Bár a katasztrófa okai ismeretlenek, a befektetők elkezdték eladni a repülőgépgyártó részvényeit, amelyek 196,49 dollárra estek, ami 2024. május közepe óta a legalacsonyabb szint.
A Boeing részvényei 8%-ot estek az amerikai tőzsde előtti kereskedésben június 12-én azt követően, hogy az amerikai gyártó Boeing 787-es repülőgépe 242 emberrel a fedélzetén lezuhant, miután felszállt az indiai Ahmedabadból, hogy Londonba repüljön. Ez volt az ilyen repülőgép első katasztrófája történetében, számolt be a sajtó.
Az Air India gépe a repülőtér közelében zuhant le, és a közzétett felvételek alapján ítélve mindkét hajtóművéből elvesztett a tolóerő. Bár a katasztrófa okai ismeretlenek, a befektetők elkezdték eladni a repülőgépgyártó részvényeit, amelyek 196,49 dollárra estek, ami a 2024. május közepe óta a legalacsonyabb szint. A Boeing repülőgépekhez motorokat gyártó General Electric részvényei 5,5%-ot estek.
Az indiai New Indian Express újság szerint legalább 60 holttestet találtak az indiai repülőgép-szerencsétlenség helyszínén, köztük tízet abban a kollégiumban, amelynek a területére a gép lezuhant.
A rendőrség adatai szerint az Air India gépén tartózkodó összes ember lezuhant.
A Polgári Légiközlekedési Főigazgatóság (DGCA) hivatalos vizsgálatot indított a Boeing műszaki csapatával együtt.
Mint ismeretes, 2021-ben az ügyészség azzal vádolta meg a Boeinget, hogy összeesküvést szőtt a szabályozó hatóságok megkárosítására. A cég valószínűleg megtévesztette a Szövetségi Légügyi Hivatalt (FAA) a saját MCAS repülésirányító rendszerének működésével kapcsolatban, amelyet két balesetben is használtak. Az ügyészek megállapodtak abban, hogy nem indítanak eljárást a Boeing ellen, ha a vállalat kifizeti a bírságot, és sikeresen teljesíti a hároméves fokozott megfigyelési időszakot. Idén januárban azonban az Alaska Airlines Boeing 737 MAX9 gépe törzsének egy része repülés közben letört, ami kényszerleszálláshoz vezetett. Az incidensben senki sem sérült meg, de a hatóságoknak ismét a Boeingre kellett összpontosítaniuk.
Valószínűleg a vámháborúban bevezetett sarcok miatt meghiusult, vagy legalábbis jegelt beszerzésekről van szó. A vámháborús bizonytalanság miatt sok kínai légitársaság húzza az időt a beszerzéseivel, 125 százalékos vámtarifával aligha fognak az USA-ból vásárolni.
Egy Boeing 737 MAX 8 típusú utasszállító repülőgép, amelyet eredetileg egy kínai légitársaság számára gyártottak, hétfőn visszatért az Egyesült Államokba – írja a repüléskövető adatok alapján a Reuters. A gép a kínai Zhoushan városában található Boeing-átadási központból indult útnak, és az amerikai fennhatóság alá tartozó Guam szigetén szállt le hétfőn az AirNav Radar repüléskövető platform tanúsága szerint. Guam gyakori tranzitállomás az Egyesült Államok és Kína között közlekedő Boeing-gépek számára.
Nem ez volt az első eset: vasárnap egy másik 737 MAX, amely a kínai Xiamen Airlines színeiben repült, szintén visszatért az Egyesült Államokba, és Seattle-ben, a Boeing Field repülőtéren landolt.
A Xiamen Airlines szóvivője megerősítette, hogy két, a vállalat számára gyártott repülőgépet valóban visszaszállítottak az Egyesült Államokba, azonban az okokról nem nyilatkozott. Egyelőre nem tudni, hogy a döntés a kínai légitársaság, a Boeing, vagy valamely hatóság részéről született-e.
Elemzők szerint a háttérben az Egyesült Államok és Kína között eszkalálódó vámháború állhat. Donald Trump korábbi amerikai elnök ebben a hónapban 145 százalékra emelte a kínai importtermékekre kivetett alaptarifát. Peking válaszul 125 százalékos vámot vezetett be számos amerikai árucikkre – köztük repülőgépekre is. Mindez jelentős költségnövekedést okoz a kínai légitársaságok számára, különösen, mivel egy új 737 MAX repülőgép piaci ára mintegy 55 millió dollár.
A bizonytalan vámkörnyezet miatt több légitársaság is elhalaszthatja gépátvételeit, és piaci várakozások szerint egyes szállítások teljesen meghiúsulhatnak. Mindeközben a Malaysia Airlines jelezte, hogy tárgyalásokat folytat a Boeinggel olyan repülőgépek átvételéről, amelyek a kínai megrendelések visszavonása esetén elérhetővé válhatnak.
A 2020-as 12 milliárd dolláros rekordveszteséget megközelítő, 11,83 milliárd dolláros veszteséggel zárta 2024-et a Boeing amerikai repülőgépgyártó vállalat a honlapján kedden publikált jelentés alapján.
A Boeing 2024-ben 66,517 milliárd dollár bevételre tett szert, 14 százalékkal kevesebbre az előző évi 77,794 milliárd dollárnál. A nettó veszteség 11,829 milliárd dollárra nőtt a 2023-as 2,242 milliárd dollárról.
A Boeing története legnagyobb veszteségét 2020-ban könyvelte el, 12 milliárd dollárt, két halálos kimenetelű repülőgép-szerencsétlenség után. Az amerikai repülőgépgyártó vállalat halmozott vesztesége így 2019-óta már több mint 30 milliárd dollárra rúg.
A Boeing katonai, űrtechnikai és biztonságtechnikai üzletága 23,918 milliár dollár bevételre tett szert, 4 százalékkal kisebbre az előző évi 24,933 milliárd dollárnál.
A Boeing utasszállító repülőgépből tavaly 348-at adott át megrendelőinek, harmadával kevesebbet a 2023-as 528-nál. Különböző haditechnikai repülőeszközökből a Boeing 112 darabot szállított le tavaly, míg az előző évben 162 darabot.
A Boeing megrendelésállománya 2024 végén 521 milliárd dolláron állt, szemben a 2023 végi 520 milliárddal.
Kelly Ortberg vezérigazgató szerint cége jó eredményeket ért el a termelés stabilizálásában. Ortberg megismételte értékelését, miszerint évekbe telik majd a Boeing vállalati kultúrájának javítása – „valószínűleg ez a legnagyobb változás, amit végre kell hajtanunk”. A vezérigazgató egyúttal a dolgozóknak írott levelében jelezte, hogy meg fognak válni egyes, a cég jövője szempontjából nem meghatározó üzletágaktól.
A Boeing megkezdte drasztikus létszámleépítését: több száz mérnököt és technikust rúgnak ki. A Boeing munkavállalóinak héthetes sztrájkja 2024 novemberében ért véget, miután a szakszervezeti tagok 58 százaléka jóváhagyta az új bérmegállapodást, amely 38 százalékos fizetésemelést biztosít.
A Boeing drasztikus létszámleépítést kezdett, több mint 400 dolgozónak küldött felmondási értesítést, akik mind a Légi Közlekedési Mérnöki Alkalmazottak Szakszervezetének (SPEEA) a tagjai. A szakszervezet megerősítette, hogy 438 tagjukat tájékoztatták november 1-jén arról, hogy szolgálataikra már nincs tovább szükség, mivel a Boeing a munkaerő 10 százalékos leépítését tervezi, ami mintegy 17 ezer munkahely megszüntetését jelenti.
Kelly Ortberg, a Boeing vezérigazgatója 2024 októberében bejelentette, hogy szervezeti változtatásokra van szükség a vállalatnál, amelyek kemény döntéseket igényelnek. „Tudjuk, hogy ezek a döntések nehézséget okoznak önöknek, családjaiknak és csapatunknak, és őszintén kívánom, bárcsak elkerülhetnénk ezeket Azonban üzleti helyzetünk és jövőbeni fellendülésünk kemény intézkedéseket követel meg” – mondta Ortberg.
Beszámolók szerint a 438 elbocsátott dolgozó közül 218 a professzionális szegmensből (mérnökök), míg 220 a technikai tagságból (technikusok) került ki.
Az elbocsátott dolgozók 2025. január közepéig fizetést kapnak, és akár három hónapig támogatott egészségügyi ellátásban részesülnek – számolt be róla az Aerotime.
Ezt ígérte a Boeing a sztrájk végén
A Boeing munkavállalóinak héthetes sztrájkja 2024 novemberében ért véget, miután a szakszervezeti tagok 58 százaléka jóváhagyta az új bérmegállapodást, amely 38 százalékos fizetésemelést biztosít. A megállapodás
négy éven át 38 százalékos béremelést,
egy 12 000 dolláros aláírási bónuszt,
valamint egy további 5000 dolláros kifizetést tartalmaz,
a dolgozók választhatnak, hogy ezt a fizetésük részeként, vagy a 401K nyugdíjalapjukba fizetik be. Még a sztrájkok megkezdése előtt a Boeing a 2024 januárjában történt incidens következményeiből próbált kilábalni, amikor egy ajtó levált egy Alaska Airlines 737-9 gépről közvetlenül a felszállás után. Az eset komoly kérdéseket vetett fel a Boeing biztonsági és minőségbiztosítási eljárásaival kapcsolatban a repülőgépgyártás során.
Egyre jobban elhúzódik a Boeing-sztrájk, ugyanis a tárgyalóasztalnál patthelyzet alakult ki, egyik fél sem mutatott hajlandóságot a megegyezésre, így már negyedik hetéhez közeledik a munkabeszüntetés. A Boeing Commercial Airplanes vezetője néhány napja azt mondta, a szakszervezet nem vette komolyan a javaslataikat, ugyanakkor az érdekvédők szándékai sem megtárgyalhatóak.
Hozzáfűzte, hogy a Boeing lépéseket tett a fizetési képessége megőrzése érdekében. Részvényeket és értékpapírokat dob majd piacra, ugyanakkor repülőgépgyártó üzemeit bezárják, az alkalmazottakat ideiglenes szabadságra küldik. Most pedig a BBC arról ír, a repülőgépgyártó dolgozóinak tizedét (17 ezer embert) tervezi elbocsátani a következő hónapokban.
Kelly Ortberg vezérigazgató az alkalmazottak számára kiküldött emailben azt tudatta, hogy a leépítés a vállalatvezetői, középvezetői kört is érinteni fogja. „Üzleti helyzetünk és a jövőbeni fellendülésünk komoly lépéseket igényel” – jelentette ki. Mindemellett arra is fény derült, hogy az új, 777X nevű modelljük megjelenését is elhalasztják.
„Értesítettük a vásárlásokat, hogy 2026-tól kezdjük meg az első kiszállításokat” – jegyezte meg a vezérigazgató. A cikk szerint a 777X gyártásának késleltetése mögött „a fejlesztés során felmerült kihívások, a repülési tesztek szüneteltetése és a folyamatban lévő munkabeszüntetés áll”, amelyek több szempontból megnehezítik a helyzetet.
A Boeing jelentős veszteségeket könyvel el, miközben átfogó minőségjavítási programot indít a közelmúltbeli biztonsági problémák nyomán.
A vállalat bejelentette, hogy újratervezi 737-es típusú repülőgépeit, aminek hátterében főként az Alaska Airlines januári esete áll, amikor egy ilyen típusú gép oldalsó panelje leszakadt repülés közben. Ez az eset csak egy volt a számos minőségi probléma közül, amelyek a vállalatot az elmúlt időszakban sújtották.
A Boeing pénzügyi helyzete is tükrözi ezeket a kihívásokat, ugyanis a második negyedévben és az első félévben is nettó veszteséget könyveltek el, ami ráadásul jelentősen meghaladja az előző év azonos időszakában tapasztalt veszteséget. Az első félévben a nettó veszteség elérte az 1439 millió dollárt, szemben a tavalyi 149 millió dolláros összeggel.
A minőségi problémák kezelésére a Boeing átfogó biztonsági és minőségi tervet dolgozott ki, aminek részeként megállapodtak a Spirit AeroSystems felvásárlásáról is, ami várhatóan hozzájárul majd a minőségirányítási rendszer megerősítéséhez.
A vállalat vezetésében is történtek változások. Dave Calhoun korábbi elnök-vezérigazgató helyét augusztus 8-án Robert Ortberg vette át.
A Boeing vádalkut kötött az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával, és bűnösnek vallotta magát csalásban azzal a szándékkal, hogy megtévessze a szabályozó hatóságokat a 737 MAX repülőgép szoftverproblémái kapcsán, amelyek két repülőgép-balesetet okoztak. A hírt a Wall Street Journal és a Politico közölte.
A céget azzal vádolják, hogy megsértette a 2021-es halasztott vádemelési megállapodást, amelynek során a Boeing ígéretet tett a munkafolyamatok javítására.
A 737 MAX repülőgép MCAS repülésirányító szoftverét okolják a 2018-as és 2019-es indonéziai és etiópiai balesetekért, amelyekben összesen 346 ember halt meg.
Az új funkciónak normál repülési körülmények között nem kellett volna aktiválódnia, de azokban a végzetes balesetekben a pilóták nem tudták visszaszerezni az irányítást, miután a repülőgépek orra zuhanni kezdett a repülésirányító rendszer aktiválása miatt.
[type] => post [excerpt] => A Boeing vádalkut kötött az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával, és bűnösnek vallotta magát csalásban azzal a szándékkal, hogy megtévessze a szabályozó hatóságokat a 737 MAX repülőgép szoftverproblémái kapcsán, amelyek két repülőgép-bale... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1720622400 [modified] => 1720554980 ) [title] => A Boeing bűnösnek vallotta magát a csalásban a 737 MAX szoftveres ügyben két repülőgép-baleset után [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=51172&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 51172 [uk] => 51138 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 51139 [image] => Array ( [id] => 51139 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/m4d45u-c16x9x50px50p-86a2e4ef3899dfbe735d62b69cacab3c.webp [original_lng] => 47740 [original_w] => 1072 [original_h] => 603 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/m4d45u-c16x9x50px50p-86a2e4ef3899dfbe735d62b69cacab3c-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/m4d45u-c16x9x50px50p-86a2e4ef3899dfbe735d62b69cacab3c-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/m4d45u-c16x9x50px50p-86a2e4ef3899dfbe735d62b69cacab3c-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/m4d45u-c16x9x50px50p-86a2e4ef3899dfbe735d62b69cacab3c-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/m4d45u-c16x9x50px50p-86a2e4ef3899dfbe735d62b69cacab3c.webp [width] => 1072 [height] => 603 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/m4d45u-c16x9x50px50p-86a2e4ef3899dfbe735d62b69cacab3c.webp [width] => 1072 [height] => 603 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/m4d45u-c16x9x50px50p-86a2e4ef3899dfbe735d62b69cacab3c.webp [width] => 1072 [height] => 603 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1720544181:5 [_thumbnail_id] => 51139 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2555 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_071a58ce18aff609a3b1fac1379c6ed6] =>
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A Boeing vezetőségének jelentős átalakításával párhuzamosan a vállalat vezérigazgatója, Dave Calhoun bejelentette, hogy az év végéig távozik pozíciójából, amelyet 2020 januárja óta tölt be.
A vállalat elnöke és a kereskedelmi repülőgépekért felelős részleg vezetője is távozik – írja a CNN. A Boeing elnöke, Larry Kellner nem indul újra az igazgatótanácsi tagságért. Utódjának Steve Mollenkopfot, a Qualcomm korábbi vezérigazgatóját választotta meg az igazgatótanács.
Bejelentették, hogy Stan Deal, a Boeing Commercial Airplanes vezérigazgatója pedig nyugdíjba vonul, helyét azonnali hatállyal Stephanie Pope veszi át, aki január óta a Boeing operatív igazgatója.
A Boeing több mint öt éve küzd jelentős problémákkal, köztük a 737 Max két végzetes kimenetelű balesetével 2018-ban és 2019-ben, amelyekben 346 ember vesztette életét, legutóbb pedig az Alaska Airlines egyik szintén 737 Max típusú gépének ajtaja szakadt ki a helyéről.
A műszaki problémák összesen több mint 31 milliárdos veszteséget okoztak a vállalatnak.
Calhoun a Boeing alkalmazottainak írt levelében az Alaska Airlines-incidenst vízválasztó pillanatnak nevezte. „Rajtunk a világ szeme, helyre fogjuk hozni, ami nem működik, és vállalatunkat újra stabilitás felé vezető útra tereljük” – mondta Dave Calhoun távozásának bejelentésével egy időben.
