A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői frissítették az Ukrajna számára várható negatív forgatókönyvet egy intenzívebb háború esetére – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF negatív forgatókönyve továbbra is azt feltételezi, hogy a háború 2026 második negyedévében véget ér. A frissített változat azt feltételezi, hogy a fő sokkhatás 2025 harmadik negyedévében következik be. „A programforgatókönyvek alapjául szolgáló háború lefolyására vonatkozó feltételezések továbbra is relevánsak, mivel a béketárgyalások még nem hoztak kézzelfogható eredményeket” – közölte az IMF.
Az előrejelzés a reál GDP 1%-os csökkenését jósolja 2025-ben, és nulla növekedést 2026-ban. Ugyanakkor a középtávú növekedési ütemek változatlanok maradnak. A 2026–2027-es költségvetési hiányokat felfelé módosították a várható kiadásnövekedés és a bevételek csökkenése miatt. A tartalékokat várhatóan a devizapiac stabilizálására és a destabilizáció megelőzésére fogják felhasználni.
A hiányt a korábban az ERA keretében begyűjtött forrásokból és a megnövekedett belföldi hitelfelvételből finanszírozzák. A teljes finanszírozási hiány 165,3 milliárd dollár lesz, ami 2,4 milliárd dollárral több, mint a 2025 márciusára vonatkozó korábbi előrejelzésben.
A külső finanszírozás teljes összege (az IMF nélkül) az IMF program teljes, 2023–2027 közötti időszakára 139 milliárd dollár. Ebből 49,2 milliárd dollárt az ERA kezdeményezés keretében különítenek el, egyes részleteket 2026-ra visznek át.
További 12,4 milliárd dollárt tartanak fenn negatív forgatókönyv esetén. A program befejezése után a donorok nem tesznek új kötelezettségvállalásokat, az éves támogatás szintje pedig becslések szerint 5-12 milliárd dollár. A nagyfokú bizonytalanság miatt Ukrajna várhatóan nem tér vissza a piaci hitelfelvételhez 2029 előtt. Ez az adósságátstrukturálás befejezésének szükségességével is magyarázható.
Ahogy Gita Gopinath, az IMF első vezérigazgató-helyettese kijelentette, Oroszország továbbra is súlyos társadalmi és gazdasági károkat okoz Ukrajnának. Az ügyes gazdaságpolitikának és a külső támogatásnak köszönhetően azonban sikerült fenntartani a makrogazdasági stabilitást.
Mint mondta, Ukrajna gazdasága ellenállónak bizonyul az infrastrukturális károk és a munkaerőpiaci feszültségek ellenére, de a háború továbbra is rányomja bélyegét a növekedési kilátásokra. „A kockázatok továbbra is rendkívül magasak, és előre meg kell tervezni a lépéseket arra az esetre, ha végrehajtják őket. Ez lehetővé teszi a szükséges politikai döntések időben történő elfogadását” – tette hozzá Gita Gopinath.
Az IMF által támogatott program továbbra is teljes mértékben finanszírozott. Az alapforgatókönyv 153 milliárd dollár külső finanszírozást, a pesszimista forgatókönyv pedig 165 milliárd dollárt irányoz elő 4 évre. Ezek az összegek magukban foglalják a G7 ERA (Rendkívüli bevételnövelési kölcsönök Ukrajnának) kezdeményezés keretében felhasznált mintegy 50 milliárd dollár teljes felhasználását – áll a közleményben.
A gazdasági szakértők 2%-os GDP-csökkenést jósoltak, ha a háború Ukrajnában 2026-ig elhúzódik és intenzívebbé válik. Ez a legrosszabb forgatókönyv. Erről a Nemzetközi Valutalap (IMF) Memorandumában van szó.
A forgatókönyv azt modellezi, hogy mi történik, ha a háború 2026 közepéig eltart.
A legrosszabb forgatókönyv szerint 2025-ben 2%-kal, 2026-ban pedig 0,5%-kal csökken a GDP. A háború elhúzódása miatt kevesebb menekült tér vissza Ukrajnába, mint a bázis forgatókönyv szerint.
A pénzügyi hiány a legrosszabb forgatókönyv szerint 162,9 milliárd dollárra rúg, ami 14,1 milliárd dollárral több, mint a bázis prognózis (148,8 milliárd dollár).
A legrosszabb forgatókönyv alapján az IMF úgy véli, hogy a katonai támogatás csökkenhet, ami tovább súlyosbítja a biztonsági helyzetet, rontja a gazdasági mutatókat, és a pénzügyi hiány több területen is érezhetőbbé válik.
Az IMF kiemeli, hogy Ukrajna a háború alatt aktívan reagált a gazdasági kihívásokra, egyensúlyozva az operatív intézkedéseket és a társadalmi szükségleteket. A további stabilitás érdekében növelni kell az adóbevételeket, külső finanszírozást kell bevonni, erősíteni kell a monetáris politikát, és optimalizálni kell az állami kiadásokat.
Az IMF legfrissebb előrejelzése szerint a háború Ukrajnában akár 2026 közepéig is eltarthat.
A Nemzetközi Valutaalap szakértői frissítették Ukrajnával kapcsolatos negatív előrejelzésüket, figyelembe véve a háború hosszabb ideig tartó folytatásának lehetőségét. Az előrejelzés szerint a háború akár 2026 közepéig is elhúzódhat, ami jelentős gazdasági következményekkel járhat.
A prognózis a harci cselekmények fokozódásának valószínűségét tükrözi, ami jelentős gazdasági veszteségeket okozhat. Míg az alapvető forgatókönyv a konfliktus 2025 végére történő lezárását valószínűsítette, az új előrejelzés szerint a külső finanszírozási deficit 177,2 milliárd dollárra nőhet az előző 148 milliárd dollárról. Az összes fő makrogazdasági mutató jelentősen romlik, a GDP 2025-ös csökkenése pedig várhatóan -2,5% lesz.
Az IMF előrejelzése hangsúlyozza a háború hatását Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, ami még nagyobb pusztításhoz és áramellátási zavarokhoz vezethet, mint az alapforgatókönyvben szereplő előrejelzés. Ennek következtében az ország gazdasági újjáépítése lelassul, és az infláció továbbra is magas szinten marad.
Bár a prognózisok negatívak, az IMF kiemeli Ukrajna támogatási programjának stabilitását. Az ukrán kormány és nemzetközi partnerei közötti tárgyalások megerősítik a pénzügyi garanciák megbízhatóságát, ami lehetővé teszi, hogy a makrogazdasági stabilitás elérése még ilyen körülmények között is várható legyen. Emellett középtávon elképzelhető, hogy Ukrajna fokozatosan közelít a bázis szintű mutatókhoz az európai integráció és a visszatérő migráció révén.
A frissített előrejelzés figyelembe veszi a megnövekedett védelmi szükségleteket és a gazdasági gyengeséget is, ami a 2025-2026-os években a költségvetési deficit növekedéséhez vezethet.
Ukrajna államadóssága 2025-ben először haladja meg a bruttó hazai termék 100 %-át, idén ennek a mutatónak csak a 3-5 %-a lesz az adósság összege, de a következő években az előrejelzések szerint az adósság nem csökken a GDP 100 %-a alá –számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandum szövegére hivatkozva.
Az alapforgatókönyv szerint Ukrajna államadóssága idén a GDP 95,6 %-a, jövőre pedig 106,6 %-a lesz. Ugyanakkor 2026-ban még egy százalékponttal nő az adósság 2025-höz képest. Bár 2027-ben 5 százalékponttal kellene csökkennie 102,6 %-ra. Negatív forgatókönyv esetén azonban az államadósság idén a GDP 97 %-a lesz. A következő években növekedni fog. Az adósságteher 2025-ben a GDP 117,5 %-át, 2026-ban 132,1 %-át, 2027-ben pedig már az állam bruttó hazai termékének 134,3 %-át teszi ki.
Az adósságterheket növelő főbb kockázatok között az IMF a háború időtartamát és intenzitását emeli ki, beleértve az energiainfrastruktúra elleni támadásokat, amelyek Ukrajna gazdasági potenciáljának csökkenésével járnak. Emellett az adósságot negatívan befolyásoló tényezők közé tartozik a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatására való hosszú várakozás.
„Mindkét forgatókönyv (alapállapot és negatív – a szerk.) azon alapul, hogy az adományozók teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket (a G7-kezdeményezés keretében is). A késedelmek vagy a forráshiány például a szociális kiadások csökkenéséhez vezethet. Vagy a belföldi adósság, amely jelentős gazdasági és társadalmi megrázkódtatásokkal jár” – áll a dokumentumban.
Az IMF megjegyezte, hogy Ukrajna ez év augusztusában sikeresen befejezte az államadósság nagyarányú átstrukturálását, mintegy 20,5 milliárd dollár értékben (vagyis körülbelül 24 milliárd dollár tőkésített kamattal együtt). Ez lehetővé tette Ukrajna állam- és garantált adósságának 9 milliárd dolláros csökkentését. A pozitív hírek között megemlítette a G7 biztosítékait is az 50 milliárd dolláros többéves támogatásról Ukrajnának.
Az IMF hangsúlyozta, hogy a politikai kiigazításokat és a mélyrehatóbb strukturális reformokat még évekig folytatni kell. Bár hozzátette, hogy egyes reformok hosszú távon hatással lehetnek a társadalmi feszültségekre.
A Világbank Global Economic Prospects jelentésében közölte, hogy a GDP növekedése az elmúlt öt évben lassabb volt, mint az előző 30 évben.
„A világ a fejlődés évtizedének közepéhez közeledik, de a globális gazdaság nyomorúságos rekordot állít fel 2024 végére” – áll a jelentésben.
Egy mutató alapján a világgazdaság jobb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt, mert az amerikai gazdaságnak köszönhetően csökkent a globális recesszió kockázata. A növekvő geopolitikai feszültség azonban új veszélyeket jelenthet a világgazdaságra nézve.
A Világbank arra számít, hogy 2024-ben a globális kereskedelem növekedése csak a fele lesz a világjárvány előtti évtized átlagának. Ezért az előrejelzések szerint a világgazdasági növekedés immár harmadik egymást követő évben lassul – a tavalyi 2,6%-ról 2024-ben 2,4%-ra.
2024 végére körülbelül minden negyedik fejlődő országban (beleértve Ukrajnát is) és az alacsony jövedelmű országok körülbelül 40%-ában az emberek szegényebbek lesznek, mint a 2019-es koronavírusjárvány előtt. Eközben a fejlett gazdaságok növekedése idén 1,2 százalékra lassul a 2023-as 1,5 százalékról.
„Az irányvonal jelentős korrekciója nélkül a 2020-as évek az elvesztett lehetőségek évtizede lesz. A növekedés rövid távon továbbra is gyenge marad, sok fejlődő ország, különösen a legszegényebbek csapdába estek: bénító adósságszinttel és csaknem minden harmadik ember nehezen jut élelmiszerhez” – mondta Indermit Gill, a Világbank csoportvezető közgazdásza és alelnöke.
Eközben a Világbank jelentése megállapította, hogy a fejlődő gazdaságok gyakran váratlan gazdasági profithoz jutnak, amikor az egy főre jutó beruházások növekedését legalább 4%-ra növelik, és azt hat évig vagy tovább fenntartják. Ezzel párhuzamosan csökken az infláció, javulnak a fiskális és külső pozíciók, bővül az emberek internet-hozzáférése stb.
A Világbank 2024-re 3,2%-os növekedést jósol Ukrajna gazdaságának, míg tavaly októberben a bank még 4,0%-os GDP-növekedést várt – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Világbank világgazdasági előrejelzésére hivatkozva.
A jelentés szerint „Ukrajna kilátásai továbbra is nagyon bizonytalanok. Az előrejelzések szerint a növekedés 2024-ben 3,2%, 2025-ben pedig 6,5% lesz.” A Világbank arra számít, hogy 2024-ben folytatódnak az aktív harcok. Ezzel párhuzamosan az alapvető hatások és az egyszeri tényezők, köztük a mezőgazdasági növények terméshozama is kiegyenlítődik.
„A bizonytalanság részleges feloldása 2025-ben hozzájárul az export élénküléséhez és az újjáépítési beruházások fokozatos növekedéséhez” – áll a jelentésben. A Világbank szerint Ukrajna GDP-növekedési üteme hozzávetőleg 4,8%-kal nőtt 2023-ban az előző évi meredek csökkenés után. 2023-ban azonban a termelés körülbelül 30%-kal az invázió előtti szint alatt maradt.
„A növekedést az elektromos áramhoz való jobb hozzáférés, a magasabb betakarítás és a többletkiadások támogatták, jóllehet a növekvő költségvetési és folyó fizetési mérleg hiányának rovására” – áll a jelentésben. Noha a fekete-tengeri gabonakezdeményezés 2023 júliusában történt megszüntetése továbbra is lefelé irányuló nyomást gyakorol a gabonaexportra, „Ukrajna sikeresen nyitott meg alternatív gabonaexport-utakat, amelyek támogatták ezt az ágazatot” – jegyezte meg a bank.
Az ukrán kormány előrejelzése szerint Ukrajna GDP-je 5,0%-kal növekszik 2023-ban. 2024-ben 4,6%-os lassulás várható. Az IMF novemberben 4,5%-ra emelte Ukrajna 2023-as reál-GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését (a korábbi 1-3%-os sáv után). A növekedés azonban 2024-ben várhatóan 3-4%-ra lassul a háború elhúzódásával kapcsolatban, és a lefelé mutató kockázatok továbbra is rendkívül magasak maradnak.
Ukrajna makrogazdasági teljesítménye annak ellenére, hogy Oroszország megtámadta, a vártnál erősebbnek bizonyult, ami hozzájárult az IMF gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseinek felfelé módosításához – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF nyilatkozatára hivatkozva.
Az IMF közlése szerint „a gazdasági stabilitás a növekedési mutatók javulását, az infláció folyamatos csökkenését és a devizapiac stabilitását eredményezte, elsősorban azután, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) kilépett az árfolyamrögzítési rendszerből, amelyet erős tartalékok támogattak.”
Novemberben az Ukrajna 2023-as reál GDP-növekedésére vonatkozó alapelőrejelzést 4,5 %-ra módosították. A növekedés várhatóan enyhén, 3-4 %-ra lassul 2024-ben a háború elhúzódásával. A kilátások azonban továbbra is jelentős kockázatoknak vannak kitéve, amelyek a háború okozta rendkívül nagy bizonytalansághoz, az esetleges téves politikai számításokhoz, valamint a külső finanszírozás késedelméhez vagy hiányához kapcsolódnak.
Az ukrán Agrárpolitikai Minisztérium ismét megemelte a gabona- és olajnövények idei betakarításának előrejelzését a vártnál jobb termés miatt – közölte hétfőn Danilo Hetmancev parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának vezetője a Telegram-csatornáján.
A jelentés szerint a honatya jelezte, hogy szeptember végén 79 millió tonnára (szeptember elején 76,7 millió tonnára) becsülték a gabona és olajos növények termésmennyiségét. Ez 7 millió tonnával több (+10% ) a tavalyi évhez képest. Emlékeztetett arra, hogy a termés kezdeti becslései sokkal rosszabbak voltak (63–64 millió tonnás szinten), mivel idén csökkent a vetésterület.
Amint arról az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálata beszámolt, az időjárási tényezők továbbra is kedvezőek, és lehetővé teszik a termelés előrejelzésének 79,1 millió tonnára történő növelését. Ebben az évben az ukrán gazdák mintegy 57,5 millió tonna gabonát és 21,6 millió tonna olajos magvakat takaríthatnak be.
„Bár az idei tavaszi és őszi kalászos vetésterület 980 ezer hektárral kevesebb volt a tavalyinál, és 10 895 ezer hektárt tett ki, az időjárási viszonyok hozzájárultak a gabonanövények rekordterméséhez (52,1 t/ha), ami lehetővé teszi a növénytermesztés volumenének jelentős növelését” – áll a közleményben.
Az Agrárpolitikai Minisztérium előzetes becslései szerint 2023-ban a következő mennyiségben takaríthatnak be gabonát: búza – 21,7 millió tonna, árpa – 5,7 millió tonna, kukorica – 28,5 millió tonna. Az olajos növények bruttó termése eléri a 21,6 millió tonnát. A napraforgó betakarítását 13 millió tonnára prognosztizálják. Az előrejelzések szerint az elmúlt évekhez képest rekordmennyiségű repcét – 4 millió tonnát – takarítanak be. A szójabab termésszintje 4,6 millió tonna lesz.
Az ukrán gazdaság gyorsabban talpra áll, mint ahogy azt a kormány jósolta, a 2023-as GDP-növekedés előrejelzését 4%-kal emeltük – jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági minisztera Jaltai Európai Stratégiai konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko megjegyezte, hogy a tavalyi GDP 29,6%-os esése ellenére Ukrajnának sikerült megőriznie makroszintű pénzügyi stabilitását. „Minden intézmény felfelé módosítja a GDP-növekedési előrejelzését. Mi, a Gazdasági Minisztérium, 2023-ban a 4%-hoz közeli növekedést várunk. Ez optimistább előrejelzés, mint az Ukrán Nemzeti Banké, amely a GDP 2,9%-os növekedésére számít” – tette hozzá. Szerinte középtávon 2024-ben 3,5, 2025-ben 6,8%-os gazdasági növekedés várható.
A Gazdasági Minisztérium előrejelzése szerint a fogyasztói infláció 2023-ban 10,6%-ra fog lassulni. „Ez annak ellenére történik, hogy Oroszország lerombolta a Kahovkai Vízerőmű gátját, és Ukrajna visszatért a háború előtti üzemanyagadó-szintre. Előrejelzéseink szerint az inflációs ráta csökkenni fog, a következő években pedig tovább lassul” – emelte ki a miniszter. Szintén a Gazdasági Minisztérium előrejelzése szerint idén 19%-ra, 2024–2025-ben pedig 16,9%-ra, illetve 14,4% csökken a munkanélküliségi ráta.
A gazdaság főbb ágazataira vonatkozó előrejelzések is javultak. Így a gabona és az olajos növények termése nagyobb lesz a tavalyinál – legalább 50 millió tonna gabona és olajos magvak exportja, valamint legalább 10 millió tonna olaj és őrlemény várható. A kohászati termelés növekszik, és ennek megfelelően nő a fémtermékek exportja is. A teljes termelés azonban csaknem négyszer alacsonyabb, mint 2022-ben volt. Az idei évre 6 millió tonna acéltermelést terveznek.
„Úgy gondolom, hogy képesek leszünk fejleszteni az exportlogisztikát – elsősorban a Duna-deltán, Romániában és a biztonságos folyosón keresztül Odessza kikötőibe. Négy hajó már használta ezt a folyosót, és további két hajó érkezésére számítunk. A kukoricaexportból novemberben induló nagy exportszezonban két biztosítási rendszer bevezetését tervezzük – az egyiket az ukrán kormány, a másikat pedig az EBRD támogatásával” – helyezte kilátásba Julija Szviridenko.
A bankárok hajlanak arra, hogy 2023-ban a hrivnya-dollár árfolyama 42,70-es szinten legyen. Ezt az előrejelzést az Ukrán Nemzeti Bank közölte, számolt be az RBK-Ukrajna. Ez egy frissített előrejelzés, amelyet az elemzők 2023 januárjában tettek közzé. Az októberi előrejelzéshez képest, amikor 43,23 hrivnya dollár volt a várt árfolyam, a januári előrejelzés optimistább. A pénzügyi elemzők pedig még optimistább előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, és 41,11-es szinten várják a dollár hrivnyához viszonyított árfolyamát. Novemberben az előrejelzés pesszimistább volt – 42,30.
Infláció
A bankárok és pénzügyi elemzők nyomán az ukrán vállalatok vezetői is javítottak az inflációval kapcsolatos várakozásaikon. Becsléseik szerint 23,3 %-os lesz a drágulás, közölet írja az RBK-Ukrajna a Nemzeti Bank jelentésére hivatkozva.
A megkérdezettek kétharmada azt jósolja, hogy a fogyasztási cikkek drágulása a jövő évben nem haladja meg a 30%-ot. 37,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az infláció jövőre nem haladja meg a 20%-ot. Az inflációt befolyásoló legjelentősebb tényezők között a megkérdezettek a harci cselekményeket nevezik meg (89,2%). A válaszadók 65,8%-a szerint a „termelési költségek” tényező is jelentősen megnőtt. Az árfolyam a fogyasztói árak alakulására gyakorolt hatását ugyanakkor kevesebben említették.
Összeomlanak-e a bankok?
Az Ukrán Nemzeti Bank a háború végére 60%-ra becsüli azoknak a hiteleknek a számát, amelyek esetében a hitelfelvevők nem fizették a részleteket.
December 1-i adatok szerint az összes kiadott hitel 37%-át nem szolgálják ki. Ha a háború végéig valóra válik a jegybank előrejelzése, a bankok bevételeik nagy részét elveszítik, és ez újabb csődhullámhoz vezethet, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna pravda-ban közölt cikkében.
A nem működő hitelek számát illetően a 2022. december 1-i adatok szerint a Privatbank vezeti a listát. Körülbelül 188,1 milliárd hrivnyáról van szó, ami az összes ukrán banknál lévő késedelmes hitelek 43,8%-a.
A Concorde Capital adatai szerint a rossz hitelek valós volumene Ukrajnában, nem számítva a Privatbank-ot, 50-60%.
Jevhen Dubohriz, a CASE-Ukrajna szakértője úgy véli, hogy a bankok veszteségei még jelentősebbek lesznek, mivel a hitelek fedezete leértékelődött. Ráadásul a bankok február 24-én elvesztették portfóliójuk egyharmadát, és az áramszünetek miatt további 7-10%-kal nőtt a veszteség – hangsúlyozta a szakember. Ukrajnában legutóbb 2014–2017-ben következett be a bankok csődje, akkor közel száz intézményt vontak ki a forgalomból. Ennek fő oka a bankok hitelportfólióinak alacsony minősége és a tőkésítéstől való vonakodás volt. A bankok 2014-ig meglehetősen lazán foglalkoztak a hitelezéssel, és meglehetősen elterjedt volt az a gyakorlat, hogy a bankok rossz minőségű fedezettel nyújtottak hitelt.
Korábban a Nemzeti Bank szigorúan szabályozta a bankok rendelkezésére álló pénzügyi párnákat, amely fedezték volna a késedelmes hiteleket. A bank részvényesei kötelesek voltak tőkésíteni az intézményt, ellenkező esetben a jegybank kivonta volna a bankot a piacról. Hiszen a bank nemcsak, hogy nem tesz szert bevételre a lejárt hitelekből, de jelentősen veszít likviditásából is.
A hitelkamat nem az egyetlen bevételi forrása a bankoknak. Bevételhez juthatnak a tranzakciós díjakból, az árfolyam-különbözetből és az állami kötvényekből. Ezért egyes bankok stabilitása elsősorban a különböző típusú jövedelmek egyensúlyától függ.
A háború időszakában a Nemzeti Bank nem von ki bankokat a piacról a tőkésítés megtagadása miatt. Ugyanakkor továbbra is felméri a banki intézmények likviditását és fizetési fegyelmét. Ezen normák megsértéséért 2022-ben a Szics és a Megabankot kivonták a piacról.
Mi lesz a hitelekkel a háború után?
Mit tehetnek a bankok azokkal a hitelekkel, amelyeket nem fizetik? Eladják, szerkezetileg átalakítják vagy jóváírják.
A háború miatt a legtöbb lejárt hitelt nem lehet újraindítani. Ha a vállalkozás fizikailag megsemmisült, akkor a hitel jóváírásra vár.
Ralf de Haas és Olekszandr Pivovarszkij az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank munkatársai úgy vélik, hogy a háború miatt leértékelődött hiteleket a harmadik országokban lévő orosz vagyon elkobzásával hozzák vissza.
Ez a folyamat azonban nem egyszerű és nem gyors, így a háború végét követően azonnali tőkésítésre kerül a legtöbb bank. A Nemzeti Bank hivatalosan kijelentette, hogy a háború után nem bünteti meg a bankokat a tőkekövetelmények megsértéséért, ha azt a háború következményei okozták. Ezzel a jegybank több időt ad a bankoknak a bevételek generálására és a tőke helyreállítására. A jelentős számú rossz hitel miatt a bankok a háború után még jobban megemelhetik a kamatokat. A bankok hitelképessége pedig a nemzetközi befektetéseken és a jóvátételeken múlik majd.
