A projekt célja, hogy segítse a kormányt az Orvosi Garanciák Programj javításában és egy megbízható egészségügyi rendszer létrehozásában.
Erről szombaton, április 12-én számolt be az Ukrán Pénzügyminisztérium.
A közlemény szerint a támogatás feltétele az alapellátás díjának emelése legalább 825 hrivnyára. A kormány decemberi döntése értelmében 2025-re ez az összeg 844,4 hrivnya lesz, szemben a 2024-es 786,65 hrivnyával.
„A THRIVE az egyik olyan projekt, amelyet a PforR pénzügyi eszköz segítségével valósítanak meg, ami teljesítmény alapú kifizetéseket jelenti. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna a meghatározott mutatók elérésével és azok ellenőrzésével szerzi meg a megfelelő megállapodásokban rögzített forrást” – olvasható a közleményben.
A Világbank 454 millió dollárt különített el Ukrajnának az egészségügy fejlesztésére. A forrásokat a Transforming Healthcare Reform and Investments in Efficiency (THRIVE) (Az egészségügy átalakítása reformok és a hatékonyságba való befektetéseken révén) című projekt keretein belül biztosítják, amelynek célja az egészségügyi ellátórendszer reformjának elősegítése és hatékonyságának növelése a háborús időszakban, számolt be Denisz Smihal miniszterelnök.
„A projekt támogatja a kormány azon törekvését, hogy előtérbe helyezze az egészségügyi garanciaprogram keretében való finanszírozást”, jegyezte meg.
A szervezet honlapja szerint a program finanszírozása összesen 449 millió dollár kölcsönt tartalmaz az ADVANCE Ukraine vagyonkezelői alaptól és a Világbanktól, amelyet Japán támogat, valamint 5 milliós támogatás az URTF alapból (Ukrajna újjáépítési, és reformjai támogatási Alapja).
„A THRIVE projekt által támogatott reformok segítenek csökkenteni a betegekre nehezedő szükségtelen pénzügyi terheket, miközben növelik az egészségügyi szektor elérhetőségét és fenntarthatóságát”, közölte Robert Saum, a Világbank kelet-európai igazgatója.
A berlini Ukrajna Újjáépítéséről szóló Konferencián a német kormány új, mintegy 100 millió eurós támogatást ígért Kijevnek az egészségügyi programokra.
Ebből 65 millió eurót mentálhigiénés és pszichoszociális támogatásra, 12 millió eurót kórházi partnerségi projektekre, 20 millió eurót pedig nőkkel foglalkozó egészségügyi intézményekre irányoznak elő.
Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter rámutatott: Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nem korlátozódik arra, hogy sok emberéletet követel és számtalan embert megnyomorít.
„Az állandó szenvedés, a szeretteink elvesztése és a drámai élmények egész nemzedékeket traumatizálnak” – magyarázta a támogatás szükségességét, különösen a mentális szférában.
A kormánytisztviselő olyan ukrajnai gyerekek példáját hozta fel, akiknek első emlékei a robbantásokhoz kötődnek.
Ukrajnában 2023-ban az egészségügyi kiadások 217,4 milliárd hrivnyát tettek ki, amelyből az állami költségvetési kiadások a transzferekkel együtt 181,8 milliárd hrivnyát tettek ki. A hírt a Pénzügyminisztérium közölte.
Továbbra is fontos irány az egészségügyi garanciaprogram megvalósítása, amelyre 2023-ban 139,4 milliárd hrivnyát különítettek el: 11,2 milliárd hrivnya sürgősségi orvosi ellátásra, 23,7 milliárd hrivnya alaporvosi ellátásra, 100,6 milliárd hrivnya szakorvosi ellátásra és 3,7 milliárd hrivnya gyógyszerköltség visszatérítésre.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 2,3 millió ember kapott gyógyszert és gyógyászati terméket teljes vagy részleges költségtérítéssel.
Mára ez az ország egyik legjobb létesítménye, amely megfelel a legmagasabb európai szabványoknak is.
A hírt Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője közölte. „A háború ellenére sikerült nemzetközi partnerekkel közösen megvalósítanunk egy egyedülálló, A tuberkulózisjárvány kockázatának csökkentése Ukrajna és Lengyelország határ menti területein elnevezésű projektet, melynek keretében egy 100 ágyas szakkórházat építettünk fel Kárpátalján, ahol e betegség megfigyelésére, megelőzésére és kezelésére szolgáló innovatív módszereket hajtanak végre” – olvasható a bejegyzésben.
Az egészségügyi központ az Európai Unió anyagi támogatásával épült. A kórházépítési projekt teljes költsége felszereléssel együtt körülbelül 170 millió hrivnya. A társfinanszírozást a megyei költségvetés biztosította.
A segélyek 35 országból, nemzetközi és partnerszervezetektől, ukrán és külföldi vállalkozásoktól, valamint közvetlenül más országok egészségügyi intézményeitől érkeztek.
A partnerek időben történő reagálásának és a szükséges humanitárius segítségnyújtásnak köszönhetően az Egészségügyi Minisztérium biztosította a kahovkai vízerőmű felrobbanása után az árvízi zónában lévő egészségügyi intézmények zavartalan működését.
Ukrajna további támogatást kap az egészségügyi szféra helyreállítására 10 millió dollárnyi vissza nem térítendő segélyként, melyhez az Egészségügyi Minisztérium és a Világbank új közös projektjének keretében juthat hozzá.
Az erre vonatkozó megállapodást június 7-én írta alá Ukrajna egészségügyi minisztere, Viktor Ljasko és a Világbank kelet-európai regionális igazgatója, Dr. Arup Banerjee.
A megállapodást Ukrajna, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Nemzetközi Fejlesztési Szövetség köti meg, amelyek az Ukrajna Támogatására, Helyreállítására, Újjáépítésére és Reformjára szolgáló Multi-Donor Trust Fund menedzsereként működnek.
Ukrajna a támogatási források felét rehabilitációs és mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására fordítja, amelyek iránt egyre nő a kereslet, további 5 millió dollárt pedig az egészségügyi szolgáltatások helyreállítására szánnak a háború által érintett egészségügyi intézményekben.
Az ukrán kormány, a Világbank és az Európai Bizottság becslései szerint az egészségügyi rendszer anyagi veszteségei legalább 1,4 milliárd dollárt tesznek ki.
A kormány meghatározta 2023-ra az állami és önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmények gyógyszerészeinek, egészségügyi dolgozóinak és rehabilitációs szakembereinek minimálbérét. Erről az ukrán Egészségügyi Minisztérium számolt be.
A határozat értelmében a bérek a következők:
20 ezer hrivnya az orvosok, egészségügyi intézményekben dolgozó gyógyszerészek és egészségügyi szakemberek számára.
13,5 ezer hrivnya azok részére, akik egészségügyi intézményekben töltenek be munkakört és megfelelnek az egységes képesítési követelményeknek.
Ukrajna gazdasági csomagtervet fogadtatna el, deregulációt akar a háborús gazdasági terhek enyhítésére. A törvényhozás elé terjesztett javaslat fogadtatása vegyes volt. Az eléggé átfogó, a nem hagyományos gyógyászattól az útépítés szabályzáskódexéig terjedő csomagterv egyes elemzők szerint a külföldnek, Ukrajna legnagyobb támogatóinak, az USA-nak és az EU-nak is szól. Bizonyítani akarják, hogy az euroatlanti politikai és gazdasági értékrend bevezetése, az EU-rendtartáshoz való igazodás a háborús körülmények közepette is folytatódik. Akárcsak a korrupció, az oligarchahatalom elleni harc, ami kiváltképpen a nyugat-európaiakat érdekli.
A gazdasági csomagterv Ukrajna legalább két, a hétköznapi életben nagyon fontos elemére hat, a gyógyászatra (enyhítené az akut orvos-, és gyógyszerhiányt) és a megoldást kínál a közlekedési, szállítási problémákra, a lakosság ellátásának kulcsfontosságú tényezőjére. A közúti áru-, teherszállítási korlátozásokat rég fel kellett volna oldani, idézi a strana.today ukrán hír- és elemzőportál az áruszállítási szektor egyik képviselőjét.
Háborús időkben a különböző szállítási engedélyek beszerzése súlyos logisztikai akadály – teszi hozzá. Emellett az engedélybeszerzések túlszabályozottságának feloldása (a dereguláció egyik lényegi eleme) a korrupció elleni küzdelmet is erősíti.
Vannak, akik attól tartanak, hogy a korlátozások fellazítása a kisvállalkozások közt a konjunktúralovagok időszakát hozza el, és az amúgy is sokat szenvedett lakosság nyakába további terheket akasztanak, elárasztva őket bóvlival. Ez kiváltképpen a gyógyszer, és a nem hagyományos gyógymódok, eszközök kereskedelmére vonatkozik. Nem szabad korlátozások nélkül a lakosságra szabadítani a különféle „gyógyítóembereket”, javasasszonyokat, csontkovácsokat. Bizonyos regulációkat, korlátozásokat (például a rákgyógyászatban) fenn kell tartani – véli Jurij Csertkov, egy orvosmarketing cég feje. A vállalkozók jelentős része panaszkodott, hogy a hatalom túlságosan is szorongatja őket – most reménykedni kezdtek.
Ugyanakkor, ha a deregulációt nem követi az adóterhek enyhítése, a folyamat hatástalan maradhat.
Egyre romlik a makrohelyzet
Mindez a folyamatosan romló gazdasági makrokörnyezetben történik. A Világbank még áprilisban az ukrán GDP idei kilátásait 45-50 százalékos bezuhanással jellemezte. Azóta a helyzet romlott. Mint a Foreign Policyben Marla Repko, az Ukrán Gazdaság-stratégiai Központ igazgatóhelyettese panaszkodik, a Nyugat nem szűkölködik nagyvonalú ígéretekben, de a teljesítés kiábrándítóan lassú. A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW), amely nyomon követi a pénzügyi segélyeket, augusztus elejéig több mint 31 milliárd eurós pénzügyi támogatási ígéretet regisztrált. Ezzel szemben 2022. február 28. és június 28. között alig 7,8 milliárd euró érkezett az ukrán állami számlákra.
Ukrajna tartalékai vészesen apadnak, az eurókötvényei után járó kamatok kifizetésének felfüggesztésével technikai csődbe került.
Sok függ a háború kimenetelétől. Ha sikerül a Zelenszkij által felvázolt „útiterv” és visszaszerzik az ellenőrzést Ukrajna 2014 előtti területei (a Krímet beleértve) felett, a gazdasági potenciál, a Donbasz iparvállalatai, bányái révén akár 35-40 százalékkal is nőhet a jelenlegihez mérten.
A Donbasz vállalatai, ipara kevésbé károsodtak a háborúban, mint Ukrajna egészéé, azaz relatív súlyuk nőhet.
Július 25-én, hétfőn megszűnt a Csehországban tartózkodó ukrán menekültek joga az állam által fizetett ingyenes egészségbiztosításhoz – írja a Radio Prague International.
A 18–65 év közötti menekülteknek ezentúl jelentkezniük kell biztosítóiknál a biztosítás lejárta utáni nyolc napban. A módosítás körülbelül 215 ezer ukrán menekültet érint.
Kezdetben azt tervezték, hogy az állam egy évre automatikusan fizeti a menekültek egészségbiztosítását, de a parlament ezt az időszakot 150 napra rövidítette.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
