Elképesztő növekedést produkált az ukrajnai háború kirobbanása óta Michal Strnad cseh milliárdos cége a Czechoslovak Group AS, olyan európai óriások nyomába eredve, mint a Magyarországon is gyártó német Rheinmetall, illusztrálva hogy a felpörgő európai fegyverkezése hajsza milyen hadiipari sikersztorikat produkál, és előreláthatóan fog még.
A Rheinmetall részvénye például az elmúlt hat hónapban valamivel Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme előttről indulva 160 százalékkal növelte az értékét, csütörtökön is több mint 3,5 százalékot emelkedett – a világ többi részére szerdán zúdult amerikai vámtarifaözön ezen a területen nem változtatott a dolgok folyásán.
A Czechoslovak Group (CSG) sikerére nehezebb lenne pénzzel fogadni, hiszen a Rheinmetalltól eltérően nem tőzsdén jegyzett, hanem magáncégről van szó. Az elnök-tulajdonos Strnad Csehország leggazdagabb emberei közé emelkedett, a Bloomberg Milliárdosok Indexe listáján 6,3 milliárd dolláros vagyonnal szerepel.
Hadiipar cseh verzióban: Strnad benyomult már Amerikába is, védve az európai demokráciát
A CSG-t még az 1990-es években Strnad apja alapította – emlékeztet csütörtöki cikkében a Bloomberg –, kezdetben fémhulladékkal kereskedett, amibe belefértek a kiselejtezett szovjet korszakbeli tankok is.
Európa leggyorsabban növekvő jelentős védelmi cége – ma ezzel a főcímmel találkozik először, aki rákattint a vállalat honlapjára, amely arról is tájékoztat, hogy globális vállalatról van szó több mint száz leányvállalattal, s ezen mottóval: „A növekedésünk több mint a számok, annak a biztosításáról szól, hogy az európai demokráciák rendelkezzenek az eszközökkel megvédeni a szabadságot egy egyre instabilabb világban.”
A jó küldetés mellé egy törekvő vállalat esetében azért nem árt, ha jó számok is társulnak. Ami a CSG-t illeti, a demokrácia védelmének megalapozása gyümölcsöző munkaterületnek bizonyult Stradék számára. Az ukrajnai háború kitörése óta eltelt években a vállalat bevétele a Bloomberg összesítése szerint 614 százalékkal növekedett, 2024-ben mintegy 4 milliárd dollárra, miközben a nettó bevétel rekord 526,1 millió dollárt ért el.
A csoport számaiban még csak egy hónapnyi szerepel az amerikai Kinetic Group hozzájárulásaként, amelyet tavaly vásároltak meg 2,2 milliárd dollárért. Ez a cég olyan kiskaliberű lőszereket gyárt, mint a Remington és a Federal, és általa új piaci szegmensbe hatolt be a főleg tüzérségi lőszerek és harci járművek gyártásával foglalkozó cseh vállalat, mert az új leány vásárlói főleg vadászok és sportlövészek.
De az új csoporttaggal mást is kezdenének.
Nem csinálunk titkot belőle, hogy erősíteni kívánjuk a The Kinetic Grup pozícióját, mint a NATO és szövetségesei fegyveres erőinek beszállítója. A célom a CSG-t a két legjelentősebb védelmi vállalat egyikévé tenni Európában – közölte Strnad a vállalati honlapon csütörtökön közzétett jelentésben.
A hadiipar aranykora: hatalmas növekedést vetítenek előre a Rheinmetall megrendelései
Ki lenne a kettőből a másik, nem szerepel a hírügynökség jelentésében, mindenesetre cikkük a Rheinmetallal példálózik, amelynek a piaci értéke öt év alatt meghússzorozódott. (Lábjegyzet: az ősszel a Rheinmetall hazájában is megvetette a lábát a CSG: cellulóz-nitrát gyárat vettek – másik neve, a lőgyapot talán többet árul el.)
Miután Donald Trump leszögezte, Amerika túl sok áldozatot vállalat Európa biztonságáért, az ebből értő európai uniós országok sorban jelentik be a nagyobbnál-nagyobb fegyverbeszerzési terveket. Haderőt építeni oly hanyagság után, amit Európa évtizedekig tanúsított nyilván nem egy-két év, de a védelmi ipari cégek megrendelései máris elképesztő méreteket öltöttek az EU-ban, a lapok orosz támadás fenyegetésével riogatnak, az Európai Bizottság pedig a napokban még túlélőkészletet beszerzését is javasolta a lakosságnak.
Ha túlélőkészletünk kell, hogy legyen, akkor az államnak meg érthetően fegyverekkel kell rendelkeznie. A Rheinmetall 2024-es jelentésének számai sokat sejtetőek a saját, vagy akár a versenytársul szegődött cseh CSG jövőjét illetően:
A megrendelések sokszorosan meghaladják a jelenlegi árbevételt, pedig már abban is nagy növekedés volt.
A munkahátralék értéke rekord 55 milliárd euro, ami 44 százalékos növekedés 2023-hoz képest.
A Rheinmetall csoport bevétele 36 százalékkal 9,75 milliárd euróra nőtt (azaz a CSG-nek azért még van mit behoznia), a védelmi ipari bizniszben 50 százalékos a bővülés.
Árad a nyereség, a tulajdonosoknak pedig a haszon: a működési árrés 15,2 százalékra nőtt, a védelmi szektorban 19 százalékra, és részvényenként 8,1 euró osztalékot fizetnek, az előző évi 5,7 euró után.
Idén további 25-30 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak.
Csehország „nem hivatalos dokumentumot” készített a lépésekről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Ukrajna és Moldova fokozatosan integrálódhassanak az Európai Unió belső piacába. Erről az Euroactiv számolt be, hivatkozva olyan informált forrásokra, akik hozzáférést biztosítottak a dokumentum tervezetéhez, tájékoztat az Ukrinform.
A dokumentumban szereplő információk szerint január 28-án Martin Dvořák, a cseh európai ügyekért felelős miniszter a tervek szerint benyújtja az EU Tanácsának a két ország fokozatos integrációjának folyamatát a belső piacra. A kezdeményezésről a külügyminiszter, Jan Lipavský, előzetesen tájékoztatja kollégáit Brüsszelben.
A „nem hivatalos dokumentumban” a cseh diplomácia konkrét javaslatokat dolgozott ki különböző szektorokban, például az energiában, mezőgazdaságban és telekommunikációban. A sajtó információi szerint a dokumentum hangsúlyozza, hogy Ukrajna és Moldova további gazdasági integrációja a szabadkereskedelmi megállapodások révén jelentősen támogathatja ezeket az országokat a „rosszindulatú orosz befolyás ellen”. Csehország azt is állítja, hogy mindkét ország jelentős jutalmat és motivációt kap majd a reformok folytatására. Emellett a javaslatok előnyösek lehetnek az EU és annak belső piacának is.
A cseh álláspont szerint az egyik lehetséges „út” Ukrajna és Moldova vállalatainak számára az EU belső piacán az Erasmus program lehetne a fiatal vállalkozók számára. A dokumentum szerzői szerint fontos lenne a helyi intézmények oktatása is, hogy képesek legyenek ellenőrizni a beruházásokat.
A dokumentumban szó esik Ukrajna és Moldova EU roaming rendszerébe való bevonásáról, a kiberbiztonság terén való együttműködés fokozásáról és az adatvédelmi szabványok fokozatos egységesítéséről is.
A mezőgazdasági szektorban a dokumentum többek között azt javasolja, hogy folytatni kell a kétoldalú kereskedelem liberalizálását Ukrajnával és Moldovával a 2025 júniusa után lejáró autonóm kereskedelmi intézkedések esetében.
Csehország már felkészült arra, hogy az orosz szállítások kiesése esetén azonnal teljes mértékben átálljon a nyugati irányból érkező kőolaj felhasználására – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő kedden a közép-csehországi Nelahozevesben, miután találkozott az ország vezetékhálózatát üzemeltető Mero állami cég vezetőségével.
„Az olasz TAL kőolajvezeték bővítésének műszaki módosításai már készek, a technológ ia működőképes. Jelenleg a módosítások tesztelése és hivatalos regisztrációja folyik” – mondta a miniszterelnök újságíróknak.
Az olaszországi Trieszt és a német Ingolstadt közti TAL vezeték bővítését Csehország kezdeményezte, a műszaki módosítások a múlt év végére elkészültek, a bővítés maga pedig idén az első félévben készül el.
„Csehország 60 év után válik függetlenné az orosz Barátság kőolajvezetéktől. Továbbra is érvényes a kormány tavalyi döntése, hogy Csehország az idei év közepén teljes mértékben leválik az orosz kőolajról” – mondta Petr Fiala újságíróknak.
Csehország az utóbbi években a Barátság vezetéken keresztül kapta kőolajszükségletének mintegy 60 százalékát, a többi az Ingolstadtot és Kralupy nad Vltavout összekötő IKL vezetéken keresztül érkezett.
A bővítéssel a TAL, illetve az IKL kapacitása 4 millió tonna kőolajjal 8 millió tonnára nő. A többletet a nyugat-csehországi Litvínovban és Kralupy nad Vltavouban lévő kőolajfinomítók dolgoznák fel. Az Ingolstadt és Kralupy között létrehozott vezetéket a múlt század kilencvenes éveinek második felében helyezték üzembe.
Mindkét cseh kőolajfinomító tulajdonosa a lengyel Orlen Unipetrol. A cég közölte: a két kőolajfinomító átállása más kőolajra technológiai szempontból kész, 2023-tól már több országból származó kőolajat dolgoznak fel, az orosz kőolaj felhasználása folyamatosan csökken.
A Barátság és IKL vezetékek csehországi szakaszának üzemeltetője a Mero állami vállalat.
A TAL-PLUS projektről a cseh kormány 2022 novemberében döntött, reagálva az ukrajnai háborúra, a munkák 2023 májusában kezdődtek meg.
„A projekt költségei 1,6 milliárd koronát tesznek ki, ezt a Mero saját bevételeiből finanszírozza, az állami költségvetést ezért nem terhelik” – magyarázta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter újságíróknak.
Jövő héten megkezdődik a lengyelországi Huta Czestochowa kohászati üzem technológiai beindítása, számolt be a Polskie Radio.
Emlékeztettek arra, hogy 2023 októberében a Liberty Group Kohászati Üzem akkori tulajdonosa leállította a termelést. A tavalyi év közepén megkezdődött a csődeljárás, novemberben a Węglokoks Államkincstár lett a vállalkozás új bérlője.
„A termelés újraindításának végső előkészületei zajlanak. Nagyon pozitívan értékeljük a Węglokoks-szal való együttműködés megkezdését. A gyártás újraindítására készülünk. Minden tanúsítvány vissza lett állítva. Az alkalmazottak átképzésen vesznek részt. Felkészítjük a műhelyeket a gyártásra, a leállást követően újra működni fognak”, mondta Anastasia Karvat, a folyamatos gyártásban dolgozók Nemzeti Szövetségének munkatársa.
Megjegyezték, hogy ha a technológiai újraindítás sikerül, a termelést januárban kezdik el.
Ezzel párhuzamosan folyamatban vannak a kohászati üzem új tulajdonosának megválasztására irányuló eljárások. A Węglokoks cégnek elsőbbségi vásárlási joga van.
Amint azt a SteelOrbis megjegyezte, a termelés teljes fellendülése megerősíti a lengyel acélpiacot, és csökkenti az ország importfüggőségét.
Tájékoztató: a Huta Czestochowa egy hiányos kohászati ciklussal (kohógyártás nélküli) működő kohászati üzem Dél-Lengyelországban, Czestochowa városában. Ez az egyik legnagyobb lengyel vastaglemez-gyártó vállalat.
Az üzem termékeit a hajógyártásban, a fémszerkezetekben, a bányászatban, az energetikában és az építőiparban használják fel.
Csehország a jövő év közepétől teljesen leállítja az Oroszország felől érkező kőolaj-importot. A döntést az alapozta meg, hogy célegyenesbe került annak a szállítóvezetéknek a fejlesztése, amely pótolni tudja a keletről kieső mennyiséget.
Csehország azt tervezi, hogy jövő év júliusától teljesen leállítja az országba érkező orosz kőolaj-importot a Barátság I. kőolajvezetéken át, amely Oroszországból Ukrajnán és Szlovákián keresztül szállít nyersolajat a litvinovi olajfinomítóba – erősítette meg a tervet a cseh vezetéküzemeltető elnökhelyettese a Reuters-nek. A fontos tervet az teszi lehetővé, hogy az olasz-német területeken áthaladó Transalpine (TAL) Pipeline korszerűsítése idén év végéig befejeződik, így képes lesz nyugatról maximális kapacitással táplálni a TAL-hoz kapcsolódó IKL cseh vezetéket.
A lépés azért is jelentős, mert a csehek kőolaj szükségletük felét még Oroszországból fedezik, de a 2022-es ukrajnai háború és az arra adott válaszként az orosz tengeri beszállítású kőolaj behozatalra bevezetett uniós tilalom miatt egy ideje már tervezik a leválást.
Az átálláshoz szükséges átmeneti időben Csehország, Magyarország, Szlovákia, Németország és Lengyelország mentesült az orosz vezetékes kőolajra vonatkozó uniós szankciók alól. Németország és Lengyelország azóta leállította az orosz importot, és jövő nyártól ezt a sort követi most Csehország is. Magyarország és Szlovákia egyelőre még időkorlát nélkül vásárol orosz vezetékes kőolajat, de egy múlt heti interjú alapján a Molnál vannak aggodalmak, hogy ez meddig tud megtörténni:
Ha az első negyedévben azt látjuk, hogy minden készen áll, akkor a szállítások fokozatos logisztikai átállítása következik – nyilatkozta a cseh kőolaj-vezeték társaság (MERO) elnökhelyettese a hírügynökségnek.
A TAL vezeték 60 millió dolláros bővítése megduplázza a nyugatról érkező kapacitást, évi 8 millió tonnára. A cseh finomítók megfelelő működéséhez a főleg latin-amerikai, szaúd-arábiai és északi-tengeri kőolaj mezőkről származó mennyiséget az orosz kőolaj tulajdonságainak megfelelő keverékké alakítják majd át.
Az viszont lényeges, hogy ellátásbiztonsági okokból a leállást követően is fenntartják a barátság i. kőolaj-vezeték műszaki állapotát, fel lesz töltve olajjal, hogy tartalékként rendelkezésre álljon, ha szükséges.
Így a jövőben, szükség esetén alkalmas lesz az Ukrajnából vagy Kazahsztánból, illetve a horvátországi Adria vezetékből érkező nyersolaj szállítására.
A Barátság II. vezetéket elméletileg át lehetne alakítani a nyugatról keletre történő fordított áramlásra is, hogy Szlovákiát is ellássa, bár ez egyelőre csak hipotetikus lehetőség.
A cseh állami hatóságok több tucat céget vizsgálnak, amelyekről azt gyanítják, hogy olyan országokon keresztül kerülték meg az oroszellenes szankciókat, mint Törökország és Kazahsztán.
Erről a Radio Prague International számolt be. A Cseh Nemzeti Bank ez év júniusában készült elemzése szerint továbbra is Csehországból szállítanak stratégiailag fontos katonai és gazdasági termékeket az Oroszországi Föderációba. A szankciók ugyanakkor elsősorban a fegyvergyártás növelését hivatottak megnehezíteni – hívják fel a figyelmet a cseh tévés újságírók.
A szankciók korlátozzák a külkereskedelmet, amelyből az Oroszországi Föderáció kifejezetten fegyverekre és fejlett technológiákra kaphat pénzt. A vállalatok azonban kijátsszák a korlátozásokat úgy, hogy harmadik országokon keresztül kereskednek.
A cseh STV GROUP cég 765 ezer eurós támogatást adott át Ukrajnának RPG-7 páncéltörő gránátvetők vásárlására. Erről az ukrán külügyminisztérium számolt be a Telegramon.
A csekket november 14-én adták át Ukrajna csehországi nagykövetségén.
A Külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az RPG-7 olyan fegyver, amely harci körülmények között is bizonyította nagy hatékonyságát.
„A katonai segély átadása újabb példája cseh barátaink szolidaritásának és támogatásának. Meggyőződésem, hogy ezek a hős katonáink kezében lévő gránátvetők jelentős szerepet játszanak az agresszor elleni védekezésben” – hangsúlyozta Vaszil Zvarics nagykövet.
Ukrajna és Csehország megállapodást írt alá a közös fegyvergyártásról, számolt be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Peter Fiala cseh kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján, tájékoztatott a Jevropejszka Ppravda.
Smihal elmondása szerint cseh kollégájával új típusú fegyverek szállításáról, az ukrán hadsereg kiképzéséről és rehabilitációjáról, valamint új projektekről a hadiipar területén tárgyalt.
„A mai napon két fontos megállapodást írtunk alá a védelmi ipar területén született megállapodások mellett” – mondta a kormányfő.
Az egyik ilyen megállapodás értelmében új tölténygyár épül Ukrajnában. A vonatkozó megállapodást a Sellier & Bellot és az Ukroboronszervisz írta alá.
Egy másik megállapodás a Colt CZ Group ukrajnai gépkarabély-gyártására vonatkozik. A dokumentumot a Česká zbrojovka és egy ukrán cég írta alá, amelynek nevét biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.
Smihal hozzátette, hogy az ilyen megállapodások aláírása „nagy érdeklődést mutat a védelmi iparunkkal való együttműködés iránt”.
A cseh gazdák más kelet-közép-európai országok gazdáival együtt február 22-én nemzetközi tiltakozó akciót tartanak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a News CZ cseh kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint egy csoport gazdálkodó hétfőn nehézgépekkel indult Prágába, ahol le akarják zárni az autópályát. Barbara Pankova, az agrárkamara sajtótitkára szerint nem lehet megjósolni, hány traktor és egyéb nehézgép indul meg a határra. „Nem zárhatjuk ki, hogy lezárják a határátkelőket és az utakat” – tette hozzá.
Közép- és Kelet-Európa mezőgazdasági szervezetei az Európai Unióval tárgyalnak a problémákról. Hétfőtől keddig a lengyelországi, cseh, szlovák, magyar, litván és lett mezőgazdasági szervezetek találkozója zajlott a lengyelországi Otrenbusiecben (Varsó külvárosában).
A cseh gazdák egy része elégedetlen az ország mezőgazdaságának helyzetével. A tiltakozás jeleként február 13-án tüntetést tartottak Tesnovban a földművelési Minisztérium közelében.
Ma 600-1000 traktor és egyéb mezőgazdasági gép gyűl össze Prágában. A gazdák azt tervezik, hogy eltorlaszolják az egyik prágai autópályát.
A tilalom oka a madárinfluenza. Kivételt képeznek azok a termékek, amelyeket olyan módszerrel dolgoztak fel, amely garantálja a betegség kórokozójának megsemmisülését.
Ukrajna korlátozta a tojás, és a baromfitermékek behozatalát Csehország egyes régióiból az országban lévő madárinfluenza miatt. Erről az Ukrán Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat Keleti Interregionális Főosztálya számolt be az Állami Állategészségügyi Felügyelő utasítására hivatkozva.
