Az éghajlatváltozás globális hatása az élelmiszerárakra és az ellátási láncokra egyre nyilvánvalóbbá válik. A szélsőséges időjárási események világszerte befolyásolják az alapvető élelmiszerek termelését és árát, ami komoly következményekkel jár a fogyasztókra nézve – írja a Time.
Spanyolországban például a súlyos aszályok 40%-kal csökkentették az olívaolaj-termést, ami az amerikai piacon 27%-os áremelkedést eredményezett. Hasonló tendencia figyelhető meg a csokoládé esetében is: Ausztráliában egyes termékek ára 200%-kal nőtt, és hasonló drágulás várható az Egyesült Államokban is. Az alapvető élelmiszerek, mint a búza, szintén érintettek. Az argentin búzatermelést sújtó aszályok, valamint az orosz-ukrán konfliktus okozta feszültségek a globális ellátási láncokban áringadozásokat okoztak. Ez olyan termékek árára is kihat, mint a reggelizőpehely, a tészta és a kenyér.
Az áremelkedések különösen súlyosan érintik az alacsony jövedelmű háztartásokat.
A szakértők szerint az éghajlatváltozás hosszú távú hatásai elkerülhetetlenek, ezért új megközelítésre van szükség az élelmiszer-ellátási láncok ellenállóképességének növelésére. A jelenlegi protekcionista intézkedések helyett globális együttműködésre van szükség a kormányok és vállalatok között. Az egyik javasolt megoldás az ellátási láncok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási terveinek (S-CAP) bevezetése. Ezek a tervek azonosítanák a sérülékeny ellátási láncokat, feltérképeznék a kockázatokat, és stratégiákat dolgoznának ki azok csökkentésére.
Mintegy 6,2 millió munkavállaló részesülhet a német törvényhozók által elfogadott minimálbér-emelésből. A Deutsche Welle értesülése szerint az emelésre a németországi infláció növekedésével párhuzamosan kerül sor.
Olaf Scholz német kancellár a minimálbér emelését választási programjának egyik legfontosabb elemévé tette, és pénteken a törvényhozók elfogadták a törvényjavaslatot, amely október 1-jétől óránként 12 euróra emeli a minimálbért.
Hubertus Heil munkaügyi miniszter szerint az emelés havi négyszáz eurós többletet jelent a havi 1700 eurós jövedelemmel rendelkezők számára.
A változás mértéke nem látványos, de érezhetően több pénz marad az emberek pénztárcájában – jelentette ki Heil a Bundestagban, a német parlament alsóházában tartott szavazás előtt.
Németország 2015-ben vezette be az országos minimálbért a balközép szociáldemokraták nyomására, akik akkoriban Angela Merkel volt kancellárt támogatták.
Hazánkban sokan dolgoznak rossz fizetésért, ezen mindenképpen változtatnunk kell – írta korábban Scholz egy Twitter-bejegyzésben, amikor kabinetje előkészítette a minimálbér-emelésről szóló javaslatot.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
