Komoly nehézséget okozhat az orosz elnöknek, hogyan lavírozzon a belső stabilitás megtartása és a katonai ambíciói között. Különösen annak fényében, hogy kilőttek az alapvető élelmiszerek árai, és az inflációs folyamatnak koránt nincs vége.
Alaposan megugrottak az orosz élelmiszerárak a legfrissebb statisztikai adatok szerint.
Egy kilogramm burgonya most legalább 73 százalékkal drágább az év elejinél, a vaj ára pedig több mint 30 százalékkal nőtt január óta.
Ez a két termék drágult leginkább, de jelentősen nőtt a zöldségfélék, például a hagyma és a cékla ára is: ezek több mint 20 százalékkal kerülnek többe, míg a tejföl, a tej, a kenyér és a hal ára 12-15 százalékkal haladja meg a 2023-as év végi szintet – ismertette a Bloomberg.
A Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai szerint az élelmiszer-infláció 9 felett maradt októberben.
Mindennek részben az az oka, hogy a logisztika és a termelés költségei folyamatosan nőnek, miközben a nyersanyagok, az állati takarmány, az üzemanyag és sok más termék ára is emelkedik Oroszországban. A rubel gyengülése és a hagyományos ellátási láncok háborús szankciók miatti megszakadása miatt pedig egyes importtermékek szűkössé és drágává váltak.
Eközben jelentős munkaerőhiánnyal küzd az agrárágazat. Bár az ukrajnai háború minden iparágból vonzotta a munkásokat a katonai szolgálatra, a mezőgazdaságból vonultak be a legtöbben, így ott hatalmas, a mezőgazdasági miniszter becslése szerint 200 ezer fős a munkaerőhiány. További csapást jelentettek az élelmiszerárakra a kedvezőtlen időjárási viszonyok is, amelyek nehezítették a betakarítást.
Mindezek összességében Oroszországot egyre inkább importfüggővé tették. Az ország ezért meg is kezdte már a vaj behozatalát Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből, Azerbajdzsán pedig az év elején segített felszámolni a tojáshiányt.
Az oroszok egyébként már az idei drágulás előtt is küzdöttek az egyre növekvő élelmiszerárakkal, A helyzet súlyosbodásával a Földművelésügyi Minisztérium is komolyan kezdett foglalkozik azzal, miként lehetne kordában tartani az árakat.
A Bank of Russia ugyancsak tett lépéseket az infláció megfékezésére, a múlt hónapban már rekordmagasságra, 21 százalékra emelte irányadó kamatát. „Az inflációs kockázatok mérlege azonban továbbra is jelentősen felfelé billen” – mondták akkor a döntéshozók, további növekedést valószínűsítve.
A jegybank 2024-re 8-8,5 százalékos inflációra számít Oroszországban.
Az egyre növekvő élelmiszerárak hatására az állami szervezetek is intézkedések sorát hozzák. Igor Krasznov orosz főügyész vizsgálatot kezdeményezett a tejtermelők áremelése miatt. Mihail Misusztyin miniszterelnök arra utasította a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy biztosítsa az elegendő gyümölcs és zöldség rendelkezésre állását, Dmitrij Patrusev miniszterelnök-helyettes pedig az élelmiszerpiac napi ellenőrzését követelte.
Vannak ugyanakkor, akik szerint ezek a lépések csak a figyelemelterelést szolgálják.
„Ezt a felhajtást azért csinálják, hogy a lakosság az élelmiszer-problémákat a termelők és a kereskedők tevékenységével hozza összefüggésbe”, nem pedig az Ukrajnával folyó háború következményeivel” – mondta Vladislav Inozemcev , a Közel-Kelet Médiakutató Intézet különleges tanácsadója. Hozzátette: „Amikor a vaj ára 2007-ben még gyorsabban emelkedett, a kormányból senki sem aggódott.”
Az élelmiszerek világpiaci árának májusi alapindexe 124,3 pont volt, ami 22,1%-kal alacsonyabb a 2022. márciusi történelmi maximumnál.
Az élelmiszerek világpiaci árai májusban az elmúlt két év legalacsonyabb szintjére estek, a gabona, a növényi olaj és tejtermékek jegyzéseinek jelentős csökkenése közepette, számolt be az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) június 2-án.
A globális élelmiszerár-index átlagosan 124,3 pontot ért el májusban, ami 2,6%-os csökkenés áprilishoz képest, és 22,1%-kal marad el a 2022. márciusi történelmi csúcstól.
A FAO gabonaárindexe 4,8%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. „A búza világpiaci ára 3,5%-kal csökkent, ami elsősorban a fekete-tengeri gabonakezdeményezés folytatásának köszönhető”, áll a közleményben.
A FAO olajárindexe májusban 8,7%-kal esett, ami átlagosan 48,2%-kal marad el a 2022-es szinttől.
A tejtermékek ára 3,2%-kal csökkent áprilishoz képest.
A cukorárindexe ugyanakkor „negyedik hónapja növekedést mutat”, áprilishoz képest 5,5%-kal nőtt, és közel 31%-kal magasabb szintet ért el az egy évvel korábbinál.
Az ukrán Állami Statisztikai Szolgálat szerint 2022-ben a termékek és szolgáltatások ára átlagosan csaknem 23 százalékkal emelkedett Ukrajnában. Az élelmiszerárak összességében 27,1 százalékkal nőttek. Különösen a zöldségfélék (68,5 százalék) és a gyümölcsök (27,7 százalék) fogyasztói árának növekedése volt tapasztalható.
A drágulást elsősorban Herszon és Zaporizzsja megye termékeny földjeinek bombázása idézte elő, a háború előtt ezekről a területekről látták el szinte egész Ukrajna zöldség- és gyümölcsszükségletét. Az üzemanyag, a vetőmag és a műtrágya drágulása további kihívás elé állította a mezőgazdasággal foglalkozókat. Emellett a gazdálkodók egy részét az ország instabil helyzete is visszatartotta. A folyamatos áramszünetek a termény tárolását is megnehezítik.
Mi várható idén?
Bármilyen nehézségekbe ütközik is a zöldség- és gyümölcstermesztés, az ukrán kiskereskedők igyekeznek kielégíteni vásárlóik igényeit. Ezért szükség esetén aktívan keresnek és találnak alternatív szállítókat, figyelembe véve a fogyasztók kéréseit. A vezető áruházláncok arról számoltak be, hogy boltjaik polcain a tavalyi évhez képest alig változott a kínálat.
„Az ATB hálózat üzleteiben a zöldség- és gyümölcskínálat nem változott a tavalyi év azonos időszakához képest. A választék az üzlet földrajzi elhelyezkedésétől függően kis mértékben eltérhet. Tavaly is így volt” – fejtette ki a cég sajtószolgálata.
A Szilpo hálózat a thai mangótól, a marakujától és a papayától búcsúzott, emellett kismértékben növelték az import arányát olyan árukategóriákban, mint a paradicsom, uborka, káposzta.
Katerina Nyicsajeva, a Varus cég zöldség- és gyümölcsrészlegének igazgatója megjegyezte, hogy a hálózatnak nehézségei vannak olyan kategóriák ellátásában, mint az ukrán üvegházi zöldségek és zöldségfélék, ami az importtermékek arányának növekedésével járt. Hálózatukban jelenleg nem elérhető a retek és a zeller, amelyeket főként Herszon megyében termesztettek – fejtette ki Nyicsajeva. Hozzátette, hogy az ukrán beszállítók alacsony készlettel rendelkeznek sárgarépából és hagymából, ezeket a termékeket a közeljövőben valószínűleg importálni fogják.
Az árak emelkedése elkerülhetetlen
Az ukrán zöldség- és gyümölcspiacot markáns szezonalitás jellemzi: a betakarítás idején az árak alacsonyabbak, majd fokozatosan emelkednek.
„A tavasz közeledtével szezonálisan drágulni fognak a zöldségek és a gyümölcsök, ez a tendencia minden termékre érvényes lesz. Viszont például a burgonya és az alma ára – a jó termés miatt – lassabb ütemben emelkedik” – fejtette ki Szvitlana Litvin, az Ukrán Agráripari Klub (UKAB) elemzője. A káposzta és a sárgarépa viszont a szűkösebb kínálat miatt nagyobb mértékben drágulhat.
Elemzői becslések szerint január folyamán az alma 5,8 százalékkal, kilogrammonként 12,30 hrivnyára drágult. Az importmandarin és -banán ára 8,6 százalékkal, illetve 1,8 százalékkal 72,17 hrivnyára, illetve 70,45 hrivnyára nőtt kilónként. Ezzel szemben olcsóbb lett a narancs és a citrom.
Az ukrán agrárgazdasági intézet becslései szerint 2023. február végére a gyümölcsárak további 7-10 százalékos emelkedése várható, a zöldségek pedig 5-7 százalékkal drágulnak.
Nem lesz hiány
Bár a zöldségek és a gyümölcsök ára folyamatosan drágul, ezekből az élelmiszerekből nem kell hiányra számítani. Az agrárgazdasági intézet számításai szerint Ukrajnában a kínálat elegendő a lakossági kereslet kielégítésére, kizárólag hagymából lehet hiány.
„Idén mintegy harmadával kevesebb hagymát takarítottak be a termesztésre szakosodott Herszon megyében, emellett az Ukrajna által ellenőrzött területeken a kedvezőtlen időjárás miatt alacsony terméshozam és termékminőség is negatívan befolyásolta a mennyiséget” – fejtette ki Szvitlana Litvin.
Az elemző szerinte ezt a kérdést részben importtal lehet megoldani, ám ez elég drága lesz, ugyanis az EU-s országokban is drága a hagyma.
„Az előző évhez képest 2022-ben ugrásszerűen, mintegy 43 százalékkal nőtt a zöldségimport. Zöldséget elsősorban Törökországból és Lengyelországból szállítottak Ukrajnába. Jelentős mennyiségben importáltak paradicsomot, hagymát, fokhagymát, káposztát, sárgarépát, céklát és uborkát” – fogalmazott Olekszandr Hmelevszkij gazdasági szakértő. Véleménye szerint szintén már csak azért sem lesz hiány, ugyanis Ukrajna lakossága a háború miatt több millióval csökkent, hiszen sokan a kényszermigráció mellett döntöttek.
A 2022 végi áramszünetek és a mezőgazdasági termelők generátorokra történő átállása miatt Ukrajnában idén emelkedni fognak az élelmiszerek árai – jelentette be szerdán Tarasz Viszockij, az agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter első helyettese egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Viszockij az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta: „számításaink szerint 3-5 százalék körüli lesz az áremelkedés.” Szerinte sok esetben az élelmiszergyárak áramkimaradása meglehetősen kritikus.
„Több stratégiánk van: az egyik az, hogy a termelőket generátorokkal látjuk el. A minisztérium jelenleg is fogadja a kérelmeket, különösen az állattartó telepektől, hogy felvegyék őket a kritikus infrastruktúrák listájára” – jelezte az első agrárminiszter-helyettes. „Nagyon fontos számunkra az áramellátás minden termelési ciklusban. Ebben a néhány hónapban nem történt jelentős termeléscsökkenés” – mutatott rá Tarasz Viszockij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kormány előrejelzése szerint, amely még az energetikai infrastruktúra elleni támadások megkezdése előtt készült, Ukrajnában 2023-ban 28 százalékos lesz az infláció.
Ukrajnában szinte minden héten emelkednek az élelmiszerek ára, egyéb termékek ára is napról napra magasabb, újabb és újabb rekordokat döntenek meg. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest átlagosan 23,7%-kal drágultak a termékek – számolt be a Novoje Vremja.
2016 februárja óta az infláció elérte a maximumot. A jegybank előrejelzése szerint az árak növekedése újabb lendületet vesz, és az infláció 2022-ben 30% lesz. Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukrajina ügyvezető igazgatója szerint az infláció valamivel alacsonyabb lesz, mint a jegybank előrejelzése, 25 és 30% között lehet az év végére.
A fő ok – a háború
A Focus kiadvány közölte, hogy az áremelkedést főként az Oroszországi Föderáció teljes körű katonai inváziója okozza. Számos, háborúval kapcsolatos tényező befolyásolja az élelmiszerárakat Ukrajnában. Az „Agrárgazdasági Intézet” Nemzeti Kutatóközpont árképzési és agrárpiaci osztályának vezetője többek között az alábbi tényezőket nevezi meg: az energia és az üzemanyag drágulása, a hrivnya gyengülése, a piaci szereplők közötti logisztikai láncok lerombolása, a kereslet növekedése a tartós termékek és az alapvető cikkek iránt.
A háború a háziállatok tömeges pusztulását okozza
Fontos tényezőnek számít a takarmányárak drágulása és az állatgyógyászati termékek hiánya mellett az állatállomány és a baromfi tömeges pusztulása, ami nem csak a bombázások során következik be, hanem az áram, a takarmány és a megfelelő gondozás hiánya is. Volodimir Zelenszkij elmondása szerint 6 millió háziállat pusztult el Ukrajnában az orosz agresszió következtében, tetemeik veszélyt jelentenek az ukrán ökológiára.
A baromfitenyésztők felfüggesztették a tojások keltetését
Az áremelés rekordere A tojás lett. A háború miatt a tojás ára 81%-kal emelkedett a tavalyi évhez képest. Az „Agrárgazdasági Intézet” Nemzeti Kutatóközpont árképzési és agrárpiaci osztályának vezető kutatója a Focus kiadványnak adott kommentárjában elmondta, hogy a háború miatt a legtöbb vállalkozás vagy teljesen leállt, vagy részben függesztette fel a tojások keltetését. Ennek eredményeként nem lett fiatal baromfi, az időseket nem cserélték le fiatalokra, és a populáció egy része elveszett.
Az élelmezésbiztonsági ranglistán Ukrajna az utolsó helyet foglalta el
A The Economist Intelligence Unit tanulmánya szerint Ukrajna az utolsó helyen áll Európa élelmezésbiztonsági besorolásában. Finnország végzett az első helyen. A világranglistán a 113 ország között Ukrajna a 72. helyet szerezte meg. A kutatók a bekövetkezett változást az ukrajnai háborúval magyarázzák, amely befolyásolta az „élelmiszer elérhetőségének” mutatóját.
Az élelmezésbiztonság legrosszabb mutatója pedig a „fenntarthatóság és alkalmazkodóképesség”. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnának jelentős problémái vannak a vízkészletekhez való hozzáférést és a vízkészletek kezelését illetően, valamint jelentős hiányosságok vannak a kockázatkezelési rendszerben.
A jelentős drágulás, az élelmiszerek termelési átlagköltségének változása és az kormányzati védelmi programok hiánya miatt Ukrajna áll a legrosszabb helyen az élelmiszer-biztonság tekintetében Európában.
Ami az élelmiszerbiztonság minőségét illeti, Ukrajna 100-ból 71,3 pontot kapott. A szakértők megjegyzik, hogy Ukrajna átlag lakosa étrendje nem változatos, ellenben az ukránok elegendő jó minőségű fehérjét fogyasztanak, és az élelmiszerek általában biztonságosak.
Mintegy 1,3 milliárd dolláros segélyt ítélt meg Ukrajnának az élelmiszerválság kezelése céljából a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – derül ki a szervezet magyar idő szerint szombat reggeli közléséből.
A megítélt összeg az IMF szerint az Ukrajnában tapasztalható, megdöbbentő élelmiszerárakat hivatott csökkenteni, továbbá pótolni a háború miatt hónapokig szünetelő gabonaexport okozta kiesést.
A valutaalap szerint az ukrán gazdaság teljesítménye idén 35 százalékot zuhant, emellett változatlanul magasak a finanszírozási igények, ám a szervezet elismerését fejezte ki az ukrán kormánnyal szemben, amiért a fennálló körülmények között is képes fenntartani a pénzügyi stabilitást.
Az Ukrajna támogatását lehetővé tevő élelmiszerválsággal kapcsolatos IMF-program alig pár napja indult.
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
A világot, amely már júliusban fogja érezni a katasztrofális élelmiszerválságot az ukrán gabonahiány miatt, az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedése fenyegeti Oroszország Ukrajna elleni háborúja következtében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök Indonézia politikusaihoz és lakosságához pénteken intézett online beszédében, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A tudósítás szerint üzenetében Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Oroszország blokkolta a hozzáférést Ukrajna fekete-tengeri kikötőihez, és elfoglalta az Azovi-tenger partvidékét. „Jelenleg 22 millió tonna gabonát tárolunk, nem tudjuk kiszállítani a világpiacra, ahol szükség van rá. Már most érezhető, hogy a gabona és más élelmiszerek ára drámaian emelkedhet. Az élelmiszer-exportáló országok kormányai pedig úgy döntenek, hogy beszüntetik bizonyos mezőgazdasági termékek kivitelét országaikból, hogy megakadályozzák a hazai árak robbanásszerű növekedését” – mutatott rá.
Az elnök szerint a katasztrófa közeledése már júliusban érezhető lesz, amikor sok országban elfogy a tavalyi termés. „Nézzék meg a mostani az árakat a boltokban, ezek emelkedése annak az előhírnöke, ami biztosan sújtani fogja az embereket, ha semmi sem változik. Ez a szegények elnyomorodásának és a középosztály elszegényedésének az előhírnöke. Képzeljék csak el, milyen politikai káoszhoz vezethet ez. És ez csak egy aspektusa annak, hogy Oroszország háborúja hogyan hat ki a világra. És ilyen aspektusból, az éhség és a káosz fenyegetése mellett, valóban nagyon sok van” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Románia az ötödik legnagyobb, 13,5 millió hektárnyi mezőgazdasági termőterülettel rendelkezik az Európai Unióban, azonban egyre nagyobb mértékben élelmiszerimportra szorul – mutatott rá az Economica.net gazdasági portál a statisztikai intézet (INS) elemzését ismertetve.
A kolozsvári Maszol.ro által szerdán szemlézett összesítés szerint Románia csak gabonából, káposztából, valamint juh- és kecskehúsból termel a hazai szükségletet fedező mennyiséget, a többi élelmiszerből egyre nagyobb mértékben importból fedezi a hazai keresletet. Az utóbbi öt évben a legnagyobb mértékben a cukor és a sertéshús esetében fokozódott Románia importfüggősége. Búzából és rozsból 2020-ban 65,2 százalékkal termett több Romániában, mint amennyire a belső piacon szükség volt, kukoricából 51, káposztából 0,5, juh- és kecskehúsból pedig 12 százalékkal. Az összes többi mezőgazdasági termékből Románia importra szorult. Tojásból 2015-ben még önellátó volt az ország, 2020-ban azonban a kereslet 2,5 százalékát már behozatalból fedezte, annak ellenére hogy időközben az egy főre eső fogyasztás évi 13,1 kilogrammról 11,8 kilogrammra csökkent. Az INS adatai szerint míg 2015-ben az elfogyasztott sertéshús 70 százaléka hazai termelőktől származott, addig 2020-ra ez az arány 55,3 százalékra csökkent. Cukorból 2015-ben a termelés még 0,6 százalékkal meghaladta a fogyasztást, 2020-ban azonban már csak 35 százalékát fedezte. Az étolaj terén 16 százalék az importból származó termékek piaci részesedése, a vajnál pedig 55 százalék. Romániában 2015-ben a tejtermékek terén a belföldi kereslet 93,1 százalékát állították elő az országban, míg öt évvel később ez az arány 86,4 százalékra csökkent. Hasonló folyamatok játszódtak le a zöldségféléknél is, amelyek 18 százaléka származott importból 2020-ban, a gyümölcsökből pedig a behozatal aránya 31,5 százalék volt.
Nem a chiphiány vagy a nyersanyaghiány, hanem a jelentős élelmiszerinfláció 2021 igazi válsága. A Bloomberg globális mezőgazdasági árindexe negyedével emelkedett csak az idén. Az élelmiszerek világszerte drasztikusan drágulnak, amely egyre nehezebbé teszi a szegényebb rétegek megélhetését.
A megugró élelmiszerárak és az ellátási láncok akadozása ráadásul magasabb inflációs várakozásokhoz és gyorsabb ár/bér spirálhoz vezethetnek.
A Bloomberg globális mezőgazdasági árindexe az idén és tavaly is megközelítőleg 25-25 százalékkal emelkedett. Napjainkban tehát már több mint másfélszeres drágulás figyelhető meg 2020 elejéhez képest.
A korábban Dow Jones-UBS mezőgazdasági alindex névre hallgató mutató a búza, a kukorica, a kávé, a gyapjú, a szójabab és a szójabab jellegű ételek, a szójaolaj, valamint a cukor árváltozását követi a határidős árupiacon.
Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének alindexe, amely a hústermékek árváltozását méri, közel 30 százalékos drágulást mutatott az őszi hónapokban éves alapon.
Jellemzően a marhahús és a baromfihús drágult lendületesebben. A sertésárak a tavalyi sertéspestis miatti magasabb árbázis hatására esetenként még csökkentek is.
A kedvezőtlen időjárás az elsődleges oka az élelmiszerárak jelentős megemelkedésének. Emellett az ellátási láncok akadozása, a munkaerőhiány, a bérek emelkedése, illetve az energiaválság szintén fűtötték az árakat. Ráadásul a globális kereslet érdemben felpörgött, ami szintén magasabb élelmiszerárakhoz vezetett.
Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének elemzése alapján a világ gabonatermelése várhatóan elmarad a globális fogyasztástól annak ellenére, hogy a termelés történelmi csúcsot ért el.
A megugró élelmiszerárak és az ellátási láncok akadozása magasabb inflációs várakozásokhoz és gyorsabb ár/bér spirálhoz vezethetnek.
Az Egyesült Államokban 19 év után először emelkedtek 3 százalék felé az 5 éves inflációs várakozások. Az egy éves várakozások pedig már régóta 5 százalék felett járnak.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyságban 4 százalék felé ugrottak az 5 éves inflációs várakozások. Ez utóbbi 25 éves rekordnak felel meg.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az elmúlt 30 év rekordterméséről szóló kormányzati jelentései hátterében nehéz nem érzékelni az élelmiszerárak rekordszintű emelkedését. A növekvő infláció hátterében a legtöbb élelmiszertermék drágulásának dinamikája tapasztalható az év során, számolt be a Zakaz.ua élelmiszerszállítási szolgálat sajtószolgálata, amely azt elemezte, hogyan változtak az élelmiszerárak az ukrán üzletközpontokban az év során, közölte a Glavkom.
„Az év során az országban jelentősen megdrágultak az élelmiszerek, többek között a tojás több mint 54%-kal, az olaj 35%-kal, a cukor 34%-kal” – áll a közleményben.
A kenyér is megdrágult: egy évvel ezelőtt egy vekni Ukrajinszkij 24 hrivnyába került, 2021. december 10-től pedig 30 hrivnyába kerül. A tejtermékek is drágultak: a tej 4%, a vaj 14% drágult. Egy csomag 900 ml térfogatú 2,6% zsírtartalmú tej átlagosan 24 UAH-ba kerül.
Nem kerülte el a drágulás a húskészítményeket sem: a marhahús 18%-kal, a sertéshús 8%-kal, a csirkemell filé 22%-kal, az egész csirke 20%-kal drágult az év során. A hajdina ára emelkedett a legnagyobb mértékben, közel 50%-kal. A liszt 26%-kal drágult, ami a pékáruk drágulásához vezetett. A rizs és a tésztafélék ára jelentéktelen mértékben változott.
Ami a zöldségeket illeti, a borscs egyes összetevői drágultak: hagyma, cékla és káposzta. A hagyma ára csaknem a duplája (most körülbelül 11 UAH), a cékla és a káposzta pedig 69%-kal (mindkettő átlagosan 17 UAH-ba kerül). A fokhagyma 68%-kal drágult. A legkevésbé a paradicsompüré ára változott – 4 %-kal nőtt a tavalyihoz képest.
Ugyanakkor vannak olyan zöldség, amely olcsóbb lett – a paprika (30%, jelenleg az ára körülbelül 70 UAH / kg) és a burgonya (15%, 7 UAH / kg). A legnépszerűbb gyümölcsök ára csökkent: legnagyobb mértékben az alma ára csökkent – 30%-kal, jelenleg körülbelül 14 UAH az ára. A banán ára 3%-kal esett. Ami a citrusféléket illeti, a citrom ára 6%-kal csökkent, a narancs pedig éppen ellenkezőleg, 10%-kal lett drágább – (30-40 UAH ára).
Ugyanakkor Ukrajna problémák alakulhatnak a pékségekben a magas gázárak miatt, számolt be Dmitrij Razumkov.
