Argentína válságos IMF-tárgyalások előtt áll, ketyeg az időzített adósságbomba. A pénzügyi szervezet ellen tüntetnek a fővárosban. Sokak szerint a válság ugyanis a valutaalappal kötött korábbi megállapodásoknak köszönhető.
Válságtanácskozásra készül Argentína és a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a tét az a 44 milliárd dolláros „program”, melyben tavaly állapodtak meg Buenos Airesszel. A dél-amerikai ország, mely sorozatos fizetésképtelensége miatt évek óta inflációval és valutaválsággal küzd, 2018-ban egy 57 milliárd dolláros hitelszerződést kötött az IMF-fel, ám a hitelfeltételek teljesítése kudarcot vallott – jelenti a Reuters.
Beütött az IMF és az aszály
Ekkor állapodtak meg az új, 44 milliárd dolláros programban. A jelenlegi tárgyalások célja, hogy elkerüljék a többmilliárdos adósságfizetési kötelezettség nem teljesítését.
Mivel azonban a nettó devizatartalékok a becslések szerint negatív tartományban vannak, és a jelentős aszály miatt megcsappant a kulcsfontosságú szója- és kukoricatermelésből származó bevétel is, fennáll annak a veszélye, hogy Argentína ismét képtelen lesz törleszteni adósságát. Buenos Aires csak ebben a hónapban 2,7 milliárd dollárral tartozik a valutaalapnak.
Sergio Massa gazdasági minisztert már a hét folyamán Washingtonba várják, hogy egyeztessenek az IMF-kifizetések felgyorsításáról és a megállapodáshoz kapcsolódó gazdasági célok enyhítéséről, miközben a befektetők és a kereskedők figyelik az eseményeket.
Valutaalap-recept: megszorítások, éhező milliók
A lakosságra nehezedő nyomás egyre aggasztóbb, az infláció elérte a 114 százalékot, ami természetesen elértékteleníti a fizetéseket és jelentősen rontja a vásárlóerőt. Zuhanásban a lakossági tartalékok is: minden negyedik argentin szegénységben él.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A Reuters hozzáteszi: sokan vannak, akik a kialakult helyzetért az IMF-hez kötődő megszorításokat okolják. A brit hírügynökség jelzi, hogy korábban is tapasztalható volt ez a nézet.
Egyre nő az elégedetlenség az országban. A tömeg az elmúlt napokban a Buenos Aires-i elnöki palota előtt kezdett összegyűlni. „Meg kell változtatnunk ezt a gazdaságpolitikát, szakítanunk kell az IMF-től való függőséggel” – nyilatkozta Hugo Godoy szakszervezeti vezető, aki pénteken Buenos Airesben a kormány gazdaságkezelése és a megszorítások elleni tüntetésen vonult fel.
„Az argentinok 43 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, és 4,5 millióan – ami a lakosság 10 százaléka – éheznek” – tette hozzá Hugo Godoy.
A kormány abban reménykedik, hogy előrehozhatja az IMF idei évre tervezett, több mint 10 milliárd dolláros folyósítását.
A valutaalap viszont cserébe súlyos megszorító intézkedéseket követel, míg a kormányzat ezekbe nem szívesen egyezik bele. Októberben parlamenti választások lesznek, és a megszorítások bevezetése esetén a kabinetnek a választási vereséggel kell szembenéznie.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A Világélelmezési Program vezetője szerint világszerte éhezni fognak az emberek, ha rövid időn belül nem nyitják meg újra az ukrán kikötőket a Fekete-tengeren.
“Meg kell nyitni ezeket a kikötőket, hogy az élelmiszerek ki- és bejuthassanak Ukrajnából. Mindez létfontosságú lenne, mert világszerte több százmillió ember függ ezektől a szállítmányoktól” – mondta David Beasley, a Világélelmezési Program ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az ukrán gabonatárolók jelenleg tele vannak.
Az ENSZ ügynöksége aggodalmát fejezte ki a helyzet kapcsán, mondván, ha a tárolókat nem ürítik ki hamarosan, nem lesz hely a nyári termés számára, ami hatalmas veszteségeket és az élelmiszerárak további növekedését okozhatja – adta hírül a BBC. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint a fekete-tengeri kikötők lezárása miatt eddig mintegy 25 millió tonna gabona nem jutott ki Ukrajnából.
Az orosz invázió február végi kezdete óta Ukrajna – amely egyébként a világ egyik legnagyobb gabonatermelője – csak vonattal tudott gabonát exportálni más országokba.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Szinte teljesen megszűnt Észak-Korea kereskedelme Kínával a koronavírus-járvány miatt.
Kim Dzsongun, Észak-Korea diktátora beismerte, hogy országa rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, az állami tisztviselőknek azt mondta, „készüljenek egy újabb Nehéz Menetelésre” – írja a BBC.
Az észak-koreai propagandában a Nehéz Menetelés az 1990-es évek időszakát jelöli, amikor a Szovjetunió összeomlása miatt Észak-Korea elvesztette egyik legfőbb szövetségesét. Ennek következtében példátlan mértékű éhezés sújtotta az országot, egyes becslések szerint hárommillió észak-koreai éhen halt.
Észak-Korea azért került nehéz helyzetbe, mert koronavírus-járvány miatt szinte teljesen megszűnt kereskedelme Kínával, az egyetlen országgal, ami komoly gazdasági kapcsolatokat ápol a világtól elzárkózott rezsimmel. A kínai kereskedelem a múlt évben 80 százalékkal visszaesett, márpedig Észak-Korea élelmiszer-ellátásában kulcsfontosságú a kínai import.
A válság egyelőre a kínai határhoz közeli vidékeken a legsúlyosabb, egyre több a koldus, és egyes híradások szerint volt, aki már éhen is halt. Sajtóértesülések szerint előfordult olyan is, hogy egy kiló kukoricáért egy havi fizetést is elkértek.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Ma már a világ 32 országában nagyon kritikus helyzet alakult ki az élelmezéssel. És a helyzet napról napra bonyolultabb a koronavírus járvány miatt.
Szakértők szerint az éhezők száma a világon több mint 130 millióval nő a világjárvány miatt, jelentették be a közelmúltban az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetében (FAO). Minden attól függ, milyen forgatókönyvet alkalmaznak a Covid-19 világjárvány elleni küzdelemben. Jelenleg bejelentették azok számát, akiknek már vannak, és vagy még csak lesznek problémáik az élelmezéssel.
A helyzet ilyen gyors romlásának fő oka az, hogy a koronavírus pandémia erősen sújtotta az emberek jövedelmét, és így közvetlenül érintette étkezésüket. És itt figyelembe kell vennünk bolygónk alacsony jövedelmű lakosságát, valamint azokat a „forró pontokat” – országokat, régiókat – ahol elhúzódó válságok, természeti katasztrófák és katonai konfliktusok vannak.
A FAO folyamatosan készít statisztikát és listát azokról az országokról, amelyeknek élelmezési problémái vannak. Ebben az évben, 2020-ban 53 ország szerepel a listán, amelyek közül 32-ben a jelenlegi helyzetet válságosnak minősül. Mindenekelőtt Dél-Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országai, pontosított a FAO.
A FAO már a júniusi, az élelmezésbiztonságról és az élelmezésről szóló jelentésében jelezte, hogy bolygónkon már 690 millió ember éhezik. Ehhez a számhoz könnyen hozzáadható további 1,2-1,3 milliárd ember, akik az „alacsonyabb rendű táplálkozás” különböző formáitól szenvednek. És ha az egészséges táplálkozásról beszélnünk, akkor ezt legalább 3 milliárd ember nem engedheti meg magának. És ez a szám katasztrofális.
A FAO az éhség csökkentése érdekében hosszú ideje szorosan együttműködik az ENSZ Élelmezési Világprogramjával, az ENSZ Gyermekalapjával, az Egészségügyi Világszervezettel valamint a Világbankkal.
Az ENSZ főtitkára korábban kijelentette, hogy „a megosztott világ nem képes megbirkózni a koronavírus járvánnyal. Összehangolt fellépésre van szükség annak megakadályozására, hogy emberek millióit sodorja a szegénységbe és éhségbe”. Véleménye szerint, ha nem születnek közös, egyeztetett intézkedéseket, a „mikroszkopikus nagyságú vírus szegénységbe és éhezésbe sodorja az embereket, szétrombolja a gazdaságokat az elkövetkezendő években”.
A FAO arról is beszámolt, hogy a szegény országokban a Covid-19 járvány valódi katasztrófává vált, amely korántsem csak az emberekre korlátozódik. A járvány eredményeként gyermekek halnak meg az alultápláltság és annak következményeitől, és még többen halnak meg más betegségekben, például tuberkulózisban, maláriában, AIDS-ben stb.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
