Ukrajna jelentős titánkészletekkel rendelkezik, amelyek a világ tartalékainak akár 20%-át is kitehetik, ezenkívül Ukrajnában egy erőteljes iparág fejlődik az építőkövek, különösen a ritka labradorit kitermelésére – jelentette ki vasárnap Olena Remezova, a geológiai tudományok doktora, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Földtudományi Intézete Ásványkincsek Osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Remezova elmondása szerint Ukrajna jelentős potenciállal rendelkezik a titán és az építőkövek kitermelésében, ami megváltoztathatja a helyzetet a globális piacokon. Geológusok szerint Ukrajna titánkészletei a világ teljes készletének akár 20%-át is kitehetik, így az ország az egyik kulcsszereplő e stratégiai fém kitermelésében.
Bár egyes nemzetközi források azt állítják, hogy Ukrajna részesedése a globális titántartalékokból nem haladja meg az 1%-ot, a valóságban ez messze van az igazságtól. Az ukrán titánlelőhelyek még a legrosszabb időszakukban is felülmúlják az oroszokat.
Nem kevésbé fontos Ukrajna potenciálja az építőkövek, különösen a gránit és a labradorit kitermelésében. Zsitomir megyében például mintegy 300 kőbánya található, amelyek nemfémes anyagokat termelnek ki, amelyeket az építőiparban és dekorációs termékek gyártásában használnak. Az erről a területről származó csiszolt kövek iránt nagy a kereslet a belsőépítészetben, a különböző árnyalatú irizáló labradoritok pedig ritkaságnak számítanak a nemzetközi piacon.
Az ukrán labradoritok egyedi tulajdonságai, különösen a színárnyalatok irizáló hatásának megteremtésére való képességük Európában nem találhatók meg. Az ilyen fajták csak néhány országban, mindenekelőtt Norvégiában láthatók, ami még értékesebbé teszi őket a nemzetközi piacon.
A CBAM ökológiai vámszabályozása alá tartozó ukrán export 93%-a, amely tavaly tesztüzemmódban kezdte meg működését, a kohászati ágazatra esik, a legnagyobb veszteségeket a vas- és hengerelt acélgyártás fogja elszenvedni ennek a vámnak a hatására így már 2030 után leállhat a vas, a tuskó és a hengerelt acél exportja – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a GMK Center elemzőinek kutatására hivatkozva.
A jelentés szerint a GMK Center kifejtette: „Ukrajnában az acél 89%-át Martin- vagy oxigénátalakító módszerrel állítják elő, ami meglehetősen magas átlagos szén-dioxid-intenzitást jelent. Ezért a CBAM bevezetése következtében Ukrajna elveszítheti az összes tuskó- és hengerelt termékek exportját: termékeink versenyképtelenek lesznek az EU-ban elektromos acélolvasztásos eljárással előállított termékekkel szemben.” A nyersvas értékesítése is leállhat, mivel 2030-ban a CBAM nyersvas-szállítási kifizetései elérhetik a tonnánkénti 160 dollárt.
Az ukrán cégek évente 55-60 ezer tonna fémterméket exportálnak az EU-ba: fémszerkezeteket, tartályokat, konténereket, csavarokat, srófokat stb. Az ilyen vállalatoknak nincs elsődleges vas- vagy acéltermelésük. Mivel azonban az acéltermékeket a CBAM szabályozza, az EU-importőröknek is adatokat kell szolgáltatniuk a CBAM-jelentéshez.
„Az ilyen adatok gyűjtése nehéz lehet, különösen, ha a vállalat nem közvetlenül vasat vagy acélt állít elő. A CBAM a kereskedelem új technikai akadályává válhat, és növelheti a kis- és közepes méretű exportőrök és importőrök adminisztratív költségeit. Az adatszolgáltatás nehézségei miatt negatív hatással van az exportárakra” – jelezték a GMK Center elemzői.
