Észtország további 400 000 eurót biztosít az ukrán energiatámogatási alapnak. Az összes szponzor hozzájárulásának teljes összege több mint 495 millió euró. A hírt az Energetikai Minisztérium közölte.
Ezt követően Észtország teljes hozzájárulása az ukrán energiatámogatási alaphoz 450 000 euró lesz. Ugyanakkor az összes (már felsorolt és bejelentett) szponzor hozzájárulásának összege meghaladja a 495 millió eurót – írja a tárca.
„Ukrajna energiarendszere nehéz időszakon megy keresztül. Ezért nagyon értékes számunkra a partnereink segítsége energetikai létesítményeink helyreállításához” – jegyezte meg Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.
Hozzátette, hogy a teljes körű invázió kezdete óta Észtország 15 szállítmányt adott át Ukrajnának humanitárius energiasegélyből.
Az ukrán Energiatámogatási Alapot 2022 tavaszán hozták létre. Az elmúlt hetekben Ausztrália, Nagy-Britannia, Ausztria, Svédország, Dánia és Izland járult hozzá, vagy jelentette ki hozzájárulási szándékát.
Észtország eszközöket biztosít Ukrajnának, hogy megerősítse saját kiberterét az IT-koalíción belül. A hírt a Védelmi Minisztérium közölte.
Katerina Csernohorenko, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese találkozott az Észt Védelmi Erők kiberparancsnokságának helyettes parancsnokával, valamint a Kiberpolitikai Főosztály vezetőjével és az IT-Koalíció koordinátorával. A felek a koalíciókon belüli projektek megvalósításának további együttműködéséről tárgyaltak.
„Észtország stratégiai partnere Ukrajnának, és köszönöm az IT-koalícióban betöltött társvezetését. Közös munkával jelentősen erősítjük kiberszakembereink képességeit. Nagyra értékeljük interakcióinkat, és folytatjuk az aktív együttműködést” – mondta el Csernohorenko.
A látogatás során az észt delegáció számos megbeszélést folytatott az ukrán védelmi minisztérium és az ukrán fegyveres erők kiberspecialistáival. A partnerek külön kiemelték az ukrán szakemberek professzionalizmusát, és megerősítették, hogy készek továbbra is szakértői segítséget nyújtani a kiberbiztonsági kérdésekben.
Észtország miniszterelnöke azt javasolja, hogy az EU bocsásson ki 100 milliárd eurós kötvényt a védelmi ipar támogatására és további fegyverek küldésére Ukrajnába.
Az Európai Unió 100 milliárd euró (107,8 milliárd dollár) eurókötvény-kibocsátási tervet dolgoz ki a kontinens védelmi ipara fellendítésére, eközben pedig egyre többet tesz az Ukrajnába történő fegyverszállításért. Ezt Kaia Kallas észt miniszterelnök nyilatkozta – írja a Bloomberg.
„Olyan helyzetben vagyunk, hogy többet kell befektetnünk, és (meg) kell vizsgálnunk, hogy mit tehetünk közösen, mert az egyes országok által külön-külön kibocsátott kötvények túl kicsik ahhoz, hogy méretükben lehessen lépni. Az eurókötvényeknek sokkal nagyobb hatása lehet” – mondta el.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Észtország egymilliárd euró értékben tervez lőszert vásárolni az ország védelmi erői számára. Ez szerepel Észtország 2031-ig tartó frissített honvédelmi fejlesztési tervében – írja a Jevropejszka pravda a Postimeesre hivatkozva.
„Ukrajna tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy Észtország védelmi képességeinek megerősítéséhez mindenekelőtt lőszerre és jobb légvédelemre van szükségünk” – mondta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter.
A jelenlegi fejlesztési terv a kormány 2022-re szóló további határozataival együtt 1,3 milliárd euró értékben irányozta elő lőszer beszerzését. A frissített terv szerint a tartalék további egymilliárd euróval bővül, aminek eredményeként Észtországnak lesz lőszerkészlete a legfontosabb fegyverrendszerekhez.
Észtország úgy döntött, hogy lezárja légterét az orosz légitársaságok előtt az Ukrajna elleni orosz támadás miatt.
„Észtország csatlakozik a lengyel kezdeményezéshez, és megtiltja minden orosz légitársaságnak légterünk használatát” – közölte Taavi Aas gazdasági és infrastrukturális miniszter.
„Európának egységesnek és határozottnak kell lennie az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válaszban. Dicsőség Ukrajnának!” – tette hozzá a miniszter.
Kersti Kaljulaid észt elnök nem tanácsolja honfitársainak, hogy Ukrajnában fektessenek be, mert a jogbizonytalanság miatt elveszíthetik a pénzüket – írta a korrespondent.net hírportál szerdán az államfő Jevropejszka Pravda hírportálnak adott interjúja nyomán.
A jelentés szerint Kaljulaid a kiadványnak elmondta, hogy ő Észtország elnökeként sokat foglalkozik gazdasági diplomáciával. „Ezért azt tanácsolom az állampolgárainknak, hogy kereskedjenek Ukrajnával, de oda ne fektessenek be, mert elveszíthetik a befektetéseiket” – hangsúlyozta. Mint emlékeztetett, már voltak esetek, amikor észt befektetők elvesztették Ukrajnában a tulajdonukat, és még akkor sem tudták visszaszerezni azt, amikor a döntőbíróság nekik adott igazat. „Ezért nem ajánlom az észteknek, hogy Ukrajnában fektessenek be” – húzta alá.
Észtország elnöke szerint az ukrán igazságszolgáltatás reformja nem mutat haladást, amelyben Európa reménykedik. Egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy a helyzet megváltozik.
Észtország két évtized leforgása alatt Európa vezető e-államává vált, csúcsra járatva az e-kormányzás műfaját, fejlesztve az állam informatikai kompetenciáit, legyen szó a piacról vagy az állam védelméről.
A digitális Észtország a koronaválságra reflektálva olyan eszközt vett elő, ami elég abszurdnak hat a munkanélküli tömegeket felvonultató időkben: az ország bevándorlási törvényét. Elindították ugyanis a Digitális Nomád Vízumot, amelytől a recesszióból történő mihamarabbi talpra állást és további digitális innovációt remélnek. Ruth Annus, a programért felelős belügyminiszter elmondta, hogy Észtország népszerűsítése az elsődleges cél, másodlagosan pedig sok hasznot remélnek az új bevándorlási programtól, mivel a digitális nomádok nemcsak olyan cégeket és szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyek Észtországban adóznak, hanem egy sajátos gazdasági közösséget is alkotnak.
A rendszer azokat a nem európai munkavállalókat célozza meg, akik szabadúszók vagy otthoni munkavállalók, és munkájukat a helyszíntől függetlenül tudják elvégezni. A vízumhoz szakmai tapasztalat igazolása, klienslista és minimum havi 3504 eurós kereset szükséges, ami elég soknak tűnik az 1221 eurós havi átlagkereset mellett (2017). Ha azonban megnézzük a szektorális lebontást, az IT-ben dolgozók havi átlagkeresete 2019 euró, vezető szoftverfejlesztőként pedig a 3662 eurós fizetés sem kizárt (2017). Ezen összehasonlításban elmondható, hogy az új program nagyrészt az IT szakma közép- és felsővezetői rétegét célozza meg, ami tényleg hasznos lehet, ha a munkavállaló nincs helyhez kötve (San Francisco és Tallinn összehasonlításban a lakásárak nyolcszorosan térnek el Tallinn javára). A vízum 12 hónapos tartózkodást tesz lehetővé, ami 90 napos utazást is tartalmaz a schengeni övezeten belül, azonban a meglátogatott országokban történő huzamosabb munka nem megengedett. Előzetes becslések szerint évente nagyjából 1800 jelentkezőt várnak a programba.
Kik azok a digitális nomádok?
A digitális nomádok olyan munkavállalók, akik távközlési és digitális technológia segítségével teremtik elő megélhetésüket, és általánosságban véve nomád módon élik életüket. Az egyre elterjedtebb életforma keretein belül a munkavállalók gyakran távoli országokban dolgoznak. A sikeres digitális nomádok általában magas keresettel rendelkeznek, azonban a munkavégzés megköveteli az önbizalmat és az önfegyelmet is. A digitális nomádok általában közösségbe szerveződnek az online és offline térben egyaránt.
Az új Digitális Nomád Vízum, már csak azért is úttörő, mert egyénre szabható lehetőséget biztosít a szabadúszó munkavállalóknak a legalitás talaján, sokszor ugyanis probléma, hogy az országról országra vándorló szabadúszó digitális nomádok megszegik – vagy figyelembe sem veszik – a munkavállalásra vonatkozó nemzeti törvényeket. A programra már az előzetes egyeztetések során is pozitív visszajelzések érkeztek, egyes munkavállalók pedig már több hónapja vártak a nyilvános bejelentésre az iparági pletykák után.
Az észt program nemzetközi érdeklődésre is számot tart, a kanadai kormány például már vizsgálja a digitális nomádokra szabott balti koncepciót és annak lehetséges átültetését az észak-amerikai államba.
Az észt intézkedéscsomag rávilágíthat a tényre, miszerint az európai munkaerőpiac drasztikusan át fog alakulni a jövőben, részben a technológiai fejlődés, de inkább a koronavírus hatására. A pandémia kényszerített szerkezetváltást hozott a munkáltatók életébe, hiszen amíg tavaly a home office munkavégzés a multiknál dolgozók kiváltsága volt, addig napjainkban – ahol lehetőség adódik rá – a hétköznapok része. Ez egyrészt olyan rugalmasságot és munkakultúrát teremt, amit meg kell tanulni kezelni és művelni; másrészt növeli a társadalmi különbségeket, hiszen akik nem tudnak home office munkavégzést folytatni nemcsak a pandémiás jelenben, hanem az átalakult jövőben is versenyhátrányt szenvedhetnek el.
Az utazási korlátozások miatt akadályba ütközik az eddigi nemzetközi mobilitás. A nagyvállalatok már nem tudják akadálytalanul utaztatni az alkalmazottakat, az eddig megszokott kozmopolita üzleti életet pedig részben helyhez kötheti a vírus miatti átalakulás. Az észt modell, amennyiben beváltja a remélt gazdasági és munkaerőpiaci előnyeit, példaként szolgálhat más országok számára, hogyan kell kiaknázni az IT-szektorban dolgozó digitális nomádok életstílusát, valamint a munkaerőpiac részleges átalakulását.
Észtország 2400 darab Makarov-pisztolyt szállít Ukrajnának az oroszbarát szakadárok elleni harchoz – jelentette be kedden Jüri Luik észt védelmi miniszter Tallinnban.
Luik hangsúlyozta: a szállítmánnyal egy szövetséges országot támogatnak, amely immár hatodik éve áll háborúban. A fegyvereket Ukrajna kérte, és azok az ukrán hadsereghez kerülnek. Az észt katonaság már nem használja a Makarovokat, mert nem felelnek meg a NATO alapkaliberének.
A szovjet félautomata pisztolyt Nyikolaj Fjodorovics Makarov tervezte 1948-ban. A hidegháború időszakában a szovjet biztonsági erők legelterjedtebben használt oldalfegyvere volt. A keleti blokk egyes országaiban is gyártották.
Kelet-Ukrajnában 2014 óta dúl konfliktus a kormányerők és az oroszbarát szakadárok között, amelyben a sajtóban említett adatok szerint eddig több mint 13 ezren vesztették életüket. A kijevi kormányt több nyugati ország katonai felszereléssel és kiképzéssel segíti. A NATO szerint a szakadárokat Oroszország támogatja fegyverrel és lőszerrel, amit Moszkva tagad.
