Utasítást kap az orosz kormány, hogy a vállalatokkal együtt vizsgálja meg az európai piacról való azonnali kivonulás és az alternatív gázpiacokra való átállás kérdését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak adott szerda este adott nyilatkozatában.
Putyin szerint Oroszország számára előnyösebb lehet már most leállítani a gázszállítást Európába, nem pedig egy év múlva, ahogyan azt az Európai Unió szeretné.
Ők úgyis (…) egy hónap múlva (március) 25-től korlátozásokat terveznek bevezetni az orosz gáz, közte a cseppfolyósított gáz vásárlására. Egy év múlva, (20)27-ben további korlátozások lépnek életbe, egészen a teljes tilalomig. Most pedig más piacok nyílnak meg. És talán számunkra előnyösebb lenne már most leállítani az európai piacra történő szállításokat. Átmenni azokra a piacokra, amelyek megnyílnak, és ott megvetni a lábunkat – mondta, hozzátéve, hogy ebben az ügyben még nem született meg a döntés.
„A szakszolgálataink rendelkezésére álló adatok szerint, ahogy egykor az Északi Áramlatokat felrobbantották, Kijevben most, néhány nyugati szakszolgálat támogatásával, a Kék Áramlat és a Török Áramlat felrobbantására készülnek. Tájékoztattuk ebben az ügyben török barátainkat. Meglátjuk, mi fog történni ezen a területen, de ez nagyon veszélyes játék, különösen ma” – mondta.
Az orosz elnök terrortámadásnak minősítette az orosz gázszállító hajó ellen a Földközi-tengeren végrehajtott támadást.
Az MTI beszámolója szerint Oroszországot megbízható szállítónak nevezte. Azt mondta, hogy az európai gázár emelkedése nem közvetlenül kapcsolódik a szállításokhoz, mert azok egészében véve nem csökkentek, a helyzet a világpiaci általános helyzet következménye.
Az Európai Unió a napokban újabb fontos döntést hozott az ukrán mezőgazdaság támogatása érdekében: csökkentik, illetve felfüggesztik az ukrán tejtermékekre, zöldségekre, gyümölcsökre és húsokra vonatkozó uniós vámokat. A lépés célja, hogy az orosz agresszió miatt megrendült ukrán gazdaságnak további exportlehetőségeket biztosítson az európai piacon – ám a döntés nem minden tagállamban aratott osztatlan sikert.
Az intézkedés értelmében az ukrán mezőgazdasági termékek jóval könnyebben, olcsóbban jutnak el az EU piacaira, mint eddig. A Bizottság közlése szerint ez nemcsak gazdasági segítségnyújtás Kijev felé, hanem a közös kereskedelmi stratégia része is, amely hosszú távon Ukrajna uniós integrációját készítheti elő.
A könnyítés az EU–Ukrajna társulási megállapodás frissítésének része, és várhatóan már a következő hónapokban érezhető hatással lesz az európai belső piacra. A legérintettebb szektorok a tejipar és a friss zöldségek piaca lehetnek – ezek ugyanis mostantól kvótamentesen és minimális adminisztrációval jelenhetnek meg a boltok polcain.
Miközben Ukrajna örömmel üdvözölte a döntést – hangsúlyozva, hogy ez új exportlehetőségeket nyit a háború sújtotta ország számára –, az uniós tagállamok termelői között egyre nagyobb a bizonytalanság. A nyugati és közép-európai gazdák jogosan attól tartanak, hogy az olcsó ukrán áru lenyomhatja az árakat, kiszoríthatja a helyi termelőket, és tovább fokozhatja az amúgy is nehéz gazdasági helyzetet.
Az Európai Bizottság szerint az ukrán termékek nagyobb beáramlása nem jelent közvetlen fenyegetést az uniós piacra nézve, és a döntés időben korlátozott, szükség esetén pedig visszavonható. A testület szerint szigorú ellenőrzési mechanizmusokat vezetnek be, hogy az import ne borítsa fel a piaci egyensúlyt.
Az európai elektromos járművek piaca továbbra is növekszik: 2025 júniusában 361 000 autót regisztráltak a régióban, ami 23%-kal több, mint tavaly, számolt be a CleanTechnica.
Ez különösen pozitív hír az autópiac általános visszaesésének hátterében, amely júniusban 5%-kal, az év eleje óta pedig 1%-kal esett vissza, mintegy 6,8 millió eladott autóra. A teljesen elektromos járművek (BEV) eladásai mindössze 16%-kal, 242 000 darabra nőttek, míg a hibridek (PHEV) 40%-os ugrást mutattak, közel 120 000 autóra.
A PHEV-ek között a vezető a BYD Seal U PHEV volt, valamint a Chery és a Geely Lynk & Co. modelljei. A PHEV-ek eladásai Európában az év eleje óta 24%-kal nőttek, megközelítve a 600 000 darabot.
A CBAM ökológiai vámszabályozása alá tartozó ukrán export 93%-a, amely tavaly tesztüzemmódban kezdte meg működését, a kohászati ágazatra esik, a legnagyobb veszteségeket a vas- és hengerelt acélgyártás fogja elszenvedni ennek a vámnak a hatására így már 2030 után leállhat a vas, a tuskó és a hengerelt acél exportja – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a GMK Center elemzőinek kutatására hivatkozva.
A jelentés szerint a GMK Center kifejtette: „Ukrajnában az acél 89%-át Martin- vagy oxigénátalakító módszerrel állítják elő, ami meglehetősen magas átlagos szén-dioxid-intenzitást jelent. Ezért a CBAM bevezetése következtében Ukrajna elveszítheti az összes tuskó- és hengerelt termékek exportját: termékeink versenyképtelenek lesznek az EU-ban elektromos acélolvasztásos eljárással előállított termékekkel szemben.” A nyersvas értékesítése is leállhat, mivel 2030-ban a CBAM nyersvas-szállítási kifizetései elérhetik a tonnánkénti 160 dollárt.
Az ukrán cégek évente 55-60 ezer tonna fémterméket exportálnak az EU-ba: fémszerkezeteket, tartályokat, konténereket, csavarokat, srófokat stb. Az ilyen vállalatoknak nincs elsődleges vas- vagy acéltermelésük. Mivel azonban az acéltermékeket a CBAM szabályozza, az EU-importőröknek is adatokat kell szolgáltatniuk a CBAM-jelentéshez.
„Az ilyen adatok gyűjtése nehéz lehet, különösen, ha a vállalat nem közvetlenül vasat vagy acélt állít elő. A CBAM a kereskedelem új technikai akadályává válhat, és növelheti a kis- és közepes méretű exportőrök és importőrök adminisztratív költségeit. Az adatszolgáltatás nehézségei miatt negatív hatással van az exportárakra” – jelezték a GMK Center elemzői.
