A Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot birtokló Meta társaság tömeges elbocsátásokat tervez, amelyek munkaerőjének 20%-át vagy még többet is érinthetnek – jelentette a Reuters forrásokra hivatkozva.
Az ügynökség adatai szerint a Meta igyekszik ellensúlyozni a mesterséges intelligencia infrastruktúrára fordított drága téteket, és felkészülni a hatékonyságnövelésre, amelyet a mesterséges intelligencia használatával kívánt elérni az alkalmazottak révén.
A Reuters forrásai szerint a felső vezetést már utasították a létszámleépítések megtervezésének megkezdésére. A Meta szóvivője azonban azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy ezek „elméleti megközelítésekről szóló spekulatív jelentések”.
Ha a Meta beleegyezik a munkaerő 20%-os csökkentésébe, a leépítések a legnagyobbak lennének a vállalat számára a 2022 végi és 2023 eleji átszervezés óta.
A legutóbbi jelentés szerint december 31-én a Meta közel 79 000 alkalmazottat foglalkoztatott.
Az amerikai Amazon.com Inc. bejelentette, hogy mintegy 16 ezer vállalati alkalmazottat bocsát el az Egyesült Államokban. A döntés célja a bürokrácia csökkentése és a szervezet hatékonyságának növelése a mesterséges intelligenciával növekvő verseny közepette. Az érintett munkavállalóknak 90 nap áll rendelkezésre új pozíció keresésére a cégen belül, továbbá végkielégítést és egyéb támogatást kapnak az átmeneti időszakra.
Amazon
Ez a leépítés néhány hónappal azután történik, hogy az Amazon 14 ezer pozíciót szüntetett meg, a 2022 végi és 2023 eleji fokozatos elbocsátásokkal együtt így összesen körülbelül 27 ezer embert érintett a cég. A vezérigazgató, Andy Jassy, korábban is hangsúlyozta, hogy csökkenteni kívánja a vezetői szinteket és mérsékelni a bürokráciát, valamint jelezte, hogy az automatizálás és a mesterséges intelligencia további leépítésekhez vezethet.
Az Amazon teljes létszáma szeptember 30-án körülbelül 1,57 millió fő volt, többségük a raktárakban dolgozik. A vállalati szféra mintegy 350 ezer főt foglalkoztat, így a mostani leépítés a munkaerő 4,6%-át érinti.
A gyár öt év működés után tűnik el a térképről, és ezzel újabb külföldi befektetés bukik meg a dél-szerbiai Vranjéban. Sokk érte a Kentaur Balkans dolgozóit Szerbiában: a dán tulajdonú textilipari üzem hétfőn egyszerűen bezárta kapuit, a munkások pedig egy gyárkapura ragasztott papírlapról tudták meg, hogy elveszítették az állásukat.
Reggel még munkába indultak, délre már nem volt hova menniük. Több mint háromszáz alkalmazott állt tanácstalanul a Kentaur Balkans vranjei gyárkapujánál, miután hétfőn nem engedték be őket a munkahelyükre. A kapura kifüggesztett, aláírás és pecsét nélküli közleményben tudatták velük, hogy a dán tulajdonú cég bezárja az üzemet – írta az Szabad Magyar Szó.
A papírfecni szerint a döntés „sajnálatos, de végleges”, és a bezárás felszámolási eljárás keretében történik. A levélben a menedzsment „őszinte háláját” fejezte ki a dolgozóknak, hozzátéve: minden járandóságot, beleértve az októberi bért és a ki nem vett szabadságokat is, kifizetik. A dolgozók a közlemény alapján kedden vehetik át személyes tárgyaikat, valamint ajánlólevelet is kapnak, ha új munkahelyet keresnek.
Öt év után távozik a Kentaur Balkans
A vállalat 2019-ben kezdte meg működését Vranjéban, a város szabadövezetének egyik első nagy külföldi befektetőjeként. Az üzem egészségügyi ruházatot, uniformisokat gyártott, és mintegy 350 helyi munkavállalót foglalkoztatott. A gyár bezárása újabb csapás a térség gazdaságának: korábban ugyanebben az ipari zónában zárta be kapuit az olasz Geox cipőgyár és a Top sofu is.
A mostani leépítés nemcsak munkahelyeket visz el, hanem megrendíti a helyiek bizalmát is a külföldi befektetőkben.
A vranjei szabadövezet az elmúlt évtizedben a szerb kormány egyik mintaprojektje volt, most viszont egyre több üres csarnok jelzi, hogy a modell recseg-ropog.
A helyi sajtó szerint a dolgozók közül sokan egyelőre nem tudják, hogyan tovább. Bár a vállalat szerint jogosultak lesznek állami támogatásra a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól, a legtöbben inkább új munkahelyet szeretnének – kérdés, hogy Vranjéban lesz-e hová menniük.
A Deutsche Lufthansa négyezer munkahely megszüntetését tervezi 2030-ig a működési hatékonyság javítását célzó programja részeként, többek között mesterséges intelligencia technológiák bevezetésével.
A cég hétfői közleménye szerint a leépítések elsősorban a németországi adminisztratív alkalmazottakat érintik.
A vállalat jelezte, hogy folyik a Lufthansát, a SWISS-t, az Austrian Airlinest, a Brussels Airlinest és az ITA Airwayst magába foglaló cégcsoport működésének átfogó felülvizsgálata az integráció megerősítése és az egyes tevékenyégi körök megkettőzésének megszüntetése érdekében.
A Lufthansa a működésének átszervezésével kapcsolatos egyszeri költségeket mintegy 400 millió euróra becsüli. A vállalat azzal számol, hogy a költségek optimalizálása évi 300 millió euróval növeli majd a kamat és adózás előtti eredményt (EBIT).
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja kedden elindította 10 ezer munkatárs elbocsátását az amerikai egészségügyi intézményekben, ami része Trump és Elon Musk tervének a szövetségi kormány csökkentésére. Erről több forrás számolt be a Reutersnek.
Az elbocsátások érintették az Egészségügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériuma alá tartozó ügynökségeket, beleértve az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságot (FDA), a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központokat (CDC) és az Országos Egészségügyi Intézeteket (NIH).
A lap megjegyzi, hogy az elbocsátások között vezető tudósok is szerepelnek, akik a közegészségügy, a rákos kutatások, valamint a vakcinák és gyógyszerek engedélyezésének felügyeletéért feleltek.
A Google bejelentette, hogy a költségek csökkentése érdekében végrehajtott belső átszervezés részeként csökkenti az emberi erőforrások és a felhőtechnológiai részlegek létszámát, számolt be a CNBC.
Fiona Cicconi HR-vezető levele szerint a cég önkéntes felmondást ajánlott fel humánerőforrás-állománynak. A program 2025 márciusában indul. A közép- és felső beosztású alkalmazottak végkielégítésben részesülhetnek, amely 14 heti fizetés, plusz egy további hét minden teljes év munkaviszony után.
Ezek a változtatások annak a stratégiának a részét képezték, amelyet Anat Ashkenazi pénzügyi igazgató jelentett be, aki szerint 2025-ben a vállalat a költségek csökkentésére és a mesterséges intelligenciába való befektetések növelésére fog összpontosítani. Ashkenazi szerint az AI-termékek iránti kereslet jóval meghaladja a kínálatot, annak ellenére, hogy a cég a vártnál alacsonyabb nyereséget mutat.
Ezzel egyidejűleg a Google csökkentette a felhő-részlegének létszámát, főként az üzemeltetési támogatást nyújtó személyzet körében. Az elbocsátott alkalmazottak értékesítési, felhasználói tapasztalat és egyéb részlegeken dolgoztak. Egyes szerepkörök Mexikóba és Indiába kerülnek, de a legtöbb alkalmazott az Egyesült Államokban marad.
Bár az elbocsátott alkalmazottak pontos számát nem hozták nyilvánosságra, a vállalat szerint ezek a változások csak az alkalmazottak kis százalékát érintik, és a Google továbbra is új alkalmazottakat vesz fel az értékesítés és fejlesztés kritikus pozícióira. A cég szóvivője szerint ezek a lépések hozzájárulnak a cég hosszú távú sikerének és hatékonyságának biztosításához a jövőben.
Oroszország legnagyobb vállalatának központi irodájában rendkívül komoly tisztogatásra készülnek egy kiszivárgott belső Gazprom-dokumentum szerint.
Jelena Iljuhina, a Gazprom igazgatótanácsának elnökhelyettese azt javasolta Alekszej Millernek, az igazgatótanács vezetőjének, hogy közel 1500 fővel csökkentsék a dolgozók létszámát a gázkitermelő óriáscég irodáiban. Egész konkrétan 4100-ról 2500-ra: az elbocsátási hullám pedig a központi moszkvai irodát és a szentpétervárit is érintené.
Az információ egy Jelena Iljuhina által december végén elküldött dokumentum alapján szivárgott ki, amelyet a Lettországból szerkesztett, független orosz oknyomozó portál, a Meduza idéz.
A Gazprom igazgatótanácsának elnökhelyettese ebben többek között azt is kifejti, hogy az elmúlt húsz évben a többszörösére nőtt a munkavállalók száma, a bérköltség pedig így évi 50 milliárd rubel, és most optimalizálásra van szükség „a vezetési és a termelési folyamatok minden szintjén”. Mindez pedig azért kell érvelése szerint, hogy források szabaduljanak fel a (megmaradó) dolgozók motivációjának növelése érdekében.
Jelena Iljuhina levelében utal a cégcsoport előtt álló kihívásokra is, amelyek többek között megkövetelik a döntések előkészítéséhez szükséges idő csökkentését, a párhuzamos funkciók megszüntetését és a kulcsfontosságú folyamatok végrehajtásában részt vevő alkalmazottak eredményorientáltságának növelését.
A javaslatban szerepel egy február 15-ig végrehajtandó átvilágítási folyamat is, ahogy a határidőig konkrét megoldások bemutatását is várja a Gazprom igazgatótanácsának elnökhelyettese.
A levél és a benne foglaltak hitelességét Szergej Kuprijanov, a Gazprom igazgatótanácsának egy másik elnökhelyettese, egyben PR-vezetője megerősítette a Forbesnak, azonban bővebb tájékoztatást nem adott az orosz óriáscégnél kilátásba helyezett leépítésekről.
Péntek este bejelentette a Volkswagen és az IG Metall szakszervezet, hogy megállapodásra jutottak a cégcsoportot érintő gyárbezárások és elbocsátások ügyében – írja a német Handelsblatt.
A megegyezés értelmében gyárbezárás végül nem lesz Németországban, ellenben fokozatosan, az évtized végéig mintegy 35 ezer munkavállalót építenek le. Ezzel párhuzamosan 700 ezer darabbal csökkentik a legyártott kocsik számát.
A megmaradt dolgozók 2030-ig szóló foglalkoztatási garanciát kapnak. Mindemellett a dolgozók nem kapnak fizetésemelést, az így megmaradt pénz egy olyan alapba került, amiből a munkaerő egy részének rugalmas munkaidő-csökkentését finanszírozzák majd (ezt a megoldást egyébként a szakszervezet és az üzemi tanács javasolta novemberben).
A drezdai gyárban 2025-től autókat nem gyártanak, de a telephely megmarad más célokra. Az osnabrücki gyár működtetéséhez még befektetőt keresnek 2027-ig, addig is a T-Roc modellt gyártják majd itt. A többi üzemről nem esett szó. A Handelsblatt megjegyzi, mintegy 70 órás tárgyalás végén egyeztek meg a felek, a tárgyalás egy hannoveri hotelben zajlott currywurst, füstölt disznóhús és sok kávé jelenlétében.
Ez volt a VW történetének leghosszabb tárgyalása.
A szakszervezet nem örül, de valamelyest elégedett lehet a fájdalmas intézkedések ellenére is, ugyanis a cég eredetileg 55 ezer munkavállalót akart elbocsátani.
A Volkswagen a fennállása óta a legnagyobb válságot éli át, az eredeti tervek szerint három gyárat akart megszüntetni a cég. A krízis okai közé tartozik a cégvezetés megalomán álmodozása, a 2015-ös dízelbotrány és a kínai autópiac berobbanása is.
Tömeges elbocsátások és akár teljes szövetségi ügynökségek megszüntetésének tervét közölte az alakuló amerikai Trump-adminisztráció kormányzati hatékonyságért felelős minisztériumának kijelölt társvezetője vasárnap.
Az egykori republikánus elnökjelölt Vivek Ramaswamy a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban vázolta elképzeléseit. Ezek közül kiemelte, hogy a szövetségi kormány működésének racionalizálása nagymértékben lehetséges elnöki rendeletek révén, amelyek megalapozhatják a kongresszusi jóváhagyást igénylő, további költségvetés-csökkentési lépéseket.
Az üzletember, aki Elon Muskkal közösen kapott felkérést Donald Trumptól a feladat ellátására és egyben a Kormányzati Hatékonyság Minisztériuma (Department of Government Efficiency, DOGE) vezetésére, kijelentette, hogy a munkaerő jelentős visszavágása jöhet olyan szövetségi területeken, ahol jelentősen felduzzadt a létszám. Hangsúlyozta, hogy felülvizsgálják a szövetségi kormány külső szereplőkkel kötött szerződéseit is, melyek terén szintén lesznek csökkentések, valamint azt ígérte, hogy megszüntetik a „felülszámlázás” gyakorlatát.
Ramaswamy megállapítása szerint az amerikai központi kormányzat évente több mint 500 milliárd dollárt (mintegy 190 ezer milliárd forintot) költ el a kongresszus jóváhagyása nélkül.
Célunk kegyetlennek tűnhet az egyéni munkavállalói szempontból, és legtöbben egyénileg jó emberek, ezért könyörületesen és nagyvonalúan akarjuk kezelni ezt az átmenetet
– fogalmazott a kijelölt miniszter, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 4 millió kormányzati alkalmazottra nincs és nem is lehet szüksége az országnak. A DOGE a tervek értelmében javaslatokat fogalmaz majd meg a leendő elnök, Donald Trump számára a változtatások végrehajtására.
Vivek Ramaswamy szavai szerint a szövetségi kormány működésének racionalizálását és a működési költségek csökkentését célzó munka 2026. július 4-én zárul. Az Egyesült Államokban 2026. július 4-én ünneplik majd az ország alapításának 250. évfordulóját.
Egyre jobban elhúzódik a Boeing-sztrájk, ugyanis a tárgyalóasztalnál patthelyzet alakult ki, egyik fél sem mutatott hajlandóságot a megegyezésre, így már negyedik hetéhez közeledik a munkabeszüntetés. A Boeing Commercial Airplanes vezetője néhány napja azt mondta, a szakszervezet nem vette komolyan a javaslataikat, ugyanakkor az érdekvédők szándékai sem megtárgyalhatóak.
Hozzáfűzte, hogy a Boeing lépéseket tett a fizetési képessége megőrzése érdekében. Részvényeket és értékpapírokat dob majd piacra, ugyanakkor repülőgépgyártó üzemeit bezárják, az alkalmazottakat ideiglenes szabadságra küldik. Most pedig a BBC arról ír, a repülőgépgyártó dolgozóinak tizedét (17 ezer embert) tervezi elbocsátani a következő hónapokban.
Kelly Ortberg vezérigazgató az alkalmazottak számára kiküldött emailben azt tudatta, hogy a leépítés a vállalatvezetői, középvezetői kört is érinteni fogja. „Üzleti helyzetünk és a jövőbeni fellendülésünk komoly lépéseket igényel” – jelentette ki. Mindemellett arra is fény derült, hogy az új, 777X nevű modelljük megjelenését is elhalasztják.
„Értesítettük a vásárlásokat, hogy 2026-tól kezdjük meg az első kiszállításokat” – jegyezte meg a vezérigazgató. A cikk szerint a 777X gyártásának késleltetése mögött „a fejlesztés során felmerült kihívások, a repülési tesztek szüneteltetése és a folyamatban lévő munkabeszüntetés áll”, amelyek több szempontból megnehezítik a helyzetet.
