A Cseh Köztársaságban élő ukrán menekültek jelentős része dolgozik, és ezzel nemcsak beilleszkednek, hanem kézzelfogható gazdasági hasznot is hajtanak az országnak – erről beszélt az Ukrinformnak adott interjújában Vaszil Zvarics, Ukrajna csehországi nagykövete.
A diplomata elmondása szerint 2022 februárja óta csaknem 370 ezer ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet Csehországban, közülük mintegy 280 ezren vannak munkaképes korban. „És ami különösen fontos: az ukrán menekültek 70 százaléka hivatalosan alkalmazásban áll. Ez a régió többi országával összehasonlítva is magas arány” – hangsúlyozta Zvarics.
A nagykövet szerint az ukrán munkavállalók adó- és járulékfizetése jelentős mértékben hozzájárul a cseh államkassza bevételeihez. A hivatalos statisztikák alapján 2023-ban az ukránok által befizetett adók és járulékok 250 millió dollárral haladták meg az általuk igénybe vett szociális támogatásokat. Idén már az első negyedévben 130 millió dollár többlet keletkezett, így várhatóan a 2024-es év egészében ez az összeg is meg fogja haladni a tavalyit.
Zvarics kiemelte: az ukrán állampolgárok nem a segélyek reményében érkeztek, hanem dolgozni és beilleszkedni. Sokan közülük kórházakban és iskolákban vállaltak munkát, épp ott, ahol Csehország munkaerőhiánnyal küzd. Az ukrán nagykövetség Solidární navzájem („Szolidaritás egymással”) címen indított programot, amely olyan sikertörténeteket mutat be, ahol az Ukrajnából érkező menekültek gyorsan elismertették végzettségüket, és ma már orvosként, informatikusként, pedagógusként vagy más felelős pozícióban dolgoznak.
„Az ukránok dolgosak, tehetségesek, és a tudásukkal, munkájukkal több területen is aktívan segítik a cseh társadalmat” – hangsúlyozta a nagykövet, hozzátéve: akik nem találták meg a helyüket Csehországban, vagy jobb lehetőséget kaptak Ukrajnában, azok visszatértek hazájukba.
Zvarics szerint a közelgő parlamenti választások előtt egyes politikai erők kampányeszközként próbálják felhasználni az ukrán menekültek ügyét, ami szerinte veszélyes és manipulatív gyakorlat.
A Csehországba áramlott háborús menedékkérők már több adót fizetnek be az államkasszába, mint amennyi támogatást kapnak. Az ukrán menekültek 5,7 milliárd koronával gyarapították a költségvetést.
A Csehországban tartózkodó ukrán menekültek negyedévről negyedévre egyre többet fizetnek be az államkasszába, 2024 első 9 hónapjában az adók és járulékok formájában befizetett összeg már 5,7 milliárd koronával (kb. 1 korona 1,6 harivnya) haladja meg az ukrán menekülteknek folyósított szociális támogatások nagyságát – közölte Jakub Augusta, a cseh munka- és szociálisügyi minisztérium szóvivője.
Először 2023 harmadik negyedében fordult többletbe a mérleg. Prága az orosz hadsereg 2022. februári inváziója óta összesen 20,7 milliárd korona humanitárius támogatást nyújtott az országba menekült ukrán állampolgároknak. Ez az összeg évről évre mérséklődik, 2022-ben még 8,7 milliárd korona kiadást jelentett, 2023-ban 6,96 milliárdot, idén augusztus végéig 4,99 milliárd koronára rúgott e tétel.
Az ukrán menekültek negyede igényel már csak segélyt
A támogatandók száma is csökken, míg tavaly augusztusban 96 500 pénzügyi segélyt folyósítottak, addig 2024 augusztusában már csak 51 400-at. A jelenleg fejenként átlagosan havi 7966 koronás segélyt már csak az ukrajnaiak alig negyede igényli.
Napjainkban mintegy 150 ezer, ukrán állampolgár által Csehországban létesített munkaviszonyt regisztrálnak, tény, hogy az általuk betöltött állások többsége nem igényel magasabb végzettséget. A 10,5 milliós Cseország az arányokat tekintve az ukránok egyik legnagyobb befogadója: napjainkban 383 300 ukrán polgárt regisztrálnak, ebből 95 400 fő 18 év alatti, 16 200 pedig nyugdíjas.
Petr Pavel cseh államfő szerdán aláírta a kormány gazdasági intézkedéscsomagját, amely szerint mintegy 150 milliárd koronával csökkentheti az állami költségvetés hiányát 2025 végéig. Döntéséről az elnök az X közösségi platformon megjelent közleményében tájékoztatott.
„Tekintettel Csehország államadósságának elfogadhatatlan növekedésére ma úgy döntöttem, hogy aláírom a kormány intézkedéscsomagját, amelynek célja stabilizálni közkiadásokat és csökkenteni az államadósságot. Az aláírás elutasítása tétlenséget jelentene, ami komoly károkat okozna” – indokolta lépését Petr Pavel.
A több hónapos éles politikai és társadalmi vita után a parlament két háza által egyaránt jóváhagyott dokumentumnak a kormány szerint az a célja, hogy a költségvetés hazai össztermékhez (GDP) viszonyított hiányát az idei 3,5 százalékról jövőre 1,8 százalékra, 2025-ben pedig 1,2 százalékra csökkentse. Az ellenzék viszont azt állítja, hogy a csomag csak az adókat emeli, inflációgerjesztő hatása lehet, és kedvezőtlen hatást fog gyakorolni a gazdaság teljesítményére.
A cseh költségvetés az idén 295 milliárd koronás hiánnyal számol, a tavalyi hiány 361,4 milliárd koronát tett ki. A jövő évre tervezett költségvetési hiány 252 milliárd korona.
A kormány intézkedéscsomagja az eddigi háromsávos adózási rendszert kétsávossá alakítja, megszüntet számos adózási kivételt, csökkenti az állami támogatásokat, és lényegesen megreformálja a nyugdíjrendszert.
A jogi személyek nyereségadója az eddigi 19 százalékról 21 százalékra emelkedik. Az áfa alapvetően marad 21 százalékos, de az eddigi két csökkentett adósávot – 10 és 15 százalék – ezentúl 12 százalékon egyesítik. Egyebek között az élelmiszerek, a gyógyszerek, a vendéglői szolgáltatás, a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás áfája az eddigi 15 százalékról 12 százalékra csökken.
A nyugdíjjogosultsági korhatár eddig 65 év volt, ez mostantól folyamatosan emelkedni fog. Kormányzati döntés az is, hogy a nyugdíjak a jövőben az eddiginél lassabban fognak emelkedni. Az intézkedéscsomag január elsején lép életbe.
A legnagyobb ellenzéki tömörülés, az Andrej Babis vezette Igen-Független Polgárok Akciója (ANO) már bejelentette, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.
