek a hosszú kötvényhozamok, egyelőre nem lehet piaci pánikról beszélni, de a befektetők láthatóan aggódnak a jelentős adósságállományok és a költségvetések helyzete miatt. Az amerikai hozamok is emelkedtek, azonban Joseph Stiglitz szerint a piac még mindig nem értékeli megfelelően az USA fiskális helyzetét. Afelől a Nobel-díjas közgazdásznak sincs kétsége, hogy Amerika képes lesz finanszírozni magát, azonban az elmúlt napokban megjelent egy elemzés, mely szerint a következő tíz évre várható reálkamat-szint 2%-ról 2,5%-ra emelkedett.
Stiglitz egyetért azzal, hogy magasabb kamatszintekre van kilátás, szerinte a kötvénypiac lassan reagál a helyzet megváltozására. Az Ambrosetti gazdasági fórumon adott interjúban a közgazdász hozzáteszi, hogy a befektetők még azt sem reagálták le, hogy Donald Trump a vámbevételekből fedezné az amerikai költségvetés magasabb hiányát.
Az eddigi adatok alapján a vámbevételek megugrottak, azonban Stiglitz szerint a cégeknek egy kis idő kell, aztán majd átalakítják beszállítói láncaikat, hogy a lehető legalacsonyabb teherrel tudják beszerezni a nyersanyagokat és alkatrészeket. Ha pedig ez megtörténik, akkor az amerikai vámbevételek is visszaesnek majd.
Szóval én azt gondolom, hogy az USA pénzügyi helyzete rosszabb lesz, mint amit most látunk az előrejelzésekben, melyek viszonylag magas vámbevételekkel számolnak – mondta a CNBC-nek Stiglitz.
Szintén az olaszországi gazdasági fórumon nyilatkozott Jason Furman, Barack Obama korábbi gazdasági tanácsadó testületének tagja, aki szerint Trump magas költségvetési hiánypályára és a vámbevételekre építi gazdaságpolitikáját.
Stiglitz az interjúban az amerikai-európai vámmegállapodásról is szót ejtett, szerinte Brüsszel rossz megállapodásra lett kényszerítve, de nem volt más választása, mivel jelenleg háborúban áll Ukrajnában Oroszország ellen, ezért szüksége van az amerikai védelmi kapacitásokra.
Donald Trump amerikai elnök miatt tovább eszkalálódik a vámháború, és a jelek szerint az európaiak is követik a kanadaiak példáját. Sorra jelennek meg a közösségi oldalakon az amerikai áruk bojkottjára szólító felhívások, és máris több tízezer embert mozgósítottak.
„Belefáradtál az amerikai imperializmus finanszírozásába? Akkor tegyél ellene” – olvasható az egyik francia Facebook-csoport felhívásában, amelyben arra szólítanak fel mindenkit, hogy támogassák a hazai és az európai gazdaságokat azzal, hogy nem vásárolnak többé az Egyesült Államokban gyártott termékeket.
A csoportot február végén alapították, és máris több mint húszezren csatlakoztak, s ötleteket osztanak meg arról, milyen európai termékekkel lehet helyettesíteni az olyan népszerű amerikai márkákat, mint a McDonald’s, a Levi’s vagy a WhatsApp – tudósított az AFP francia hírügynökség.
Kanadában már egyre terjed az amerikai áruk bojkottja a vámháború miatt, és egyre több a franciaországihoz hasonló kezdeményezés Európa más részein is. Svédországban két, Dániában egy csoport van, mindegyik 80 ezer követővel, de kisebbek megjelentek Hollandiában és Belgiumban is. Vicces módon mindegyik az amerikai Facebookon.
Két márkát mindenképpen kerülni kell
„Nem arról van szó, hogy ész nélkül bojkottálunk mindent, hanem arról, hogy tudatosan olyan megoldásokat keresünk, amelyek a helyi, a francia és az európai gazdaság számára a legelőnyösebbek” – írta egy bejegyzésében Édouard Roussez, a francia csoport alapítója.
A csoport tagjai hosszú listákat osztanak meg a kerülendő amerikai márkákról, bár a globalizált világban nem mindig könnyű meghatározni, hogy mi számít „amerikainak”. A Coca-Cola például nagy gyárral rendelkezik Észak-Franciaországban. Tehát a bojkott ártana a francia munkásoknak?
A csoport lényege az ilyen esetek megvitatása. Vannak azonban olyan amerikai márkák, amelyeket „prioritásként” kerülni tanácsolnak. Ilyen például az Amazon és a Tesla, amelyek finanszírozták Trump elnökválasztási kampányát, Elon Musk pedig a tömeges amerikai leépítéseket is irányítja.
Már látszanak a bojkott hatásai
Bár kismértékben, de már látszik, hogy van hatásuk a felhívásoknak. Franciaországban Trump beiktatása óta nő a Treebal üzenetküldő app tagjainak a száma.
Dániában különösen erős az ellenérzés, miután Trump többször fenyegetett az országhoz tartozó Grönland elfoglalásával vagy megvásárlásával. Ott nemcsak a nép, hanem a vállalatok is lépnek: az ország legnagyobb kiskereskedelmi hálózata, a Salling Group vezérigazgatója, Anders Hagh bejelentette, hogy a szupermarketekben új rendszert vezetnek be az európai termékeket fekete csillaggal jelölő elektronikus címkékkel, hogy eleget tegyenek „az európai márkájú élelmiszereket vásárolni kívánó vásárlók számos megkeresésének”.
Az európai bojkottok talán legdrámaibb hatása az Elon Musk tulajdonában lévő Teslánál mutatkozott meg, amelynek eladásai 50 százalékkal csökkentek Európában a tavalyi évhez képest. Hasonló a visszaesés Kanadában is, ahol a bojkottot támogatásáról biztosította még kormányfőként Justin Trudeau is.
Now is the time to choose products made right here in Canada.
Check the labels. Let’s do our part. Wherever we can, choose Canada.
Az európai bojkott persze nem okoz majd súlyos károkat az amerikai gazdaságnak, inkább egyes vállalatok érezhetik meg. Az amerikai alkoholgyártók például nagyon aggódnak a vámháború és a bojkott hatásai miatt, mivel az Európai Unió az Egyesült Királysággal együtt az amerikai whiskey legnagyobb exportpiaca.
Ráadásul hiába a több tízezer követő, „él még több százmillió ember Európában, és a legtöbbjüket a legkevésbé sem érdekli, hol gyártanak egy terméket” – emlékeztetett Meredith A. Crowley, a Cambridge Egyetem közgazdászprofesszora.
Ráadásul a bojkott egyik hatása az áremelkedés lehet, ami azokat is érinti, akik részt vesznek a bojkottban. Crowley szerint inkább a viszontvámok kényszeríthetik a tárgyalóasztalhoz az amerikaiakat.
Sok európai számára azonban a bojkott a megfelelő mód arra, hogy kifejezzék: elutasítják Trump politikáját. „Évente egyszer-kétszer utazom az Egyesült Államokba, de lemondtam a májusra és októberre tervezett látogatásomat – írta egy csatlakozó. – Pár év múlva majd visszatérek, de az idén Kanadába tervezek menni” – tette hozzá.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
A Pekingben tárgyaló Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter bírálta az amerikai cégekkel szembeni kínai korlátozó intézkedéseket, ugyanakkor jelezte, hogy az Egyesült Államok inkább diverzifikációra törekszik, mintsem a Kínától való elszakadásra.
Janet Yellen vasárnapig tartó pekingi útjára két héttel azután került sor, hogy Antony Blinken külügyminiszter Pekingben oldani próbálta a két ország közötti feszültségeket.
A Li Csiang miniszterelnökkel folytatott pénteki megbeszélése során Janet Yellen kijelentette: az, hogy Washington korlátozta Kínát abban, hogy hozzáférjen számos modern technológiához, nem akadályozhatja a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok fejlődését.
Hozzátette: az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg, hogy a nézeteltérések olyan félreértésekhez vezessenek, amelyek „feleslegesen rontják kétoldalú gazdasági és pénzügyi kapcsolatainkat”.
A pénzügyminiszter megjegyezte továbbá: „jelentős globális kihívásokkal nézünk szembe, és az Egyesült Államoknak és Kínának – nemcsak saját magával, hanem az egész világgal szemben – kötelessége az együttműködés”.
Janet Yellen „különösen nyugtalanítónak” tartja Kína közelmúltbeli büntetőintézkedéseit, így például azt a hétfői döntést, hogy augusztustól korlátozzák a félvezetőgyártásban használt két kulcsfontosságú fém, a gallium és a germánium exportját, a kivitelt engedélyhez kötik.
Az ehhez hasonló kínai lépéseket azok az amerikai intézkedések előzték meg, amelyek megakadályozzák a kínai vállalatokat abban, hogy hozzáférjenek a legfejlettebb chipekhez, miközben a szövetséges országokat is arra ösztönzik, hogy kövessék példájukat.
Az amerikai pénzügyminiszter kínai tisztségviselőkkel folytatott különmegbeszélésen arról beszélt, hogy Washington nemzetbiztonsági aggályok miatt vezetett be korlátozást a fejlett technológia exportjára, és hogy ezzel nem gazdasági előnyök megszerzése volt a cél.
Li Csiang miniszterelnök derűlátásának adott hangot a két ország közötti kapcsolat javításának kilátásaival kapcsolatban, de nem utalt arra, hogy változna Kína politikája.
„Egészséges gazdasági versenyre törekszünk, amely nem a győztes mindent visz elvén, hanem oly módon, amely tisztességes szabályokkal idővel mindkét ország javát szolgálja” – fogalmazott a kínai kormányfő.
A kínai pénzügyminisztérium közleményt adott ki Jenet Yellen látogatása kapcsán. A dokumentum szerint Kína reméli, hogy az Egyesült Államok lépéseket tesz a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlesztéséhez szükséges kedvező légkör megteremtéséhez.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium tavaly októberben megtiltotta a legfejlettebb chipek, valamint az ezek gyártásához szükséges berendezések, alkatrészek és szoftverek Kínának történő értékesítését, különös tekintettel a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiákra és a lehetséges katonai alkalmazásokra.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A végleges adatok alapján az amerikai gazdaság nagyobb mértékben növekedett a harmadik negyedévben, mint amire az előzetes adatok alapján számítani lehetett.
A washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Economic Analysis (BEA) honlapján közölt csütörtöki jelentése alapján az amerikai bruttó hazai termék évesítve 3,2 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben a második negyedévi 0,6 százalékos csökkenés után. Az első negyedévben 1,6 százalékos volt az éves GDP-csökkenés.
A BEA második becslése a harmadik negyedévi GDP-növekedésre még 2,9 százalékos évesített növekedést jelzett, az előzetes becslés pedig 2,6 százalékos növekedés volt. A fogyasztói kiadások a vártnál nagyobb mértékben, 2,3 százalékkal emelkedtek szemben a második becslésben szereplő 1,7 százalékkal, mivel az egészségügyi és az „egyéb” szolgáltatások növekedése részben ellensúlyozta az árucikkekre, nevezetesen a gépjárművekre, valamint az élelmiszerekre és italokra fordított kiadások csökkenését.
A nem lakáscélú beruházások is gyorsabban, 6,2 százalékkal ugrottak meg a második becslésben szereplő 5,1 százalékkal szemben.
A növekedéshez a legnagyobb pozitív hozzájárulást a nettó kereskedelem adta, 2,88 százalékpontot a második becslésben szereplő 2,93 százalékponttal szemben, bár az export a második becslésben szereplőnél valamivel kisebb mértékben nőtt, 14,6 százalékkal 15,3 százalék helyett, míg az import nem változott, 7,3 százalékkal csökkent.
