Elemzők szerint Európa gyengébb légitársaságai az összeomlás fokozott kockázatával néznek szembe az idei télen, mivel a járvány alatt a légitársaságaikat megmentő országok a növekvő infláció és a háború okozta válság miatt más területekre összpontosítják az állami támogatásokat.
Míg a járvány kevés légitársaság csődjét okozta a régióban az államok nyújtotta segélyeknek köszönhetően, a légitársaságok most a magasabb üzemanyag- és munkaerőköltségek, valamint az utazások szezonális csökkenése miatt kerülhetnek szorult helyzetbe – írja a Bloomberg a tekintélyes Bernstein elemzőcég hétfői jelentése alapján.
Eszerint a közép- és kelet-európai kisebb légitársaságok lesznek a legsebezhetőbbek, az infláció és a válság hatásaival küzdő kormányok pedig ezúttal nem tudják kisegíteni ezeket a cégeket.
Mindezt egy új modellre hivatkozva közölte az elemzőcég, amely a csődkockázat kiszámításánál a verseny és a kapacitás szintjét, az útvonalhálózatok és a repülőgépek lízingelésének és cseréjének várható költségeit is figyelembe veszi.
A Bernstein szerint Európa hat legnagyobb légitársasága elhanyagolható kockázatnak van kitéve, mivel a fapados Ryanair, Easyjet és Wizz Air továbbra is befektetési ajánlású hitelminősítéssel rendelkezik, az Air France-KLM, az IAG és a Lufthansa csoport pedig szükség esetén továbbra is számíthat állami segítségre.
A legveszélyeztetettebb légitársaságok közé tartozik egy ciprusi és két albániai cég, valamint fehéroroszországi, bulgáriai, csehországi, grúziai, moldovai és romániai székhelyű légitársaságok.
Az előbb felsorolt országokban működő légitársaságok csődje a Bernstein szerint a legerősebb kelet-európai szereplőknek, elsősorban a budapesti székhelyű Wizz Airnek és a Ryanairnek kedvezhet, amelyek a Bernstein szerint képesek gyorsan kapacitást helyezni a megüresedő piacokra.
Ghána és Mali adósságbesorolását egyaránt lejjebb vágta a Moody’s hitelminősítő, értékelésében pedig jelezte, hogy mindkét ország helyzete kétségbeejtő.
Ghána a legalsó B-kategóriából (B3) került lejjebb, hosszú lejáratú adósságának besorolása Caa1-re változott. A C besorolást már az igen ingatag gazdaságok kapják meg, amelyeknél komoly veszélye van az állam fizetésképtelenségének, vagy esetleg a szelektív csődesemény már bekövetkezett.
A nyugat-afrikai ország leminősítését az indokolta, hogy kormány egyre lehetetlenebb pénzügyi helyzetben van. Az adósság óriási, a költségvetés bevételgeneráló képessége gyenge. Emiatt egyre romlik a finanszírozási környezete, nehezen fut hitelforráshoz a piacokon. A Moody’s becslése szerint az állam kamatfizetései a belátható jövőben az állam bevételének több mint felét(!) fogják elnyelni, ami még ilyen alacsony hitelminősítésen is példa nélküli.
Ennél is kilátástalanabb helyzetben van Mali, amelynek besorolást a Moody’s Caa1-ről Caa2-ra vitte le, és további leminősítést helyezett kilátásba. Az országban – rövid időn belül már másodjára – a hadsereg vette át a hatalmat. Assimi Goita ideiglenes elnök erre a hónapra ígérte az ország demokratizálásának fontos lépcsőjét, a szabad választásokat, ám ehelyett az év elején négy évvel, 2026-ra elhalasztotta a következő elnökválasztást. A lépésre válaszul egy sor ország (és az Európa Uniós is) szankciókkal sújtották az országot.
A szankciók is hozzájárultak ahhoz, hogy az állam elmaradt adósságának törlesztésével, konkrétan a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unió (WAEMU) piacán kibocsátott adósság január 28-án esedékes visszafizetése maradt el. A Moody’s értékelése szerint Mali amúgy is gyenge intézményi keretei a teljes szétcsúszáshoz állnak közel.
