A katonák fizetésének minimális szintjét a tervek szerint 30 ezer hrivnyában állapítják meg, ezenkívül a haza védői számára kiegészítő pénzjuttatásokat biztosítanak – jelentette be kedden Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Militarnyi YouTube-csatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a főparancsnok hangsúlyozta: „A pénzbeli juttatás minimális mértéke 30 ezer hrivnya lesz.” Hozzátette, hogy a katonai személyzet bizonyos kategóriái – elsősorban az aktív harci műveletekben részt vevők – számára kiegészítő bérezés is lesz.
„Először is, ez a gépesített, motorizált gyalogság, légideszant roham- és tengerészgyalogos dandárok katonáira vonatkozik. Vagyis azoknak a kategóriáknak, amelyekből hiány van a csatatéren” – magyarázta Olekszandr Szirszkij.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hangsúlyozta, hogy ennek további ösztönzést kell teremtenie a hadseregbe való toborzáshoz. Szerinte ezeket a változtatásokat május végéig jóvá kell hagyni.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden aláírta azt a törvényt, amely mentesíti a megrongálódott vagy megsemmisült házak tulajdonosait a közüzemi szolgáltatások fizetése alól addig, amíg az ingatlant nem lehet használni – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentum azokra a lakóházakban lévő lakások tulajdonosaira vonatkozik, amelyek az orosz fegyveres agresszió okozta harcok, terrorcselekmények vagy szabotázs következtében szenvedtek károkat. Egy feltétel van: a ház olyan mértékben megrongálódik vagy megsemmisül, hogy nem használható, vagy veszélyt jelent az emberekre.
A törvény több fontos dolgot is előír: a társasház kezelési díját nem számítják fel, ha az sérült és lakhatatlan; a megsemmisült lakások tulajdonosai mentesülnek bizonyos közüzemi díjak alól a létesítmény helyreállításáig; azok számára, akiknek a vagyona teljesen megsemmisült és nem állítható helyre, a számlázás teljesen leáll; az ingatlanadó megállapítása is felfüggesztésre kerül a vonatkozó döntés meghozataláig.
A károk és a helyreállítás dátumát külön ellenőrzőbizottsági jelentések állapítják meg. Ezek a dokumentumok képezik az alapot a kifizetések elszámolásának leállításához vagy folytatásához. A törvény rendelkezései a hadiállapot teljes időtartama alatt és annak megszűnését követő egy évig érvényben maradnak.
Christine Lagarde az EU legjobban fizetett tisztségviselője. Ezt úgy éri el az EKB elnöke, hogy egy nemzetközi intézménytől évi 140 ezer euró fizetést vesz fel – rá más szabályok vonatkoznak, mint a jegybank többi munkavállalójára, akiknek ez szigorúan tilos.
Christine Lagarde évente mintegy 140 ezer eurót kap a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) igazgatótanácsi tagjaként, annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank (EKB) tiltja a munkatársak számára a harmadik féltől származó kifizetések elfogadását.
Az EKB egyes alkalmazottai belső üzenőfalakon kifogásolták az elnök BIS-től származó javadalmazásának kezelésében tapasztalható kettős mércét. A BIS a jegybankok számára 1930-ban létrehozott intézmény, a jegybankok jegybankjának is nevezik.
Vizet prédikál, bort iszik – írta egy EKB-alkalmazott a Financial Times (FT) által látott képernyőképek szerint.
Lagarde a világ 18 vezető jegybankára közé tartozik, akik a BIS igazgatótanácsában ülnek. Mindannyian jogosultak éves fix díjazásra és részvételhez kötött változó díjakra, a BIS azonban egyedileg nem hozza nyilvánosságra a kifizetéseket.
Lagarde a legjobban fizetett uniós hivatalnok – a kiskapukat kihasználva
Fabio De Masi német és Dick Erixon svéd európai parlamenti képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában Lagarde pénteken először hozta nyilvánosságra, hogy
2025-ben 130 457 svájci frankot kapott a BIS-től, ami mintegy 140 ezer eurónak felel meg.
2024-ben az EKB-tól 466 ezer euró alapfizetést és
135 ezer euró béren kívüli juttatást kapott.
A mintegy 741 ezer euróra (kb. 31 165 000 hrivnya) becsült teljes javadalmazásával Lagarde az Európai Unió legjobban fizetett tisztségviselője.
Más jegybankok eltérően kezelik a BIS-díjazást. Az amerikai jegybank (Fed) elnöke, Jay Powell és az angol jegybank kormányzója, Andrew Bailey nem veszik fel a BIS-től járó díjazást; a Fed esetében az amerikai jogszabályok tiltják, hogy tisztségviselők külföldi intézménytől pénzt fogadjanak el.
A Banque de France – azon kevés jegybank egyike, amely nyilvánosságra hozza kormányzója BIS-díjazását – a fix díjazás felét visszautalja az intézménynek.
Az EKB személyzeti szabályzata szerint az alkalmazottak nem fogadhatnak el „harmadik felektől származó kifizetéseket szakmai feladataik ellátásával összefüggésben”, és ha ilyen kifizetést ajánlanak fel, azt „az EKB részére kell teljesíteni”.
A jegybank az FT-nek közölte, hogy az elnök „nem minősül munkavállalónak”, így „nem tartozik a személyzeti szabályok hatálya alá”, hanem „az EKB magas szintű tisztségviselőire vonatkozó külön magatartási kódex” érvényes rá.
Az FT által látott egyik névtelen bejegyzés szerint azonban Lagarde külső díjazást kapott olyan tevékenységért, amely az EKB-elnöki feladatai részének tűnik. Ez az EKB szabályai szerint – legalábbis a rendes munkatársak esetében – nem megengedett.
Egy másik bejegyzés szerint a jegybank humánerőforrás-osztálya egy, közös BIS-projektről érdeklődő EKB-alkalmazottnak azt mondta, hogy nem fogadhat el további díjazást.
Mi, halandók nem vehetjük fel a BIS-juttatást – állt egy harmadik bejegyzésben.
Az EKB az FT-vel közölte, hogy munkatársai „nem fogadhatnak el díjazást az EKB-feladataik ellátása során végzett tevékenységekért”.
Az ügyet ismerő személy szerint ez vonatkozik arra az EKB-alkalmazottra is, aki elkíséri Lagarde-ot a BIS igazgatótanácsi üléseire.
Amit szabad Jupiternek… kettős fizetési mérce az EKB-nál
A jegybank szerint Lagarde esete eltérő, mivel a BIS igazgatótanácsi tagság „a BIS irányítási döntéseiben való részvételt, irányítási felelősséget és ehhez kapcsolódó jogi kockázatokat” jelent. „E felelősségekre tekintettel az elnök a BIS által fizetett díjazásban részesül.”
Az EKB közlése szerint a BIS-tevékenységekben részt vevő munkatársak „nem rendelkeznek [Lagarde-hoz] hasonló irányítási és jogi felelősséggel, ezért a személyzeti szabályok szerint nem fogadhatnak el díjazást ezekért a tevékenységekért”.
Az ügyet ismerő források szerint Lagarde elődei, Mario Draghi és Jean-Claude Trichet gyakorlatát követte, akik szintén felvették a BIS-juttatást. Draghi és Trichet nem kívánt nyilatkozni.
A jegybank hozzátette: a munkatársak kaphatnak díjazást „az EKB-feladataikhoz nem kapcsolódó és az EKB-n kívül végzett külső tevékenységekért, amennyiben ehhez előzetes írásbeli engedélyt szereztek, és azt szabadidejükben végzik”. „Nagyon korlátozott” számú esetben adtak ilyen engedélyt BIS-projektekre, amelyek nem az „EKB-feladatok” körébe tartoztak.
Az „elszámoltathatatlan jogi erőd”?
Az EKB-n belüli bírálatok szélesebb körű aggodalmakat tükröznek az intézmény belső irányításával kapcsolatban. Tavaly nyáron a személyzeti bizottság azzal vádolta a vezetést, hogy „elszámoltathatatlan jogi erődként” működteti az intézményt.
A munkatársakkal szembeni bánásmód „széles körű panaszokhoz vezetett a kivételezésről… magas kiégési arányról és a határozott idejű szerződéssel dolgozó kollégák kiszolgáltatottságáról”.
Októberben az EKB-dolgozókat képviselő szakszervezet pert indított az intézmény ellen, „cenzúrával” és „megfélemlítéssel” vádolva azt a munkaügyi kapcsolatok körüli, régóta tartó, éles konfliktus legújabb eszkalációjaként.
Az EKB a bírósági eljárást nem kívánta kommentálni. Korábban azt közölte az FT-vel, hogy „szilárdan elkötelezett a véleménynyilvánítás szabadsága és a jogállamiság mellett”, és a munkatársak számára „több csatornát, köztük névtelen bejelentő eszközt” biztosít annak érdekében, hogy „minden elfogadhatatlan magatartást kivizsgáljanak és gyorsan kezeljenek”.
Elon Musk akár távozhat is a Tesla éléről, ha a részvényesek nem hagyják jóvá a neki szóló 1000 milliárd dolláros javadalmazási csomagot. Erre Robyn Denholm, az igazgatóság elnöke figyelmeztetett a hétfőn kiküldött levelében, a november 6-i éves közgyűlés előtt.
A Tesla igazgatósága az utóbbi időben ismételt bírálatok kereszttüzébe került, mert kritikusok szerint nem a részvényesek érdekeit képviseli. Vállalatirányítási szakértők és érdekvédelmi szervezetek az igazgatóság függetlenségét és Musk feletti ellenőrzését is megkérdőjelezik.
Denholm szerint a javasolt, teljesítményalapú terv célja, hogy legalább újabb hét és fél évre a vállalat élén tartsa és motiválja Muskot.
Úgy fogalmazott, Musk vezetése „kritikus” a Tesla sikeréhez, és figyelmeztetett: megfelelő ösztönzők hiányában a cég elveszítheti „idejét, tehetségét és vízióját”.
Hozzátette, hogy Musk szerepe különösen fontos, mert a Tesla a mesterséges intelligencia és az autonóm technológia globális éllovasává szeretne válni.
A javaslat 12 részletben lehívható részvényopciókat tartalmazna, ambiciózus célokhoz kötve. Ezek között szerepel a 8500 milliárd dolláros piaci kapitalizáció elérése, valamint mérföldkövek az önvezető technológia és a robotika terén. Denholm szerint a csomag Musk érdekeit a részvényesi értékteremtéssel és a hosszú távú növekedéssel hangolja össze. Egyúttal arra kérte a befektetőket, hogy válasszanak újra három, régóta hivatalban lévő igazgatót, akik szorosan együtt dolgoztak Muskkal.
A Tesla igazgatóságát évek óta vizsgálják Muskhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt. Egy delaware-i bíróság az év elején érvénytelenítette Musk 2018-as javadalmazási megállapodását, arra hivatkozva, hogy az odaítélés folyamata nem volt megfelelő, és az ügyletet olyan igazgatók tárgyalták, akik nem voltak teljesen függetlenek.
A legmagasabb fizetéseket az NKM-nél és a Nemzeti Egység Minisztériumánál mérték.
Az ukrán Pénzügyminisztérium közzétette az állami szervek vezetőinek 2025 augusztusi átlagfizetésére vonatkozó adatokat. A legmagasabb fizetési szintet a Korrupció Megelőzéséért Felelős Nemzeti Ügynökségnél regisztrálták – több mint 366 ezer hrivnyát, jelentette a Glavkom a minisztérium adataira hivatkozva.
A 10-es ranglista:
Korrupció Megelőzéséért Felelős Nemzeti Ügynökség – 366,6 ezer hrivnya
Nemzeti Egység Minisztériuma – 289,1 ezer hrivnya
Állami Vagyonalap – 284,6 ezer hrivnya
Ukrajna Nemzeti Közszolgálati Ügynökség – 255,9 ezer hrivnya
Számviteli Kamara – 209,4 ezer hrivnya
Ukrajna Monopóliumellenes Bizottsága – 201,8 ezer hrivnya
Pénzügyminisztérium – 195,0 ezer hrivnya
Legfelső Tanács apparátusa – 189,7 ezer hrivnya
Állami Statisztikai Szolgálat – 186,0 ezer hrivnya
Ifjúsági és Sportminisztérium – 182,8 ezer hrivnya
Olyan szakemberekről van szó, akik az Egészségügyi Minisztérium vagy az Oktatási és Tudományos Minisztérium 20 egyeteme egyikében végezték el a szakmai gyakorlatot, és vidéki területeken, valamint az frontvonalbeli területeken fognak dolgozni.
Azok a fiatal orvosok, akik elvégezték a szakmai gyakorlatot, és vidéken, valamint a frontvonal közelében fognak dolgozni egyszeri, 200 ezer hrivnya összegű támogatást kapnak az államtól. Erről az Egészségügyi Minisztérium számolt be. Ezek olyan szakemberek, akik 2025-től kezdődően szakmai gyakorlatot végeztek az Egészségügyi Minisztérium vagy az Oktatási és Tudományos Minisztérium 20 állami felsőoktatási intézményének egyikében.
„A kormány ezen kezdeményezése a hadiállapot végéig érvényes, meghosszabbítási lehetőséggel. Lehetővé teszi azon orvosok támogatását, akik kistérségek azon egészségügyi intézményeiben kezdik meg szakmai pályafutásukat, amelyeknek kritikus szükségük van az időben történő és magas színvonalú orvosi ellátásra” – jegyezte meg az Egészségügyi Minisztérium. Közölték, az egyszeri támogatáshoz az orvosnak találnia kell egy betöltetlen állást állami vagy önkormányzati egészségügyi intézményben vidéken vagy az aktív harcok sújtotta területen az Egészségügyi Dolgozók Egységes Webportálján (a listát az Ukrajna Közösségek és Területek Fejlesztési Minisztériuma rendelete hagyja jóvá). Fel kell vennie a kapcsolatot a kiválasztott egészségügyi intézménnyel, és meg kell tudnia, hogy az orvosi állások létszáma nem haladja-e meg a 75%-ot, és hogy az egészségügyi intézmény készen áll-e legalább hároméves munkaszerződés megkötésére. Amennyiben mindkét feltétel teljesül, az orvos legalább három évre szóló szerződést köt az egészségügyi intézménnyel, az intézmény egy levelet állít ki, amelyben megerősíti, hogy megfelel a munkakörök elhelyezésére és személyzetére vonatkozó határozat követelményeinek. Ezenkívül ilyen szerződés olyan intézménnyel is köthető, ahol az orvos a gyakorlatának befejezése után már alkalmazásban állt, ha megfelel a fent említett követelményeknek. Az orvos által a foglalkoztatás időpontjában kiválasztott állás az Egységes Álláshirdetési Webportálon kell legyen feltüntetve. Október 10-ig az orvosnak az alábbi dokumentumokat kell benyújtania abba a felsőoktatási intézménybe, ahol a szakmai gyakorlatát végezte: • a rektornak címzett jelentkezési lapot (bármilyen formában); • az egészségügyi intézmény igazoló levelét a határozat követelményeinek való megfelelésről; • a tanulmányokat igazoló dokumentumok másolatait – diploma és a szakképesítést igazoló bizonyítvány (csak akkor nyújtandó be, ha ezek az adatok nem szerepelnek az Egységes Elektronikus Oktatási Adatbázisban); • a foglalkoztatást igazoló dokumentumokat – a munkakönyv másolatát (ha van) vagy a Biztosított Személyek Nyilvántartásából származó kivonatot (a Nyugdíjalapon keresztül); • az egészségügyi intézménnyel megkötött munkaszerződés másolata. A dokumentumokat személyesen vagy levélben, az oktatási intézmény hivatalos e-mail címére lehet benyújtani. Az oktatási intézmények elérhetőségei az Egészségügyi Minisztérium honlapján találhatók. A felsőoktatási intézmény felülvizsgálja a dokumentumokat, és jóváhagyás esetén határozatot ad ki a támogatás kifizetését illetően. A támogatást a költségvetési év végéig fizetik ki. Az orvos idő előtti felmondása esetén – saját kérésére, a felek megállapodása alapján vagy a feladatok nem megfelelő ellátása miatt – a támogatás összegét 10 napon belül vissza kell téríteni. Ugyanakkor a pénzeszközöket nem kell visszafizetni, ha az intézmény megszüntette az orvosi szakterületen végzett munkát, vis maior helyzet esetén, ha az orvosnál vagy hozzátartozóinál I. vagy II. csoportú rokkantságot diagnosztizálnak, valamint, ha az orvost besorozzák a hadseregbe. A 20 állami felsőoktatási intézmény listája: Bohomolec Nemzeti Orvostudományi Egyetem, Danilo Halickij Lvivi Nemzeti Orvostudományi Egyetem, Pirohov Vinnyicai Nemzeti Orvostudományi Egyetem, Horbacsevszkij Ternopili Nemzeti Orvostudományi Egyetem, Ivano-Frankivszki Nemzeti Orvostudományi Egyetem, Bukovinai Állami Orvostudományi Egyetem, Odesszai Nemzeti Orvostudományi Egyetem, Harkivi Nemzeti Orvostudományi Egyetem, Poltavai Állami Orvostudományi Egyetem, Dnyiproi Állami Orvostudományi Egyetem, Zaporizzsjai Állami Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Ungvári Nemzeti Egyetem, Karazin Harkivi Nemzeti Egyetem, Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem, Szumi Állami Egyetem, Luhanszki Állami Orvostudományi Egyetem, Supik Nemzeti Egészségügyi Egyetem, Leszja Ukrajinka Volinyi Nemzeti Egyetem, Petro Mohila Fekete-tengeri Nemzeti Egyetem, Donyecki Nemzeti Orvostudományi Egyetem és Herszoni Állami Egyetem.
Az ukránok fizetése 2024-ben 23,2 %-kal nőtt, az NBU arra számít, hogy a növekedés üteme fokozatosan lassul, de továbbra is magas marad – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) inflációs jelentésére hivatkozva (2025. április).
A jelentés szerint az NBU frissített makro előrejelzése szerint 2025-ben az ukránok átlagkeresete 17 %-kal emelkedik. „A szakképzett munkaerő kereslete és kínálata közötti eltérések a gazdasági fellendülés kontextusában további bérnövekedéshez vezetnek a magánszektorban” – áll az elemzésben. Az NBU szerint idén ennek lesz a legnagyobb inflációs hatása.
Az NBU azonban a bérnövekedés lassulására számít a munkaerőpiaci egyensúlyhiány fokozatos kiegyenlítődése miatt. „Bár a munkaerő-kínálat némi növekedése miatt a munkaerő keresése könnyebbé vált, a munkaerőhiány továbbra is jelentős probléma, és további béremeléseket ösztönöz” – áll a dokumentumban.
Az NBU szerint a reálbérek gyorsabban nőttek, mint a termelékenység a gazdaságban, tekintettel a régóta fennálló munkaerő-piaci egyensúlyhiányra. A következő években azonban ennek a tényezőnek a hatása mérséklődik, ennek megfelelően a béremelések üteme is lassul, ami az árakra nehezedő nyomás csökkenéséhez vezet.
„A menekültek visszatérése fokozatosan fog megtörténni, így a munkaerőhiány az előrejelzési horizonton is fennmarad. Ez további, a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékű béremelést ösztönöz, ami növeli az inflációs nyomást. Tovább fékezi a munkaerőhiány miatti gazdasági fellendülést is” – olvasható a jelentésben.
Az NBU szerint Ukrajnában 2023-ban a nominálbér 17,4 %-kal, a reálbér (az inflációt figyelembe véve) 3,7 %-kal nőtt. 2024-ben a nominálbérek 23,2 %-kal, a reálbérek 15,6 %-kal nőttek.
Az NBU arra számít, hogy 2025-ben a nominálbérek 17,07 %-kal (korábbi januári előrejelzések szerint 16,7 %), a reálbérek pedig 3,9 %-kal (3,8 %) nőnek.
Az NBU arra számít, hogy 2026-ban a nominálbérek 9,4 %-kal, a reálbérek 3,3 %-kal emelkednek. 2027-ben a nominálbérek 8,8 %-kal, a reálbérek 3,5 %-kal emelkednek.
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete Ukrajnában 2024-ben 23,1 %-kal 21 473 hrivnyára nőtt.
A sebesült katonák, akiket kezelés céljából ideiglenesen kivontak az állományból nem kapnak teljes anyagi támogatást, számolt be Irina Verescsuk, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője Telegram-csatornán.
Verescsuk többek között arról számolt be, hogy az egyik katonai kórházban tartott helyszíni értekezleten olyan problémás kérdések merültek fel, amelyek a gyógykezelés alatt álló sebesült katonákat érintik.
„Gyakran megesik, hogy a sebesült katonák, akiket ideiglenesen kivontak az állományból gyógykezelés miatt, nem kapnak teljes anyagi támogatást. Vagyis a legkevesebb 20 100 hrivnya helyett 650 hrivnyát kapnak. Ez törvénytelen és helytelen”, jegyezte meg.
Verescsuk felszólította a védelmi minisztériumot, hogy adjon ki a „Katonák és családtagjaik szociális és jogi védelméről szóló törvény” betartásával kapcsolatos felvilágosítást.
Az Elnöki Hivatal vezetőhelyettese megjegyezte, hogy a katonai egységek azt követelik, hogy a katonák 10 naponta nyújtsák be az egészségügyi intézményben végzett kezelésről szóló igazolást.
„Ez helytelen. Az egészségügyi intézményeknek, katonai egységeknek maguknak kell ezeket az adatokat a sebesült katona bevonása nélkül megadniuk egymásnak. Ennek minden jogi és technikai feltétele megvan”, hangsúlyozta.
Verescsuk felszólította az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarát, az Ukrán Fegyveres Erők Egészségügyi Parancsnokságát és az Egészségügyi Minisztériumot, hogy adjanak ki további felvilágosítást az ügyben.
Bohdan Andrijiv, Ungvár polgármestere az egyik legjobban fizetett polgármester az ukrán megyeszékhelyek között, tavaly csaknem 1 millió 200 ezer hrivnyát keresett. Többet csak Harkiv, Cserkaszi és Kijev polgármesterei kaptak.
