A projekt innovatív termékek fejlesztésére összpontosít, többek között a drónok elleni védelem területén – közölte a Digitális Átalakulási Minisztérium.
Ukrajna és a NATO elindítja az első közös programot a védelmi innovációk megjelenésének felgyorsítására UNITE – Brave NATO néven. Erről Mihajlo Fedorov, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és a digitális átalakulási minisztérium vezetője számolt be.
Az első pilot-pályázat 2026-ban indul, összesen 10 millió eurós költségvetéssel. A finanszírozást Ukrajna Átfogó Segítségnyújtási Csomagja (CAP) és a Digitális Átalakulási Minisztérium forrásai biztosítják.
A programot Ukrajna részéről a Brave1, a NATO részéről pedig az első pályázatot végrehajtó NATO Kommunikációs és Információs Ügynökség (NCIA) koordinálja.
A projekt az alábbi területekhez kapcsolódó innovatív megoldások fejlesztésére fókuszál:
drónok elleni védelem;
a légvédelem megerősítése;
kommunikációs és navigációs rendszerek biztosítása a fronton.
A pályázatok benyújtásának várható kezdete 2026 februárja, a nyerteseket már 2026 tavaszán kihirdetik.
Az ukrán hadiipar hosszú távú fennmaradása elképzelhetetlen külföldi piacok nélkül, és ezt az ukrán gyártók is érzékelik. Az export megnyitása mellett általában a következő érveket szokták felhozni: Valódi harci tapasztalat mint versenyelőny.
Az ukrán fegyverek és technológiák több millió üzemórányi tapasztalattal rendelkeznek éles harci körülmények között, ami jelentős előnyt biztosít a versenytársakkal szemben.
A drónok mögötti komplex tudás.
Egy harci drón első ránézésre bárhol legyárthatónak tűnhet, de valódi hatékonysága a kommunikációs rendszerek, kamerák, antennák, szoftverek és fegyvermodulok optimális kombinációján múlik. Ez az ismeret az ukrán gyártók sajátja.
Az előny lassan elolvad. A fronton szerzett tapasztalatok nyilvános videók, katonai beszámolók, kiállítások és ipari kémkedés révén fokozatosan kiszivárognak külföldre, így az ukrán cégek egyedi tudása lassan elveszhet, anélkül, hogy annak hasznát maguk realizálnák a világpiacon.”
Törökország saját atomreaktorokat szeretne kidolgozni, a kormány már pályázatot hirdetett, közölte Törökország ipari és technológiai minisztere, Mehmet Fatih Kaçır.
Kijelentette, hogy Törökország „saját útját járja az atomenergia-technológiák terén, megerősítve függetlenségét és erejét”.
A projekt célja: az energiabiztonság erősítése, a külső forrásoktól való függőség csökkentése és a nulla kibocsátás céljának eléréséhez való hozzájárulás.
„Célunk olyan csúcstechnológiás reaktorok bevezetése, amelyeket a török ipar termelési kapacitásainak felhasználásával fejlesztünk ki, a TENMAK és a TÜBİTAK intézetek, valamint egyetemeink részvételével” – írta a miniszter.
Cevdet Yılmaz török alelnök elmondta, hogy a kormány a védelmi iparban elért jelentős áttörést olyan új területeken is bevezeti, mint az energiatechnológia és az egészségügy.
Ukrajna jövőre tervezi a csatlakozást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Ennek érdekében, a háború ellenére strukturális reformokat hajt végre, fejleszti a szabályozási mechanizmusokat, és kedvező feltételeket teremt a beruházások számára – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök az OECD Tanácsának miniszteri szintű ülésén.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy az OECD Ukrajna programja két évvel ezelőtt indult. Ebben az időszakban 23 közös rendezvényt valósítottak meg, és az ország nyolc jogi eszközhöz csatlakozott.
„Jelentős eredményeket értünk el a korrupció elleni küzdelemben. Létrehoztunk és elindítottunk egy korrupcióellenes infrastruktúrát, gyakorlatilag beépítettük az Állami Korrupcióellenes Programot, amely 80%-ban megfelel az OECD kritériumainak” – jegyezte meg Smihal.
Emellett hangsúlyozta, hogy a kormányzati folyamatok digitalizációja lehetetlenné teszi a korrupciót. Többek között az olyan eszközök, mint az Egységes Állam Nyílt Adatok Webportálja, a Prozorro e-közbeszerzési rendszer és a DREAM, a helyreállításért felelős digitális ökoszisztéma már most pozitív hatást mutatnak.
„Átfogó deregulációt hajtunk végre. Már eltöröltünk közel 2000 szabályozási eszközt a gazdaság különböző ágazataiban, felszámoltuk az üzleti tevékenység bürokratikus akadályait, és számos jogszabályt közelebb hoztunk az európai normákhoz” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A kormányfő azt is megjegyezte, hogy előrelépés történt az OECD-szabványok végrehajtásában a privatizáció és a korábban önkormányzati vállalkozások jogi személyeinek részvénytársasággá vagy a Polgári Törvénykönyv által előírt egyéb formákká történő átszervezésének folyamata területén. Többek között a tavalyi nyílt privatizációs árverések biztosították az eszközök értékének átlagosan másfélszeres növekedését. A privatizációs bevételek pedig 2,5-szeresével haladták meg a tervezett mutatókat.
„A reformok eredményeként az ukránok körében a mindennapi korrupcióval kapcsolatos tapasztalatok az elmúlt években 70%-ról 15%-ra csökkentek. Ez egy olyan mutató, amely megváltoztatja az állam fejlődésének paradigmáját a posztszovjet rendszerről az európaira. Tudjuk, hogy a ma folyamatban lévő változások az újjáépítés, a növekedés és a jólét alapját képezik az ukránok számos generációja számára” – tette hozzá Smihal.
Macron nagyszabású magánberuházásokat jelentett be az AI szektorban Brookfieldből és az Egyesült Arab Emírségekből. Az elnök a technológia képességeit azzal mutatta be, hogy hamisítványokat tett közzé magáról a közösségi hálókon.
Franciaország 109 milliárd eurós magánbefektetést jelent be a mesterséges intelligencia szektorába a hétfőn nyíló párizsi mesterséges intelligencia csúcstalálkozón – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök, írta a BBC.
Az összeg magában foglalja azt a 20 milliárd eurót, amelyet a kanadai befektetési társaság, a Brookfield francia mesterséges intelligencia projektekbe kíván befektetni, valamint az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi befektetései, amelyek a következő években várhatóan 50 milliárd eurót tesznek ki – mondta Macron a TF1 műsorszolgáltatónak adott vasárnapi interjújában.
Az Elysee Palota szerint az Egyesült Arab Emírségek beruházása egy adatközpont finanszírozását is magában foglalja. A La Tribune de Dimanche című újság szerint a Brookfield beruházásainak nagy része egy adatközpont építésére irányul.
Elemzők véleménye szerint Európa továbbra is le van maradva a „mesterséges agyak” versenyében nemcsak az USA-tól, hanem Kínától is, amely nemrégiben meglepte a világot, és sokkolta a tőzsdéket a gyanúsan olcsó, ha hinni a kínai adatoknak, a DeepSeek chatbottal, amely sok tekintetben nem alsóbbrendű, sőt esetenként a nyugatiakat is felülmúlja.
Január végén Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az OpenAI, a SoftBank Group és az Oracle a következő négy évben 500 milliárd dollárt fektet be a Stargate projektbe – egy mesterséges intelligencia infrastruktúrába – annak érdekében, hogy az Egyesült Államok Kína és más riválisok előtt maradjon.
Macron elmondása szerint 109 milliárd euró Európa számára egy olyan összeg, amely eléggé összemérhető a Stargate-be való félbillió dolláros beruházással, főleg, hogy az amerikai projekt első szakaszába mindössze 100 milliárd dollárt fektetnek be.
A csúcstalálkozó előtt Macron reklámként hamisításokat tett közzé a közösségi hálókon saját magával a főszerepben, amelyet mesterséges intelligencia generált. Az egyikben Desireless francia énekesnő 1980-as évekbeli „Voyage Voyage” című slágerére táncol, a másikban egy kémvígjátékban szerepel Jean Dujardinnel, a harmadikban pedig Nekfeu francia művész stílusában rappel és táncol.
Bizonyos momentumokban az igazi Macron megjelenik a képben öltönyben és nyakkendőben, és azt mondja: „Kiválóan sikerült”. „Komolyan szólva, a mesterséges intelligencia segítségével több nagyon fontos dolgot tehetünk: megváltoztathatjuk az egészségügyet, az energiát, társadalmunk életét”, közölte. „Franciaországnak és Európának ennek a forradalomnak a középpontjában kell állnia, hogy megragadjon minden lehetőséget, és előmozdítsa elveinket”.
A klip végén feltűnik a mesterséges Macron a jó megjelenéséről és találékonyságáról ismert amerikai televíziós akcióhős, MacGyver képében. „Nos, ez határozottan én vagyok” – kommentálta az igazi Macron.
Macron Instagram-bejegyzését több mint 73 ezren lájkolták, néhány felhasználó pedig csodálatát fejezte ki az elnök laza viselkedése miatt.
Az év eleje óta a Naftohaz csoporthoz tartozó UkrHasVydobuvannya elindította a negyedik nagy áteresztőképességű kutat, amely naponta mintegy 400 ezer köbméter gázt termel Ukrajnának – számolt be róla a Naftohaz-csoport sajtószolgálata.
A munka idején a legénység napi fúrási rekordját is felállították – az egyik csapat 905 métert fúrt 24 óra alatt. Az UkrBurHaz szakembereinek hatékony munkájának köszönhetően a kutat a tervezettnél 30 százalékkal gyorsabban – mindössze 105 nap alatt – sikerült befejezni.
2023 decemberében a Naftohaz csoporthoz tartozó UkrHasVydobuvannya üzembe helyezett két nagy áteresztőképességű kutat, amelyek napi mintegy 200 000 köbméter gázt termelnek. Januárban egy harmadik kutat is indítottak, amely napi 250 000 köbméter gázt biztosít.
A terv további finanszírozást irányoz elő a román kikötőkben működő cégek számára, amelyek kapacitásbővítést igényelnek az Ukrajnából származó áruk feldolgozására vagy tárolására.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Románia által javasolt, összesen 126 millió eurós állami támogatási programot a kikötők fejlesztésére az Ukrajnából érkező áruforgalom növekedése mellett. Ez áll az EB sajtóközleményében.
A 126 millió eurós költségvetésű program 2024. december 31-ig tart. A támogatást 10 millió euróig terjedő támogatás formájában biztosítják Románia tengeri és dunai kikötőiben működő logisztikai cégeknek.
Románia a fekete-tengeri Konstanca kikötő fejlesztésével támogatja az ukrán gabonaexport tranzitját – jelentette be a pénteki kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A kormányfő örömét fejezte ki, hogy az erről szóló határozatok rögtön a Három Tenger Kezdeményezés bukaresti csúcsértekezlete, illetve üzleti fóruma után kerültek napirendre, annak bizonyságául, hogy Románia komoly erőfeszítéseket tesz a térség infrastrukturális összekapcsolása, ugyanakkor Ukrajna támogatása érdekében.
A pénteki kormányülésen a konstancai kikötő elérhetőségét javító úthálózat-fejlesztésekről, a kikötő vízellátásának és szennyvíz-, illetve villamosenergia-hálózatának korszerűsítéséről fogadtak el határozatokat, amelyek együttes értéke mintegy 300 millió eurót tesz ki.
A kormányinfón Mihai Constantin kormányszóvivő elmondta, hogy a legfontosabb román kikötő infrastruktúrájának fejlesztését három év alatt fogják elvégezni, a finanszírozást pedig európai uniós vissza nem térítendő támogatásból, illetve román költségvetési forrásokból fedezik.
Románia, Ukrajna, Moldova, az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői augusztus 11-én az ukrán–moldovai–román hármas határ mellett található Galac városában állapodtak meg arról, hogy megduplázzák a Románián keresztül külföldi piacokra exportált ukrán gabonamennyiséget, miután Oroszország sorozatos dróntámadásokat intézett Ukrajna folyami kikötői, a Duna-parti Reni és Izmajil ellen.
Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszter azt ígérte, hogy Románia a jelenlegi havi kétmillió tonnáról négymillió tonnára növeli az ukrán gabonatranzitot kiszolgáló szállítási kapacitását a közeljövőben.
Az ukrán kormány gazdasági modellt dolgoz ki a Krím-félsziget fejlesztésére a megszállás utáni időszakra, amely öt pontból áll – közölte csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő ismertette a Krím félsziget fejlődésének gazdasági modelljét, amely a következő pontokból áll:
1. A Krím mint Európa új turisztikai központja. Üdülőhellyé kell válnia, ahol egész évben lehet üdülni. A Krim365 márkanév alatt új szállodai infrastruktúra és közösségi terek jönnek létre.
2. A Krím kapcsolata Ukrajnával, Európával és a békével. Négy autópálya, két nemzetközi szintű repülőtér építése, a krími híd lebontása a biztonságos hajózás érdekében a Fekete- és az Azovi-tengeren.
3. Energia. A Krím integrációja az ENTSO-E rendszerbe és a megújuló energiaforrásokra való áttérés. A fekete-tengeri gázlelőhelyek fejlesztése a legújabb technológiák bevonásával. Ennek köszönhetően a Krím az energiaforrások exportőrévé válik.
4. A mezőgazdasági ágazat fejlesztése. A program a Kahovkai Vízerőmű öntözési célú helyreállítását írja elő Ukrajna déli részén. A félszigeten kisgazdaságok jönnek létre, és elindul a szőlőtermesztést támogató munkaprogram.
5. Európai és világszínvonalú IT-központ létrehozása a félszigeten. Külön rendszer lesz a tudományba, oktatásba és innovációba való befektetések vonzására. A Krím az ukrán Szilícium-völgy lesz.
„Ezek a változások fokozatosak lesznek, de már van egy olyan jövőkép, amely lehetővé teszi, hogy felmérjük az előrelépésünk eredményességét” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Megszavazták azt a stratégiai tervezetet, amely meghatározza az Ukrán Állami Hadiipari Konszern és annak vállalkozásainak prioritásait a 2023-2034 közötti időszakra – közölte a Ukroboronprom sajtószolgálata.
Az információk szerint a stratégia fő feladata a sorozatgyártás és a termékek szállítása, a technológiai bázis fejlesztése, valamint az ukrán biztonsági és védelmi erők igényeinek megfelelő biztosítása.
Fontosnak tartják továbbá a hagyományos tudományos, műszaki és termelési kompetenciák megőrzését, új technológiai és termelési kompetenciák kialakítását a vezető nyugati cégek technológiájának megfelelően, illetve a legújabb típusú fegyverek és katonai felszerelések működésének támogatását.
Tevékenységük során külön figyelmet szentelnek a NATO-országok és Ukrajna fegyverzete közötti kompatibilitásra.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
