Az Európai Unió nem adja vissza a befagyasztott vagyonát Oroszországnak, amíg az agresszor ország nem fizet jóvátételt Ukrajnának – közölte Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az X közösségi oldalon.
A jelentés szerint Kallas emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió úgy döntött, hogy határozatlan időre befagyasztja az orosz vagyont. „Ez garantálja, hogy akár 210 milliárd eurónyi orosz pénz maradhat az EU-ban, ha Oroszország nem fizeti ki Ukrajnának a teljes kártérítést az okozott károkért” – hangsúlyozta.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője biztosította a tagállamokat, hogy fokozni fogják a nyomást Oroszországra, amíg az komolyan nem veszi a tárgyalásokat. Szerinte az Európai Tanács jövő heti ülése kulcsfontosságú lesz Ukrajna pénzügyi szükségleteinek biztosítása szempontjából az elkövetkező években.
December 11-én, csütörtökön a kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy újraindultak a tárgyalások az Európai Unióval a kínai gyártású elektromos autók minimális áráról szóló tervről, és a jövő hétig folytatódnak – írta a Reuters, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az elektromos járművek minimális áráról szóló tárgyalásokon a kínai kereskedelmi minisztérium arra kérte az EU-t, hogy ne tárgyaljon önállóan a gyártókkal.
Az EU 2024 októberében közel 45,3%-os vámokat hagyott jóvá, miután az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a kínai elektromos autógyártók tisztességtelen támogatásokban részesülnek-e, ami túlkínálathoz vezethet Európában. Kína ragaszkodik ahhoz, hogy gyártói egyszerűen „versenyképesebbek”, mint európai társaik, és Peking felszólítja Brüsszelt, hogy a vámok helyett minimális árakra vonatkozó tervet fogadjon el.
„Kína üdvözli az EU elkötelezettségét az árkötelezettségekkel kapcsolatos tárgyalások folytatása iránt, és nagyra értékeli, hogy visszatért a nézeteltérések párbeszéd útján történő rendezésének útjára” – mondta He Yadong, a kereskedelmi minisztérium szóvivője.
Elmondta, hogy ez az elmúlt napokban történt, és a jövő héten is folytatódik, további részleteket nem közölt.
Ukrajna hamarosan mintegy 2,3 milliárd euróhoz jut, az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajna-keretből nyújtott támogatás hatodik részletének elosztásáról szóló döntést – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Unió Tanácsára és Julija Szviridenko miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió megjegyezte, hogy a kifizetés Ukrajna nyolc szükséges lépésének sikeres végrehajtásának, valamint a negyedik részlethez kapcsolódó egyik függőben lévő tétel lezárásának köszönhetően vált lehetővé. Az EU magyarázata szerint ezeket az alapokat elsősorban Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának megerősítésére és a közigazgatás zavartalan működésének biztosítására fogják felhasználni.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy a támogatási program szorosan kapcsolódik az Ukrajna Tervhez, amely felvázolja Ukrajna helyreállítási, újjáépítési és modernizációs stratégiáját, valamint az uniós tagság felé vezető további előrelépéshez szükséges reformok végrehajtásának ütemtervét.
Ukrajna a program jelenlegi szakaszában előirányzott 68 lépésből a mai napig 63-at teljesített. Amint azt Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök megjegyezte, Ukrajna teljesített az Ukrajna Tervben foglalt 10 mutatóból 8-at, és számos rendszerszintű reformot hajtott végre az államháztartás-irányítás, a zöld átállás és a környezetvédelem terén, valamint optimalizálta az üzleti környezetet, a pénzügyi piacokat és az igazságszolgáltatási rendszert.
„A jelenlegi program keretében folyósított hatodik részlet fontos Ukrajna pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a teljes körű invázió során” – jegyezte meg Szviridenko. Arról biztosított, hogy a kormány a következő jelentéstételi időszakban azon dolgozik, hogy javítsa az Ukrajnai Támogatási Keret feltételeinek végrehajtását.
Keir Starmer brit miniszterelnök úgy véli, hogy akár napokon belül megállapodás születhet az Ukrajnának nyújtandó, akár 100 milliárd font (körülbelül 140 milliárd dollár) értékű, befagyasztott orosz európai vagyon felszabadításáról, mivel a háború lezárásáról szóló tárgyalások „kritikus szakaszba” értek.
A The Times arról számolt be, hogy Starmer hétfőn tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint francia és német kollégájával, hogy megvitassák a legújabb amerikai békejavaslatokat.
Megvitatták egyben Európa erőfeszítéseit is az európai bankszámlákon befagyasztott pénzeszközök felszabadítására, akár Ukrajna folyamatban lévő katonai kampányának finanszírozására, akár az ország újjáépítésének finanszírozására, amennyiben békemegállapodás születik.
„Magas rangú kormányzati források ezután optimizmusukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás közel van, és azt ezen a héten vagy a következőn bejelentik” – írta a kiadvány.
A The Times megjegyezte, hogy a finanszírozást az európaiak és Ukrajna legfontosabb eszközének tekintik, amellyel nyomást gyakorolhatnak Moszkvára a béketárgyalások során. Ez megbízható finanszírozási forrást biztosítana Ukrajna katonai kampányához további két évre.
Ez a pénz az európaiak a béketárgyalásokon meglévő kevés aduászának is tekinthető, amely megakadályozza, hogy Washington gyakorlatilag bármilyen megállapodást ráerőltessen Ukrajnára.
Belgium, ahol az európai eszközök nagy része koncentrálódik, még nem egyezett bele a megállapodásba.
Egy brit kormányszóvivő azonban azt mondta: „Reméljük, hogy a következő héten vagy két héten belül megállapodás születik.”
Az alkoholárak Európa-szerte nagy eltéréseket mutatnak, gyakran az alkohol okozta károk csökkentésére használt adók miatt. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a háztartások által árukra és szolgáltatásokra költött minden 100 euróból átlagosan 1,50 euró megy el alkoholos italokra. Az alkoholos italok háztartási kiadásokon belüli aránya azonban az országok között igen eltérő.
Az árszintindex, amely összehasonlítja ugyanazon alkoholos italkosár árát Európa-szerte, jó módszer az alkohol költségeinek különbségeinek vizsgálatára. Az uniós átlag 100, tehát ha az adott kosár 100 euróba kerül uniós szinten, az index megmutatja, hogy mennyibe kerülne az egyes országokban.
A 100 feletti árszint azt jelenti, hogy egy ország drágább, mint az uniós átlag. A 100 alatti pontszám azt jelenti, hogy olcsóbb.
A legdrágább alkohol az északi országokban, Törökországban és Írországban
2024-es adatok szerint Izland a legdrágább alkoholpiac 36 európai országgal (EU-tagállamok, tagjelöltek és EFTA-államok) együtt. Izlandon az emberek 285 eurót fizetnek az italokért, ami az EU-ban átlagosan 100 euróba kerül. Ez 185%-kal magasabb az uniós átlagnál.
A rangsor más részein az alkoholos kosár ára Norvégiában 226 euró, Finnországban 210 euró, Törökországban pedig 203 euró. Ez azt jelenti, hogy az alkoholos italok több mint kétszer annyiba kerülnek, mint az uniós átlag. Írország is nagyon közel áll ehhez az árhoz, 198 euróval.
A három legdrágább alkoholárú ország mind az északi régióban található. A másik két északi ország is az uniós átlag felett van: Svédország (146 euró) és Dánia (125 euró).
A legolcsóbb alkohol Olaszországban, Németországban és Ausztriában A legolcsóbb alkoholárakat Olaszországban, Németországban és Ausztriában regisztrálják. Az EU-ban a 100 eurós alkoholos italok ára Olaszországban mindössze 84 euró. Ez azt jelenti, hogy az alkoholos italok ára 16%-kal az uniós átlag alatt van.
Az alkohol ára Németországban 87 euró, Ausztriában pedig 90 euró. Spanyolországban az emberek 91 eurót fizetnek ugyanazért az italkosárért. Ez azt jelenti, hogy az alkohol általában olcsóbb az EU „négy nagy” gazdaságában, mint az uniós átlag. Csak Franciaország haladja meg az átlagot 102 euróval – és ez mindössze 2%-kal magasabb.
A jövedelem nem számít bele A jövedelem vagy a kereset nem szerepel az ár-összehasonlításokban, ami azt jelenti, hogy a rangsorolás nem veszi figyelembe a béreket vagy a személyes jövedelem egyéb mértékeit.
„Fontos különbség van az alkohol ára és megfizethetősége között” – mondta Colin Angus professzor, a Sheffieldi Egyetem munkatársa az Euronews Businessnek.
Egy olyan országban, ahol alacsonyak az alkoholárak, de alacsony a rendelkezésre álló jövedelem, továbbra is alacsony lehet a megfizethetőség, és ennek az ellenkezője is igaz lehet.
„Az adók kulcsfontosságú tényezők az [ár]különbségek kialakulásában… A magasabb alkoholadók az egyik legfontosabb mozgatórugói a magasabb alkoholáraknak egyes európai országokban, különösen Észak-Európában” – tette hozzá Angus.
Megjegyezte, hogy az észak-európai régiókban, például Skandináviában, Írországban és az Egyesült Királyságban a magasabb adókulcsok általában a magas alkoholfogyasztásra és az alkoholhoz kapcsolódó károkra adott válaszként jelennek meg.
2020-ban, az Egyesült Királyság utolsó évében, amikor az összehasonlításban részt vett, az indexe 139 volt, míg az uniós átlag 100.
„A legtöbb mediterrán országban manapság sokkal alacsonyabb az alkoholfogyasztás és az ebből eredő károk szintje, és ennek megfelelően kevésbé van szükség magasabb adókulcsokra a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében” – tette hozzá.
Dr. Jakob Manthey, a Hamburgi Egyetem munkatársa szintén hangsúlyozta, hogy bizonyos alkoholos italokra kivetett magasabb jövedéki adókulcsok a legfontosabb mozgatórugói az alkoholárak közötti különbségeknek.
Például 2020-ban a WHO európai régiójában az öt ország, ahol a sör kiskereskedelmi árához viszonyítva a legmagasabb volt az alkoholadó aránya, Finnország, Törökország, Norvégia, Észtország és Izland volt. Az adóhányad 28% és 39% között mozgott, és a szeszes italok esetében az adóhányad nagyobb (lehet 50% vagy több). Az alacsony adókulcsú országokban azonban az adóhányad 10% vagy kevesebb.
Az adóemelés növeli az állami bevételeket „Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi ár nagy részét a jövedéki adók határozhatják meg” – mondta Manthey az Euronews Businessnek.
Rámutatott, hogy az adóemelés nemcsak a fogyasztás csökkenésével jár. „Az adóemelés a kormányzati adóbevételeket is növeli” – tette hozzá.
Colin Angus azt is kifejtette, hogy az alkohol adókulcsainak meghatározásában egy másik fontos tényező az alkoholtermelés, legalábbis a bor esetében. Európa-szerte a jelentős mennyiségű bort termelő országok szinte kizárólag nem vagy nagyon alacsony adókulcsokkal rendelkeznek a borra. Másrészt a nem bortermelő országok általában magasabb adókulcsokat szabnak ki a borra.
Az Európai Unió jelentősen csökkentette az orosz energiaforrások importját, de továbbra is havi 1,5 milliárd eurót fizet az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokért, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen az Európai Unió korábbi, az orosz fosszilis tüzelőanyagok teljes elutasításáról szóló döntését egy „új korszak” kezdetének nevezte – Európa Oroszországtól való teljes energiafüggetlenségének időszakának.
„Sokan kételkedtek abban, hogy ez lehetséges. De a számok magukért beszélnek. Ma az orosz gázimport – mind a cseppfolyósított, mind a vezetékes gázé – 45%-ról 13%-ra, a szénkészletek 51%-ról nullára, a nyersolajimport pedig 26%-ról 2%-ra esett vissza” – mondta. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz energiaimport csökkenése jelentősen csökkentette Oroszország költségvetési bevételeit, amelyeket az Ukrajna elleni háborújára fordít.
„A teljes körű invázió kezdetén az EU havi 12 milliárd eurót fizetett Oroszországnak a fosszilis tüzelőanyagokért. Most ezt az összeget havi 1,5 milliárd euróra csökkentették – bár ez még mindig túl sok. A célunk az, hogy ezt a számot nullára csökkentsük” – hangsúlyozta von der Leyen.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió jelentősen csökkentette az orosz energiaforrások importját, de továbbra is havi 1,5 milliárd eurót fizet az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokért, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764953880
[modified] => 1764918064
)
[title] => Ursula von der Leyen: az EU továbbra is havi 1,5 milliárd eurót fizet Oroszországnak fosszilis tüzelőanyagokért
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=66169&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66169
[uk] => 66093
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 66094
[image] => Array
(
[id] => 66094
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg
[original_lng] => 100677
[original_w] => 939
[original_h] => 613
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large-300x196.jpg
[width] => 300
[height] => 196
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large-768x501.jpg
[width] => 768
[height] => 501
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg
[width] => 939
[height] => 613
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg
[width] => 939
[height] => 613
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg
[width] => 939
[height] => 613
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg
[width] => 939
[height] => 613
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1764910864:12
[_thumbnail_id] => 66094
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2819
[_algolia_sync] => 557438202002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 36216
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => orosz energia
)
)
[6] => Array
(
[id] => 66103
[content] =>
Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa történelmi jelentőségűnek nevezte az EU döntését, miszerint 2027 végéig leállítja az orosz gázimportot, és megfogadta, hogy a blokk soha többé nem fog Oroszország energiaügyi zsarolásához folyamodni, jelentette ki az energiaügyi biztosa szerdán, írta a Jevropejszka Pravda.
Jørgensen hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin fegyverként használja az energiát az EU ellen, és a profitot egy szörnyű háború finanszírozására fordítja Ukrajna ellen.
„Ma azt mondjuk: »Elég! És soha többé!«. Soha többé nem térünk vissza az Oroszországtól való veszélyes függőséghez. Az instabil ellátáshoz és a piaci manipulációhoz. Az energiazsaroláshoz és a gazdasági kiszolgáltatottsághoz”, jelentette ki az EU energiaügyi biztosa.
Elmondta, hogy az EU ehelyett „egy új jövőt, az energiabiztonságot és a függetlenséget választja Európa számára”.
„Ez egy olyan változás, amelyre Európa készen áll. Ez egy olyan lépés, amelyet készen állunk megtenni. A fokozatos kivezetés óvatos, fokozatos és összehangolt lesz” – hangsúlyozta Jørgensen.
[type] => post
[excerpt] => Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa történelmi jelentőségűnek nevezte az EU döntését, miszerint 2027 végéig leállítja az orosz gázimportot, és megfogadta, hogy a blokk soha többé nem fog Oroszország energiaügyi zsarolásához folyamodni, jelent...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764800280
[modified] => 1764787195
)
[title] => EU-biztos: az EU soha többé nem fogja hagyni, hogy Oroszország olajjal és gázzal zsarolja
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=66103&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66103
[uk] => 66096
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 66097
[image] => Array
(
[id] => 66097
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[original_lng] => 6395
[original_w] => 300
[original_h] => 168
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1764779999:12
[_thumbnail_id] => 66097
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1374
[_algolia_sync] => 554029367002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 26719
[2] => 40674
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => orosz gáz
[2] => orosz olaj
)
)
[7] => Array
(
[id] => 66053
[content] =>
Alternatív megoldást keres az Európai Bizottság Ukrajna sürgős finanszírozására, mivel az Európai Központi Bank nem hajlandó biztonsági hátteret biztosítani a 140 milliárd eurós ukrajnai hitelhez. A frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet szerint a gigahitelfelvétel tiltott finanszírozás lenne, ezért nemet mondtak Ursula von der Leyennek.
A Világgazdaság a Financial Times információira hivatkozva írt arról: az Európai Központi Bank megtagadta, hogy pénzügyi hátteret biztosítson egy 140 milliárd eurós Ukrajnának szánt kifizetéshez. Több tisztviselő szerint a frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata sérti a jegybank mandátumát, pontosabban az uniós szerződésben foglalt monetáris finanszírozási tilalmat – írta a brit üzleti lap.
Euro sign at European Central Bank headquarters in Frankfurt, Germany with dark dramatic clouds symbolizing a financial crisis
A Világgazdaság beszámolója szerint a bank ezzel keresztül húzta az Európai Unió terveit arra, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból háborús jóvátételi hitelt bocsásson ki Ukrajna számára, amely azért is fogytán van a pénznek mivel az amerikai kormány visszalépett a finanszírozásától, az EU pedig azért lépne az amerikaiak helyébe, hogy az ukránok ne veszítsék el az Oroszország elleni háborút.
Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság javaslata szerint Ukrajnának csak akkor kellene törlesztenie a hitelt, ha Oroszország jóvátételt fizetne Kijevnek, és azt tervezik, hogy az uniós országok állami garanciákat nyújtanának annak érdekében, hogy a 140 milliárd eurós hitelt a tagállamok közösen fizessék vissza.
A bizottság tisztviselői azért fordultak az Európai Központi Bankhoz, mert úgy látják, a tagországok nem tudnák szükség esetén elég gyorsan előteremteni a forrásokat, ami piaci feszültséget okozhat.
A Világgazdaság cikke emlékeztet: az Európai Unió a háború kezdete óta mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztott be és ennek a legnagyobb részét az Euroclear belga értékpapírletéti központ őrzi.
Az Európai Központi Bank azonban azt közölte a bizottsággal: lehetetlen, hogy az Euroclear számára úgynevezett végső hitelezőként lépjenek fel, belső elemzésük ugyanis arra jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata gyakorlatilag a kormányok közvetlen finanszírozásával lenne egyenértékű, hiszen a központi bank fedezné a tagállamok pénzügyi kötelezettségeit. Márpedig a monetáris finanszírozást az EU-szerződések tiltják, mivel bizonyítottan magas inflációt és a jegybanki hitelesség csökkenését okozza.
Az Európai Bizottság így alternatív megoldásokon dolgozik, amelyek ideiglenes likviditási hátteret biztosíthatnának a 140 milliárd eurós hitel mögé – közölték a források a brit üzleti lappal. Az Európai Bizottság szóvivője a beszámoló szerint elmondta, hogy október vége óta szoros kapcsolatban vannak a központi bankkal, amely – mint fogalmaztak – „aktívan részt vett minden, a hiteljavaslattal kapcsolatos egyeztetésben”.
A tudósítás szerint az ügy előzménye, hogy Belgium a hitel ellen foglalt állást, arra hivatkozva, hogy ha az orosz eszközöket feloldanák, és Moszkva visszaigényelhetné őket, az Euroclear nem tudná azonnal visszafizetni a pénzt.
Bart De Wever belga miniszterelnök elhibázottnak nevezte az EU tervét, és követelte, hogy a többi 26 tagállam vállaljon jogilag kötelező, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, azonnal érvényesíthető, egyetemleges garanciát a hitel visszafizetési kockázatának megosztására.
A belga kormányfő szerint erre még a december 18-i EU-csúcs előtt szükség van, ahol a vezetőknek dönteniük kell arról, hogyan finanszírozza tovább az EU Ukrajnát. Bart De Wever érvelése szerint a tagállami garanciákra és pénzügyi védőhálóra azért van szükség, mert ha az orosz eszközöket befagyasztva tartó EU-szankciókat hirtelen megsemmisítenék, akkor az Euroclearnek azonnal vissza kellene fizetnie a pénzt Moszkvának. Belgium attól tart, hogy egy esetleges washingtoni–moszkvai békemegegyezés hatályon kívül helyezheti az EU-szankciókat, ami előidézné a visszafizetési kötelezettséget.
A szankciókat ugyanis félévente egyhangú döntéssel kell meghosszabbítani, és néhány ország többször ellenezte már a megújítást – olvasható a Világgazdaság beszámolójában.
Az Európai Unió külkereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben 2025 harmadik negyedévében 40,8 milliárd euróra csökkent, ami az év eleji kiemelkedő, 81,2 milliárd eurós többlethez képest jelentős visszaesés.
Egyre inkább úgy alakulnak a külkereskedelmi folyamatok, ahogy Donald Trump amerikai elnök szeretné. Az Európai Uniónak ugyanis folyamatosan csökken a mérlegtöbblete az Egyesült Államokkal szemben.
Az Eurostat adatai szerint 2025 harmadik negyedévében az EU 40,8 milliárd eurós áruforgalmi többletet regisztrált az Egyesült Államokkal szemben
Ez 13,3%-os csökkenést jelent a második negyedévi 47,1 milliárd eurós többlethez képest,
és jelentős, 49,7%-os visszaesést az első negyedévi 81,2 milliárd eurós többlethez viszonyítva.
Az első negyedév kiemelkedett a többi közül, mivel az Egyesült Államok felől várható vámok fényében az export az USA-ba élesen növekedett.
2025 harmadik negyedévében az EU áruforgalmi többletet ért el a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek, a gépek és járművek, egyéb feldolgozott termékek, valamint az élelmiszer- és italcikkek területén.
Ezzel szemben hiányt mutattak az energia, a nyersanyagok és egyéb árucikkek területén.
A vegyi anyagok és kapcsolódó termékek többlete a második és harmadik negyedévben csökkent (második negyedév: 24,7 milliárd euró, harmadik negyedév: 23,0 milliárd euró),
miután az első negyedévben csúcsot ért el (54,1 milliárd euró többlet), az Egyesült Államok várható vámjai miatt.
A Kyiv Independent részére küldött e-mailben Irina Mudra, az ukrán elnöki hivatal jogi ügyekért felelős vezetőhelyettese szerint az eszközök tartós befagyasztása vagy épp alkualapként használása csak a konfliktus elhúzódását segíti. A befagyasztott orosz eszközök azután kerültek említésre a 28 pontos amerikai béketerveben, hogy az Európai Unió nem volt képes megállapodni az ezen források által fedezett 140 milliárd eurós jóvátételi hitelről Ukrajna számára.
Az amerikai béketerv szerint az összeg egy részét egy amerikai-orosz befektetési alap kapná, ám Mudra szerint ez alapvetően helytelen mind jogi, mind elvi értelemben. A hétvégén tető alá hozott, ukrán és európai álláspontot is tartalmazó 19 pontos béketervből sajtóhírek szerint kikerült a hivatkozás a befagyasztott eszközökre, és időközben arról is érkeztek hírek, hogy Ukrajna hajlandó elfogadni a módosított béketervet, igaz egyes részletek még kidolgozásra várnak.
Bár nem világos, hogy a legújabb terveknek részét képezik-e a befagyasztott eszközök, Mudra úgy véli, hogy Ukrajna jogosan formál azokra igényt Oroszország nemzetközi jogot sértő agressziója után. Szerinte a nemzetközi jog alapján az orosz vagyon már most is Ukrajnát illeti.
Két évre fedezhetné Ukrajna kiadásait a jóvátételi hitel
Az ukrán költségvetés a következő években óriási hiánnyal néz szembe, aminek befoltozása Európára vár, miután Donald Trump amerikai elnök minden támogatást megvont az országtól. Ursula von der Leyen bizottsági elnök november 17-én a tagállamoknak írt levele szerint Ukrajnának a következő két évre 83,4 milliárd euró katonai és 52,3 milliárd euró makro-financiális támogatásra van szüksége, amire az egyik opció a jóvátételi hitel lehet.
Mudra szerint a jóvátételi hitel elfogadása közelebb hozhatja a békét, hiszen ekkor Ukrajna hosszútávú katonai és pénzügyi háttérrel rendelkezhet. A háború kezdetén mintegy 300 milliárd dollárnyi, az orosz jegybankhoz kapcsolódó vagyont fagyasztottak be, aminek a nagy része, mintegy 185 milliárd euró Belgiumban van. Ez az összeg ugyanakkor még mindig kevésnek tűnik a Világbank becsléséhez képest, mely szerint Ukrajna újjáépítése 524 milliárd dollárba kerülhet.
Az ukrán ellenzéki párt, a Holos képviselője, Inna Szovszun szerint sokan kérdezik, hogy hogyan gyakorolhatnának további nyomást Oroszországra, hogy befejezze háborúját Ukrajna ellen, pedig erre a legjobb eszközt az orosz eszközök jelenthetik.
