A lakosságnak elmagyarázták az áramszünetekre vonatkozó ütemterv alkalmazásának okait és azok betartásának függvényét.
Az ukrán Energiaügyi Minisztérium ismertette a fogyasztókkal az áramszünetekre vonatkozó ütemterv alkalmazásának okait, valamint azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják azok időtartamát és betartását, közölte a minisztérium sajtószolgálata október 19-én, vasárnap.
Megjegyezték, hogy az áramellátás korlátozását az energiatermelő létesítmények elleni orosz támadások, hálózati meghibásodások, tervezett javítási munkálatok, valamint természeti jelenségek, például zivatarok, viharok vagy árvizek esetében vezetik be.
A sérült infrastruktúra helyreállításához az energiaszolgáltató vállalatoknak időre, speciális berendezésekre és a hálózat leállítására van szükségük a javítási munkálatok idejére.
Az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint háromféle áramszünetet alkalmaznak:
meghibásodás esetén – vészhelyzeti vagy lokális, amelyeket rendszer meghibásodása vagy támadás okozta károk esetén vezetnek be. Ilyen esetekben az áramszünetre vonatkozó ütemterveket és a teljesítmény korlátozására vonatkozó ütemterveket alkalmazzák;
stabilizációs (óránkénti) – óránkénti áramszüneti ütemtervek, amelyeket a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozására használnak csúcsterhelés idején;
tervezett – a javításokhoz szükséges korlátozások, amelyekről az elosztórendszer-üzemeltetői előre figyelmeztetnek.
Mindegyik típusú ütemterv lépcsőzetesen kerül bevezetésre, amely során a fogyasztók csoportjait fokozatosan csatlakoztatják, vagy lekapcsolják a villamosenergia rendszerről.
A minisztérium egyben közölte, hogy egyes esetekben miért nem tartják be a rendszer stabilizációját biztosító áramszünetekre vonatkozó óránkénti ütemtervet.
Többek között az alábbi tényezők befolyásolhatják az ütemterv alkalmazását:
az áramszünet után szükség van időre az összes fogyasztó fokozatos visszakapcsolásához;
az energiarendszer egyensúlyhiánya a tervezett áramszünet utáni visszakapcsolás pillanatában és túlterhelés idején;
olyan meghibásodás esetén, amelyek további vészhelyzeti áramszünetek bevezetését igénylik, és meghosszabbíthatják az áramkimaradás időtartamát a hiba elhárításáig.
Az Energiaügyi Minisztérium megértésre szólítja fel a lakosságot ezzel kapcsolatban, és hangsúlyozza: az ütemtervek fő célja az energiarendszer stabilitásának fenntartása és a károk utáni helyreállításának biztosítása.
Ukrajna bruttó hazai termékének (GDP) növekedése 2024 júliusában 2,7%-ra gyorsult a júniusi 1,6% után, aminek az oka az időjárás miatti korai betakarítás volt a mezőgazdaságban – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a jelzett körülmény eredményeként 2024 január-júliusában a növekedést 4,0%-os [±1%-os] szintre becsülték, ami általában összhangban van az előre jelzett trendekkel. Mint a minisztérium megjegyezte, 2024 júliusában a gazdaság a hiány miatt rendkívül szigorú áramszünetekkel működött, ami megnehezítette a gazdasági tevékenységet mind a vállalkozások, mind a növekvő költségek mellett az áruk és szolgáltatások fogyasztói számára.
A gazdaságnak azonban sikerült semlegesítenie a villamosenergia-hiány negatív hatását, köszönhetően: az összetett működési feltételekhez való magas szintű alkalmazkodóképességnek és az ilyen kihívásokra való válaszadás terén szerzett tapasztalatnak, elsősorban az egyéni termelők azon képességének, hogy a közvetlen importnak köszönhetően stabil hozzáférést biztosítanak a villamos energiához; a téli növények betakarításának korai megkezdésének az időjárási tényezők miatt; az ukrán tengeri folyosó stabil működésének; mérnöki építmények építésének jelentős költségvetési finanszírozással.
Ukrajna kormánya jelentősen – 2,7%-kal – rontotta az ukrán gazdaság 2025-ös növekedésére vonatkozó előrejelzést. Korábban 6,8%-os növekedést vártak.
Ukrajna-szerte a hosszú tartamú áramszünetek után végre javult az áramellátás helyzete. A DTEK energiaipari társaság közölte, a javulást több fontos tényező okozta.
Először is, vége lett a rendellenes hőségnek, ami jelentősen csökkentette az energiarendszer terhelését. A rendkívüli időjárás miatt megnövekedett a villamosenergia iránti igény, ami megnehezítette a rendszer stabilitásának fenntartását.
Másodszor, két energiablokkot helyeztek üzembe karbantartást követően, ami növelte a rendelkezésre álló villamos energia mennyiségét. Egy másik fontos tényező volt az európai villamosenergia-import növekedése. Ez lehetővé tette a deficit egy részének fedezését és az energiaszektorban kialakulz helyzetének enyhítését.
Ugyanakkor a javulás ellenére a DTEK változtatásokat jelentett be az áramszünetekre vonatkozó ütemtervek kapcsán. Ennek célja az energiarendszer terhelésének egyenletes elosztása, hogy elkerülhető legyen a villamosenergia-ellátás ingadozása.
A hétvégi áramszünetek közötti időintervallumok is változtak. Ez lehetővé teszi a rendszer terhelésének hatékonyabb kezelését, csökkentve a villamosenergia-ellátás megszakadásának valószínűségét.
Emellett kormány rendelet értelmében az orosz és fehérorosz határtól 20 kilométeres zónában, valamint a frontövezetben lévő településeken csak extrém esetekben kapcsolják le a lámpákat. Ezt a döntést azért hozták, hogy biztosítsák a biztonságot és az élet fenntartását ezeken a területeken.
Az áramkimaradások megszüntetése a frontközeli területeken nem érinti Ukrajna más városaiban az áramszünetek ütemtervét – áll Volodimir Kudrickij, az Ukrenerho igazgatótanácsa elnökének nyilatkozatában, amelyet Telegram oldalán tett közzé.
„Az áramszünet eltörlése a 20 kilométeres frontközeli zónában abszolút helyes döntés” – hangsúlyozta az Ukrenerho igazgatóságának elnöke.
Kudrickij elmondása szerint az áramszünetek megszüntetése a frontközeli zónákban nincs hatással a korlátozások ütemtervére az ukrán régiók lakosai számára.
Az agresszor állam, Oroszország megsemmisítette Ukrajna termelési kapacitásának 90%-át. Az elektromos vezetékek lettek az új frontvonal, így az ukránoknak hozzá kell szokniuk az időszakos áramszünetekhez, írta az Economist ukrán energetikai szakértőkre hivatkozva.
A március óta tartó oroszok hullámszerű támadásai hő- és vízerőműveket, valamint nemrégiben először a napenergia-létesítményeket célozták meg. Az teljes körű invázió előtt Ukrajna termelőkapacitása 36 gigawatt (GW) volt. 2022 végére ennek a kapacitásnak a fele már elveszett – vagy megszállás alá került, vagy megsemmisült illetve megrongálódott. Ukrajnának sikerült némi kapacitást visszaállítania, és átvészelnie a telet elektromos árammal, így a kapacitás csaknem 18 GW-ra állt vissza. Az idei támadások azonban 9 GW kapacitást semmisítettek meg. Szinte minden, ami megmarad, az atomerőművekből származik.
„Nem számít, milyen új projektek jelennek meg, Ukrajnának sürgősen több áramra van szüksége ezen a télen, néhány hónapon belül. Túl kevés az idő és túl kevés az néhány dollármilliárd kis erőmű telepítéséhez, lebombázott erőművek helyreállításához vagy szél- és naperőművek építéséhez. Az időszakos áramszünet mindennapos dolog lesz” – áll a cikkben.
Jelenleg Ukrajna 1,7 GW-ot importál az EU-ból. Az optimista előrejelzések szerint ez a mutató megközelítőleg 2 GW-ra növelhető. Rövid távon van némi remény arra, hogy a megrongálódott erőműveket annyi helyre tudják hozni, hogy az idei télre további 2-3 GW kapacitást termeljenek – jegyzi meg a kiadvány.
Az erőművek javítási kampánya során az Ukrenerho korlátozhatja az ipari áramfogyasztást.
Az „Ukrenerho” kénytelen lesz korlátozási ütemtervet alkalmazni ai ipari villamosenergia fogyasztás terén abban az esetben, ha tavasszal és nyáron az erőművek javítási munkálatai eredményeként hiány lép fel a rendszerben, jelentette be Volodimir Kudrickij, a társaság vezetője a telemaraton adásában.
Megjegyezte, hogy az ukrán energiarendszer az orosz támadások következtében bekövetkezett jelentős károkat követően az erőművekben, többek között az atomerőművekben javítási munkálatok kezdődtek meg, és emiatt időnként, tavasszal és nyáron csökkenni fog termelői kapacitás és időről időre hiány keletkezik az energiarendszerben.
Volodimir Kudrickij elmondta, hogy az Ukrenerho azt tervezi, hogy Európából importálja az áramot, és ha ez nem lesz elegendő, akkor a szomszédos országokból sürgősségi segélyt fog bevonni a rendszerbe, vagy bizonyos fogyasztáskorlátozási ütemterveket alkalmaz az ipar számára.
„A hiány időnként akár meg is haladhatja az ukrán energiarendszer fizikai kapacitását az Európából történő villamosenergia-importot illetően. Ilyen helyzetben hiába kérünk sürgősségi segélyt és hiába vonjuk be a rendszerbe az importot, még mindig nem biztos, hogy ez elég lesz. Ezekben a helyzetekben a fogyasztói korlátozások az energiarendszer kiegyensúlyozásának eszközeként alkalmazhatóak”, – magyarázta Kudrickij.
Ugyanakkor kijelentette, hogy jelenleg Ukrajna nem tervezi a lakosság áramellátására vonatkozó korlátozások alkalmazását.
„Jelenleg nem tervezünk az áramfogyasztás korlátozása ütemtervének bevezetését, amely a háztartási fogyasztók lekapcsolásához vezetne. Sajnos ez nem vonatkozik Harkivra, ahol a a támadások következtében a város szinte összes energetikai létesítményében különleges helyzet áll fenn, de a többi régiókban nem tervezzük a lakossági fogyasztók korlátozását” – mondta Kudrickij.
Az ellenség nem hagyta fel azon szándékát, hogy lerombolja az ukrán energiarendszert, és rákényszerít minket, hogy sötétben és hidegben éljünk. Ezért az őszi-téli időszakban érdemes előre felkészülni az új potenciális kihívásokra. Nemcsak a rendelkezésre álló erőforrások megőrzése, a sérült felszerelések helyreállítása fontos, hanem lehetőség szerint az energiapotenciál növelése is.
Hogyan lehet ezt megtenni Kárpátalján, ahol mintegy 460 ezer áramfogyasztó van, s jelentős részük áttelepült személy? Erről tárgyalt a mai ülésen az Ukrenerho igazgatótanácsának elnöke a megye vezetőségével.
„A fűtési szezonban hagyományosan megnő a régió villamosenergia-ellátási igénye. Míg nyáron 344 MW-ot fogyasztunk, télen ez a mutató eléri a 470 MW-ot. Jelenleg a régió viszonylag kis mennyiségű energiát termel, főként az ország más régióiból szerzünk be” – mondta Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője.
Az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy az állampolgárok otthonait a téli időszakban elektromos árammal láthassa el – jegyezte meg Volodimir Kudrickij. A lehetséges kihívásokra való sikeres felkészüléshez azonban szükség van a helyi támogatásra is. Fontos, hogy a főalállomások lekapcsolása esetén a belső termelés minden régiót elláthasson.
Az energetika és a kommunális szolgáltatások területeinek állami szabályozását végző országos bizottság (NKREKP) öt regionális energetikai társaságot bírságolt meg a „kikapcsolási ütemterv be nem tartása miatt áramhiány közepette”. A DPEK Kijevi Elektromos Hálózatok és az Odesszai Elektromos Hálózatok esetében a bírság kiszabásáról szóló határozatot a bizottság január 24-i ülésén fogadták el.
A múlt héten további három megyei energetikai társaságra, a Vinnicjaoblenergóra, a Volinyoblenergóra és Csernyivcioblenergóra róttak ki hasonló bírságot.
A Lvivoblenergo, a Ternopiloblenergo, a Zakarpattyaoblenergo, a DTEK Kijevi Regionális Elektromos Hálózatok és a Poltavaoblenergo megbírságolásának kérdését a következő ülésre halasztották.
A portál emlékeztet, hogy 2022 októbere óta Oroszország tömeges rakéta- és dróntámadásokat intézett Ukrajna ellen. A fő célpontok a kritikus és energetikai infrastruktúra objektumai voltak. A terrortámadások következtében Ukrajna villamosenergia-rendszerében komoly kapacitáshiány alakult ki, ezért országszerte rendszeresen kerül sor tervezett és rendkívüli áramszünetekre.
