A holland kormány úgy döntött, hogy nem indítja újra az F-35 vadászgép-alkatrészek exportját Izraelbe, amíg a szabályozás felülvizsgálat alatt áll – jelentette az NL Times.
Hollandia 2024 februárjában felfüggesztette az F-35 alkatrészek Izraelbe történő szállítását, miután több jogvédő csoport jogi győzelmet aratott, akik azzal érveltek, hogy az exportált alkatrészek a nemzetközi humanitárius jog megsértésére használhatók fel.
Október elején a holland Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az országnak felül kell vizsgálnia a vadászgép-alkatrészek Izraelbe irányuló exportját és tranzitját.
Bár a döntés óta a Gázai övezetben már megkezdődött a tűzszünet, a holland kormány úgy véli, hogy túl korai lenne új értékelést készíteni az F-35-ös alkatrészek Izraelbe irányuló exportjáról.
A döntést hat hónapon belül hozzák meg, amely idő alatt a holland kormánynak meg kell állapítania, hogy ezeket az alkatrészeket a nemzetközi humanitárius jog megsértésével használják-e.
Január–október között Ukrajna 67,8 milliárd dollár értékben importált, míg exportja 33,2 milliárd dollár volt. A teljes áruforgalom így 101 milliárd dollárt tett ki – közölte a Állami Vámhivatal 2025. november 11-én.
A 67,8 milliárd dolláros importból 51,8 milliárd volt adóköteles, ami az összes behozott áru 76%-át jelenti. Az adóteher január–szeptember között 0,52 USD/kg volt az adóköteles importnál.
Legnagyobb behozatal országonként:
Kína: 15,1 milliárd USD
Lengyelország: 6,4 milliárd USD
Németország: 5,4 milliárd USD
Legnagyobb exportcélországok:
Lengyelország: 4,2 milliárd USD
Törökország: 2,2 milliárd USD
Németország: 2 milliárd USD
Az import összetétele:
Gépek, berendezések, járművek: 27 milliárd USD (az importált áruk vámbevétele a költségvetésbe 168 milliárd hrivnya, 29%)
Vegyipari termékek: 10,4 milliárd USD (81,1 milliárd hrivnya, 14%)
Energia- és üzemanyagok: 8,5 milliárd USD (167,9 milliárd hrivnya, 29%)
Az export élmezőnye:
Élelmiszeripari termékek: 18,2 milliárd USD
Fémek és fémtárgyak: 3,9 milliárd USD
Gépek, berendezések, járművek: 3,1 milliárd USD
Az árukivitel vámkezelése során 950,7 millió hrivnya bevétel folyt be a költségvetésbe azon termékek után, amelyeknél exportvámot alkalmaznak.
Az ukrán hadiipar hosszú távú fennmaradása elképzelhetetlen külföldi piacok nélkül, és ezt az ukrán gyártók is érzékelik. Az export megnyitása mellett általában a következő érveket szokták felhozni: Valódi harci tapasztalat mint versenyelőny.
Az ukrán fegyverek és technológiák több millió üzemórányi tapasztalattal rendelkeznek éles harci körülmények között, ami jelentős előnyt biztosít a versenytársakkal szemben.
A drónok mögötti komplex tudás.
Egy harci drón első ránézésre bárhol legyárthatónak tűnhet, de valódi hatékonysága a kommunikációs rendszerek, kamerák, antennák, szoftverek és fegyvermodulok optimális kombinációján múlik. Ez az ismeret az ukrán gyártók sajátja.
Az előny lassan elolvad. A fronton szerzett tapasztalatok nyilvános videók, katonai beszámolók, kiállítások és ipari kémkedés révén fokozatosan kiszivárognak külföldre, így az ukrán cégek egyedi tudása lassan elveszhet, anélkül, hogy annak hasznát maguk realizálnák a világpiacon.”
A nagy precíziós berendezések exportjának korlátozása egybeesett a Kína és Oroszország közötti kereskedelem mértékének hirtelen visszaesésével. A nagy precíziós berendezések Kínából Oroszországba történő importja az utóbbi időben szinte lehetetlenné vált, jelentette be Ildar Nurijev, a Tatpromstan vállalat tulajdonosa a TEMP fémmegmunkálási és additív technológiák fórumán, jelentette a MasTech.
„A Kínai Népköztársaság korlátozta a csúcstechnológiás berendezések szállítását, bár erről szinte nem is beszélnek. Ha korábban 3-4 mikronos pontosságú gépeket lehetett beszerezni, most már nem. Ehhez speciális exportengedély szükséges” – mondta Nurijev.
Megjegyezte, hogy még a már megvásárolt szerszámgépek Kínából történő exportját is „kellemetlen incidensek” kísérik. Cége kínai technológiákon alapuló szerszámgép-komplexumok lokalizációjával foglalkozik, és az üzletember az új korlátozásokat annak jelének tekinti, hogy Peking nem hajlandó fejleszteni a partnerségeket az orosz vállalatokkal.
A Szuszpilne megjegyezte, a nagy precíziós berendezések exportjának korlátozása egybeesett a Kína és Oroszország közötti kereskedelem hirtelen visszaesésével. A kínai vámhivatal adatai szerint 2025 augusztusában Kína Oroszországba irányuló exportja 16,4%-kal csökkent az előző évhez képest, ami kétszerese a júliusi adatnak (-8,6%).
Összességében 2025 első nyolc hónapjában az országok közötti kereskedelem közel 9%-kal, 1,03 billió jüanra (körülbelül 145 milliárd dollárra) csökkent. Az orosz export Kínába 8,8%-kal, az import pedig Kínából 8,2%-kal csökkent.
A Gajdar Intézet adatai szerint Kína szinte minden típusú orosz nyersanyag vásárlását csökkentette:
Ukrajna és az Európai Unió hamarosan aláírnak egy frissített kereskedelmi megállapodást, amely kibővíti az agrárkvótákat, de megőrzi a védelmi mechanizmusokat az EU tagállamainak. Az új megállapodás várhatóan 2025 szeptember végéig lép életbe – értesült az Epravda.
Mint ismert, az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek európai kereskedelmét lehetővé tévő szabadkereskedelmi megállapodás lejárta után nagy vita robbant ki annak kapcsán, hogy Kijev kapjon-e további engedményeket. Brüsszelben végül olyan döntés született, amely az ukrán importkvótákat emelte meg több termék esetében.
A júliusi megállapodás szerint az alábbi mezőgazdasági termékek vámmentes importja bővült az EU felé:
Cukor: 20 ezer → 100 ezer tonna
Baromfi: 90 ezer → 120 ezer tonna
Tojás: 6 ezer → 18 ezer tonna
Méz: 6 ezer → 35 ezer tonna
További termékek – például vaj, tejpor, glutén, árpadara, zab – esetében a kvóták az elmúlt évek legmagasabb szintjére emelkedtek. Az új megállapodás tovább növelné a fenti számokat, például a cukor kvótájánál is. Az árpa esetében 350 ezerről 450 ezer tonnára nőhetne a limit.
A szerződés részletezi a védőintézkedések mechanizmusát is, amely lehetővé teszi az EU-tagországoknak, hogy ideiglenesen korlátozzák bizonyos termékek behozatalát. Lengyelország már jelezte, hogy élni kíván ezzel az eszközzel a helyi gazdák védelmében.
Ukrajna kész földgázt és kőolajat szállítani Szlovákiának, ha azok nem orosz eredetűek – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök Kárpátalján, miután találkozott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt mondta: „A Szlovák Köztársaság miniszterelnökével, Fico úrral az energiáról tárgyaltunk. Készen állunk gázt és olajat szállítani Szlovákiának, feltéve, hogy nem orosz gázról és orosz olajról van szó. Mert háborúban állunk. És pont.”
Az ukrán elnök megjegyezte, hogy Ukrajna most válaszol az energialétesítmények elleni orosz támadásokra. „És válaszolni is fog. De mi azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
2025 nyarán Ukrajna tervezi megkötni első szerződéseit hazai katonai technológiák exportjára. Ez azt jelenti, hogy ukrán fegyverek gyártása indulhat el az ország határain kívül, elsősorban partnerállamokban.
Amint arról az RBK-Ukrajna beszámolt, Volodimir Zelenszkij elnök június 20-án újságíróknak elmondta: a Build with Ukraine kezdeményezés keretében Ukrajna olyan megállapodásokat kíván aláírni, amelyek lehetővé teszik fegyverek gyártásának elindítását európai országokban, valamint más államokban, amelyek támogatják Kijevet, és finanszírozzák az ukrán drón- és rakétagyártási projekteket.
Az elnök szerint Ukrajna technológiát ad majd át az olyan fegyverek gyártásához, amelyek az Ukrán Fegyveres Erők és partnerországok hadseregei számára készülnek majd.
Fő irányok: drónok, rakéták, tüzérség
Zelenszkij hangsúlyozta: a megállapodások kizárólag katonai technológiákra vonatkoznak. Ezek közé tartoznak különböző típusú drónok, rakétarendszerek, valamint várhatóan tüzérségi eszközök is. A kormány már rendelkezik előzetes megállapodásokkal ezen a területen.
Kiemelte: ukrán technológiákat nem lehet átadni olyan országoknak, amelyek támogatják Oroszország agresszív politikáját. Az együttműködés kizárólag a valódi támogatást nyújtó államokra korlátozódik.
Bővül a hazai fegyvergyártás
A háború kezdetét követően az ukrán fegyvergyártás üteme jelentősen megnövekedett. Helyi cégek új drónokat, rakétákat, robotizált harci platformokat és más csúcstechnológiás megoldásokat fejlesztenek és gyártanak.
2024 elején a kormány legalább 3000 rakéta és 30 000 nagy hatótávolságú drón legyártását irányozta elő.
Az export mint stratégiai erőforrás
A „Biztonsági export: ukrán technológiai fegyverek a világban” című fórumon, amelyet az Ukrán Technológiai Erők Szövetsége szervezett, Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete és korábbi főparancsnoka hangsúlyozta: a fegyverexport az ukrán védelmi ipar életképességének egyik kulcsfontosságú erőforrásává válhat.
Zaluzsnij szerint az exportra nemcsak bevételi forrásként kell tekinteni, hanem olyan eszközként is, amely elősegítheti az innovációk bevonását és Ukrajna fokozatos belépését új védelmi szövetségekbe. Véleménye szerint a technológiai integráció képezheti a jövőbeni együttműködések alapját.
Gyártási potenciál és piacszabályozási korlátok
Bár az ukrán törvények nem tiltják a fegyverexportot, a háború idején informális szabályozási korlátozások vannak érvényben. Még azokat a fegyvereket is ritkán engedik kivinni az országból, amelyekből elegendő áll rendelkezésre a védelem számára.
A korlátozott állami megrendelések miatt több ukrán gyártókapacitás kihasználatlan marad, noha azokat épp a háború miatt aktiválták. Emiatt az exportot gyakorlati lehetőségként tekintik az üzemek kihasználására, a szakemberek megtartására és a költségvetés bevételi oldalának megerősítésére.
Geopolitikai előnyök a technológiai partnerségekből
Zaluzsnij szerint a haditechnika azon kevés ágazatok egyike, ahol Ukrajna kézzelfogható előnnyel rendelkezik – ezt az erőforrást pedig maximálisan ki kell használni. Az export nemcsak a védelmi megrendelések finanszírozását segítheti, hanem elmélyítheti az együttműködést a nemzetközi partnerekkel is.
Hangsúlyozta: szükség van olyan ellenállóképes védelmi rendszerek és helyreállítási mechanizmusok kiépítésére, amelyek lehetővé teszik a gazdaság fejlődését a háborús környezetben is. Ukrajnának meg kell őriznie katonai potenciálját legalább addig, amíg az orosz agressziót sikerül semlegesíteni.
Minden olyan vállalkozás, amely külföldi kereskedelmi tevékenységet folytat, arra törekszik, hogy minél gyorsabban átlépje a határt és időben eljuttassa az áruját. Ebben fontos szerepet játszanak az egyértelmű üzleti szabályok és a gyors vámkezelési eljárások.
2025 első negyedévében a Kárpátaljai Vámhivatal működési területén 29 620 vámáru-nyilatkozatot dolgoztak fel.
Az Ukrajnába legnagyobb mennyiségben importált áruk származási országai a következők: Csehország – 30,6 milliárd hrivnya, Szlovákia – 14,3 milliárd hrivnya, Magyarország – 11,1 milliárd hrivnya, Olaszország – 6,9 milliárd hrivnya.
A legnagyobb exportforgalmat Ukrajnából Németországba bonyolították 5,3 milliárd hrivnya értékben, Olaszországba 2,4 milliárd hrivnya, Csehországba 2,3 milliárd hrivnya, Magyarországra pedig 1,5 milliárd hrivnya értékben.
A legnagyobb költségvetést formáló termékek között szerepeltek: személygépkocsik és egyéb közlekedési eszközök – 1,2 milliárd hrivnya értékben; telefonkészülékek – 315 millió hrivnya; tehergépkocsik – 184 millió hrivnya; monitorok és projektorok, tévékészülékek – 178 millió hrivnya; információfeldolgozó gépek és azok blokkjai – 133,8 millió hrivnya stb.
Az exportált termékek között szerepeltek: repcemag, kukorica, szójabab, fűrészáru, tűzifa, stb.
A hírt a Kárpátaljai Vámhivatal sajtószolgálata közölte.
Ukrajna növelte az elektromos energia exportját, elérve a 76 300 MWh-t, miközben az import 11%-kal nőtt, és elérte a 272 300 MWh-t. Erről a DiXi Group sajtószolgálata számolt be.
A sajtószolgálat szerint az export felét, 38 100 MWh-t, Magyarországra szállították. További 17 800 MWh, ami a teljes export 23%-át teszi ki, Moldovába ment, 11 100 MWh (15%) Romániába, 8 400 MWh (11%) Szlovákiába, és 1 000 MWh (1%) Lengyelországba.
Ezzel szemben, 2024 márciusához képest az export a felére csökkent, akkor 154 100 MWh volt.
Összesítve március hónapban az import mennyisége majdnem négyszeresére haladta meg az exportot.
Január és február hónapokban Ukrajna legnagyobb exportált terméke a kukorica volt, amely az agrártermékek exportjában 26,5%-ot, míg az összes ukrán export 16%-át tette ki. Erről az Ukrán Vámhivatal (DMSZ) számolt be március 18-án.
A közlemény szerint az első két hónapban 4,7 millió tonna kukorica került a külföldi piacokra, amelynek értéke 982 millió dollár.
A kukorica legnagyobb importőrei közé tartozott Spanyolország – 933 ezer tonna, Olaszország – 725 ezer tonna, Törökország – 639 ezer tonna, Egyiptom – 593 ezer tonna és Hollandia – 514 ezer tonna.
