Az ukránok egyre inkább az eurót részesítik előnyben a dollárral szemben: szeptemberben a lakosság nettó euróvásárlásai meghaladták a 200 millió dollárnak megfelelő összeget, miközben a dollárban végzett ügyletek volumene kisebb volt. A szakértők szerint ez nemcsak gazdasági, hanem pszichológiai és társadalmi trendet is jelez – Ukrajna Európa felé fordulását.
Ahogy Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző a Facebook-oldalán írta, szeptemberben az euróban végzett nettó vásárlások értéke 201,5 millió dollár volt, míg dollárban 179,1 millió dollár. Hozzátette, hogy bár az ukránok nagyobb forgalmat bonyolítanak le dollárban – mintegy 2,4 milliárd dollár értékben –, euróból többet halmoznak fel, amelynek forgalma 0,84 milliárd dollárnak felel meg – írja az Unian nevű ukrán portál.
Miért éppen az euró? Mert korábban drágult, ami drága, abból mindig többet akarunk, biztos, ami biztos. Ráadásul az emberek egyre inkább Európa felé tekintenek – ha valaki külföldre készül a télre, akkor többnyire oda megy, ahol az euróra van szükség. Összességében pedig az euró aránya a gazdaságban, a külföldi tranzakciókban és a magánügyletekben is folyamatosan nő – ez egyfajta alulról jövő, természetes európai integrációs folyamat – írta Sevcsisin.
A szakértő hozzátette, hogy az elmúlt hat hónapban az ukránok visszatértek a pénzváltókon keresztül történő valutavásárláshoz. „A devizavásárlások körülbelül 61 százalékát nem banki intézményeken keresztül intézik (2024-ben ez 48 százalék volt). Az eladások azonban, mind a tőzsdéken keresztül, továbbra is 76 százalékon állnak (itt többé-kevésbé stabilak)” – jegyezte meg az elemző.
Az ukránok augusztusban csökkentették nettó készpénz-euró vásárlásaikat az előző hónapokhoz képest. Ugyanakkor Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző szerint a lakosság nettó dollárvásárlása nőtt. Ennek ellenére az euró továbbra is felülmúlta a dollárt.
Az ukrán pénzváltókban október 9-én az átlagos dollárárfolyam 41,50 UAH/dollár, a dollárt pedig 41,38 UAH árfolyamon lehet eladni. Az euró készpénzes árfolyama a pénzváltókban ma 48,60 UAH/euró, az eladási árfolyam pedig 48,43 UAH/euró – magyarázta a lap.
Eddig a dollárhoz rögzítették az ukrán deviza árfolyamát. Az Ukrán Nemzeti Bank elnöke szerint a potenciális uniós csatlakozás indokolhatja a váltást.
Ukrajna fontolgatja, hogy felhagyjon az amerikai dollár használatával mint az árfolyamrögzítés alapjául szolgáló valutával, és áttérjen az euróra. Ez a lehetséges forgatókönyv több tényezővel magyarázható – jelentette ki Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke a Reutersnek. Pisnij elmondása szerint az ország potenciális EU-csatlakozása, az Európai Unió növekvő szerepe Ukrajna védelmi képességeinek biztosításában és a világkereskedelem esetleges fragmentációja miatt az NBU vizsgálja annak lehetőségét, hogy az euró legyen a hrivnya árfolyamának fő viszonyítási alapja a dollár helyett.
A nyugati sajtónak adott kommentárjában Pisnij megjegyezte, hogy ez egy összetett feladat, amely alapos és sokoldalú előkészítést igényel.
Az NBU elnöke szerint a beruházási és fogyasztói aktivitás fellendülése, az Európához fűződő szorosabb kapcsolatok, valamint a gazdaság normalizálódása elősegítheti, hogy a gazdasági növekedés a következő két év során enyhén emelkedjen 3,7–3,9 százalékra.
Ugyanakkor hangsúlyozta: Ukrajna gazdasági pályája nagymértékben a fronthelyzettől és az orosz-ukrán háború alakulásától függ. Pisnij elmondása szerint az NBU 2025-ben 55 milliárd dollár külső finanszírozással számol. Ez az összeg nemcsak a költségvetési hiányt fedezné, hanem tartalékként is szolgálna a következő évekre, amikor a támogatási összegek várhatóan csökkenni fognak.
2026-ban körülbelül 17 milliárd, 2027-ben pedig 15 milliárd dollár beérkezésére számítunk – közölte.
A dollár helyzete
Donald Trump visszatérése az Egyesült Államok elnöki székébe után a dollár (DXY index) több mint 9 százalékot veszített értékéből más vezető valutákhoz képest, mivel a befektetők fokozatosan elfordulnak az amerikai eszközöktől. Ennek ellenére Pisnij hangsúlyozta, hogy az amerikai dollár továbbra is dominál a devizapiac minden szegmensében. Ugyanakkor hozzátette: az euróban denominált tranzakciók aránya a legtöbb szegmensben fokozatosan nő – bár „egyelőre mérsékelten”. Pishnij korábban, 2024 februárjában már utalt arra, hogy a dollárról euróra való váltás lehetőségét mérlegelik, de akkor még nem született döntés.
Ukrajna fontolgatja, hogy eltávolodik az amerikai dollártól, mint fő árfolyamrögzítési eszköztől, és az euróra vált, ezt a hipotetikus forgatókönyvet több tényező is magyarázza – jelentette ki Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) vezetője a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pisnij elmondta, hogy az ország csatlakozása az Európai Unióhoz, az EU szerepének erősödése Ukrajna védelmi képességeinek biztosításában, valamint a „világpiacok nagyobb volatilitása és a globális kereskedelem széttöredezettségének valószínűsége” arra kényszeríti az NBU-t, hogy újragondolja, hogy az euró legyen-e a hrivnya alapvalutája a dollár helyett.
Az NBU vezetője fő valuta ilyen lehetséges változásával kapcsolatban megjegyezte, hogy „ez a munka összetett és magas színvonalú, sokoldalú felkészülést igényel”. Szerinte a beruházások és a fogyasztói aktivitás fellendülése az Európával való szorosabb kapcsolatok és a gazdaság normalizálódása miatt elősegítené a gazdasági növekedés „kismértékű emelkedését a következő két évben 3,7-3,9 %-ra”. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági pálya nagymértékben függ a fronton kialakult helyzettől és az orosz-ukrán háború alakulásától. „A háború gyors befejezése mindenképpen pozitív forgatókönyv lenne jó gazdasági eredményekkel, ha biztonsági garanciákat is tartalmazna Ukrajna számára” – mutatott rá Andrij Pisnij.
Több magyar hírportál, s tegnap többek között mi is leközöltük azt az álhírt, amely szerint az Európai Központi Bank kivonja az 50 eurós bankjegyek egy részét a forgalomból.
Mint kiderült, az eredeti forrás egy március 31-i francia cikk, amely azt írja tanácsként a bevásárló turistáknak, hogy a szomszédos Spanyolországban a sérült bankjegyeket kivonják a forgalomból, és ezt az 50 eurós bankjeggyel kezdik. A cikk alapján Franciaország ennél rugalmasabban áll a kérdéshez, mivel az országban a sérült, szakadt, akár a kicsit megégett bankjegyeket is becserélheti az ember a bankban – írja a Telex.
Ezt követően a szerb Blic portál szemlézte az eredeti cikket, „Régi 50 eurós bankjegyeket vonnak ki a forgalomból” címmel. Ebben már az összes forgalomban lévő, 2017 előtt kibocsátott 50 eurósról ír a szerző, miközben azt tanácsolja, hogy az emberek váltsák be az emberek a Francia Nemzeti Bank fiókjaiban.
Ebben a cikkben már valahonnan előkerül az is, hogy az Európai Központi Bank döntött így.
Végül ezt az anyagot szemlézte az egyik magyar hírportál április 29-én, és innen indult a futótűz, amelyet végigment a magyar sajtón. A témában konkrét tanácsok is születtek, amelyek szerint a magyarországi pénzváltók még gond nélkül elfogadhatják a régi 50 eurósokat, de érdemes mielőbb megválni tőlük.
Mindez annak ellenére történt, hogy a március végi spanyol kivonás történetét, a Banco de España, a Spanyol Királyság központi bankja néhány napra rá, április elején meg is cáfolta.
Az Európai Központi Bank (EKB) döntése alapján megkezdődött a 2017 előtt kibocsátott 50 eurós bankjegyek forgalomból való kivonása.
A cél a pénzforgalom biztonságának növelése és a készpénzhasználat korszerűsítése. Az új, úgynevezett „Európa” sorozatú bankjegyek már fejlettebb védelmi elemekkel rendelkeznek, így nehezebb őket hamisítani.
„Az új, »Európa« sorozatú bankjegyek fejlett biztonsági elemekkel – például hologramokkal és speciális festékekkel – rendelkeznek, amelyek jelentősen megnehezítik a hamisításukat. A régi 50 eurósok kivezetésének célja kettős: egyrészt a polgárokat akarják ezzel védeni a csalásokkal szemben, másrészt korszerűsíteni kívánják a mindennapi használatban lévő bankjegyeket” – írta a Linternaute.com a Blic szerint.
A kivonás kizárólag a 2017 előtt kibocsátott 50 eurósokra érvényes.
Az új sorozat tagjai továbbra is érvényes fizetőeszközök, korlátozás nélkül használhatók a jövőben is.
Mi történik a régi címletekkel?
Fontos tudni, hogy a régi bankjegyek nem vesztik el az értéküket. Ezeket díjmentesen be lehet váltani a francia jegybank (Banque de France) kijelölt fiókjaiban, illetve egyes kereskedelmi bankok is fogadják azokat.
Mikor indul a csere?
A régi 51 eurósok kivonása már kezdetét vette, és a következő hónapokban egyre gyorsabb ütemben halad majd. Bár pontos határidőt még nem közöltek, érdemes mielőbb gondoskodni a régi bankjegyek beváltásáról vagy elköltéséről a kellemetlenségek elkerülése érdekében.
A Reuters által megszerzett vámadatok szerint közvetlenül az ukrajnai invázió megindulása előtt óriásit ugrott az amerikai és az EU-s készpénz behozatala az országba, és a valutaimport azóta is tart.
Mintegy 2,3 milliárd dollár értékben szállítottak dollár- és euróbankjegyeket Oroszországba azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió az ukrajnai invázióra adott válaszul 2022 márciusában megtiltotta bankjegyei odaexportálását, írja a Reuters, miután betekintést nyert a korábban ismeretlen, vonatkozó vámadatokba.
A készpénzt olyan országokból szállították Oroszországba, amelyek nem vezettek be korlátozásokat a Moszkvával folytatott kereskedelemre. Ilyen az Egyesült Arab Emírségek és Törökország. Az összeg több mint felének származási országát nem tüntették fel a nyilvántartásokban. A Reuters által látott vámnyilvántartás 2022 márciusától 2023 decemberéig terjed, azt tehát nem tudni, hogy idén mennyi amerikai és EU-s készpénz jutott Oroszországba.
A hírügynökség ugyanakkor arról is ír, hogy Moszkva közvetlenül az ukrajnai invázió megindítása előtt alaposan bespájzolt a nyugati valutákból, felkészülve a borítékolhatóan érkező szankciókra. 2021 novembere és 2022 februárja között ugyanis 18,9 milliárd dollárnyi dollár- és euróbankjegy érkezett Oroszországba, míg az azt megelőző négy hónapban mindössze 17 millió dollár.
Az orosz központi bank az ukrajnai invázió indulását követően gyorsan lekorlátozta a magánszemélyek devizakészpénzfelvételét, hogy ezzel is támogassa a gyengülő rubelt. Az adatok szerint 2022 februárja és 2023 vége között mindössze 98 millió dollárnyi dollár- és euróbankjegy hagyta el Oroszországot.
Ezzel szemben a devizabeáramlás jóval nagyobb volt. A deviza legnagyobb egyedi bevallója egy Aero-Trade nevű cég volt, amely vámmentes vásárlási szolgáltatásokat kínál a repülőtereken és a járatok fedélzetén. Ebben az időszakban mintegy 1,5 milliárd dollárnyi váltót jelentett be.
Az Aero-Trade 73, egyenként 20 millió dollár vagy euró értékű szállítmányt regisztrált, amelyeket mind a moszkvai Domodedovo repülőtéren, a vállalat székhelyének közelében lévő nemzetközi csomóponton vámkezeltek. A szállítmányokat a vámáru-nyilatkozatokban a fedélzeti kereskedelemből származó pénzváltásként vagy bevételként írták le. A legtöbb esetben az Aero-Trade csak mint nyilatkozattevő szerepelt, vagyis mint a vámdokumentációt elkészítő és benyújtó szervezet. A Reuters nem tudta azonosítani az Aero-Trade ügyfeleit, és nem tudta meghatározni a készpénz forrását vagy rendeltetési helyét.
Az Aero-Trade tulajdonosa, Artem Martinjuk a Reuters megkeresésére kétségbe vonta a hírügynökség által látott vámnyilvántartások hitelességét, bővebben pedig nem kívánta kommentálni a fejleményeket. A cég kiadott egy közleményt, melyben azt írták, hogy “az Aero-Trade nem foglalkozik keményvaluta Oroszországba történő szállításával”.
A vámadatok szerint az Aero-Trade által kezelt 20 millió eurós szállítmányt tavaly februárban az Yves Rocher Vostok, az Oroszországban még mindig több tucat üzletet működtető Yves Rocher francia kozmetikai csoport leányvállalata importálta. Az adatokban sem származási ország, sem a szállító neve nem szerepelt. A franciaországi anyavállalat, a Groupe Rocher a Reuters megkeresésére azt mondta, hogy sem a csoport, sem az Yves Rocher Vostok nem állt kapcsolatban az Aero-Trade-del, és nem is kérte a szóban forgó átutalást.
Az invázió kezdete óta beáramlott 2,27 milliárd dollárnyi bankjegy több mint egynegyedét orosz bankok hozták be, nagyrészt nemesfémekkel fizettek érte, mondta a Reutersnek egy a vámfeljegyzéseket és tranzakciókat ismerő személy.
Szerinte több orosz bank 580 millió dollár értékben kapott készpénzt külföldről 2022 márciusa és 2023 decembere között, és nagyjából ezzel megegyező értékben nemesfémet exportált. Sok esetben az arany- vagy ezüstszállítmányok a bankjegyeket szállító vállalatokhoz kerültek – ez már a nyilvántartásokból derül ki.
Az orosz hitelező Vitabank például 2022 és 2023 között 64,8 millió dollár értékben importált bankjegyeket a török Demas Kuyumculuk aranykereskedő cégtől. Ugyanebben az időszakban a Vitabank 59,5 millió dollár értékben exportált aranyat és ezüstöt a török cégnek. A Demas a Reuters forrása szerint az Egyesült Arab Emírségeken keresztül szállította a bankjegyeket Oroszországba, hogy ne sértse meg a török és a nemzetközi szabályokat. A forrás szerint 2023 harmadik negyedévében minden olyan szerződés kifutott, melyet a Demas még az invázió előtt kötött orosz cégekkel, attól fogva pedig leálltak az efféle kereskedéssel.
A vámdokumentumokból kiderül, hogy a többi nagy készpénzimportőr között ott voltak olyan szervezetek is, melyek az orosz állami hadiipari konglomerátum, a Rosztek ellenőrzése alatt állnak. A Roszteket az USA már 2014 óta szankcionálja. A Reuters megkeresésére nem reagáltak, ahogy a Vitabank, az Egyesült Arab Emírségek és a török kormány sem.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A bolgár parlament egy vitatott szavazáson elutasította a szélsőjobboldali Vashrazhdane (Újjászületés) párt által javasolt népszavazást, amelynek célja az euró bevezetésének elhalasztása volt.
A bolgár parlament vitatott döntéssel elutasította a Vashrazhdane (Újjászületés) szélsőjobboldali párt által javasolt népszavazást, amelynek célja az euró bevezetésének elhalasztása lett volna. 98 képviselő a népszavazás ellen szavazott, 68-an támogatták, 46-an pedig tartózkodtak.
A népszavazás célja az volt, hogy 2043-ig a bolgár leva maradjon a nemzeti valuta. Bulgária új, nyugatbarát kormánya azonban 2025-re tervezi az eurózónába való belépést. Az ország 2007 óta tagja az Európai Uniónak.
Eredetileg úgy tervezték, hogy Bulgária 2024-ben bevezeti az eurót. A tavalyi 15,3%-os infláció miatt azonban februárban úgy döntöttek, hogy elhalasztják az átállást. A késedelem ellenére az Újjászületés továbbra is ellenzi az euró bevezetését.
Javaslatuk elutasítását követően az Újjászületés most az Alkotmánybírósággal kívánja felülvizsgálni ezt a döntést. A nyugatbarát frakció Bulgária EU-csatlakozási szerződésére hivatkozva védte a népszavazás elutasítását. Kifejtették, hogy mivel nemzetközi szerződésről van szó, az mentes a népszavazás alól.
Az euró nemzetközi fizetésekben való felhasználása áprilisban az elmúlt három év legalacsonyabb szintjére esett, miközben az amerikai dollár felhasználása nőtt – írja a Bloomberg a SWIFT adataira hivatkozva.
A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications (SWIFT) adatai szerint az euróval kapcsolatos határokon átnyúló tranzakciók aránya a márciusi 32,64%-ról áprilisban 31,74%-ra csökkent. A dollár használata tovább emelkedett, 41,74%-ról 42,71%-ra.
A visszaesés ellenére az euró még mindig a második helyen áll a SWIFT-en keresztüli fizetésekben. A japán jen részesedése a fizetésekben a márciusi kiugrás után megfordult. A jelentés szerint áprilisban 3,51% volt a márciusi 4,78% után. Kitérnek arra is, hogy a kínai jüan aránya az elmúlt öt hónap legmagasabb szintjére emelkedett.
Románia kormánya 2026-ig szeretné bevezetni az eurót, sokkal korábban, mint azt a jelenlegi, 2029-es euróövezeti csatlakozási terv engedné – jelentette be Adrian Caciu pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy ehhez teljes mértékben meg kell felelniük a nemzeti helyreállítási tervnek (National Recovery and Resilience Plan – NRRP).
Románia legkorábban 2029-ben csatlakozhat az euróövezethez, Câciu azonban azt szeretné, ha a határidő 2026 lenne.
Azt akarom, hogy 2026 legyen a csatlakozás határideje – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Ehhez mindannyiunknak erőfeszítéseket kell tennünk, hogy keresztülvigyük az NRRP reformjait, és az NRRP 100 százalékban teljesüljön – tette hozzá.
Nem eszik olyan forrón…
Azonban hiába szeretné Románia felgyorsítani az eseményeket, az eddigi tapasztalatok alapján nem biztos, hogy elbizakodottságuk megalapozott lenne.
Tudniillik 2022 végén az Európai Bizottság kijelentette, hogy Románia nem felel meg az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek.
Az euróövezethez való csatlakozás és az euró bevezetése 2007 óta terítéken van.
Hiába azonban az akarat és elszántság, a Román Nemzeti Bank 2021-ben bejelentette, hogy a csatlakozás legkorábban 2029-ben fog megtörténni.
A Román Nemzeti Bank elnökének tanácsadója, Adrian Vasilescu néhány napja azt mondta, hogy jelenleg az euróövezethez való csatlakozás sürgetése túl nagy gazdasági erőfeszítést jelentene – idézi az euractiv.com.
