Az energiainfrastruktúra elleni támadások után az ukránok ismét bizonytalansággal érkeznek a télbe: lesz-e elég áram és fűtés, hogyan bírja majd a gazdaság, és mi lesz az alapvető termékek árával – a kenyértől az üzemanyagon át a fűtőberendezésekig. Hogyan változnak az árcédulák, és mire számíthatunk a következő hónapokban?
Az áremelkedés tényezői: logisztika, energia, árfolyam
Az árakat az idei télen egyszerre több tényező fogja befolyásolni. Ezek – a rossz állapotban lévő utak, raktárak és gyártóüzemek, az instabil logisztika, amely mindent érint, amit nagy távolságra kell elszállítani, valamint a hrivnya leértékelődése és az energiarendszert ért csapások, írja az RBC-Ukrajina.
Október 1-e és november 19.-e között a hrivnya hivatalos árfolyama 41,1-ről 42 hrivnyára gyengült dolláronként, és a Gazdaságstratégiai Központ elemzői, amelyekre a kiadvány hivatkozik, 2025 végére 43,2 hrivnyára való leértékelődést jósolnak dolláronként. Ez azt jelenti, hogy minden, ami importot tartalmaz – a háztartási gépektől az autóalkatrészekig – előbb-utóbb reagálni fog az árfolyamra.
Következő – az energetika. Amikor az üzletek és raktárak kénytelenek generátorokról működni, és a vállalkozások számára emelkednek tarifák a magasabb szállítási és elosztási költségek miatt, ez elkerülhetetlenül tükröződik majd a termékek végső árában – magyarázza Artem Retyin, a RetailPro Development fejlesztő cég ügyvezető partnere az RBC-Ukrajine-nak adott kommentárjában. Mindez vállalkozás túlélése és az ügyfél lojalitása közötti állandó egyensúlyról beszél: a költségek egy részét a hálózat viseli, de más részét az árak „finom kiigazításain” keresztül a fogyasztóra hárítják át.
Már drágább lett a tojás, a hús és a zöldségek
Az Állami Statisztikai Szolgálat „száraz” számadatai szerint a kép a következő: a tojás, a hús és az alma ára emelkedett a legnagyobb mértékben az év során. 2025 szeptemberében egy tucat tojás átlagosan 54,2 hrivnyába került, szemben az egy évvel korábbi 35,3 hrivnyával – ez 53,6%-os növekedést jelent. Az alma ára kilogrammonként 26,5-ről 48,8 hrivnyára emelkedett, ami 84,4%-os növekedésnek felel meg.
A húskosár is jelentősen drágult: a sertéshús ára kilogrammonként 182,7-ről 251,8 hrivnyára (plusz 37,8%), a csirkefilé ára 168,3-ról 226,3 hrivnyára (plusz 34,5%), a csirkecomb ára 91-ről 118 hrivnyára (plusz 29,8%) emelkedett. A prémium lisztből készült kenyér ára közel 21%-kal, kilogrammonként 48,9-ről 59,1 hrivnyára, a napraforgóolaj ára literenként 63-ról 83,2 hrivnyára, azaz egyharmadával emelkedett.
Ennek fényében szokatlannak tűnik, hogy a zöldségek ezzel szemben olcsóbbak lettek. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a káposzta ára majdnem a felére csökkent, kilogrammonként 28-ról 14,2 hrivnyára, a cékla ára 14,2-ről 11,2 hrivnyára, a sárgarépa, a hagyma és a burgonya ára pedig mérsékelten csökkent. Sőt, a cukor esetében is csökkenést regisztráltak – kilogrammonként 35,1-ről 31,9 hrivnyára. Az Állami Statisztikai Szolgálat megjegyzi, hogy októberben az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára összességében havi 3,2%-kal emelkedett, az éves fogyasztói infláció pedig 10,9%-ot tett ki.
Fűtőberendezések és egyéb készülékek: hol módosulnak az árcédulák?
Az autonóm életvitelhez szükséges berendezések – generátorok, töltőállomások, akkumulátorok, világítóberendezések – iránti kereslet hagyományosan minden ősszel megnő, amikor az első komoly csapás éri az energiarendszert. Tetyana Korolenko publikációja szerint ebben a szegmensben az Állami Adóhivatal már most is meredek áremelkedést regisztrál: Leszja Karnauh, az Állami Adóhivatal megbízott vezetője elmondta, hogy néhol a tartalék áramellátó eszközök ára egy hét alatt 30%-kal ugrott meg.
Ami az elektromos fűtőberendezéseket illeti, egyelőre nyugodtabb a helyzet. Az Epicenter üzletlánc, amelyre az RBC-Ukrajina hivatkozik, kijelentette, hogy jelenleg nem látják az áremelkedés előfeltételeit: a gyártók és a forgalmazók nem jeleznek semmilyen hirtelen költségváltozást, és a piac is stabilnak tűnik. A társaság ugyanakkor elismeri, hogy bármilyen erős külső tényező – a hrivnya árfolyamától az újabb logisztikai problémákig – az egyes termékek árának növekedése és csökkenése felé is megváltoztathatja a képet.
A benzin nyugodt, a dízel ideges
Egy másik érzékeny téli mutató – az üzemanyag ára. Az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában az A-95 tanácsadó csoport igazgatója, Szerhij Kujun a dízelüzemanyag árának mozgását jósolja. Becslése szerint a következő hetekben az ukrán benzinkutaknál a dízel ára literenként 2-3 hrivnyával emelkedhet. Ennek oka az üzemanyag nagykereskedelmi árának havi 5-6 hrivnyás/literes emelkedése a külföldi piacokon.
Kujun a tényezők között említi a dízel iránti magas európai keresletet az orosz ellátási csatornáktól való eltávolodás után, az orosz olajfinomító infrastruktúra elleni támadásokat, valamint az orosz Lukoil üzemek EU-ban történő bezárását az amerikai szankciók miatt. Mindez szűkíti a kínálatot és felfelé hajtja a nagykereskedelmi árakat. A benzin és a cseppfolyósított gáz esetében azonban a szakértő szerint jelenleg nincs ok az árváltozásra.
Villamosenergia a vállalkozásoknak: drágább, de nem sokkoló
Külön kérdés az ipari fogyasztók villamosenergia-tarifái. Az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában Darja Orlova, az ExPro Consulting villamosenergia-piaci elemzője kifejti: az új év elejétől a villamosenergia-átvitel és -elosztás tarifái várhatóan körülbelül 15%-kal emelkednek. Ez csak egy része egy kilowattóra teljes költségének, de a sok villamos energiát fogyasztó vállalkozások számára ez a változás érzékelhető lesz. Orlova megjegyzi, hogy a villamos energia teljes árát az erőforráshiány és az import iránti igény is nyomás alá fogja helyezni, bár nem számít „robbanásszerű” növekedésre.
A lakosság számára a tarifák a fűtési szezonra fixek, így az energiaköltségek fő csapása most a vállalkozásokra, és rajtuk keresztül közvetve a végső fogyasztókra hárul az üzletekben található árcédulákon keresztül.
Mi drágulhat meg a polcokon: a zöldségek, a takarmány és a hús
Az RBC-Ukrajinának adott interjújában Makszim Hopka, az Ukrajnai Agrárvállalkozások Klubja elemzője az élelmiszerkosár kilátásait értékeli. Úgy véli, hogy az év végén nem kell hirtelen „meglepetésre” számítani az élelmiszerpiacon: a termelők már beépítették az árakba az energiával és a logisztikával kapcsolatos főbb kockázatokat.
Az Ukrajnai Agrárvállalkozások Klubja felhívja a figyelmet a takarmánykeverékekre: a magas kukoricaárak és a lassú betakarítási ütem miatt 5-10%-kal is emelkedhetnek az árak. Egyes gazdák ragaszkodnak a gabonához, további áremelkedésben reménykedve, ami a takarmány költségét is megemeli. Ez viszont a húsárak enyhe, körülbelül 5%-os emelkedését eredményezheti a következő hónapokban. Hopka hangsúlyozza, hogy a húságazat jelenleg általánosságban stabil, és a termékek jelen vannak a piacon.
Ami a kenyeret és a lisztet illeti, az Ukrajnai Agrárvállalkozások Klubja elemzői – akiket az RBC-Ukrajina idéz – nem látják előfeltételeit az áremelkedésnek: a búza ára tonnánként 200–205 dollár körül mozog, és az elmúlt hónapban nem változott jelentősen.
Hogyan állunk a tél kezdete előtt
Ha összevetjük az Állami Statisztikai Szolgálat adatait és a szakértők értékeléseit, az alábbi képet kapjuk. Az elmúlt évben rendkívüli csapás érte a lakosság pénztárcáját: hirtelen drágult a tojás, a hús, egyes gyümölcsök és az olaj. Ősszel az élelmiszerárak havi növekedése felgyorsult, és velük együtt az energiaigényes termékek is drágulnak – a generátoroktól bizonyos típusú berendezésekig.
A kormány jóváhagyta a határozatot, amely az önkormányzati generátorok a mobilszolgáltatóknak való átadásának kérdését szabályozza a kommunikáció biztosítása érdekében, számolt be a digitális átalakításért felelős minisztérium, közölte az Ukrinform.
„Mostantól a helyi hatóságok és a kommunális vállalatok hivatalosan is támogathatják a mobilkommunikációt a városokban és falvakban. A kormány elfogadott egy határozatot, amely egyértelmű algoritmust biztosít a kistérségek és a mobilszolgáltatók közötti együttműködéshez” – áll a közleményben. Az új mechanizmus lehetővé teszi a kistérségek számára, hogy három modell alapján támogassák az üzemeltetőket:
saját generátoraikról működtethetik a bázisállomásokat;
biztosíthatnak szakembereket az üzemeltető generátorainak tankolásához és beindításához, ha a vállalkozásnak nincs saját személyzete;
lehetővé teszik a mobilszolgáltatók számára, hogy saját generátorokat helyezzenek el a kommunális objektumokban a felesleges bürokrácia és a tulajdon átruházása nélkül.
Az üzemeltetők a hálózat logisztikai támogatását kapják meg, a kistérségek pedig stabil internetkapcsolatot és költségtérítést kapnak: üzemanyag, javítás és karbantartás.
A szolgáltatás nyújtásához a kommunális vállaltoknak nincs szükségük külön engedélyekre, és a bázisállomások áramellátásához szükséges üzemanyag költségeit a kistérség anyagi tartalékából használhatják fel.
„Nagyobb áramkimaradások esetén a mobilszolgáltatóknak egyidejűleg közel 35 ezer bázisállomást kell kiszolgálniuk országszerte. Mostantól a kistérségeknek joguk lesz a szolgáltatókkal közösen stabil kommunikációt biztosítani” – kommentálta a kezdeményezést Mihajlo Fedorov, első miniszterelnök-helyettes, a digitális transzformációért felelős miniszter.
Az oroszok az energiainfrastruktúra elleni támadásai és az első igazi fagyok ismét egy már ismerős valóságot tártak fel az ukránok előtt – áramszünetek ütemterve, sürgősségi javítások, az esetleges áramszünetekre vonatkozó figyelmeztetések. Ezzel kapcsolatban ismét előtérbe kerül a kérdés, hogy „lesz-e elérhetőség, ha lekapcsolják a villanyt”.
Hogyan készülnek a mobilszolgáltatók a télre, és teljesítették-e az állam azon követelményét, hogy legalább 10 órányi autonóm hálózati működést biztosítsanak áram nélkül?
Milyen követelményeket szabott meg az állam az üzemeltetők számára?
Az elektronikus kommunikáció legfőbb állami szabályozó hatósága – az elektronikus kommunikáció, rádiófrekvencia-spektrum és postai szolgáltatások szabályozásáért felelős Nemzeti Bizottság vezetője Lilija Maljon. Az RBC-Ukrajina által idézett interjújában emlékeztetett arra, hogy tavaly egyértelmű követelményeket szabtak a mobilszolgáltatóknak a hosszú idejű áramkimaradásokra való felkészüléssel kapcsolatban.
Nem általános „kívánságokról” volt szó, hanem konkrét lépésekről: generátorok telepítéséről, a hálózatok korszerűsítéséről, bázisállomások akkumulátorokkal való ellátásáról, üzemanyag-tartalékok létrehozásáról, mobil javítócsapatok és megfelelő számú személyzet biztosításáról. Maljon elmondása szerint a bizottság az operátorok felkészültségét az áramszünetekben való munkavégzésre 2023-tól ellenőrzi.
A szabályozó hatóság hangsúlyozza, hogy még a legjobban felszerelt bázisállomások sem működhetnek a végtelenségig áram nélkül. Az akkumulátorok élettartama korlátozott, a generátoroknak üzemanyagra és karbantartásra van szükségük. Ezért – hangsúlyozza – a hosszú áramszünetek alatti mobilkommunikációt nem garantált szolgáltatásként, hanem a kapcsolattartás átmeneti lehetőségének kell tekinteni.
Maljon külön felszólította az előfizetőket, hogy áramszünetek idején felelősségteljesen használják a mobilinternetet: ne nézzenek felesleges videókat, és ne feledjék, hogy ebben az időben a kommunikáció „a túlélésről szól”, nem a szórakozásról.
A Haditanács döntése és a 10 órás autonómia követelménye
Az állam felsővezetése szintjén is megvitatták a mobilhálózatok felkészülését az újabb áramkimaradási hullámra. Az RBC-Ukrajena emlékeztetett arra, hogy Rusztem Umjerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Haditanács egyik ülése után jelentette be a tartalék áramellátással rendelkező bázisállomások számának növeléséről szóló döntést. A tavaly bejelentett kulcsfontosságú szint legalább 10 órás hálózati működés áramellátás nélkül. Az üzemeltetőknek 2025. február 1-jéig kellett volna minden bázisállomást erre a szintre emelniük. Az újságírók erről a követelményről kérdezték a három legnagyobb szereplőt – a Kyivstart, a Vodafone-t és a lifecellt.
Mit mond a Kyivstar, a Vodafone és a lifecell a tartalékról?
A társaságok által az RBC-Ukrajinának megadott információk szerint a hálózatok ma már szinte teljes mértékben fel vannak szerelve tartalék áramszolgáltatással. Általánosságban a kép így néz ki: a bázisállomások átlagosan hat-tíz órán át képesek akkumulátorokról működni, a berendezés modelljétől és a terheléstől függően.
A Kyivstar magyarázata szerint áramszünet idején a vezetékes internet forgalmának egy része a mobilhálózatba áramlik, és ez a megnövekedett terhelés felgyorsítja az akkumulátorok lemerülését. Vagyis formálisan a tartalék akár tíz óra is lehet, de a gyakorlatban az akkumulátor tényleges üzemideje attól függ, hogy hányan használják egyszerre a kapcsolatot egy adott bázisállomás lefedettségi területén.
A Vodafone kijelentette, hogy bázisállomásaik 95%-a képes akár tíz órán át autonóm módon működni, a többi 5% pedig négy-hat órás tartalékkal rendelkezik.
A lifecell szinte azonos készültségről számol be: a hálózat 94%-a közel tíz órán át képes működni külső áramellátás nélkül. A társaság ugyanakkor pontosította: miután egyes állomások erőforrásai kimerülnek, a kulcsfontosságú létesítmények továbbra is működni fognak, de a lefedett terület jelentősen kisebb lesz.
Hány akkumulátort és generátort szereltek már be?
Mennyivel növelték az üzemeltetők a tartalékkapacitást az elmúlt években? Az RBC-Ukrajina adatai szerint a Lifecell 48 ezer lítium akkumulátort vásárolt, és 2022-höz képest 75-szörösére növelte a kulcsfontosságú berendezéseken lévő generátorok számát. A Kyivstar több mint 241 ezer akkumulátor bázisállomásokon és több mint három és fél ezer generátor telepítéséről számol be fontos hálózati létesítményekben.
A Vodafone a maga részéről közölte, az akkumulátorflottája nyolcszorosára nőtt, és több mint háromezer generátorral rendelkezik. A társaság azt is megjegyezte, hogy mesterséges intelligencián alapuló rendszereket használ a berendezések terhelésének szabályozására: ezek az algoritmusok automatikusan a valós forgalomhoz igazítják az áramfogyasztást, optimalizálják az akkumulátor töltését és meghosszabbítják az akkumulátor üzemképességét.
Mérnöki brigádok és a javításért felelős csapatok
A tartalék akkumulátorok és generátorok csak egy része a felkészülésnek. Mindhárom szolgáltató arról számolt be, hogy megerősítette mérnöki szolgáltatásait és a károk vagy meghibásodások elhárítására kiküldött javító csapatait. A Vodafone 233 mentőcsapatot hozott létre. A Lifecell növelte a mobil csapatok számát, és további felszereléssel látta el őket. A Kyivstar arról biztosított, hogy szükség esetén készek más régiókból és részlegekből műszaki csapatokat bevonni a hálózat gyors helyreállítása érdekében a legproblematikusabb területeken.
A kormány a maga részéről 2025 márciusában növelte a mobilszolgáltatók és internetszolgáltatók alkalmazottai számára a mobilizáció alóli felmentésre jogosultak számát, hogy a kulcsfontosságú szakemberek megtarthassák a kommunikáció szempontjából kritikus pozíciókat. Az RBC-Ukrajina is emlékeztetett erre a döntésre publikációjában.
Nap, szél és elektromos autók: alternatív források keresése
A felkészülés egy másik területe – az alternatív energiaforrások fokozatos integrációja.
A Kyivstar közölte, berendezéseik egy részét már nap- és szélerőművek működtetik. Kísérleti projekteket valósítottak meg az odesszai, a lembergi és a cserkaszi régióban. Az odesszai régióban két bázisállomás teljesen autonóm módon napenergiával működik. A Vodafone a vállalat szerint sikeresen tesztelt naperőműveket a bázisállomásokon, és már meg is kezdte az ilyen rendszerek telepítését száz létesítményében. A Lifecell is kísérletezik. Tavaly elektromos járműről tesztelték a bázisállomásokat a problémás pontra gyorsan eljuttatható tartalék áramforrás egyik lehetőségeként.
Hogyan kell viselkedniük az előfizetőknek áramszünet esetén
Lilija Maljon arra kéri a lakosságot, ne feledkezzen meg arról, hogy hosszú áramkimaradások esetén a kommunikáció elsősorban a segélyhívások lebonyolítására, a rokonokkal való egyeztetésre és a fontos információk megszerzésére szolgál.
A Kijevi Megyei Adminisztráció sajtószolgálata, amelyre a kiadvány is hivatkozik, egyszerű szabályokra emlékeztetett a hálózat felelősségteljes használatára áramkimaradás esetén: ne töltsenek le nagy videókat vagy fájlokat, ne „tömítsék el” a rádióhullámokat stream adásokkal, hogy a bázisállomások hosszabb ideig működhessenek azok számára, akiknek valóban orvost, mentőket vagy a szeretteiket kell felhívniuk ebben a pillanatban.
Amit jelenleg biztosan tudni lehet
Az üzemeltetők jelentősen megnövelték az akkumulátorok és generátorok számát, megemelték a javításért felelős csapatok számát, egyes bázisállomásokat alternatív áramforrásokra helyeztek át, és a legtöbb hálózat akár tíz órán át is képes fenntartani a kommunikációt áram nélkül.
Ugyanakkor mind az elektronikus kommunikáció, rádiófrekvencia-spektrum és postai szolgáltatások szabályozásáért felelős Nemzeti Bizottság, mind maguk a mobilszolgáltatók hangsúlyozzák, hogy még ilyen erőfeszítések mellett sem garantálható 100%-ban a kommunikáció hosszú és nagymértékű áramkimaradások esetén. Az, hogy egy adott területen mennyi ideig működnek a bázisállomások, nemcsak a berendezésektől függ, hanem attól is, hogy az előfizetők hogyan használják a hálózatot áramkimaradások idején.
A kormány jóváhagyott egy tervet a tél átvészelésére, ez elsősorban az energialétesítmények védelméről rendelkezik – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő közölte, hogy a kormány egyetlen ütemtervet támogatott minden minisztérium és szolgálat számára. „(A terv – a szerk.) rendelkezik az energetikai létesítmények védelméről, a felszerelések és anyagok tartalékának biztosításáról, valamint egy gyorsreagálási tervről. A válságelhárító törzsek folyamatosan működni fognak a régiókban az áramszünetek megelőzése érdekében” – jegyezte meg.
Julija Szviridenko kifejtette, hogy egy ilyen terv segíteni fog az összehangolt fellépésben az orosz csapások következményeinek megelőzése és gyors felszámolása érdekében.
Négy ukrán megyében túlterhelés miatt sürgősségi áramkimaradásokat vezettek be.
Hétfőn, február 3-án a Kirovohrádi, Szumi, Poltavai és Dnyipropetrovszki megyékben tervezett áramkimaradásokat vezettek be. Az Ukrenergo utasítása alapján az áramkimaradásokat a hálózat túlterhelése miatt rendelték el.
Az Ukrenerho rendelete szerint az Ukrán Elektromos Rendszer munkarendje alapján életbe lépett a sürgősségi áramkimaradásokat szabályozó menetrend
Az elmúlt 24 óra alatt sikerült 40 156 fogyasztó esetében visszaállítani az áramellátást, akik az orosz támadások miatt maradtak áram nélkül, számolt be az ukrán Energiaügyi Minisztérium december 14-én.
Az energiaügyi tárca adatai szerint az rendszer irányítója átmenetileg az áramszüneteket ütemtervét alkalmazza, amelyeket elosztórendszer regionális üzemeltetőinek hivatalos oldalain hoztak nyilvánosságra. A fogyasztók a nap folyamán figyelemmel kell kísérhetik az ütemterv módosításait.
A kritikus infrastruktúrához tartozó, valamint a kormányrendelet értelmében a villamos energia több mint 60%-át importáló vállalatokra a korlátozások nem vonatkoznak.
Az energiaügyi tárca emlékeztettek arra, hogy december 1-jétől az uniós országokból érkező import maximális kapacitása 2,1 GW. A minisztérium arra kéri a vállalkozásokat, hogy aktívan importálják az áramot, mivel ez egy stabilizációs intézkedés Ukrajna energiarendszere számára. Az Energiaügyi Minisztérium kifejtette, a takarékos fogyasztás segít csökkenteni a rendszer terhelését.
Egyben közölték, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtőtárolójának vízszintje 14,10 m. Ez elegendő az állomás igényeinek kielégítésére, közölte a minisztérium.
Ukrajna segített megelőzni az áramszüneteket bevezetését Lengyelországban. Az országban az alacsony áramtermelés miatt november 7-én áramkimaradás fenyegetett. Ezért sürgősségi importot kért, többek között Ukrajnából.
A lengyel villamosenergia-átviteli rendszerirányító, a Polskie Sieci Elektroenergetyczne (PES) a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a kevés mennyiségű szél miatt az elmúlt napokban a lengyelországi szélerőművek gyakorlatilag leállították az áramtermelést. Ezért hiány alakult ki. A deficit kompenzálására Lengyelország sürgősségi importot kapott Ukrajnától, Németországtól és Svédországtól.
A kormány a távközlési szolgáltatók műszaki létesítményeit is felvette arra a listára, amely azokat az intézményeket tartalmazza, amelyekre nem vonatkoznak áramszünetek, áll a kabinet november 1-jei 1260-as számú rendeletében.
A dokumentum értelmében a Biztonsági és védelmi erők, valamint az elektronikus hírközlés technikai eszközei és/vagy az elektronikus hírközlő hálózatok struktúráira nem vonatkoznak az áramszünetekre vonatkozó ütemtervek. A szolgáltatók listáját a távközlési hálózat Nemzeti Központja határozza meg
Ezen túlmenően jóváhagyták, hogy 2025. június 1-ig érvényes a kiemelten fontosságú objektumok listája, amelyeknek kiemelt villamosenergia-ellátást kell biztosítani.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Állami Speciális Hírközlési és Információvédelmi Szolgálat 2025. február 1-ig kötelezte a mobilszolgáltatókat, hogy 10 órán keresztül gondoskodjanak a hálózatok működéséről a tervezett, rendkívüli vagy kényszerű áramszünet idején.
A mobilszolgáltatók ugyanakkor kijelentették, hogy rendkívül nehéz a mobilkommunikáció és az internet 100%-os autonómiáját 10 órán keresztül biztosítani áramszünet esetén.
Már a jövő héten megkezdődhet az áramszünetek ütemtervének bevezetése, amikor a hőmérséklet jelentősen csökkeni fog – fejtette ki véleményét Volodimir Velicsko, a Centerenerho felügyelőbizottságának tagja, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„A jövő héttől az előrejelzések jelentős hőmérsékletcsökkenést jósolnak. Az energetikai szakértők számára ez azt jelenti, hogy jelentősebb intézkedésekre lesz szükség az energiarendszer kiegyensúlyozásához, például a szomszédos országok üzemeltetőinek sürgősségi segítségére. De a sürgősségi segély igénybevétele előtt a lehető legnagyobb mértékben a saját forrásokat kell felhasználni. Abban az esetben, ha az Ukrenerho nem fogja tudni fenntartani az energiarendszer egyensúlyát, bevezetik az áramszünetek ütemtervét”, magyarázta Velicsko.
Elmondása szerint a napi átlaghőmérséklet októberi csökkenése után az áramrendszerben már érezhető fogyasztásnövekedés figyelhető meg, csúcsidő 20:00-ról 19:10-re tolódott el.
Velicsko ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hőmérséklet csökkenése miatt az európai országokban nő a fogyasztás, ami a villamos energia árának növekedéséhez vezet, többek között a megújuló energiaforrások arányának csökkenése miatt.
Véleménye szerint ez az ukrajnai piacon lévő árplafon miatt befolyásolja a kereskedelmi import lehetőségeit.
„Jelenleg az energiaszabályozó hatóság elindította az árplafon felfelé módosításának eljárását, amelyet az energiapiaci szereplők többsége támogat, sőt, egyesek a megszüntetését is javasolják. Fájdalmas téma ez a fogyasztók számára, de meg kell érteni, hogy az árplafonok emelése nélkül a kereskedelmi áramimport nem lesz elérhető, különösen az erős lehűlés időszakában. A sürgősségi segítség sokkal drágább lesz”, mondta a Centernerho felügyelőbizottságának egyik tagja.
A télre való felkészülést illetően elmondása szerint folytatódnak a javítási és helyreállítási munkálatok, a tervek szerint közel 1 GW termelőkapacitást kapcsolnak be az energetikai rendszerbe.
