Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTozMzI1O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 39895
[content] =>
Egyre több ország jegybankja és nemzeti vagyonalapja dönt úgy, hogy a nemzetközi központok helyett inkább otthon tartja aranytartalékait. Félnek az orosz példától és igyekeznek védekezni az infláció ellen is.
Egyre több ország vándoroltatja haza aranytartalékait, mivel megrendült a bizalmuk a hagyományos rendszerben a nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók után – derül ki az Invesco hétfőn közzétett, a központi bankok és az állami vagyonalapok körében végzett felméréséből.
A tavalyi esés a nemzetközi tőkepiacokon eközben széles körű veszteségeket okozott az állami vagyonalapoknak, akik emiatt is újragondolják befektetési stratégiáikat. Úgy vélik ugyanis, hogy a magasabb infláció és a geopolitikai feszültségek tartósan velünk maradhatnak.
Az éves, Invesco Global Sovereign Asset Management Study felmérésben résztvevő 85 szuverén vagyonalap és 57 központi bank több mint 85 százaléka úgy véli, hogy az elkövetkező évtizedben az infláció magasabb lesz, mint az elmúlt évtizedben.
Ebben a környezetben az arany és a feltörekvő piaci kötvények jó befektetésnek számítanak.
Komoly nyomot hagyott az orosz vagyon einstandolása
Azonban a befektetési stratégiák átgondolásában valószínűleg nagy szerepe volt annak is, hogy a nyugat tavaly az ukrajnai invázióra válaszul befagyasztotta Oroszország 640 milliárd dolláros arany- és devizatartalékának csaknem felét.
A felmérés szerint a központi bankok jelentős részét aggasztja a precedens, amelyet teremtettek. A válaszadók csaknem 60 százaléka mondta, ez vonzóbbá tette az aranyat. Mostanra már a megkérdezettek 68 százaléka tartja határain belül aranytartalékának legalább egy részét, szemben a 2020-as 50 százalékkal.
Eddig Londonban tartottuk az aranyat, de most hazavittük a saját országunkba, hogy biztonságban tartsuk – idézik a felmérés készítői az egyik név nélkül idézett központi bank magyarázatát.
Nem szeretik a dollárt, de nincs alternatíva
A geopolitikai aggodalmak, valamint a feltörekvő piacokban rejlő lehetőségek szintén arra ösztönöznek néhány központi bankot, hogy tartalékaik egyre kisebb hányadát tartsák dollárban.
7 százalék szerint az Egyesült Államok növekvő adósságállománya szintén negatívan hat a dollárra, bár a legtöbben még mindig nem látnak alternatívát, amely mint tartalékvalutaként felválthatná azt. Ugyanakkor 29 százalékról 18 százalékra csökkent egy év alatt azok aránya, akik a kínai jüant tekintik potenciális vetélytársnak.
A 142 megkérdezett intézmény közel 80 százaléka a geopolitikai feszültségeket tartja a legnagyobb kockázatnak a következő évtizedre, míg 83 százalékuk az inflációt nevezte meg a leginkább aggodalomra okot adó tényezőnek a következő 12 hónapra.
A legvonzóbb eszközosztálynak jelenleg az infrastruktúrát tekintik, különösen a megújuló energiatermeléssel kapcsolatos projektek örvendenek nagy népszerűségnek.
[type] => post
[excerpt] => Egyre több ország jegybankja és nemzeti vagyonalapja dönt úgy, hogy a nemzetközi központok helyett inkább otthon tartja aranytartalékait. Félnek az orosz példától és igyekeznek védekezni az infláció ellen is.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1689079380
[modified] => 1689057721
)
[title] => Látták mi történt Oroszországgal, ezért zsákolják is haza az aranytartalékot
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39895&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39895
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 39896
[image] => Array
(
[id] => 39896
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany.webp
[original_lng] => 17446
[original_w] => 800
[original_h] => 581
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany-300x218.webp
[width] => 300
[height] => 218
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany-768x558.webp
[width] => 768
[height] => 558
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany.webp
[width] => 800
[height] => 581
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany.webp
[width] => 800
[height] => 581
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany.webp
[width] => 800
[height] => 581
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany.webp
[width] => 800
[height] => 581
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1689046922:12
[_thumbnail_id] => 39896
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1535
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta ? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1689068585
[_oembed_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => Als langjähriger @wko_aw #Wirtschaftsdelegierter kann ich die Aussagen von HBM Alexander Schallenberg #BMEIA zu #Niger und #EU im #FAZ Interview nachvollziehen https://t.co/wAj5pHa3kZ
— Dr Rudolf Thaler (@RudolfThaler) September 2, 2023
[_oembed_time_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => 1694449113
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 172907
[2] => 247
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => nemzetközi központok
[2] => szankciók
)
)
[1] => Array
(
[id] => 37962
[content] =>
Kína áprilisban a hetedik egymást követő hónapban növelte az arany- és a devizatartalékát, ráadásul nagyobb mértékben, mint amire az elemzők számítottak.
Kína devizatartaléka 21 milliárd dollárral 3205 milliárd dollárra emelkedett áprilisban, a szakértők kisebb, 13 milliárd dolláros növekedésre számítottak. A távol-keleti ország az előző hónapban 66,76 millió finom uncia aranyat (1 uncia = 31,1035 gramm) birtokolt április végén, szemben a március végi 66,5 millió unciával. Peking aranytartaléka április végén 132,35 milliárd dollárt ért (március végén 131,65 milliárd dollárt).
Kína rendelkezik a világ a legnagyobb valutakészletével, áprilisban már a hetedik egymást követő hónapban nőtt a tartalék – írja a Reuters. A különböző fémek és Peking kapcsolata erősen felpörgött az elmúlt időszakban: nemrég az arany árának drasztikus emelkedése mögött tűnt fel az ázsiai ország, pontosabban annak állami szektora. Az arany ugyanis értékállóbb, könnyebben értékesíthető és politikai indokokkal nehezebben befolyásolható instrumentum, mint a dollár, amelyről mindez nem mondható el.
Kína az aranytartalékai bővítésével lényegében a dollár utáni világra készülhet.
A dollárról való leválási törekvéseket támasztja alá az is, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) egymás közti kereskedelmében egyre kevésbé használják elszámolásra a zöldhasút. A CBDC-k, azaz a digitális jegybankpénzek felhasználásával létrejövő Bridge-projekt részeként akár teljes mértékben ki tudnák váltani a fiatdevizákat (mint például a dollár, az euró, a forint vagy a rubel) alacsonyabb árak és magasabb sebesség mellett, így a közvetítő szerepét akár teljes mértékben el is veszthetné az amerikai fizetőeszköz a BRICS-közti kereskedelemben.
[type] => post
[excerpt] => Kína áprilisban a hetedik egymást követő hónapban növelte az arany- és a devizatartalékát, ráadásul nagyobb mértékben, mint amire az elemzők számítottak.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1683497100
[modified] => 1683469510
)
[title] => Tovább nőtt Kína arany- és devizatartaléka
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=37962&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37962
[uk] => 37998
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 37963
[image] => Array
(
[id] => 37963
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9.jpg
[original_lng] => 445988
[original_w] => 2000
[original_h] => 1334
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-1536x1025.jpg
[width] => 1536
[height] => 1025
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9.jpg
[width] => 2000
[height] => 1334
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9.jpg
[width] => 2000
[height] => 1334
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1683611738:3
[_thumbnail_id] => 37963
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 2278
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1684939703
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1705663819
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 1570
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => devizatartalék
[2] => Kína
)
)
[2] => Array
(
[id] => 36897
[content] =>
Ukrajna jelenlegi arany- és devizatartaléka több mint 10 éves csúcson áll, meghaladja a 30 milliárd dollárt – közölte Oleh Usztenko, gazdasági kérdésekben illetékes ukrán elnöki tanácsadó.
Korábban az ukrán jegybank arról számolt be, hogy az ország nemzetközi tartalékai idén februárban 28,86 milliárd dollárt tettek ki, 3,5 százalékkal csökkentek januárhoz képest.
A parlament 38 milliárd dollárnyi államháztartási hiányt hagyott jóvá az idei évre, ami a hazai össztermék (GDP) több mint 20 százaléka. A deficitet az Európai Unió, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és más adományozók támogatásaiból tervezik fedezni.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna jelenlegi arany- és devizatartaléka több mint 10 éves csúcson áll, meghaladja a 30 milliárd dollárt – közölte Oleh Usztenko.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1681067160
[modified] => 1681045994
)
[title] => Komoly aranytartaléka van Ukrajnának
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36897&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36897
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36898
[image] => Array
(
[id] => 36898
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430.jpg
[original_lng] => 101019
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1681035194:12
[_thumbnail_id] => 36898
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2451
[translation_required_done] => 1
[_oembed_dee0896c20a5d31b1b874c6b950c3073] => The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine
We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
— Sprinter (@Sprinter99880) May 30, 2023
[_oembed_time_dee0896c20a5d31b1b874c6b950c3073] => 1685988411
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 65342
[2] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => Oleh Usztenko
[2] => Ukrajna
)
)
[3] => Array
(
[id] => 27389
[content] =>
A londoni bíróság elutasította a venezuelai bírói fórum döntését, vagyis Nicolás Maduro továbbra sem férhet hozzá a Bank of England trezorjaiban tárolt több mint egymilliárd angol font értékű aranyhoz. A döntés megerősíti az Egyesült Királyság azon álláspontját, hogy nem ismerik el Madurót Venezuela legitim vezetőjének.
A hatalmas mértékű gazdasági válsággal küzdő Venezuelának jelenleg két vezetője van. A politikai szakadás miatt a kormányt vezető Nicolás Maduro és az ellenzék által támogatott Juan Guaidó versenyez a hatalomért. Maduro 2021 végén jelezte, hogy országa hazaszállítaná a Bank of England által őrzött 1,2 milliárd angol font értékű aranytartalékát, azonban az Egyesült Királyság megtagadta a nemesfém átadását. Nagy-Britannia kijelentette, hogy Juan Guaidót tekinti az ország legitim vezetőjének, így Maduro adminisztrációja nem férhet hozzá az aranyhoz.
A venezuelai legfelsőbb bíróság kimondta az ügy kapcsán, hogy Maduro az ország vezetője, így jogában áll rendelkezni az aranytartalékkal. A Bloomberg az írja, hogy egy londoni bíró a legfelsőbb bíróság felhívására megvizsgálta az ügyet, és úgy döntött, hogy nem ismeri el a politikai befolyás alatt álló venezuelai fórum döntését, így az aranyat továbbra sem adja ki a Bank of England Venezuelának. Maduro a jegybankkal szemben perre ment, illetve azt is hangsúlyozta, hogy az aranyra országának a koronavírus-járvány elleni küzdelem miatt van szüksége.
Arra a következtetése jutottam, hogy nincs meg az alap azoknak az ítéleteknek az elismeréséhez, amelyek a Maduro-adminisztrációra támaszkodnak. Az aranyról Guaidónak és stábjának kell döntenie – mondta ki pénteki ítéletében Cockerill angol bíró.
Az ítélet megerősíti a brit kormány álláspontját, amely szerint Guaidót ismerik el a dél-amerikai Venezuela legitim vezetőjének. Az Egyesült Királyság akkori külügyminisztere, Dominic Raab a decemberi meghallgatás előtt kijelentette, hogy kormánya hivatalosan 2019 óta minden tekintetben Juan Guaidót tekinti Venezuela törvényes elnökének.
Az ügynek még nincs vége, több mint valószínű, hogy Maduro fellebbez majd a döntés ellen.
[type] => post
[excerpt] => A londoni bíróság elutasította a venezuelai bírói fórum döntését, vagyis Nicolás Maduro továbbra sem férhet hozzá a Bank of England trezorjaiban tárolt több mint egymilliárd angol font értékű aranyhoz.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1659199620
[modified] => 1659196476
)
[title] => Maduro továbbra sem fér hozzá Venezuela aranytartalékához
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=27389&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 27389
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 27390
[image] => Array
(
[id] => 27390
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro.jpg
[original_lng] => 101647
[original_w] => 1200
[original_h] => 892
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro-300x223.jpg
[width] => 300
[height] => 223
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro-768x571.jpg
[width] => 768
[height] => 571
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro-1024x761.jpg
[width] => 1024
[height] => 761
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro.jpg
[width] => 1200
[height] => 892
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro.jpg
[width] => 1200
[height] => 892
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro.jpg
[width] => 1200
[height] => 892
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1659185676:12
[_thumbnail_id] => 27390
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1895
[_oembed_7fcbe6dcb7d7359e359dbfb07ca66c03] =>
[_oembed_time_7fcbe6dcb7d7359e359dbfb07ca66c03] => 1659151034
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 70640
[2] => 6192
[3] => 3294
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => Bank of England
[2] => Nicolás Maduro
[3] => Venezuela
)
)
[4] => Array
(
[id] => 19921
[content] =>
Kevesebb mint egy év múlva Zágráb száműzi eddigi fizetőeszközét, a kunát, s bevezeti a közös európai pénzt. Déli szomszédunk lesz az egyetlen ország az euróövezetben, amelynek egyáltalán nincs aranytartaléka.
Február elején nagy port kavart a leendő horvát euróérmék dizájnelemeinek a bemutatása. Ezúttal kivételesen nem az 50, 20, 10 centesek fejoldalát díszítő, horvátországi szerb származású tudós, Nikola Tesla kapcsán lángolt fel a vita, hanem az 1 eurós miatt. Erre a horvátok nemzeti állata, a nyest került, melynek nevét a jelenlegi horvát fizetőeszköz viseli: kuna. Az érme grafikájául kiválasztott pályaműről kiderült, hogy az bizony plágium: a készítő, Stjepan Pranjković egy az internetről letöltött nyestfotó alapján készítette. A kép pedig egy skót természetfotós, Iain Leach szellemi tulajdonát képezi. A kínos eset annak tudható be, hogy a horvátok igyekeztek a létező legkönnyebb, a szakmát megkerülő tervpályázatot kiírni annak érdekében, hogy minél többen jelentkezzenek és egyenlő esélyekkel induljanak. A plágiumügy nagy kellemetlenséget okozott a zágrábi kormánynak, az érmetervet ugyanis már az unió is elfogadta. Most meg kell ismételni a kiírást.
E botránnyal egyidejűleg, de jóval kisebb médiafigyelem mellett egy monetáris politikai vita is kibontakozott arról, hogy szüksége van-e aranytartalékra az államnak. Ugyanis ha a zágrábi jegybank nem vásárol e nemesfémből, Horvátország lesz az egyedüli állam az eurózónában, amelynek egyetlen uncia aranytartaléka sincs.
Ez egyes közgazdászok körében aggodalmat kelt, de a Horvát Nemzeti Bank (HNB) szerint nincs erre okuk.
A délszláv arany
Az egykori Jugoszláviának az állam formális szétesésének pillanatában, 1991 júniusában közel ötvenöt tonna aranytartaléka volt különböző európai pénzintézeteknél letétben. A délszláv háború után a nemzetközi jog szabályaival összhangban az állami vagyont arányosan szétosztották az utódállamok között. Így került a horvátokhoz a nemesfémtartalék 28,49 százaléka, azaz 15,5 tonna. De a frissen függetlenedett ország vezetői holt tőkeként tekintettek erre a készletre, s mivel a háború utáni újjáépítéshez pénzre volt szükség, a távoli páncélszekrényekben őrzött kincset eladták, így a borsos őrzési költségektől is megszabadultak.
Bő húsz éve, 2001 szeptemberében a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) tárolt 13 tonnát értékesítették unciánként 277,78 dolláros áron, majd 2005 nyarán a francia jegybank, a Banque de France trezorjában őrzött két és fél tonnát adták el, unciánként 496 dollárért. Összehasonlításként: ma egy uncia arany ára 1800 dollár körül jár. A volt jugoszláv tagállamok közül a többiek megőrizték aranytartalékukat, sőt Szerbia még bővítette is a készleteit. A jelentősebb országok közül csak az óriási ásványkincsvagyonnal felvértezett Norvégiának nincsenek aranytömbjei.
Vízió az euró végéről
Az, hogy egy országnak egyáltalán ne legyen aranytartaléka, mostanában világszinten is eléggé ritkaságnak számít. Még a kisebb és szegény államok is igyekeznek a lehetőségeikhez mérten aranyat tartalékolni, mert biztonságot, fedezetet nyújt a válságos időkben, mint amilyen a mostani járványos időszak – érvelnek a tartalékpárti közgazdászok.
Egyesek azt is felvetik, hogy mi lesz, ha majd egyszer megszűnik az euró, és ismét saját fizetőeszközt kell kibocsátaniuk a horvátoknak. Mi lesz annak a fedezete?
Az ügyben megszólalt a jegybank elnöke, aki szerint van és lesz elegendő deviza, minden esetben. Az országnak jelenleg 28 milliárd dollárnyi a valutakészlete. Ennek jelentős része egyelőre euró, ám a következő néhány évben még több dollárral, valamint fonttal és japán jennel is kívánják diverzifikálni a tartalékot.
[type] => post
[excerpt] => Kevesebb mint egy év múlva Zágráb száműzi eddigi fizetőeszközét, a kunát, s bevezeti a közös európai pénzt. Déli szomszédunk lesz az egyetlen ország az euróövezetben, amelynek egyáltalán nincs aranytartaléka.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1645367400
[modified] => 1645361864
)
[title] => Még aranytartalék sincs a horvát euró mögött
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=19921&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19921
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 19923
[image] => Array
(
[id] => 19923
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu.jpg
[original_lng] => 91414
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1645354664:10
[_thumbnail_id] => 19923
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2596
[_oembed_62a9f967a8f72c4ccd4b8f82091c1b38] =>
[_oembed_time_62a9f967a8f72c4ccd4b8f82091c1b38] => 1673851046
[_oembed_71ebb1f31dedb450d6891a3fb6a8b6cb] => Delighted to have coffee with @AndrejPlenkovic in Zagreb - and what a nice memory, paying with euros for the very first time!
I know that many Croatians will also remember when they held their first euro coins minted with the kuna.
Welcome to the euro community, Croatia ?? pic.twitter.com/4vq0CDDPfy
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) January 1, 2023
[_oembed_time_71ebb1f31dedb450d6891a3fb6a8b6cb] => 1675192838
[_oembed_dc4d28512198f880170bc1c360a721a9] => Have a little taste of the Balkans for #foodiefriday -- From top left, we tasted Strukli in Zagreb, Djuvec in Mostar, Kremsnita at Lake Bled, Burek in Sarajevo, Klobasa in Ljubljana. Just a sampling of the delicious dishes on our #gocollette tour. #catherinexcollette #ifwtwa pic.twitter.com/BfsJTra9Oi
— Catherine | Traveling with Sweeney (@TravelingWithS) October 21, 2022
[_oembed_time_dc4d28512198f880170bc1c360a721a9] => 1675192838
[_oembed_e304b4c5aeb3134199aafeaf8567afea] =>
[_oembed_time_e304b4c5aeb3134199aafeaf8567afea] => 1675192838
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 205
[2] => 32883
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => euró
[2] => kuna
)
)
[5] => Array
(
[id] => 11930
[content] =>
Az elmúlt időszakban tovább nőttek Oroszország külföldi eszköztartalékai. A legutóbbi adatok szerint nemrég egyetlen hét alatt 3 milliárd dollárral bővültek az arany- és devizatartalékok.
Tartós növekedésben vannak Oroszország nemzetközi eszköztartalékai. Az jegybank közlése szerint április 16-ig összesen 583,7 milliárd dollárt tettek ki az arany- és devizatartalékok – írja az RT.com.
Ez azt jelenti, hogy csupán egyetlen hét alatt 3,2 milliárd dollárral, vagyis 0,6 százalékkal nőttek a tartalékok. A központi bank közlése alapján a növekedés elsősorban a kedvező árfolyamoknak volt köszönhető.
Az orosz nemzetközi tartalékok egyébként aranyból, devizából, valamint Különleges Lehívási Jogokból (SDR) állnak. Utóbbi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) saját fizetőeszköze.
A tartalékok 2019 júniusában lépték át a szabályozó által célként kitűzött 500 milliárd dolláros szintet, majd ezt követően folyamatosan ezen a szinten felül mozogtak.
Tavaly az orosz tartalékállomány több mint 40 milliárd dollárral bővült, annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány negatív hatásai az orosz gazdaságot is elérték.
[type] => post
[excerpt] => Az elmúlt időszakban tovább nőttek Oroszország külföldi eszköztartalékai. A legutóbbi adatok szerint nemrég egyetlen hét alatt 3 milliárd dollárral bővültek az arany- és devizatartalékok.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1619259180
[modified] => 1619265011
)
[title] => Jelentősen gyarapodott Oroszország arany- és devizatartaléka
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=11930&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 11930
[uk] => 11975
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 11931
[image] => Array
(
[id] => 11931
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany.jpg
[original_lng] => 110251
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1619381565:2
[_thumbnail_id] => 11931
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3729
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f1fb9865d0f7b14e7ebf34699087bab5] =>
[_oembed_time_f1fb9865d0f7b14e7ebf34699087bab5] => 1619359167
[_oembed_dbafcf960168652c947c23af68fcb7c8] =>
[_oembed_time_dbafcf960168652c947c23af68fcb7c8] => 1619365920
[_oembed_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] =>
[_oembed_time_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] => 1653568276
[_oembed_88327963e8d1cba034572232dc82744c] =>
[_oembed_time_88327963e8d1cba034572232dc82744c] => 1677842798
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta ??? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1686834955
[_oembed_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => #Lithuania's government plans to ban transfer of 65 product types via its territory to #Belarus and #Russia:https://t.co/zZoGOhiyL0
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 16, 2023
[_oembed_time_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => 1687453755
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1689928577
[_oembed_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] =>
[_oembed_time_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] => 1692454904
[_oembed_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => Als langjähriger @wko_aw #Wirtschaftsdelegierter kann ich die Aussagen von HBM Alexander Schallenberg #BMEIA zu #Niger und #EU im #FAZ Interview nachvollziehen https://t.co/wAj5pHa3kZ
— Dr Rudolf Thaler (@RudolfThaler) September 2, 2023
[_oembed_time_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => 1695554847
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 1570
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => devizatartalék
[2] => Oroszország
)
)
[6] => Array
(
[id] => 11641
[content] =>
Januárban még nettó eladók voltak a világ jegybankjai, februárban már nettó aranyvásárlók lettek.
Az Arany Világtanács (WGC) honlapjára felkerült adatok szerint februárban India 11,2 tonna, Üzbegisztán 7,2 tonna, Kazahsztán 1,6 tonna, Kolumbia pedig 500 ezer tonna aranyat szerzett be, ami ellensúlyozta Törökország 11,7 tonna aranyeladását. Az így kialakult egyenleg 8,8 tonna pluszt jelez.
A WGC felülvizsgálta a januári adatot. Az előzetes adat mintegy 9,4 tonna arany eladásáról szó, ehhez most még hozzáadták a Fülöp-szigetek 9,3 tonna és a Egyesült Arab Emírségek 6,9 tonna értékesítését, így a világ jegybankjai összesen 25,6 millió tonna aranyat adtak el januárban, miközben nem volt vásárlás.
Az idei első két hónap egyenlege így 16,7 tonna aranyeladás.
Egy éve februárban a legnagyobb aranyvásárló a török központi bank volt, amely 24,8 tonnára tett szert, a legnagyobb aranyeladó pedig az üzbég jegybank volt, amely 3,1 tonnával csökkentette aranytartalékát.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Januárban még nettó eladók voltak a világ jegybankjai, februárban már nettó aranyvásárlók lettek.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1618243740
[modified] => 1618185695
)
[title] => A világ jegybankjai tonnaszámra vásárolják az aranyat
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=11641&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 11641
[uk] => 11695
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 6531
[image] => Array
(
[id] => 6531
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[original_lng] => 206615
[original_w] => 900
[original_h] => 638
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek-300x213.jpg
[width] => 300
[height] => 213
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek-768x544.jpg
[width] => 768
[height] => 544
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1618292555:8
[_thumbnail_id] => 6531
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 3707
[translation_required_done] => 1
[_oembed_83c3cbdf8bde980f179923e591935df1] =>
[_oembed_time_83c3cbdf8bde980f179923e591935df1] => 1648134429
[_oembed_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] => Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 9, 2023
[_oembed_time_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] => 1677403357
[_oembed_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] =>
[_oembed_time_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] => 1677403357
[_oembed_4de0bc0ea6076cfafe28b68617e3d092] =>
[_oembed_time_4de0bc0ea6076cfafe28b68617e3d092] => 1698424878
[_oembed_1c5d16ab040e6fff200a773ebb7e36fd] =>
[_oembed_time_1c5d16ab040e6fff200a773ebb7e36fd] => 1720179754
[_oembed_db35b0de97c8eee80af2fab0c783bcef] => Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 9, 2023
[_oembed_time_db35b0de97c8eee80af2fab0c783bcef] => 1720179754
[_oembed_e0dc6e6ef31e951ab994665641a8b3a0] =>
[_oembed_time_e0dc6e6ef31e951ab994665641a8b3a0] => 1720179754
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 1559
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => bankok
)
)
[7] => Array
(
[id] => 9554
[content] =>
Az orosz jegybanki tartalékok körében az arany megközelítette a 23 százalékos arányt, amivel maga mögé szorította az amerikai dollár részesedését.
Az aranytartalék aránya 22,9 százalékos volt tavaly június végén Oroszországban, amivel, korábban soha nem látott módon, maga mögé szorította az amerikai dollárt. A devizatartalékok körében a dollár aránya mindössze 22,2 százalékos volt, ami jelentős csökkenés a korábbi, 24,2 százalékhoz képest – írja az RT.com az orosz jegybank adatai alapján.
Mindeközben az euró aránya is csökkent némileg, 30,6 százalékról 29,5 százalékra; a kínai jüan aránya pedig 13,2 százalékról 12,2 százalékra zsugorodott.
Az orosz központi bank általában féléves csúszásokkal teszi közzé a tartalékról szóló részletes beszámolóját. Összegszerűen egyébként 128,5 milliárd dollárnyi aranytartalék fölött rendelkezett az orosz jegybank, míg az amerikai dollár tartalék értéke 124,6 milliárd dollár volt.
A jegybank már évek óta folyamatosan növeli a likvid tartalékait, melyek összértéke a tavalyi év végén már átlépte az 500 milliárd dolláros szintet – pontosan 593,6 milliárd dollár volt.
Az euró és jüan tartalékait 2018 márciusa óta tartósan növeli a központi bank, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be orosz magánszemélyek ellen. Ennek következtében Oroszország egyre lendületesebben távolodik el a dollártól. Ezzel párhuzamosan a jegybank az amerikai állampapírjait is fokozatosan kezdte eladni: 2018-ban még 100 milliárd dollárnyi amerikai államkötvényt tartottak, ami 2020 márciusára lement egészen 3,8 milliárdig.
Az adatokból az is látszik, hogy a jegybank 2020 áprilisában abbahagyta az aranyvásárlást, ezzel a tartalékok mennyisége megállt 73,9 millió unciánál. Mindazonáltal az arany ára közel 25 százalékot emelkedett az elmúlt 10 évben, vagyis az orosz aranytartalékok értéke igencsak megerősödött.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz jegybanki tartalékok körében az arany megközelítette a 23 százalékos arányt, amivel maga mögé szorította az amerikai dollár részesedését.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1610624700
[modified] => 1610599757
)
[title] => Már több az arany, mint dollár az orosz jegybankban
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=9554&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 9554
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 5627
[image] => Array
(
[id] => 5627
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[original_lng] => 5889
[original_w] => 300
[original_h] => 169
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1610592557:12
[_thumbnail_id] => 5627
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3709
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
)
)
[8] => Array
(
[id] => 6530
[content] =>
Az utóbbi években szinte nem változott a legnagyobb aranytartalékokkal rendelkező jegybankok toplistája. Továbbra is az Egyesült Államok van hatalmas előnyben, mivel több mint 8000 tonnányi nemesfémet kezel az ország – számolt be az Origo.
Idén is tartotta magát az amerikai jegybank aranytartalékainak döbbenetes előnye a világ más országaival szemben. Az USA központi bankja ugyanis több mint 8000 tonnányi tartalékkal rendelkezett augusztusig, amivel az Egyesült Államoknak majdnem annyi aranya van, mint az azt követő három országnak együttvéve – írja a friss jelentések alapján a Mining.com.
Mindazonáltal tavaly a jegybankok lendületesen vásároltak a nemesfémből. Világszerte 15 központi bank volt nettó vásárló 2019-ben. A legnagyobb vevő Törökország volt, amely 159 tonnával növelte a tartalékait az év során, viszont a legnagyobb egyszeri vásárlást Lengyelország hajtotta végre, júniusban, 94,9 tonnával.
A World Gold Council (WGC) jelentéséből kiderült, tavaly a központi bankok összesen 650,3 tonnát vásároltak, ami némileg elmaradt a 2018-as 656,2 tonnától.A WGC hozzátette, az elmúlt évtizedben a központi bankok 5019 tonna aranyat vásároltak, ami jelentős növekedés volt a 2000 és 2009 között mért 4426 tonnához képest.
Mindazonáltal a globális aranytartalék még mindig csak a 12 százaléka az 1966-ban mért 38 491 tonnás csúcsnak.
Íme, az 5 ország, amely a legnagyobb aranytartalékokkal rendelkezett 2020 augusztusáig.
5. Oroszország
Az orosz központi bank az elmúlt hét évben hatalmas ütemben vásárolt aranyat, amivel 2018-ban már maga mögé utasította Kínát. Oroszország jelenleg 2299,9 tonnányi aranytartalékkal rendelkezik, amellyel a jegybank teljes (külföldi, vagyis nem saját fizetőeszköz) eszköztartalékainak 23 százalékát a nemesfém teszi ki. Kína egyébként hatodik lett a listán 1948,3 tonnával.
Oroszország még 2017-ben vásárolt 224 tonna aranyat. Az orosz jegybank akkori közlése szerint célja, hogy leépítse a függését az amerikai dollártól.Mindeközben Moszkva komoly készpénzállományt szabadított föl azzal, hogy amerikai állampapírokat adott el.
4. Franciaország
Az elmúlt hét évben a francia központi bank némileg csökkentette az aranytartalékait. Noha vannak olyan vélemények az országban, melyek szerint a jegybanknak nemcsak be kellene fagyasztania az eladásokat, de haza kellene telepítenie az összes külföldön tárolt aranyát, Párizs még így is a negyedik helyre futott be a globális listán. Franciaország összesen 2436 tonna arannyal rendelkezik, ami a tartalékainak 65,5 százalékát teszi ki.
3. Olaszország
A megelőző években Olaszország tartotta az aranytartalékának szintjét, amit az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Mario Draghi is támogatott.
Az egykori olasz jegybankelnök egy 2013-as interjúban jelezte, szerinte az arany a biztonságot jelenti egy központi bank portfóliójában,és elég jó védelmet biztosít az amerikai dollár értékének kilengéseivel szemben.
Az olasz jegybank aranytartalékai 2451,8 tonnát tesznek ki, melyek a teljes külföldi tartalékállomány 71,3 százalékát jelentik
2. Németország
2017-ben Németország befejezte azt a négy évig tartó projektet, melynek keretében összesen 674 tonnányi aranytartalékot telepített haza a francia és az amerikai központi bankból. A tervet 2013-ban jelentették be, és eredetileg 2020-ig tartott volna a folyamat.
Noha a német aranykereslet 2017-ben némileg csökkent a 2016-os mindenkori csúcs után, Németország aranybefektetései folyamatosan bővülnek a 2008-as pénzügyi válságot követően.Jelenleg a német aranytartalékok 3363,6 tonnát tesznek ki, amivel a teljes tartalékállomány 75,6 százalékát az arany adja.
1. Egyesült Államok
A világelső Egyesült Államok egészen más dimenzióban mozog, mint a listán szereplő többi ország. Az USA ugyanis elképesztő méretű, 8133,5 tonnányi aranytartalékot halmozott föl, ami a teljes tartalékállományának 79 százalékát teszi ki. Ezzel az amerikai tartalék mérete majdnem akkora, mint a listán mögötte álló három ország aranytartaléka együttvéve.
Ráadásul a 79 százalékos külföldi tartalékarány is világelsőnek számít. Az elérhető információk szerint az amerikai aranytartalékok jelentős része Fort Knoxban (Kentucky) található, míg a maradék több különböző belföldi területen oszlik el. Az egyes amerikai államok tekintetében Texas aranyétvágya a legnagyobb – az állam létre is hozta a saját aranyrúd-letétkezelőjét, hogy biztosítsa a saját készleteinek védelmét.
(origo.hu)
[type] => post
[excerpt] => Az utóbbi években szinte nem változott a legnagyobb aranytartalékokkal rendelkező jegybankok toplistája. Továbbra is az Egyesült Államok van hatalmas előnyben, mivel több mint 8000 tonnányi nemesfémet kezel az ország.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1598890440
[modified] => 1598795646
)
[title] => A legnagyobb aranytartalékokkal rendelkező országok
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=6530&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 6530
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 6531
[image] => Array
(
[id] => 6531
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[original_lng] => 206615
[original_w] => 900
[original_h] => 638
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek-300x213.jpg
[width] => 300
[height] => 213
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek-768x544.jpg
[width] => 768
[height] => 544
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1598784847:5
[_thumbnail_id] => 6531
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 11844
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 4235
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => ranglista
)
)
[9] => Array
(
[id] => 4408
[content] =>
Venezuelának sikerült megegyeznie az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP), hogy a Bank of Englandnél letétbe helyezett aranytartalékainak egy részét a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre való tekintettel élelmiszer- és gyógyszervásárlásra fordíthassa – mondta Calixto Ortega, a venezuelai központi bank elnöke a Reuters hírügynökségnek szerdán.
A megállapodás annak nyomán jött létre, hogy a latin-amerikai ország jogi eljárást indított a Bank of England ellen. Nicolás Maduro kormánya ezzel akarta elérni, hogy az állama tulajdonát képező, e bankban elhelyezett 31 tonna arany egy részét értékesíthesse, mégpedig kifejezetten az otthoni élelmiszer- és gyógyszerhiány mérséklése, valamint a koronavírus-járvány elleni küzdelem érdekében.
Calixto Ortega, a venezuelai központi bank elnöke a Reutersnek azt mondta: az alapokat az UNDP fogja megkapni, hogy el lehessen oszlatni azokat az aggodalmakat, amelyek szerint az eladásból származó pénz esetleg korrupció „áldozatává” válhat. Így ugyanis könnyen lehet ellenőrizni minden pénzügyi tranzakció tisztaságát.
Nagy-Britannia nem ismeri el Venezuela legitim vezetőjének Madurót és kormányát. Tavaly év elején a Bank of England ezért tagadta meg a venezuelai elnök kérését, hogy hazavihesse 1,2 milliárd dollár (több mint 380 milliárd forint) értékű aranytartalékát. Egyes lapértesülések szerint az amerikai külügyminiszter és az amerikai nemzetbiztonság vezetése kérte, hogy ne adjanak ki aranyat a Maduro-rezsimnek.
Forrás: origo
[type] => post
[excerpt] => Venezuelának sikerült megegyeznie az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP), hogy a Bank of Englandnél letétbe helyezett aranytartalékainak egy részét a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre való tekintettel élelmiszer- és gyógyszervásárlásr...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1590673200
[modified] => 1590661283
)
[title] => Venezuela élelmiszerre és gyógyszerre fordíthatja az aranytartaléka egy részét
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=4408&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 4408
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 4409
[image] => Array
(
[id] => 4409
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/nicolas-maduro.jpg
[original_lng] => 83008
[original_w] => 644
[original_h] => 429
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/nicolas-maduro-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/nicolas-maduro-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/nicolas-maduro.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/nicolas-maduro.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/nicolas-maduro.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/nicolas-maduro.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/nicolas-maduro.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1590650534:4
[_thumbnail_id] => 4409
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3463
[_oembed_99c020837f08f7c9c319a9e51c07e1f3] =>
[_oembed_time_99c020837f08f7c9c319a9e51c07e1f3] => 1590662404
[_oembed_7fcbe6dcb7d7359e359dbfb07ca66c03] =>
[_oembed_time_7fcbe6dcb7d7359e359dbfb07ca66c03] => 1635403889
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1717
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => COVID-19 HU
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 1173
[2] => 3294
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => koronavírus gazdasági hatása
[2] => Venezuela
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 3325
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 3325
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
aranytartalék (1 Oldal)
