Mark Carney, Kanada miniszterelnöke bejelentette, hogy Kanada hamarosan válaszol az Egyesült Államok által kivetett új importvámokra, amelyeket Donald Trump amerikai elnök jelentett be.
Carney Trump lépését „közvetlen támadásnak” nevezte, és tájékoztatta a sajtót, hogy csütörtökön magas szintű kabinetülést hív össze, hogy döntsenek a válaszlépésekről.
Meg fogjuk védeni munkavállalóinkat, meg fogjuk védeni cégeinket, meg fogjuk védeni országunkat, és együtt fogjuk ezt megtenni
– mondta Carney.
A vámok veszélyeztethetik az észak-amerikai autóipar integráltságát.
Kanada már bejelentett válaszként egy 155 milliárd kanadai dolláros vámpakettet, amelyet fokozatosan vezetnek be a Trump által tett intézkedések függvényében.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn 25 százalékos vám kivetésével fenyegette meg azokat az országokat, amelyek olajat és gázt vásárolnak Venezuelától, a dél-amerikai országtól, amellyel vitába keveredett a bevándorlás ügyében. Két tényt érdemes előre kiemelni: Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékával, és legnagyobb vásárlói közé tartozik Kína – valamint az orosz olajtól önmagát megfosztó Európa is.
Az intézkedés, amely Trump Truth Social-posztja szerint április 2-án már életbe is lépne, egyszerre csap le Nicolás Maduro elnök caracasi rezsimjének egyik fő jövedelemforrására és Kínára, amelynek áruira már korábban kivetettek 20 százalék vámot. A csavar: a venezuelai olaj nagy vásárlói közé tartozik maga az Egyesült Államok is.
Trump a Venezuelával kapcsolatos intézkedést „másodlagos vámnak” nevezte, ami azt jelzi, hogy az elnök által elindított vámkivetési hullám még annál is bonyolultabb lehet, mint amire korábban gondolhattunk. Venezuelával korábban sem volt ideálisnak nevezhető az amerikaiak kapcsolata, de Joe Biden elnöksége alatt a vizsgálódásokon és szankciókon valamelyest enyhítettek.
A bejelentés egyébként azt is követi, hogy februárban öt hónapos csúcsra emelkedett Venezuela nyersolajexportja, amire a Trump-adminisztráció azzal reagált, hogy rákényszerítette a Chevron Corp. olajvállalatot: április 3-ra szabaduljon meg venezuelai tevékenységeitől. A Chevron halasztásért lobbizott.
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja csökkentette részvételét több, az Oroszországgal szembeni szankciók betartását felügyelő csoport munkájában, tájékoztatták európai tisztviselők a Bloomberget.
Elmondásuk szerint az Egyesült Államok gyakorlatilag nem vett részt több olyan munkacsoport munkájában, amelyeket a szövetségesek hoztak létre, hogy megakadályozzák a Kreml elleni szankciók megkerülésére irányuló kísérleteket.
Az egyik csoport, amelyben az Egyesült Államok megszüntette részvételét, azt hivatott megakadályozni, hogy az oroszok fegyverekhez szükséges alkatrészekhez és felszerelésekhez jussanak. Egy másik csoport feladata az orosz olaj árplafonjának betartásának felügyelete és biztosítása volt.
A tisztviselők elmondása szerint nem egyértelmű, hogy az Egyesült Államok tudatos döntést hozott-e a részvétel csökkentése mellett, vagy egyszerűen nincs elég kulcsfontosságú személyzete – egyes találkozókon csekély felhatalmazással rendelkező fiatal tisztviselők vettek részt.
Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy 200%-os vámot vet ki az európai borokra, pezsgőkre és más alkoholtartalmú italokra, ez az USA és az EU közötti kereskedelmi háború legújabb eszkalációja – számol be a Reuters.
„Ha ezt a vámot nem szüntetik meg azonnal, akkor az USA hamarosan 200 százalékos vámot fog kivetni a Franciaországból és más, az EU által képviselt országokból származó összes BORRA, PEZSGŐRE és ALKOHOLOS TERMÉKRE” – írta Donald Trump a közösségi médiában.
Az amerikai elnök hozzáfűzte, hogy „az intézkedés nagyszerű lesz az Egyesült Államok bor- és pezsgőüzleteinek”, mivel az ilyen magas vámtarifa elősegítheti a belföldi termelés növekedését.
Trump posztjában bírálta az Európai Uniót is, hamisan állítva, hogy az unió csak azért jött létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat.
Az EU-val való kapcsolatairól elmondta, hogy nem tisztelik az Egyesült Államokat, és az Európai Unió csak a saját gazdasági előnyeit szolgálja. Az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelmi viták és vámháborúk már több éve zajlanak, és Trump bejegyzése most ismét napirendre tűzte ezeket.
Donald Trump elnök ma a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón nyilatkozott a vámokkal kapcsolatban, és aláírta azt az memorandumot, amely a kölcsönös vámrendszer bevezetését célozza meg. Az elnök szerint ez a lépés annak érdekében történik, hogy „kiegyensúlyozott versenypályát” teremtsenek.
Donald Trump az Ovális irodában jelentette be, hogy kölcsönös vámrendszert léptet életbe az egyesült államok.
A kölcsönös vámrendszer értelmében azokat az országokat, amelyek vámot vetnek ki az amerikai árukra, ugyanezzel a mértékkel érinthetik saját termékeiket az USA piacán. A Fehér Ház szerint ez megerősíti a gazdaságot és a nemzetbiztonságot.
Trump hangsúlyozta, hogy az autóipart és a gyógyszeripart is érintik a vámok. Az elnök szavai szerint már a közeljövőben várhatóak lesznek olyan vámok, amelyek célja ezen ágazatok védelme, illetve a versenyfeltételek kiegyensúlyozása.
A Fehér Ház egyik tisztviselője kifejtette, hogy a Trump-kormány „heteken belül” megkezdheti a vámok kivetését.
Először azokra az országokra, amelyek a legnagyobb amerikai kereskedelmi többlettel rendelkeznek az Egyesült Államokkal szemben.
Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára az a stratégia, amikor az árut más országokon keresztül szállítják, hogy megkerüljék a vámterheket, egyszerűen nem elfogadható. Az elnök hangsúlyozta, hogy az új, kölcsönös vámrendszer keretében nem lesz lehetőség semmiféle kivételre vagy mentességre.
„Az Egyesült Államok az olyan országokat, amelyek az áfa-rendszert alkalmazzák – ez sokkal büntetőbb, mint a vám –, ugyanúgy kezeli, mintha vámtarifát alkalmaznának” – mondta Trump.
Az USA úgy érvel, hogy az olyan országokban, amelyek magas áfát alkalmaznak, versenyképtelenebbek lehetnek az USA termékei, mintha explicit módon protekcionista, vámintézkedéseket alkalmaznának. Ezt azonban a legtöbb közgazdász vitatja: az áfa elsősorban egy fogyasztáshoz kapcsolat adó, amely nem kereskedelempolitikai intézkedés, míg a vámtarifa az importot terheli.
Trump szerint az amerikai piacra érkező áruk esetében a vámterhek elkerülésére irányuló kísérletek nemcsak az Egyesült Államok gazdasági érdekeit sértik, hanem a verseny torzításához is vezetnek.
Ezért a kormányzat szigorú ellenőrzéseket és intézkedéseket fog bevezetni annak érdekében, hogy az ilyen jellegű kereskedelmi praktikák ne terjedhessenek el.
A vámok részleteit a következő időszakban dolgozzák ki. A Trump-kormányzat több lehetséges forgatókönyvet mérlegel.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Észtország külügyminisztere, Margus Tsahkna kijelentette, hogy hazájának fel kellene ajánlania Donald Trump amerikai elnöknek, hogy fektessenek be ritkaföldfémek feltárásába, amelyek az északi Vīrumaa régióban találhatók.
Tsahkna elmondta, hogy az Egyesült Államok érdeklődik saját befektetéseik védelme iránt, így Észtországnak el kell gondolkodnia azon, hogyan vonhat be ilyen befektetéseket a ritkaföldfémek kitermelésébe, különösen a foszforitokba és a kapcsolódó ritkaföldfémekbe, amelyek fontos erőforrást jelentenek az ország számára.
Tsahkna kiemelte, hogy fontos „észt szemléletű vitát” folytatni arról, hogyan lehetne ezeket az ásványokat felhasználni anélkül, hogy káros hatással lenne a környezetre. Szerinte ez nagy amerikai befektetéseket vonhat be, amelyek lehetővé tennék a magas technológiájú termékek előállítását.
Ukrajna „lényegében beleegyezett” abba, hogy 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfémet biztosít az Egyesült Államok számára Washington Kijevnek nyújtott katonai támogatásának ellentétezéseként – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a The New York Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szert Trump a Fox News amerikai tévécsatornának nyilatkozva elmondta: „Ritkaföldfémek, olaj és földgáz, valamint egyéb dolgok szempontjából rendkívül értékes földjeik vannak. Azt akarom, hogy a pénzünk biztonságban legyen, mert több százmilliárd dollárt költünk (Ukrajnára).”
Az interjú során Trump kitartott amellett, hogy az Egyesült Államoknak hozzá kell férnie Ukrajna természeti erőforrásaihoz, függetlenül attól, hogy Oroszország és Ukrajna között sikeresen megkötik-e a béke-megállapodást, azzal érvelve, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott „több mint 300 milliárd dollár” beárnyékolja más országok hozzájárulását a katonai erőfeszítésekhez.
„Lehet, hogy alkut kötnek. Lehet, hogy nem kötnek alkut. Lehet, hogy egyszer oroszok lesznek, vagy nem lesznek oroszok. De ez a sok pénzünk (Ukrajnában) lesz, és azt mondom, vissza akarom kapni” – mondta az amerikai elnök.
Trump szerint „nem bölcs dolog” továbbra is támogatást nyújtani a háború sújtotta Ukrajnának. „Azt mondtam nekik: muszáj… kapnunk kell valamit. Nem tudjuk tovább fizetni ezt a pénzt” – hangsúlyozta. „Mondtam nekik, hogy körülbelül 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfémre van szükségem, és alapvetően beleegyeztek, hogy megcsinálják” – emlékeztetett Donald Trump.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Donald Trump időnként első elnöki ciklusa alatt is felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, azonban kevesen vették komolyan. Most megismételte szándékát, és már komoly fenyegetésekkel próbálja Dániát „jobb belátásra bírni”. Képes lenne az apró ország visszavágni Amerikának?
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke időnként még arra is utalt, hogy akár erőszakkal is hajlandó elfoglalni a dán koronához tartozó területet. Annak ellenére, hogy nem rendelkezik számottevő hadsereggel és haditengerészettel, Dánia nem szűkölködik gazdasági befolyásra használható eszközökben, amelyekkel megpróbálhatja meggyőzni az amerikai elnököt – vagy akár nyomást gyakorolni rá.
Számos olyan dán multinacionális vállalat van, amelynek termékei és szolgáltatásai hiányát az amerikaiak azonnal megéreznék.
A Trump és Mette Frederiksen dán miniszterelnök közötti január 15-i telefonbeszélgetésből a Financial Times közölt részleteket. A lap szerint heves, 45 perces beszélgetést folytattak, amelyben Trump – akit akkor még be sem iktattak – „agresszív és konfrontatív” volt. A feszültség abból származott, hogy Fredriksen elutasította Grönland eladását az Egyesült Államoknak.
Dánia elkötelezett és közkedvelt NATO-tag, de ez nem változtat azon a tényen, hogy lakossága alig éri el a hatmilliót, és fegyveres erői csupán mintegy húszezer aktív állományú katonát számlálnak.
Ha Trump komolyan gondolja Grönland megszerzését, Dánia még akkor sem tudna komoly harcot vívni szövetségese ellen, ha akarna – bár Washington öregedő jégtörő flottája arra még alkalmas, hogy komoly kihívássá tegyék a sarkvidéki haditengerészeti műveleteket. Úgy tűnik, a grönlandiak akarata másodlagos szempont Washingtonban.
Mindez tovább bonyolítja a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat, és bizonytalanságot kelt a jövőbeni együttműködés terén. Dánia saját magában is léphet, például Grönland státuszának újragondolásával vagy kulcsfontosságú vállalatainak mozgósításával, de a tényleges gazdasági ellensúlyhoz az Európai Unióval közös fellépése szükséges. Ha Trump komoly nyomást gyakorolna, az EU nem maradhatna tétlen, mivel az amerikai intézkedések az egész európai piacot érintenék. Dánia és más EU-tagállamok ugyanakkor jelentős amerikai befektetésekkel rendelkeznek, az uniós válaszlépések tehát az amerikai exportőröket is súlyosan érintenék. Így
Egy vámháború vagy az esetleges szankciók az amerikai autóipar, gyógyszeripar és technológiai szektor cégeit, például az Apple-t, a Boeinget és a Teslát is sújtanák.
Az Európai Bizottság többször jelezte, hogy kész koordinált fellépéssel megvédeni Dániát. Egy biztos: az amerikai nyomásra reagálva Dánia felülvizsgálta védelmi garanciáit, és 2025-ben rekordgyorsasággal növeli a Grönland körüli védelmi kiadásokat – közölte lapunk kérdésére Papp Zanett Gréta, Grönlanddal foglalkozó geopolitikai szakértő.
Aduászok Dánia kezében
Dánia azonban nem tehetetlen. Éppen ellenkezőleg, több adu is van a kezében. A skandináv ország ad otthont a Maersknek, amely a rakománykapacitás alapján a világ második legnagyobb konténerszállító vállalata. A világkereskedelemben a nem folyékony rakomány túlnyomó részét konténerekben szállítják, és 2023-ban a dán hajózási vállalat 672 hajója mintegy 24 millió darabot szállított le belőlük. A Maersk olyan nagy játékos, hogy becslések szerint a cég hajói a globális konténerhajó-flotta 14,3 százalékát teszik ki – írja a Foreign Policy.
A Maersk az Egyesült Államok huszonegy kikötőjébe szállít árut. Jelenleg a világ nagy hajózási társaságai majdnem teljes kapacitáson üzemelnek. Ha bármelyikük hirtelen leállítaná az Egyesült Államokba irányuló vagy onnan induló forgalmat, a többi fuvarozó a hiánynak csak egy kis részét tudná betölteni.
Ezzel szemben Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense lapunknak elmondta, véleménye szerint a konténerhajózásban akkora a verseny, hogy egy ilyen lépéssel a cég beáldozná a piaci részesedését. A szakértő szerint kizárni semmit nem lehet, de a fenti forgatókönyv felettébb valószínűtlen. Trumppal most kezd szembejönni a valóság, és Grönland kérdése valószínűleg háttérbe szorul.
Ha azonban a dán kormány megtiltaná a Maersknek, hogy az amerikai kikötőkbe hajózzon, akkor az amerikai vállalkozások és fogyasztók azonnal megéreznék ennek fájdalmas következményeit.
És ha már a fájdalomnál tartunk, amerikaiak milliói szó szerint, fizikailag éreznék meg, ha Frederiksen megtiltaná a Novo Nordisk egészségügyi vállalatnak, hogy az Egyesült Államokba exportáljon.
Beindulhat a gyógyszeripari blokád
A dán gyógyszeripari óriás gyártja ugyanis a szemaglutidot – az Ozempic és a Wegovy hatóanyagát. Ez a szer forradalmasította az elhízás és a cukorbetegség elleni kezelést az Egyesült Államokban. A vállalat Dániában állítja elő a szemaglutidot, és a gyógyszergyárak számos próbálkozása ellenére az Ozempicet még nem lehet kiváltani Egyesült Államokban.
Egy tanulmány szerint 2021 és 2023 között mintegy 400 százalékkal ugrott meg az Ozempicet biztosító receptek száma az országban. A Barclays Research felmérése szerint 2023 májusában több mint félmillió amerikai szedett Wegovyt.
A Maerskhez hasonlóan a Novo Nordisk is nagy összegeket keres Amerikában. Ha azonban a dán kormány arra a következtetésre jutna, hogy Donald Trump fenyegetései veszélyeztetik az ország biztonságát, akkor elrendelhetné, hogy a Novo Nordisk szüntesse be üzleti tevékenységét az Egyesült Államokban. Ez pedig azonnal feltűnne az ottani választóknak.
A gyerekek is megéreznék a kereskedelmi háborút
Ha Dánia a visszavágás mellett dönt, akkor az amerikai fogyasztóknak hirtelen feltűnhet, hogy hiányoznak a dán luxusbútorok, a gyerekek pedig a legújabb Legók elvesztését fájlalhatják. Ma az Amerikában kapható Legokészleteket Mexikóban gyártják, bár a cég Virginiában épít egy üzemet, amely az ottani piacra gyárt. Ez várhatóan több mint 1700 embert foglalkoztat majd.
Egy Amerika-ellenes dán blokád drámai lépés lenne, és Frederiksen nyilván nem szívesen hirdetné azt meg. De nem szabadna elfelejtenie, hogy Trump védjegyének számít a fenyegetés, és olyan nyelven kellene visszaszólnia neki, amit megért.
Az informális EU-csúcson is kiemelt téma volt Grönland
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő este hangsúlyozta, hogy a blokk és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok „a legjelentősebb kapcsolataink” részét képezik. „Alapvető fontosságú a béke, a biztonság és a jólét előmozdítása szempontjából” – írta meg az AP hírügynökség.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy „egyértelműen új kihívásokat és növekvő bizonytalanságokat látunk”, és az EU készen áll arra, hogy megvédje magát. Ha tisztességtelenül vagy önkényesen támadják, az Európai Unió határozottan reagálni fog – mondta von der Leyen a találkozót követően.
Eközben Dánia miniszterelnöke ismét kitartott amellett, hogy Grönland nem eladó, és határozott választ kért az EU-tól arra az esetre, hogy mit tenne, ha az Egyesült Államok folytatja a sziget feletti ellenőrzés átvételével kapcsolatos fenyegetéseit.
„Soha nem fogom támogatni a szövetségesek elleni harc gondolatát. De természetesen, ha az Egyesült Államok kemény feltételeket támaszt Európával szemben, akkor kollektív és erőteljes válaszra van szükségünk” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök újságírók előtt.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Donald Trump legalább harminc napos haladékot adott a Kanadára és Mexikóra kivetni tervezett új vámok bevezetésére, ezzel ideiglenesen felfüggesztve a két ország elleni kereskedelmi konfliktus folytatását, amely még elnöksége idején kezdődött – számolt be a Guardianra hivatkozva a Telex.
Az új, átfogó amerikai vámok értelmében Kanada esetében a Kanadából az Egyesült Államokba érkező legtöbb árura 25 százalék vámot kellene fizetni, a kanadai energiatermékekre pedig 10 százalékot (erre válaszul Kanada is 25 százalékos vámot vezetett be Amerikára korábban). A mexikói termékekre Trump hasonlóan 25 százalékos vámot vetett volna ki, emellett 10 százalékos vámmal sújtotta a kínai termékeket is. Kína, Mexikó és Kanada együttesen az USA-ba irányuló import több mint 40 százalékát tette ki tavaly.
A Fehér Ház a vámok bejelentésekor azzal vádolta a mexikói kormányt, hogy szövetségre léptek a mexikói kábítószer-kereskedő szervezetekkel. Claudia Sheinbaum mexikói elnök rágalomnak nevezte Donald Trump erre vonatkozó állításait, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy lépjenek fel az illegális fegyveráramlás ellen, ami a kartellek felfegyverzését célozza. Kína esetében Trump a kelet-ázsiai országból származó fentanil előállítása elleni elégtelen kínai hatósági fellépéssel indokolta az ország ellen kivetett vámokat.
A megemelt vámok miatt szinte biztosan emelkednének az árak az Egyesült Államokban, a dollár pedig erősödhet, utóbbi folyamat már el is kezdődött a január 31-i bejelentés után. Fontos szempont, hogy az Egyesült Államok nyersolaj-importjának két legnagyobb forrása Kanada és Mexikó. Trump vámháborúja ezért a benzinárakon is meglátszódna, ha mégis bevezetné a most felfüggesztett vámokat.
A belengetett vámok ellenére két héten belül már ez a harmadik eset, amikor Trump elhalasztja a vámok bevezetését Mexikóval és Kanadával szemben. Justin Trudeau közösségi oldalán most arról írt, hogy Kanada intézkedéseket vezet majd be, hogy megerősítse az Egyesült Államok és Kanada határát. Trudeau egy fentanillal foglalkozó megbízottat is kinevez a határra, külön fókuszálva emellett a kábítószer-csempészetre és a pénzmosásra is. Donald Trump hétfőn arról számolt be, hogy Trudeau mellett Claudia Sheinbaum mexikói elnökkel is pozitívan zárult a vámszabályokról szóló tárgyalása.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…