Befejeződött az orosz Északi Áramlat-2 gázvezeték második csővezetékeinek lefektetése Dánia gazdasági övezetében, számolt be az Ukrinform a MarineTraffic rendszerre hivatkozva.
A rendszer adatai szerint a folyamat augusztus 22-én fejeződött be. Az orosz, a csővezeték telepítését biztosító Fortuna hajó átlépte Dánia gazdasági övezetének határait a Pomerániai-öböl közelében.
Júliusban az Egyesült Államok és Németország megállapodást kötött az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése körüli vita rendezése érdekében.
A megállapodás előírja, hogy Washington lemond azon szándékáról, hogy szankciókat vezessen be az Északi Áramlat-2 projekt résztvevői ellen, de továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy az EU szankciókat alkalmaz Moszkvával szemben, ha Oroszország energetikai nyomás eszközeként használja fel a gázvezetéket. A megállapodás kimondja az Ukrajna területén keresztül való gázszállítás fenntartásának szándékát is. Németország megígérte, hogy minden eszközzel ráveszi Moszkvát, hogy hosszabbítsa meg az Ukrajnán keresztül történő gázszállításról szóló megállapodást, amely 2024 végén jár le.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Jelentősen előrehaladt a geopolitikailag is nagyon fontos Goreh-Jask olajvezeték építése, megkezdődtek a tenger alatti szakaszok munkálatai is, adja hírül az Oilprice.com. Előrejelzések szerint márciusra elkészül a teljes hálózat, ez pedig jelentős mérföldkő egy olyan vállalkozásban, amivel Irán felforgathatja a kőolaj világpiacának addig megszokott néhány fontos keretét.
Irán még 2019-ben döntötte el, hogy új olajterminált létesít az Ománi-öbölben, ahol majd az exportszállítmányokat tölthetik a tankerekbe. A több mint ezer kilométer hosszú vezeték Gorehből a szoros óceán felőli oldalán lévő Jaskba szállítja majd a nyersanyagot.
A parton kívüli vezetékek lefektetése után elindul a tesztüzem, melyből kiderül, hogy a rendszer valóban képes-e napi 350 000 hordónyi olajat átszivattyúzni mintegy 1100 kilométer hosszan.
A Jaskban létrehozott exportterminál az első fázisban összesen 10 millió hordó kőolaj tárolására lesz alkalmas, összesen 20 tárolótartály segítségével, melyek mindegyikébe 500 000 hordó olaj fér. A tervek szerint a második szakaszban pedig újabb 30 millió hordóval bővülne a tárolókapacitás.
Viszonyításként: 2021 elején a folyékony üzemanyagfélék – itt döntően a kőolajipar termékeire kell gondolni – napi felhasználása 95 millió hordó körül mozgott.
Az új, a Hormuzi-szoroson kívüli olajkomplexumba csatlakozó vezetékrendszer befejezésének persze ennél jóval nagyobb jelentősége is van. Egy új dél-iráni olajterminál azt jelenti, hogy az olajtankereknek nem, vagy nem mindig kellene áthaladniuk a mintegy 40 kilométer széles és 60 kilométer hosszú, stratégiai jelentőségű átjárón, mely a Perzsa-öbölbe vezet. Sőt, a tervek szerint a második ütemben, a tárolókapacitások bővítésével egyidejűleg, 200 millió dollárból építenek kiszolgáló létesítményeket a VLCC-k, azaz a very large crude carrier kategóriájú, vagyis a második legnagyobb kapacitással rendelkező tankerhajók számára.
Mindent egybevetve, így az iráni olajexport mennyiségének jelentős része ezentúl nem a Perzsa-öbölből, hanem a Hormuzi-szoroson kívülről indulhatna el célállomásaira, ezzel a tankerek akár napokat is megtakaríthatnak.
Ezen túlmenően azonban van egy másik nagyon fontos ok, amiért a fejlesztést Irán elkezdte, és vélhetően minden körülmény között megvalósítja.
A jelenleg alkalmazott logisztikai modell az iráni olajra ugyanis nem fenntartható, mivel a készletek illetve a feldolgozás 90 százaléka egy helyre – Kharg-szigetére az öbölben – koncentrálódik, hatalmas lehetőséget adva ezzel az olajszektor megbénítására Irán, vagy az Iránnal ellenséges országok számára is. A Hormuzi-szoroson keresztül bonyolódik ugyanis a világ olajkereskedelmének nagyjából harmada, vagyis a szoros lezárásának lebegtetése továbbra is geopolitikai jellegű, de markáns, azonnal jelentkező gazdasági hatásokkal járó fegyver maradna Teherán kezében – vagy épp az Egyesült Államok, vagy vele szövetséges ország kezében, amelyek jelentékeny tengeri haderővel vehetik blokád alá a szoros kijáratát, akadályozva ezzel az olajszállításokat.
Ugyanakkor a diverzifikációval Iránnak lehetősége van jelentékeny mennyiségű kőolaj exportját folytatnia, a nemzetközi illetve az Egyesült Államok által ellene hozott szankciók ellenére is, történjen bármi a többi, a szoroson belüli térségben található tárolójával vagy olajlétesítményével. Emellett könnyebbé válhat az iráni szállítások eljuttatása Kínában és Indiába is.
Az orosz Fortuna csőfektető hajó megkezdte az Északi Áramlat-2 földgázvezeték dániai területi vizein a gázcsőfektetést – jelentették szombaton orosz és nyugati hírügynökségek a projektet irányító Nord Stream 2 AG-re hivatkozva.
A dán területi vizeken 120 kilométer gázcsövet kell lefektetni, még marad egy 28 kilométeres szakasz Németország területi vizein. A vállalat közleménye szerint a Fortuna sikeresen elvégezte a szükséges tengeri vizsgálatokat, és a megfelelő engedélyek birtokában hozzálátott a csőfektetéshez. Más részleteket nem közölt.
A 94 százalékban már elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós orosz–európai projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat földgázvezeték. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer.
Az új földgázvezeték befejezéséhez még 150 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket, mindkét vezetékszálból 75-75 kilométer hiányzik. A 150 kilométerből mintegy 120 kilométer dániai felségvizeken keresztül húzódik, 30 pedig a németen.
Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése még 2019-ben akadt el, azért, mert az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést a dániai Bornholm szigetnél. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a vezeték építését.
A munka egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődött újra Németország kizárólagos gazdasági övezetében. A svájci cég speciális hajója helyett a Fortuna orosz csőfektető hajó folytatta a munkát, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állnia, mert az érvényes BSH-engedély (a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal engedélye) lejárt az év végén. A tengeri madarak védelmében az új engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb 30 napig lehet fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kell tartani.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.
