Háromszázmillió eurós kölcsönt ad a Világbank Kijevnek a gazdasági szféra megújítására. A kormány a pénzt az energiahatékonyság fejlesztésére szeretné fordítani. Ezt Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, egyben gazdasági miniszter tette közzé a közösségi oldalán még decemberben, miután találkozott a nemzetközi intézmény kelet-európai regionális igazgatójával, Arup Banerjivel.
A Világbank aktuális hitelét mindenekelőtt az Energetikai függetlenség elnevezésű kormányprogram megvalósítására fordítják Ukrajnában – olvasható a Figyelő cikkében.
A gazdasági tárca vezetője kijelentette: a pályázók akár 60 százalékkal is csökkenthetik az energiaigényüket, ezzel együtt pedig a közüzemi számláik összegét. „Már 2022-ben ötezer tömbházat tervezünk bevonni a programba” – mondta.
Ez azonban csepp a tengerben, hiszen a többszintes lakóházak, panelek száma meghaladja a 180 ezret, míg a családi házaké a 16 milliót.
Ez összesen körülbelül egymilliárd négyzetméter felületet jelent.
Az 1947 és 1990 között felhúzott épületek zömének az élettartama meghaladta a tervezettet. Nagy részük lepusztult, balesetveszélyes állapotban van.
Ami az ezredforduló után épült tömbházakat illeti, azokra is ráfér az utólagos hőszigetelés, hiszen Ukrajnában csak 2019-ben vezették be az épületek energiahatékonysági osztályait és az európai követelményeket. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás a legtöbb esetben formális, akárcsak a kivitelezés folyamatának az ellenőrzése.
A költségvetési szektor mintegy 70 ezer épületének a legnagyobb hányada is korszerűsítésre szorul, így ahelyett, hogy a közösségivagyon-kezelők járnának elöl jó példával a hatékony energiafelhasználást illetően, egyelőre jellemzően ennek a fordítottja az igaz.
Azt pontosan nem is lehet tudni, hogy milyen állapotban vannak az épületek, mivel az ország függetlenségének három évtizede alatt nem készült el az erre vonatkozó adatbázis – még az ingatlanok számáról sincs teljesen hiteles információ. Becslések alapján Ukrajnában egy négyzetméter energiaigénye az európai átlag két-háromszorosa, ami nem meglepő, hiszen az épületek háromnegyede szovjet örökség. Számítások szerint míg egy tömbházban élő ukrán család egy négyzetméterre jutó hőenergia-felhasználása 150–260 kilowattóra évente, addig egy hasonló épületben élő németé nem éri el a 70-et.
Az energiahatékonyság növelésére vonatkozó nagyszabású program tervét Volodimir Zelenszkij elnök jelentette be novemberi, maratoni hosszúságú, öt és fél órás sajtótájékoztatóján, hozzátéve: kizárólag korszerű fűtési rendszerek és az épületek hőszigetelése révén lehet biztosítani az ország energetikai függetlenségét. A projekt teljes körű megvalósítása esetén Ukrajna nem szorulna gázimportra, a saját kitermelés bőven fedezné a szükségleteket – vélekedett az államfő.
Zelenszkij szerint az ötezer épület modernizálása összesen 300 milliárd hrivnyába (9,7 milliárd euróba) kerülne.
Az elkövetkező három évben 100 milliárd hrivnya felhasználását tervezik. A megvalósítási terv tíz esztendőre szól, de az ukrán elnök úgy véli, a programot öt év alatt kell befejezni.
A többlakásos épületek esetében a befektetés megtérülési ideje eléri a húsz esztendőt. Érthető, hogy sem az ingatlankezelő vállalatok, sem pedig az utóbbi pár évben a helyükbe lépő lakóközösségek nem képesek finanszírozni egy-egy ilyen projektet. Ukrajna összes épülete hőfelhasználásának a korszerűsítése különböző becslések szerint 40–80 milliárd eurót igényelne, ami jelenlegi árfolyamon az ország egy-két évi teljes költségvetésének felel meg. De ezek igencsak alábecsült adatok, ha valóban igaz, hogy ötezer épület energiahatékonnyá tétele 9,7 milliárd euróba kerül.
Az UNN közleménye szerint a Parlament elfogadta az energiahatékonyságról szóló 4507. számú törvényjavaslatot. Az erre vonatkozó döntést 282 népképviselő támogatta.
Az értelmező dokumentum értelmében a törvényjavaslat az Energiaközösség létrehozásáról szóló megállapodás, valamint az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik közötti szerződés közötti végrehajtását hivatott megvalósítani.
A törvénytervezet meghatározza:
az állami politika az energiahatékonyság terén meghatározott alapelveit;
az energiahatékonysági nemzeti cselekvési tervek kialakításának és végrehajtásának jellemzőit ;
az épületek energiahatékonyságára vonatkozó stratégia kialakításának megközelítését;
az energiatakarékosság elveit a központi végrehajtó szervek épületeiben;
az energiahatékonysági kritériumok figyelembevételének jellemzőit a közbeszerzés, illetve az állami vagy helyi közösség igényeit kielégítő épületek állami hatóságok, önkormányzatok és jogi személyek általi beszerzése és bérlése (bérbeadása) során;
az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési követelményeit;
energia-audit és energiagazdálkodás alapelveit;
intelligens számviteli rendszerek bevezetésének jellemzőit;
az energiahatékonyság ösztönzése a villamos energia valamint a földgáz szállítása és elosztása területén;
az energiahatékonyság ösztönzése a hőszolgáltatás területén;
az energiaszolgáltatás megvalósításának alapelveit;
az energiahatékonyság szintje növelésének népszerűsítése és ösztönzése a fogyasztók körében;
az energiahatékonyságra vonatkozó jogszabályok megsértéséért való felelősséget.
A törvényjavaslat egyebek mellett javasolja, hogy Ukrajna „Az épületek energiahatékonyságáról” szóló törvényét két új cikkellyel egészítsék ki. A 15-1. cikkely meghatározza az épületek termikus korszerűsítési stratégiájának végrehajtását. A stratégiát a 2050-ig határozzák meg, minden tulajdonosi forma a lakó- és nem lakáscélú épületeire vonatkozik, hosszú távú és köztes célokat tartalmaz az épületek energiahatékonyságának javítására és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
A 15-2. cikkely a központi végrehajtó szervek „példamutató szerepével” foglalkozik az épületek energiahatékonyságának biztosításában. Megállapítást nyert, hogy a központi végrehajtó szervek épületek energiahatékonyságának javításában betöltött példamutató szerepének biztosítása érdekében a kormány energia megtakarítási mutatót vezet be a központi végrehajtó szervek épületeire vonatkozóan.
