A SoftBank hatalmas tétet tesz a mesterségesintelligencia- (MI) forradalomra: a vállalat már több mint 60 milliárd dolláros befektetést vállalt a ChatGPT fejlesztője, az OpenAI a finanszírozására.
A SoftBank vállalta, hogy akár 75 milliárd eurót fektet be egy kiterjedt, mesterséges intelligenciát kiszolgáló számítási központokból álló hálózat kiépítésébe Franciaországban. A beruházás Európa legnagyobb adatközpontprojektjévé válhat, miközben a kontinens igyekszik felzárkózni az Egyesült Államokhoz és Kínához az MI-infrastruktúra terén – írja a Financial Times.
A kötelezettségvállalás Masayoshi Son vállalatcsoportjának legnagyobb MI-befektetése az Egyesült Államokon kívül, és jelentős politikai siker Emmanuel Macron francia elnök számára. A megállapodás gyorsan megszületett azt követően, hogy Macron és Son április elején Tokióban közösen vacsoráztak. A találkozón a francia elnök Franciaország előnyeit hangsúlyozta: a bőséges atomenergia-termelést és az MI-létesítmények gyorsított engedélyezési eljárásait.
A bejelentés ugyan grandiózusnak tűni, viszont nem változtat azon, hogy Európa jócskán lemarad az Egyesült Államok, Kína és a Közel-Kelet mögött a hatalmas adatközpontok építésében, amelyekre a technológiai vezetők szerint szükség lesz az MI-számítási kapacitás iránti robbanásszerű kereslet kielégítéséhez. A beruházások jellemzően olyan régiókba áramlanak, ahol alacsonyabbak az energiaárak, gyorsabb a hálózati csatlakozás és enyhébb a szabályozás.
A SoftBank első ütemben 45 milliárd eurós beruházást vezetne be egy 3,1 gigawattos kapacitású infrastruktúra kiépítésére Franciaország északi, Hauts-de-France régiójában 2031-ig, további 2 gigawatt későbbi bővítési tervvel.
A dunkerque-i fő létesítményben a SoftBank a Schneider Electrickel működne együtt, hogy MI-infrastruktúrára és robotikai gyártásra specializálódott központot hozzon létre.
A helyszín stratégiailag kedvező London, Brüsszel és Amszterdam kiszolgálására.
A japán Terra Drone Corporation stratégiai befektetést jelentett be az ukrán WinnyLab védelmi technológiai cégbe, hogy növelje az elfogó drónok gyártását. A cél egy úgynevezett „rétegzett védelem” kiépítése, amely a WinnyLab nagy hatótávolságú drónjait a Terra Drone saját elfogó eszközeivel kombinálja. Ez a rendszer képes lehet nagy területek és kritikus infrastruktúrák védelmére az olcsó kamikaze drónokkal szemben – számolt be a Kyiv Post.
A WinnyLab által fejlesztett Terra A2 drón nagy sebességű, hosszú üzemidejű eszköz, amely képes zavarásokkal terhelt környezetben is működni, és már a célpontok elérése előtt semlegesíteni a fenyegetéseket. A fejlesztés egyik fő előnye, hogy költséghatékony megoldást kínál a modern hadviselés egyik kulcsproblémájára, az olcsó támadóeszközök elleni védekezésre.
A Terra Drone ezzel tovább erősíti jelenlétét az ukrán védelmi szektorban, és célja, hogy a harctéren bevált technológiákat nemzetközi szinten is elérhetővé tegye. A vállalat világszinten is meghatározó szereplő az ipari drónszolgáltatások piacán, és egyre inkább a modern, költséghatékony védelmi megoldások fejlesztésére összpontosít.
A kárpátaljai megyeszékhelyen, Ungváron ugyan továbbra is a helyiek közül kerül ki az ingatlanvásárlók többsége, az elmúlt időszakban azonban már megfigyelhető volt a belső ukrajnai kereslet és befektetői kör élénkülése a régióban – erről írt cikkében az RBK Ukrajina hírügynökség.
A portál szerint a háború sújtotta Ukrajnában elsősorban a biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban, amely egykor a történelmi Magyarország szerves része volt. Éppen ezért nem véletlen – mint írják – az, hogy újabban ukránok tömegei költöznek ide vállalkozásaikkal és befektetéseikkel együtt.
Az ukrán állami statisztikai hivatal szerint 2025-ben Ungvár bekerült a 6 ukrajnai város közé, ahol a legnagyobb mennyiségben adtak el lakóingatlanokat. Az RBK Ukrajina szerint ez nemcsak az aktív építkezést jelzi, hanem a valós, fizetőképes kereslet megjelenését is.
A beköltözők és az újonnan megjelenő vállalkozások közül elsősorban a kijevi területről érkezők vannak többségben, de a kereslet és az érdeklődés növekedését lehet tapasztalni a többi belső-ukrajnai régióból is. Az elmúlt években jelentős mértékben bővült a kárpátaljai turisztikai kínálat is: számos szálloda és turisztikai létesítmény jelent meg a térségben.
Ez alapján az a tendencia látszik kirajzolódni, miszerint Kárpátalja – és azon belül is főként Ungvár – országos befektetési célponttá válik, kiszámítható kereslettel és növekedési logikával.
Ezzel szemben a többi ukrán régióban – különösen a kijevi és a fővárosi, valamint a ternopili területeken – jelentős mértékben drágultak az ingatlanok: a legtöbb ukrán településen 10–20 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak – írta az RBK.
Bár a Fekete-tenger partján működő orosz elitborászatokat luxusprojektként emlegetik, a palackok mögött nem világszínvonalú borok, hanem presztízsberuházások, politikai gesztusok és súlyos veszteségek állnak – derül ki az orosz Insider portál oknyomozásából.
Az orosz oligarchák körében nem ritka a borászat mint befektetés, ám a Vlagyimir Putyin gelendzsiki palotája melletti Krinyica és Divnomorszkoje pincészetek inkább szimbolikus, mint gazdasági sikertörténetek – írta cikkében az Index.
A szakértők szerint a helyi klímához kevéssé illeszkedő szőlőfajták miatt technikailag korrekt, de átlagos borok születnek, amelyeket mégis állami diplomáciai eseményeken szolgálnak fel – kínai, török vagy észak-koreai vezetők poharában is rendszeresen feltűnnek.
A palackok ára a prémium-középkategóriában mozog, a háttérben azonban százmillió dolláros beruházások állnak.
A hivatalos többségi tulajdonos, Jurij Kovalcsuk – akit gyakran Putyin pénztárcájaként emlegetnek – bankja rendszeresen finanszíroz ilyen, az elnökhöz köthető projekteket – közölte az Insider.ru. Mindez nem akadályozza meg, hogy a borászatok masszívan veszteségesek legyenek: éves szinten a helyi város költségvetésével összemérhető összeget buknak.
A történet nem áll meg a Fekete-tengernél. A Krím annektálása után Putyin köréhez köthető érdekeltségek megszerezték a legendás Massandra pincészetet is, amelyhez egy látványos, de inkább reprezentációra, mint borkészítésre fókuszáló turisztikai gigakomplexum épül.
A közös nevező mindenhol ugyanaz: a bor nem cél, hanem eszköz – a hatalom, az ízlés és a kiváltság demonstrációja – derült ki az Index cikkéből.
A német vállalatok kínai befektetései 2025-ben négyéves csúcsot értek el az amerikai kereskedelmi politika változása miatt Donald Trump elnök hatalomra kerülésével – derült ki a Német Gazdasági Intézet (IW) adataiból, közölte a Reuters, írja a Jevropejszka pravda.
Az IW adatai azt mutatják, hogy a német befektetések Kínában tavaly január és november között meghaladták a 7 milliárd eurót, ami 55,5%-kal több, mint a 2024-es és 2023-as 4,5 milliárd euró.
A 2025-ös befektetések összege meghaladja a 2010 és 2024 közötti időszak 6 milliárd eurós átlagát is.
Ezek a számok azt mutatják, hogy a Trump-adminisztráció agresszív kereskedelempolitikája – beleértve az EU-ból származó importra kivetett messzemenő vámokat is – hivatalba lépésének első évében arra kényszerítette Európa vezető gazdaságának vállalatait, hogy Kínára, mint alternatív megoldásra összpontosítsanak. „A német vállalatok továbbra is bővítik tevékenységüket Kínában – és gyorsuló ütemben” – mondta Jürgen Mattes, az IW Intézet nemzetközi gazdaságpolitikai vezetője, a helyi ellátási láncok erősítésének tendenciájára hivatkozva.
Elmondása szerint a változást a „geopolitikai konfliktussal” kapcsolatos aggodalmak is vezérelték, amelyek arra késztették a vállalatokat, hogy Kínában építsék ki üzleti tevékenységüket, hogy nagyobb kereskedelmi zavarok esetén függetlenebben működhessenek.
„Sok vállalat azt mondja: „Ha Kínában csak Kína számára termelek, csökkentem a lehetséges vámok és exportkorlátozások kockázatát” – magyarázta Mattes.
Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyság kormánya ezen a héten Kínába utazik egy küldöttséggel abban a reményben, hogy további üzleti megállapodásokat köthet, az autóktól a gyógyszerekig, az EU közeledik egy megállapodáshoz Dél-Amerikával, Kanada pedig a Kínával és Indiával kötött kereskedelmi megállapodások bővítésére törekszik.
Az ukrán Állami Vagyonkezelő Alap vezetőhelyettese, Andrij Melnik vagyonbevallásában elismerte, hogy öt tonna aranyrúd, valamint több milliárd hrivnyányi értékpapír tulajdonosa, amelyeket jelenleg Moszkvában őriznek.
Melnyik vagyonnyilatkozatáról a TSZN ukrán portál számolt be, amelyből az is kiderült, hogy az öt tonna aranyat Moszkvában őrzik – írta a Mandiner.
Az 5 tonna arany értéke jelenlegi árfolyamon körülbelül 79,8 millió euró.
Andrij Melnik arról is nyilatkozott, hogy tulajdonában van 15 ritkaföldfém-lelőhely – egyikről azt nyilatkozta, hogy körülbelül 1,5 milliárd hrivnya értékű – a luhanszk régió területén, amely jelenleg orosz fennhatóság alatt áll. Melnyik bevallása szerint éves fizetése 1 millió hrivnya volt.
A Mandiner megjegyezte: Magyarország aranytartaléka, annak 2018-as megemelése előtt 3,1 tonna volt – jelenleg 110 tonna. Melnyik aranykészlete egyébként meghaladja olyan országok hivatalos aranykészletét, mint például Albánia, Szlovénia, Litvánia vagy éppen Észtország.
Ukrajna energiarendszerének a helyreállítása Európa egyik legnagyobb befektetési lehetősége – jelentette ki hétfőn Jeff Autumn, a DTEK energiaipari holding fenntartható fejlődésért felelős igazgatója, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Autumn elmondta: „Ukrajna energiarendszerének újjáépítése Európa egyik legnagyobb befektetési lehetősége, de merész partnerségek és intelligensebb kockázatmegosztási megközelítések nélkül nem válhat valósággá.”
Az igazgató közölte, hogy Ukrajna energetikai átállásának finanszírozása az egyik központi téma a COP30-on az ukrán pavilonban. „A nagy szélerőműparkoktól a kisvállalkozások tetejére szerelt napelemekig az üzenet ugyanaz: a köz- és magánszektor innovációja együttesen finanszírozhatja a fenntarthatóságot minden szinten” – hangsúlyozta Jeff Autumn.
Rinat Ahmetov DTEK holdingja azon dolgozik, hogy külföldi vállalatok befektetési lehetőségeit teremtse meg Ukrajnában.
A javaslat egyik feltétele az volt, hogy töröljék el a nemzetbiztonsági korlátozásokat a kínai vállalatok amerikai ügyleteivel kapcsolatban.
Kínai képviselők az USA-val folytatott kereskedelmi tárgyalások során hatalmas összeget ajánlottak az amerikai gazdaságba történő befektetésre, de bizonyos feltételek mellett. Az egyik feltétel az volt, hogy eltöröljék az elmúlt évtizedben nemzetbiztonsági okokból bevezetett korlátozásokat a kínai cégek tevékenységére az Egyesült Államokban – jelentette a Bloomberg.
A madridi delegációs találkozó után szeptemberben, ahol megegyezés született a TikTok amerikai működésének folytatásáról, az amerikai kereskedelmi képviselő, Jamison Greer arról számolt be, hogy a felek kínai befektetésekről is tárgyaltak. Kínai kollégája, Li Chengang szerint az USA „kész volt együttműködni Kínával a befektetési korlátok csökkentése és a kereskedelmi-gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében”.
Néhány nappal később telefonbeszélgetés során Donald Trumppal Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy „a kínai vállalatok befektessenek” Amerikába.
Az USA az elmúlt években több iparágban korlátozni próbálta Kína gazdasági fejlődését nemzetbiztonsági eszközök révén. Például az elmúlt évtizedben Washington betiltotta a Huawei termékeinek használatát az USA-ban, szankciókat vezetett be ellene, és más országokat is az embargóhoz való csatlakozásra szólított fel. Kínai vállalatok esetében korlátozások vannak az amerikai eszközök felvásárlására. Külföldön az USA korlátozta a Kínának eladható fejlett technológiájú chipeket, különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódóan.
Egyelőre azonban nem ismert, hogy Trump eleget tesz-e Hszi kérésének.
Az Amazon.com Inc. hosszú távú beruházás keretében 7,5 milliárd új-zélandi dollárt (4,4 milliárd USD) tervez befektetni Új-Zélandon a felhőinfrastruktúra fejlesztésébe, különösen az adatközpontok (DC) építésébe és üzemeltetésébe – közölte a cég sajtószolgálata szeptember 2-án.
Az Amazon felhőalapú tevékenységének bővítése Új-Zélandon várhatóan mintegy 10,8 milliárd új-zélandi dollárral növeli az ország GDP-jét, és évente átlagosan több mint ezer munkahelyet biztosít.
Az Amazon Web Services (AWS) működésének elindítása Új-Zélandon segít kielégíteni az országosan növekvő igényt a felhőalapú szolgáltatások iránt, és lehetőséget biztosít minden méretű szervezet számára, hogy felgyorsítsák digitális átalakulásukat
– áll a közleményben.
Az Amazon tervezi a helyi munkaerő bevonását és képzését az adatközpontokban történő munkavégzésre.
Ez a lépés az Amazon hosszú távú elkötelezettségének része a digitális infrastruktúra fejlesztése és Új-Zéland gazdasági növekedésének támogatása érdekében.
Ukrajna már most képes évente több mint 8 millió drónt gyártani, de a finanszírozás sokkal kevesebbet gyártását teszi lehetővé, jegyezte meg az elnök.
Az ukrán védelmi ipari komplexum potenciálja már meghaladta a 35 milliárd dollárt, és közel 1000 típusú terméket foglal magában, de 40%-hoz nem áll rendelkezésre megfelelő finanszírozás, közölte Volodimir Zelenszkij elnök június 24-én, kedden, Hágában, a NATO-csúcstalálkozó Védelmi Ipari Fórumának plenáris ülésén mondott beszédében.
„A védelmi gyártási potenciálunk meghaladta a 35 milliárd dollárt. Ez közel 1000 féle terméket foglal magában – a tüzérségi és hagyományos páncélozott járművektől kezdve a modern típusú drónokig, és rakétákig. De ennek a potenciálnak körülbelül 40%-a nem rendelkezik megfelelő finanszírozással” – mondta.
Zelenszkij megjegyezte, hogy Ukrajna már most képes évente több mint 8 millió ilyen típusú drónt gyártani, de a finanszírozás sokkal kevesebbet gyártását teszi lehetővé.
„Ugyanakkor Oroszország nemcsak a kőolajból származó bevételeit használja fel védelemre, hanem olyan rezsimek erőforrásait is, mint Észak-Korea és Irán, valamint Oroszország korrupt kapcsolatait más országokban. Ezért a mi egységes szolidaritásunk a legjobb válasz Oroszország katonai hálózatára” – mondta az elnök.
Biztosított arról, hogy Ukrajna nyitott a védelmi szektorban folytatott együttműködés különféle formáira, beleértve a tapasztalatok és az eredmények cseréjét azokkal, akik a legtöbbet segítenek.
Zelenszkij felszólította a fórum résztvevőit, hogy növeljék az ukrajnai beruházásokat a közös fegyvergyártásba „és minden általunk gyártott fegyver egy új, erősebb európai védelmi és biztonsági rendszer részévé válik”.
