Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy az Oroszországgal 2025. január elsején megszűnt gáztranzit helyett az azerbajdzsáni gázszállítmányok mehetnének Ukrajnán keresztül is.
Ennek kapcsán Törökország felvillanyozódva tekint az EU-kapcsolatok lehetséges új fejezetére. Végtére is az Azerbajdzsánból a Nyugat felé vezető és „polkorrektnek” számító összes gázvezeték rajta keresztül tart Nyugat-Európa felé.
Az amerikaiaknak akár jól is jöhetne Zelenszkij javaslata
Trump amerikai elnöknek, az USA olaj- és gáziparának viszont akár kapóra is jöhetne Zelenszkij javaslata, mert nemcsak az orosz gáz nyugat-európai importját nehezíti meg, de betehet az amerikai földgáz többi versenytársának (például az észak-afrikai kitermelőknek), és többek között az azeri gáznak is. Most, hogy Moszkva és Baku között komoly politikai feszültséget okozott az azerbajdzsáni polgári személyszállító repülőgép lezuhanása a kazahsztáni Aktau közelében, még jobbak lehetnek az esélyek Azerbajdzsán, mint EU-gázszállító esélyeinek javítására.
Az ukrajnai út hatalmas kerülő lenne
Ám számos kérdőjel bukkan fel a történetben. Ugyanis Ukrajnának a politikai ellenjavallatok mellett nincs közvetlen, jó csővezeték-összeköttetése ehhez a tervhez.
Jelenleg a legrövidebb reális utat a földgáz számára Azerbajdzsán és Nyugat-Európa között két irány is kínálja. Egyik sem megy még Ukrajna közelében sem.
Az egyik a Dél-Kaukázus–Törökország–Bulgária–Szerbia–Magyarország–Baumgarten (Ausztria) útvonal.
A másik út az Azerbajdzsán–Dél-Kaukázus–Törökország–Görögország–Albánia–Adriai-tenger alatt–Olaszország csővezetéken át vezet Nyugat-Európába.
Gázkeringő
Ha Ukrajnán, a még a szovjet időkből származó lezárt Testvériség és a Szojuz gázvezetékeken át akarnák vezetni az azeri gázt, akkor Törökországból a „magyar” útvonalon, de Bulgárián át jobbra felkanyarodva a Románia, Ukrajna felé vezető elágazást kellene választani. Felküldeni az azerbajdzsáni gázt Moldován át Délkelet-Ukrajnába, ott balra fordulva becsatlakozni a két régi szovjet vezeték valamelyikébe, és Szlovákián (esetleg Magyarországon) át eljuttatni az azerbajdzsáni gázt Ausztriába.
És ott van a Dnyeszterentúli Moldovai Köztársaság roppant kényes kérdése. Ugyanis az említett gázcsővezetékek (hármas köteg szerepel a térképen, továbbmenve Románia, Bulgária felé) keresztülszelik ezt a szakadár, Moszkva-hű, és gázéhségben szenvedő entitást is.
Tiraszpol a „főváros” természetesen ellenségesen viszonyul Ukrajnához. Moldova, a „gazdaállam” igyekszik közvetíteni, gázsegítséget ígért Tiraszpolnak. De maga Moldova is súlyos energiahiányban szenved. Az Ukrajna elleni orosz támadást néhány héttel megelőzve Moldova és a Gazprom hosszú távú, 2026. október végéig érvényes gázszállítási egyezményt írt alá.
Technikai akadályok
Van egy technikai probléma is. A Bulgária–Románia–Ukrajna–Oroszország vezetéket annak idején, lefektetésekor egyirányúra gyártották, azaz a kompresszorállomások az Oroszország felől érkező gázt nyomatták délre, a románok, bolgárok felé. Ezt ugyan meg lehet fordítani, kétirányúsítani, de az pénzbe és időbe telik. Nem beszélve arról, hogy politikailag zavaros területeken (Dnyeszterentúli Moldovai Köztársaság) és aktív háborús övezeteken halad át.
Egész más lenne a helyzet, ha Azerbajdzsán irányából meg lehetne többszörözni a gázmennyiséget. Ehhez azonban nincsenek meg sem a gázkitermelés, még kevésbé a gázszállítás feltételei. A fő akadály a Kaszpi-tenger.
Immáron több évtizede megy a huzavona a Kaszpi-tenger fenekén futó kelet–nyugati irányban megépítendő földgázvezeték körül.
Amely nemcsak a fő ellátót, a türkmenisztáni gázmezőket köthetné össze Azerbajdzsánon, Grúzián, Törökországon keresztül Európával, hanem Közép-Ázsia más gázexportőreit, mindenekelőtt Kazahsztánt is gazdaságosan beköthetné a Bakutól délre, az óriási Sangachal gáztovábbító-tisztító csővezeték-állomástól nyugat felé induló, évek óta működő vezetékrendszerbe. Ezek az olaj- és gázvezetékek az oroszországi Novorosszijszkkal, a grúziai Supsával és a törökországi Erzurummal (földgáz) és Ceyhannal (kőolaj) kötik össze Azerbajdzsánt.
Ukrajna nem utasította vissza az Azerbajdzsánból Európába irányuló gáztranzitot, nem járul hozzá azonban az orosz gáz tranzitjának visszaállításához – jelentette be szombaton Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben a moldovai kollégájával, Maya Sanduval közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán elnök elmondta, hogy az azerbajdzsáni gáz tranzitjáról tárgyalt Azerbajdzsán vezetőjével, Ilham Alijevvel. „Ma a termelése nagyon nagy – mintegy 40 milliárd köbméter. Körülbelül 14–15 milliárd köbmétert használnak fel. Nagy az exportja. Az exportkapacitása 25 milliárd köbméter. Az infrastruktúránkat is használhatjuk, ha Európa országainak szüksége van rá, nem orosz gáz szállítására” – hangsúlyozta.
Az ukrán államfő szerint Ukrajna soha nem tagadta annak lehetőségét, hogy az azerbajdzsáni gáz tranzitja a területén keresztül történjen. „De azt mondtam, hogy nem szállítunk tovább orosz gázt. Nem hagyjuk, hogy az oroszok keressenek. És az azerbajdzsánok keressenek? Örömmel. Segítsünk a szlovákoknak? Örömmel. Ezt gyorsan megtehetjük. Aláírhatunk egy szerződést, gyorsan igazodunk, amikor jelzést fogunk kapni Tiraszpolból, Szlovákiából és más európai országok lakosaitól” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.
Nagy trükkel gyanúsítják Kijevben az orosz medvét. A vádak szerint a Nyugat-Európába futó gázvezetékeken áramló azerbajdzsáni energiahordozó valójában orosz gáz.
Kijevben azt állítják, hogy az Ukrajnán át Nyugat-Európába futó gázvezetékeken azeri származásúnak álcázott orosz gázj áramlik. Moszkva, nyugati forrásokra hivatkozva állítja, hogy földgázszállításai az EU-ba az idei év harmadik negyedévében meghaladták az Egyesült Államokéit. Azaz, amikor Kijevben magas szinten gyanúsítgatások hangzanak el (és Moszkva hallgat), közvetetten a jövőbeni fő patrónust, Brüsszelt vádolják.
Hogy nekimenni az EU-nak a jelenlegi helyzetben Kijev részéről okos lépés-e, amikor Donald Trump elnökválasztási esélycsillaga fényesedik – vitatott kérdés. Az ukrán vezetés a nem nagy példányszámú-olvasottságú, de az elitnek szánt médiumot, a Dzerkalo Tizsdent választotta publikációs eszközként. Az ukrán vezetés vádjainak Ganna Gopko, a Rada (az ukrán törvényhozás) képviselője, a külügyi bizottság egykori (2014–2019 közti) vezetője adott hangot „Azerbajdzsáni gáz – Oroszország ezt használja takaróként az EU-piacokra való visszatérésben” című, a médium véleményrovatában közölt cikkében. Kifejező és félreérthetetlen a cikk-indító illusztráció is: a 12 csillagos kék EU-embléma közepén gázégő, amelyhez az oroszországi földgázt egy azerbajdzsáni zászlós kéz vezeti, kinyitva a gázcsap nyitó-zárókerekét.
Ukrán vádak
Az ukrán cikk reagálás azokra, a nyugati sajtóban fel-felbukkanó információkra, hogy az Északi Áramlat négy csővezetékéből hármat egy ukrán katonai-titkosszolgálati búvárkommandó robbanthatott fel még 2022 szeptemberében. Továbbá indokként szolgálhat a keletről érkező gáztranzit teljes leállításának – ahogy erre a cikkben Gopko is utal. Azzal érvel, hogy a vezeték nem marad kihasználatlanul mert két funkciója megmarad:
Nyugat-Európa gázkészleteit bespájzolhatják az ukrajnai földalatti gáztárolókba (amelyeket az oroszok folyamatosan bombáznak és rakétáznak), illetve
Ukrajnának van elegendő saját kitermelhető földgáza, amelynek a fogyasztókhoz való eljuttatásában szerepet játszhat az alapvetően a nyugati gáztranzit céljaira épített csővezeték-rendszer.
Egy érdekes adat a cikkből: jelenleg a gáztranzit-vezeték mintegy 10 százalékos kapacitáskihasználással működik.
Ha Ukrajna leállítja a keleti tranzitot, évi többmilliárdos tranzitdíjtól esik el – ami a jelenlegi ínséges időkben nagy csapás a megkínzott országnak.
Egyelőre orosz gáz áramlik a vezetéken
A keleti tranzit most még „igazi” oroszországi gázból állhat, mert az oroszországi gáztranzit egyezmény csak 2024 végén jár le. Kijev nem szándékozik ezt meghosszabbítani, ehelyett az azeriekkel tárgyal, jelenti a Bloomberg Zelenszkij elnökre hivatkozva.
Az ukrán lap cikkének lehetséges egy másik olvasata is: azon „keményvonalas nacionalisták” véleményét, Kijevnek szóló figyelmeztetését fogalmazhatja meg, akik szerint Ukrajna jelentős külső segítség nélkül is boldogulhat a háborúban. Ez összefüggésben állhat Zelenszkij legújabb „béketervével” is, amellyel az ukrán vezető gyakorlatilag ultimátumot ad a Nyugatnak: vagy felveszik azonnal Kijevet a NATO-ba, vagy az ukránok nekilátnak saját atomfegyverek kifejlesztéséhez.
Még júniusban jelzések jöttek, hogy az EU illetékesei várják az azerbajdzsáni földgázt.
Azerbajdzsánt az EU illetékesei és a tranzit-országok megkeresték ez ügyben – mondta a Politiconak nyilatkozva Hikmet Hadzsijev, az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev főtanácsadója. Tim McPhie, az Európai Bizottság energiapolitikai szóvivője a lapnak hangsúlyozta, hogy a Bizottság „nagyon szorosan együttműködik az érintett országokkal, hogy alternatív beszerzési forrásokat és szállítási útvonalakat találjanak”. Ezek sorában említi a Politico Magyarországot is.
Elhibázott uniós energiapolitika
Tavaly – jegyzi meg a brüsszeli lap – az Európába szállított mintegy 25 milliárd köbméternyi orosz gáz nagyobbik része – 15 milliárd köbméter – az Ukrajnán átvezető tranzit-csővezetéken érkezett kontinensünkre (Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországra, Romániába és Moldáviába). Az elmúlt évben Kijev és Brüsszel is sokkal keményebb hangot ütött meg. Azóta felpuhultak az álláspontok. Ennek okairól viták folynak. Egyesek szerint az EU elhibázott energiapolitikája, a rossz ütemezésű „zöld váltás” (amit Németország kettős hibája: atomerőmű-lezárások plusz az orosz földgáztól való nyilvános elzárkózás csak fokozott) járult hozzá, hogy Brüsszelben megjött a tárgyalási kedv.
Barát, ellenség, vagy micsoda nekünk Azerbajdzsán? – fakadtak ki Kijevben idén augusztus végén, amikor Vlagyimir Putyin bakui látogatása kicsapta az ukrán politikai biztosítékokat.
Baku egy fenékkel két lovat is meg szeretne ülni – írja Volodimir Kravcsenko megfigyelő a zn.ua-n –„Stratégiai partnerségben” áll Ukrajnával, de Oroszországgal is. A Putyin-látogatás azonban azt jelzi, hogy erősen közeledik Moszkvához. Fontos megjegyezni, hogy az azeri-orosz viszony szorosan összefügg Örményország hintapolitikájával.
Amikor Jereván túl közel lendül az USA-hoz, a NATO-hoz (mint jelenleg) Baku a másik oldalhoz közeledik. Aminek az is a jele lehet, hogy Azerbajdzsán hivatalosan kérte felvételét a BRICS-be. A térségben ez nem egyedülálló, hiszen Grúzia ugyancsak Moszkva irányába mozdul el. Rossz nyelvek szerint beígérhették neki a szakadár Abháziával és esetleg Dél-Oszétiával a szorosabb kapcsolatokat.
Az Európai Unió és Ukrajna közös erővel keresik Azerbajdzsán segítségét, hogy pótolják a kieső orosz földgázt.
Az Európai Unió és Ukrajna arra kérte Azerbajdzsánt, hogy növelje a földgázszállítást az EU-ba Ukrajnán keresztül, mivel az EU és Oroszország közötti gázszerződés év végén lejár – írta meg a Portfolio a Bloomberg nyomán. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban jelezte, hogy tárgyalások folynak az azeri földgáz EU-ba juttatásáról, hogy Ukrajna tranzitországként megőrizze szerepét és hozzájáruljon szomszédai energiabiztonságához.
Ilham Alijev azeri elnök kijelentette, hogy Azerbajdzsán hajlandó segíteni, ha tud, és lehetségesnek nevezte a megállapodás meghosszabbítását.
Ausztria és Szlovákia komoly problémákkal nézne szembe, ha az orosz gázszállítások leállnának, mivel jelentősen többet kellene fizetniük más forrásokból származó gázért.
Azerbajdzsán gázkitermelése a Kaszpi-tengeren növekedni fog, és a déli gázfolyosón keresztül szállítják a gázt Európába. Azerbajdzsán célja, hogy 2027-ig 20 milliárd köbméterre növelje az Európába irányuló gázexportot, és idén várhatóan 13 milliárd köbméter gázt szállítanak az EU-ba, szemben a tavalyi 11,8 milliárd és az egy évvel korábbi 8 milliárd köbméterrel.
Kijev gáz tranzitország maradna, de úgy, hogy közben nem függ Oroszországtól. Az ukrán elnök a jelenlegi orosz gáz helyett azerit továbbítana Európába.
Lejár Ukrajna egyik fontos gázszállítási szerződése az oroszokkal, ami miatt év végétől nem tudna gázt továbbítani az európai partnerei felé. Volodimir Zelenszkij meg akarja őrizni hazája tranzitország-szerepét – és bevételeit. Az ukrán elnök jelenleg is tárgyal Azerbajdzsánnal, hogy a jövő évtől azeri földgázt továbbíthasson az Európai Unióba.
Az ukrán állami energiavállalat, a Naftohaz és az orosz Gazprom közötti jelenlegi megállapodást 2019-ben írták alá és 2024 végén lejár. Az Ukrajnán áthaladó vezetékekből azonban mára kevés ország kap gázt. Nincs köztük Magyarország, ahova immár csak Törökország felől érkezik az energiahordozó.
„Nem akarjuk meghosszabbítani az Oroszországi Föderációval kötött gázszerződést. Nem akarjuk, hogy itt pénzt keressenek”– mondta Zelenszkij szerdán a Bloombergnek és hozzátette, hogy ugyanakkor „nekünk, az EU leendő tagjainak, támogatnunk kell a barátainkat”.
A tranzitországi szerep megtartása azonban Ukrajnának is kulcsfontosságú, mivel az számottevő bevételt jelent neki.
Ebből csak 2021-ben 1 milliárd dollárt folyt be az ukrán államkasszába. Márpedig a külföldi segélyekkel fenntartott országnak minden hrivnyára és dollárra szüksége van.
Ráadásul, ha nem érkezik gáz Ukrajnába, akkor nem csak a tranzit miatti bevételtől esik el az állam. A csővezeték használaton kívül is amortizálódik, rongálódik, gáz hiányában pedig támadások célpontjaivá is válhatnak.
Ukrajna egykor az orosz földgáz fő szállítója volt Európába, és az EU szükségleteinek mintegy negyedét fedezte. A tranzit azonban lecsökkent, miután az elmúlt évtizedben Oroszország alternatív, az országot megkerülő csővezetékeket épített. Ezt tetézte, hogy Moszkva az orosz–ukrán háború kitörése után lecsökkentette a küldött földgáz mennyiségét és az Európai Unió tagországai is visszafogták a fogyasztásukat.
Ukrajnán keresztül jelenleg évente mintegy 15 milliárd köbméter gáz érkezik a régióba, főként Szlovákiába és Ausztriába.
Azerbajdzsán korábban jelezte, hogy növelné gázexportját Európába, amihez újabb, hosszú távú megállapodásokat kötne. Mivel kitermelési kapacitását hosszabb távon tudja csak növelni, Azerbajdzsán átmenetileg orosz gázt is továbbít a saját kitermelése mellett.
Az azeri gáz jó minőségű, amire a magyar állam is felfigyelt. Magyarország bevásárolta magát az egyik azeri földgázmezőbe, amivel a magyar energiaellátás biztonságát növelte.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A Lacini folyosó – amelyet december 12-én zártak le – az egyetlen szárazföldi útvonal, amelyen Örményország közvetlenül elérheti az örmény többségű, Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt Hegyi-Karabahot.
Az azerbajdzsáni hatóságok 2022. december 12. óta tizenharmadik alkalommal állították le Hegyi-Karabah gázellátását – közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a kormány csütörtöki ülésén.
„Azerbajdzsán megünnepelte a Lacini folyosó lezárásának 100. napját. Tizenharmadik alkalommal kapcsolta ki Hegyi-Karabah gázellátását” – fogalmazott a miniszterelnök. Nikol Pasinján reagált Ilham Aliyev azeri elnök azon kijelentésére is, amely szerint nem lesz semmilyen békeszerződés, ha Jereván nem fogadja el Baku feltételeit.
„Az ilyen kijelentések agressziós cselekedetek, és durván megsértik a nemzetközi megállapodásokat”
– jelentette ki az örmény miniszterelnök. Mint mondta, Baku új eszkalációra készül. Példaként említette, hogy szerdán az azeri határon megöltek egy örmény katonát.
A Lacini folyosó az egyetlen szárazföldi útvonal, amelyen Örményország közvetlenül elérheti az örmény többségű, Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt Hegyi-Karabahot.
A folyosót december 12-én magukat környezetvédőnek mondó azeri aktivisták lezárták, megakadályozva az áthaladást. Örményország szerint Azerbajdzsán célja ezzel a lépéssel az volt, hogy „etnikai tisztogatást” hajtson végre Hegyi-Karabahban. Azerbajdzsán tagadja, hogy blokád alá vonta volna a folyosót, állítása szerint az aktivisták a térségbeli törvénytelen bányászati tevékenység ellen demonstrálnak.
Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 óta vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992–1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország – beleértve Örményországot – sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
2020 őszén egy hathetes konfliktus során Azerbajdzsán jelentős területeket foglalt vissza. A konfliktus orosz közvetítéssel tűzszünettel végződött, és orosz békefenntartókat vezényeltek a térségbe.
Nemcsak az orosz földgázon van bélyeg, hanem az azerin is – vélik francia képviselők, ezért hát az Európai Uniónak fel kell mondania az Azerbajdzsánnal személyesen Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök által Bakuban aláírt és ünnepelt megállapodást.
Több mint hatvan törvényhozó írta alá a Le Monde-ban közölt nyílt levelet, amelyben azt követelik, hogy az Európai Unió mondja fel azt a másfél hete Ilham Aliyev elnökkel aláírt megállapodást, amely szerint Azerbajdzsán 2027-re több mint kétszeresére növeli gázszállításait az EU-ba – jelentette az MTI.
A megegyezés kedvéért maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke utazott Bakuba, ahol büszkén jelentette be, hogy az unió fontos lépést tett a szankciós háború közepette erősen megfogyatkozott orosz földgázszállítások kiváltására.
Franciaország kevésbé függ a keleti gázszállításoktól, mint a szomszédos Németország, Európa legnagyobb gazdasága, ahol már meg is kezdődtek a drasztikus lépések a gázzal való spórolás érdekében. Hannoverben például a középületekeben elzárták a meleg vizet. Az EU friss szabályai szerint azonban Franciaországnak is jócskán csökkentenie kell a gázfogyasztását.
A francia képviselők levele arra szólítja fel az Európai Bizottságot, az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy ne ratifikálják az Azerbajdzsánnal kötött egyezményt.
A tiltakozók szerint a megállapodás az oroszoktól való függést az azeri gáztól való függésre cserélné. Ráadásul egy olyan állammal kötötték, amely agresszív külpolitikát folytat. Az aláírók azzal érvelnek, hogy Azerbajdzsán a gázbevételeit fegyverkezésre és az általa 2020-ban részben megszállt Hegyi-Karabahban élő örmények elűzésére használja fel, valamint hogy a szerződés gyengíti az Európai Uniót, mert ellentmond azon irányelvének, amely szerint a zöldenergiát kell előnyben részesíteni a hagyományos energiaforrásokkal szemben.
A levelet a szocialista párt vezetője, a zöldpártok képviselői és a jobboldali Republikánus Párthoz és Emmanuel Macron elnök többségéhez tartozó európai parlamenti képviselők közül is többen aláírták.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Nemcsak az orosz földgázon van bélyeg, hanem az azerin is – vélik francia képviselők, ezért hát az Európai Uniónak fel kell mondania az Azerbajdzsánnal személyesen Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök által Bakuban aláírt és ünnepelt megá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1659192660
[modified] => 1659180072
)
[title] => Az azeri gáz behozását is megtorpedóznák francia képviselők
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=27386&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 27386
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 26485
[image] => Array
(
[id] => 26485
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/233301-gaz-reuters.png
[original_lng] => 968107
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/233301-gaz-reuters-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/233301-gaz-reuters-300x156.png
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/233301-gaz-reuters-768x400.png
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/233301-gaz-reuters.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/233301-gaz-reuters.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/233301-gaz-reuters.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/233301-gaz-reuters.png
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1659169272:12
[_oembed_48d413b3cf73c3a98f419cf0dcfa6134] =>
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
