Lezajlott az Apple éves bemutatója, ahol a vállalat ismertette legújabb készülékeit. Többek között bemutatták az új Apple Watch okosórákat, a harmadik generációs AirPods Pro vezeték nélküli fülhallgatót, valamint frissítették az iPhone 17 termékcsaládot.
Az előrendelések minden bemutatott eszközre szeptember 12-én, pénteken indulnak. Az árak a következők:
Apple Watch Series 11 — 399 dollár
Apple Watch SE 3 — 249 dollár
Apple Watch Ultra 3 — 799 dollár
Apple AirPods Pro 3 — 249 dollár
iPhone 17 — 799 dollártól
iPhone Air — 999 dollártól
iPhone 17 Pro — 1099 dollártól
iPhone 17 Pro Max — 1199 dollártól
Az előrendelések kiszállítása és a hivatalos bolti értékesítés szeptember 19-én kezdődik.
Ukrajnában a nyári defláció hagyományos jelenség, amikor az árak az új termés érkezése miatt esnek, így ez 2025-ben is visszatért a tavalyi szünet után – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Állami Statisztikai Szolgálatra hivatkozva.
A jelentés szerint a statisztikai hivatal adataiból kiderült, hogy a fogyasztói árak augusztusban 0,2%-kal csökkentek. Júliusban is 0,2%-kal csökkentek az árak. Az éves infláció 2025 augusztusában 13,2%-ra lassult a júliusi 14,1%-ról. A statisztikai szolgálat adatai szerint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 0,8%-kal csökkent az előző hónaphoz képest.
A zöldségek ára csökkent a legnagyobb mértékben – 12,7%-kal. A zöldségek az ukránok kiadásainak 2,8%-át teszik ki. Áraik nyáron jelentősen ingadoznak, ami az általános inflációs ráta megugrásához vezet. Idén elsősorban 0,4%-os inflációcsökkenést eredményeztek. Ezenkívül a gyümölcsök ára 10,2%-kal csökkent. A kosárban való részesedésük 2,6%, ami az összesített infláció 0,3%-os csökkenését eredményezi.
Más termékek árai emelkedtek, de legfeljebb csak 2%-kal, aminek nem volt olyan jelentős hatása az általános inflációra. Az éves infláció 2025 júliusában 14,1%-ra lassult a júniusi 14,3%-ról. A fő ok az új termésű zöldségek árának csökkenése volt.
Júliusban az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 9,7%-ra módosította a 2025-ös teljes inflációra vonatkozó előrejelzését (korábban egy alacsonyabb, 8,7%-os értéket jósoltak). A csökkenés 2026-ban is folytatódik, 6,6%-ra, és az infláció csak 2027-ben tér vissza az 5%-os célértékre. A kormány jelenlegi, 2025-re vonatkozó előrejelzése szerint a december-decemberi infláció 9,5% lesz.
A 2026-2028-as időszakra vonatkozó előrejelzés két forgatókönyvet tartalmaz az események alakulására vonatkozóan: egy optimistát, amely „a biztonsági helyzet jelentős javulásának feltételezését tartalmazza 2026-tól kezdődően”, és egy pesszimista forgatókönyvet – a teljes körű orosz agresszió folytatásával.
Az első forgatókönyv szerint az infláció (decembertől decemberig) a következő lesz: 2026 – 8,6%, 2027 – 5,9%, 2028 – 5,3%. A második forgatókönyvben az infláció a következő lesz: 2026 – 9,9%, 2027 – 9,4%, 2028 – 7,5%.
Az árak kordában tartása érdekében az Ukrán Nemzeti Banknak (NBU) fenn kell tartania a devizapiac stabilitását, ez különösen fontos az év második felében – számolt be az rbc.ua hírportál az NBU monetáris politikai bizottsága június 4-i ülésére hivatkozva, amelyen támogatták a 15,5 %-os kamatláb fenntartásáról szóló döntést.
A jelentés szerint a tanácskozás egyik résztvevője megjegyezte, hogy az inflációs várakozások nemcsak a jelenlegi inflációval kapcsolatos személyes észlelések és a róla szóló hírek hatására alakulnak, hanem nagymértékben tükrözik a devizapiac trendjeit is. Véleménye szerint az NBU-nak ennek megfelelően aktív jelenlétet kell fenntartania a devizapiacon, és továbbra is biztosítania kell a mérsékelt kétoldalú árfolyam-ingadozásokat.
A szakértő szerint Ukrajna nemzetközi tartalékai magas szinten maradtak, az elégtelen külső finanszírozás kockázata idén alacsony, így az NBU nagymértékben képes kompenzálni a magánszektor devizahiányát, és stabil helyzetet fenntartani a devizapiacon, hogy fenntartsa a kontrollt a várakozások felett, és korlátozza az árnyomást.
A szakember azt is megjegyezte, hogy a hrivnya vonzereje korlátozni fogja a valuta iránti keresletet és enyhíti a hrivnya árfolyamára nehezedő nyomást. Ez „különösen az év második felében lesz releváns, amikor a szezonális tényezők hatása általában felerősödik”.
Donald Trump hétfőn rendeletet ír alá a vényköteles gyógyszerek árának a csökkentéséről, a „legkedvezőbb elbánás” politikájának a bevezetéséről a gyógyszerárak szabályozásában – jelentette be az amerikai elnök a Truth Social online hírcsatornáján.
Donald Trump megfogalmazása szerint „az Egyesült Államok történetének egyik legfontosabb rendeletét” fogja hétfőn aláírni – írja a Bloomberg. „A világ évek óta azon töpreng, hogy miért drágábbak az Egyesült Államokban a vényköteles gyógyszerek és gyógyszerkészítmények, mint bármely más országban, olykor akár ötször-tízszer drágábbak, mint ugyanazok a gyógyszerek, amelyeket pontosan ugyanabban a laboratóriumban vagy gyárban, ugyanazon vállalat gyárt” – fogalmaz Donald Trump a Truth Social platformon tett bejelentésében.
„Mindig nehéz volt ezt megmagyarázni, és nagyon kínos is volt, mert valójában nem volt rá helyes vagy jogos válasz. A gyógyszergyárak évekig azt mondták, hogy ez kutatási és fejlesztési költség” – írja Trump, és hozzátéve, hogy „ezeket a költségeket minden ok nélkül kizárólag az amerikai balekok viselik”. Trump bejelentette: „A vényköteles gyógyszerek és gyógyszerkészítmények ára szinte azonnal 30–80 százalékkal csökkenni fog. Az árak világszerte emelkedni fognak ennek kiegyenlítésére, de sok év után végre igazságosság lesz Amerikában! Bevezetem a legkedvezőbb elbánás politikáját, amelynek értelmében az Egyesült Államok ugyanazt az árat fogja fizetni, mint az a nemzet, amely a világon a legalacsonyabb árat fizeti.”
Oroszországban mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom növekedése és stagnált a munkanélküliség februárban. Elemzők még alacsonyabb kiskereskedelmi forgalom-növekedéssel számoltak.
Az orosz statisztikai hivatal csütörtökön arról jelentett, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése éves szinten 2,2 százalékra mérséklődött februárban a januári 5,4 százalékról. Elemzők azzal számoltak, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése még ennél is jelentősebben, 1,1 százalékra lassul. Oroszországban tavaly 7,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
Ugyancsak a statisztikai hivatal közölte, hogy 2,4 százalékon stagnált februárban a munkanélküliség. Elemzők csökkenő, 2,3 százalékos februári munkanélküliségi rátát vártak.
Idén februárban 1 millió 786 ezren voltak munkanélküliek, számuk 22 ezerrel volt alacsonyabb a januárinál. Tavaly februárban 2,8 százalék volt a munkanélküliség, egy éven belül 2,8 és 2,3 százalék között mozgott a ráta.
Összeomlott a LADA-gyártója
A márkát birtokló AvtoVaz harmadával kevesebb autót adott el márciusban, mint tavaly. A Lada azonban számíthat Moszkva dömpingellenes intézkedéseire. Óriásit zuhantak éves alapon a többek között a Lada márkát is gyártó AvtoVaz eladásai márciusban, noha a vállalat a februárinál több autót értékesített. Az orosz autógyártó 28 699 személyautót és kishaszonjárművet adott el Oroszországban a múlt hónapban, ami 33 százalékos zuhanás az egy évvel korábbihoz képest. Az orosz autópiac még ennél is nagyobbat, 44 százalékot zuhant az egy évvel korábbihoz képest. A legkeresettebb Lada-modell a Lada Granta volt, amelyből 11 ezer 800-at adtak el, 22,5 százalékkal többet februárral összevetve.
A teljes körű ukrajnai háború harmadik évének második felében továbbra is emelkedik a mezőgazdasági földterületek ára. Bár ez a tendencia korábban is megfigyelhető volt, 2024. január 1-től a piac új szereplőkkel – jogi személyekkel – bővült, ami további lendületet adott az áremelésnek.
Az RBC-Ukrajina információja szerint az érdeklődés most az ország központi régióiban összpontosul. A Vinnyicai és a Hmelnickiji régióban egy hektárnyi föld ára elérte a 3100 dollárt, számolt be Jehor Lisznyicsij, a „Tvoje Kolo” cég kereskedelmi igazgatója.
Hol vesznek a legtöbben földet?
A Concorde Capital megjegyezte, hogy a legtöbb földeladási tranzakciót a Szumi, Poltava, Hmelnickij, Vinnyica és Csernyihiv régiókban jegyezték fel. Ugyanakkor Vinnyicja és Hmelnickij régiók lettek a legvonzóbbak a befektetők számára, hektáronként 1900–2100 dolláros árakkal, állítja Volodimir Ragyko, a „Kupy Pay” projekt vezetője.
Más a helyzet a határ menti területeken, például Szumi és Csernyihiv régiókban, ahol az árak továbbra is csökkennek a háborús övezet közelsége miatt. A kockázatok ellenére egyes befektetők készek befektetni ezekre a területekre, és a helyzet stabilizálódása után magasabb hozamban reménykednek. Például a poltavai régióban a frontvonal áthelyeződését követően után a hektáronkénti ár a 2022 decemberi 1800 dollárról 2023 decemberére 2526 dollárra nőtt, mondta Lisznyicsij.
Az Ukrán Agrárgazdasági Klub földbizottságának koordinátora, Ihor Liszeckij a legmagasabb árak az Ivano-Frankivszki (111,7 ezer UAH/ha), a Kijevi (92,2 ezer UAH/ha) és a Lembergi régiókban (91,3 ezer UAH/ha) jegyezték fel.
A föld tényleges értékét öt megállapodásból csak egyben tüntetik fel
A hivatalos adatok azonban eltérhetnek a tényleges piaci értéktől. Lisznyicsij elmondása szerint a föld reálára 30-40%-kal is magasabb lehet. A Kijevi Közgazdaságtudományi Iskola közölte, a tranzakciók mindössze 19%-nál tüntetik fel a tényleges értéket, más esetekben pedig a tökéletlen szabályozási mechanizmusok és az adókötelezettségek elkerülése miatt nem. A hadiadó 1,5%-ról 5%-ra való emelése csak erősíti ezt a tendenciát, teszik hozzá a szakértők.
Milyenek lesznek a földárak a következő két évben?
Az év végéig Ukrajnában aligha számíthatunk a földárak hirtelen emelkedésére, bár Közép-Ukrajna régióiban a jelenlegi szinthez képest mérsékelt, 5-10%-os drágulás lehetséges. Ugyanakkor ez a dinamika a gazdasági helyzettől és a politikai változásoktól függően eltérő lehet, jegyezték meg az RBC-Ukrajina által megkérdezett szakértők.
2025-ben a földpiac valószínűleg továbbra is stabil növekedést mutat, és mind az árak, mind a bérleti díjak további mérsékelt növekedése várható.
„Becsléseink szerint a Közép-Ukrajnai régiókban a földek értéke dollárban 8-10%-kal, hrivnya-egyenértékben pedig 15-20%-kal emelkedhet. A vonzó tulajdonságokkal rendelkező telkek száma nagy valószínűséggel nem fog növekedni, sőt csökkenhet is. Ez fokozza a földekért folyó versenyt és hozzájárul az árak emelkedéséhez. Becslések szerint a bérleti díjak is növekedni fognak” – magyarázza Jehor Lisznyicsij, az egyik piaci szakértő.
Számos tényező a bérleti díjak esetleges emelkedésére utal. Először is, az állami földek bérbeadására irányuló aukciók bevezetése hozzájárult a piac átláthatóságához, és növelte az állam érdeklődését a földek normatív monetáris értékelésének rendszeres felülvizsgálata iránt. Ez hatással lehet azokra a bérleti szerződésekre, ahol a bérleti díjak nem kötődnek a normatív monetáris értékeléshez, ami potenciálisan megnövelheti azokat.
Másodszor, az aukciók eredményei bebizonyították, hogy a mezőgazdasági termelők készek lényegesen magasabb bérleti díjat fizetni, különösen a rövid távú szerződések esetében, ahol az árak 20-50%-kal is emelkedhetnek.
Emellett a háború esetleges befejezése Ukrajna győzelmével döntő tényezővé válhat a földpiac gyors növekedésének ösztönzésében és értékének növelésében. Ebben az esetben a szakemberek nem zárják ki a telkek értékének többszörös növekedését.
Az árakat befolyásolja a mezőgazdasági termékekből származó bevételek növekedése is, ami javíthatja a termelők pénzügyi mutatóit és növelheti érdeklődésüket a földberuházások iránt.
Volodimir Ragyko, a Concorde Capital „Kupy Pay” projekt vezetője megjegyezte, hogy a bizonytalanság ellenére a földpiac helyzete a háborús körülmények között nagymértékben függ attól, hogy a mezőgazdasági termelők képesek-e hatékonyan megművelni a parcellákat és biztosítják a termékek stabil exportját. Külön figyelmet érdemel a felszabadított területeken a mezőgazdasági területek aknamentesítésének üteme, amely fontos lépés lesz afelé, hogy ezen területek teljes megművelés alá vonhatók legyenek.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A lakosságot arra figyelmeztették, hogy a közeljövőben emelkedhet a kenyér ára. A termelők arra számítanak, hogy az árak 30%-kal emelkedhetnek– nyilatkozta Jurij Ducsenko a pékek Országos Szövetségének elnökeaz AgroPortalnak adott kommentárjában.
Kifejtette, hogy az áramkimaradások az ukrajnai kenyériparban rossz minőségű termékek előállításához és berendezések meghibásodásához vezetnek, ami a kenyér árának emelkedéséhez vezet.
A legtöbb vállalkozás a kenyériparban kritikus infrastruktúra státuszt kapott, és a törvény szerint nem szabad lekapcsolni az elektromos hálózatról. A gyakorlatban azonban a vállalkozásokat rendszeresen lekapcsolják a rendszerről. Akinek van rá lehetősége, váltson elektromos generátorra, ami elsősorban a munkavégzés stabilitását és az árakat befolyásolja.
Jurij Ducsenko hangsúlyozta, hogy a kenyéripar viszonylag kis mennyiségű áramot fogyaszt. „A tervezett és a nem tervezett áramszünetek hibás termékek gyártásához és a berendezések meghibásodásához vezetnek. Nem minden üzem tud generátorral dolgozni, és azokat, amelyek tudnak, előzetesen figyelmeztetni kell, hogy a termelést maximum 2-3 órára állítsák át vészüzemmódra” – magyarázta. A helyzet már kapacitáshiányhoz vezetett, mivel egyes üzemek az áramkimaradások miatt nem tudják helyreállítani a berendezéseket. „Nem értem, hogyan fogunk dolgozni az új aratásig. Sürgősen beszélnünk kell a folyamat minden résztvevőjével, memorandumot kell aláírnunk a gazdákkal és az exportőrökkel az illetékes minisztérium égisze alatt, mert ma a malmok nem találnak gabonát az őrlési tételek kialakításához” – tette hozzá Ducsenko.
Ugyanakkor az áramszünet ütemezése sem alkalmas a kenyéripar számára, mivel megszakítja a technológiai ciklust. A szakember szerint ha az áramszünet két óráig tart, nyolc órával tolódik el a kenyér- és pékáruk gyártásának ütemezése.
Emellett a kenyéripar másik kihívása – a hadkötelesek a szolgálat alóli felmentés. A létszámhiány miatt egyes vállalkozások változtatnak a munkarendjükön, csökkentik a termelés mennyiségét és a kínálatot. „A dokumentumokat benyújtják, de akár egy technikai hiba miatt megvan az esélye annak, hogy magyarázat nélkül visszaküldik. És ismét készül egy dokumentumcsomag. A folyamat egy héttől egy hónapig tart. Ez idő alatt a személyt mozgósíthatják” – magyarázta Ducsenko. A kenyér drágulása a liszt drágulásával is összefügg. „Maga a liszt 25-30%-kal drágult” – tette hozzá Jurij Ducsenko.
A szerbiai mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezeteinek képviselői ismét elégedetlenek. Nemrég tiltakozó megmozdulásokkal, útlezárásokkal sikerült követeléseik egy részének teljesítését elérniük. Most viszont már tárgyalások kezdődtek a kormányzati szervekkel, melyek során a búza alacsony árának okát boncolgatják. Küszöbön az aratás, és a búza kilogrammjáért mindössze 17 dinár körüli árat (kb. 5 hrivnya) kínálnak a felvásárlók.
Tavaly a felvásárlási ár elérte a 38-40 dinárt is, amikor az ukrajnai konfliktus miatt az európai tőzsdéken is megnőtt a gabona ára.
A felvásárlók akkor tetemes mennyiségeket vettek 30-35 dináros áron a nagy haszon reményében. A kormány viszont előbb megtiltotta, majd korlátozta a kivitelt.
A termelők akkor is hangoztatták, hogy van elegendő búza az országban, nem kell hiánytól tartani, ezért nem kell korlátozni a kivitelt, hagyni kell, hogy jó áron szabadulhassanak meg a készletektől a termelők és a felvásárlók is. Most azonban még a tavalyi termés egy része is ott van a silókban. Amikor ugyanis török közvetítéssel megszületett a megállapodás, és az ukrán búzaszállítmányok elindulhattak, az árak zuhanni kezdtek.
Árzuhanás
Most aratás előtt azzal kell szembesülni Szerbiában, hogy a tárolókapacitások egy része is foglalt még, a kilátásba helyezett felvásárlási árak pedig nem fedik a termelési költségeket sem. A termelők hangoztatják, tisztában vannak azzal, hogy az állam nem szabhatja meg a felvásárlási árakat, de rámutatnak, hogy a szerintük tavaly téves húzásként bevezetett kiviteli tilalom, majd a korlátozás, illetve a brüsszeli politika végül azt a helyzetet idézte elő, hogy egész Európát elárasztotta az olcsó ukrán gabona, ami teljesen összezavarta a szerbiai piacot is. Szerbiában búzát évente mintegy 600 ezer hektáron termesztenek. A hazai fogyasztás 1,8 millió tonna. Hektáronként 5,5-6 tonnás átlagterméssel kalkulálnak idén. Jutna tehát bőven kivitelre is, de előbb meg kellene oldani a felmerülő problémákat.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A hajdina szinte „pszichológiai barométer” lett Ukrajnában. Azonnal eltűnik a üzletek polcairól, amint a lakosság problémákat sejt az országban. Ismertebb nevén a „grecska” árrekordokat dönt, helyenként már körülbelül 100 hrivnyába kerül kilogrammonként.
Volodimir Sehedin volinyi farmergazda több hajdinát vetett idén, mint az előző szezonokban. Ez azonban nem elég, nagy a kereslet a hajdina iránt.
Tavaly valamivel több mint 100 ezer tonna hajdinát takarítottak be az ukrán gazdák. A statisztikai adatok szerint azonban a népszerű gabonafélék fogyasztása csaknem kétszeresére nőtt. Korábban a hajdinát Oroszországból importálták, hogy kompenzálják a hiányt.
„A mi piacunkra két évig olcsóbban árulták, mint a sajátjukon, egyfajta dömping volt. Ez a mi gazdáink, a hajdina termesztésére vonatkozó gazdasági motivációját szinte a minimumra csökkentette. 2019-ben a hajdina 11 hrivnyába került a boltokban, olcsóbb volt, mint nálunk a termesztés önköltsége” – mondja Szerhij Hromovij, a Nemzetközi Hajdina Szövetség igazgatója.
20 év alatt a hajdina vetésére kijelölt termőterület a több mint 700 ezer hektárról 2021-re 84 ezerre csökkent. Az ukrán gazdák számára veszteségessé vált annak termesztése, mivel az Oroszországi Föderációból importálták.
Milyen árakra számíthatunk a jövőben?
Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziója kezdete óta az országban hajdinahiány alakult ki a hazai piacon. Éppen ezért tavasszal az ára kétszeresére nőtt. Ennek ellenére az ukránok szinte azonnal „lesöprik” a polcokról, és egyfajta hiány alakult ki.
A gazdák és a szakemberek arról biztosítanak, hogy a hajdina hiánya nem tart sokáig, és az ára is hamarosan csökkenni fog. Már csak meg kell várnunk az új termést.
„20-30 százalékos árcsökkenésre lehet számítani a boltokban” – vélik a szakemberek.
Pizzaháborúként jellemzi az olaszországi helyzetet a Reuters hírügynökség, miután az olasz milliárdos, Flavio Briatore üzletember nekiesett a nápolyi szakácsoknak. A dél-olasz városban ugyanis, ahol a pizzasütés az UNESCO világörökség része, kifejezetten olcsón adják a finomságokat: az egyszerűbb pizzákért mindössze 4 eurót kérnek.
Az üzletembernek azonban nagyon nem tetszik ez az alacsony ár, hiszen saját éttermeiben jóval drágábban kapható a pizza. A spanyol sonkás feltéttel ellátott finomságot például 65 euróért lehet kapni, a fekete szarvasgombás pizzát pedig 49 euróért.
Négy eurós pizza, hát mi a fenét raknak ezekre? – tette fel a kérdést közösségi oldalán Briatore, aki még jobban nekiment a világörökség részét képező nápolyi pizzáknak, konkrétan paradicsomban ázó tésztatégláknak nevezte a helyi ételeket.
Az üzletembernek azonnal visszavágott a helyi szövetség vezetője, Sergio Miccu séf, aki szerint Briatora az olasz örökséget árulta el kijelentéseivel.
A pizzák több generációt etettek már, többek között háborúk és kolera idején is – írta közleményében.
Egy másik híres pizzaszakács, Gino Sorbillo pedig Briatore kijelentésére válaszul ingyen pizzát kezdett osztogatni családi étterme előtt.
Azt mondja, hogy az olcsó pizza nem jó? Hát tessék megkóstolni a miénket! – mondta az akció alatt a séf, aki azt is felajánlotta: szívesen megküzdenek egy jótékonysági rendezvény keretén belül Briatore szakácsaival, ahol az emberek kóstolás útján dönthetnék el, mely pizzák a finomabbak.
