Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa felszólította a G7-országokat, hogy gyorsítsák fel az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros hitel folyósítását, mivel Belgium továbbra is blokkolja a befagyasztott orosz vagyon felhasználására épülő finanszírozási programot – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Euractiv európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Dombrovskis megjegyezte, hogy az országoknak fel kell gyorsítaniuk az Ukrajnának nyújtott kifizetéseket a tavaly júniusi megállapodás szerinti G7-hitelből, hogy a jövő év elején áthidalhassák a pénzügyi hiányt. „Tárgyalásokat folytatunk más nemzetközi donorokkal, hogy kiderítsük, áthelyezhető-e a támogatásuk az év elejére” – mondta.
A biztos szerint az adományozók között szerepel Nagy-Britannia, Kanada, Japán és az Egyesült Államok. Ugyanakkor úgy vélte, hogy ez elegendő lehet Ukrajna pénzügyi szükségleteinek fedezésére a jövő év első negyedévében, bár ez „még a jövő zenéje”.
A kiadvány megjegyezte, hogy az EU már kifizette a G7-kölcsön rá eső részét, amely 18,1 milliárd eurót tesz ki. A csomag mintegy 14 milliárd euróját azonban más országok, nevezetesen az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Nagy-Britannia még nem fizette ki. A becslések szerint Ukrajna a jövő év első negyedévében 12 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal néz szembe.
Dombrovskis nyilatkozata egy olyan időszakban hangzott el, amikor az EU egy Ukrajnának szóló külön „jóvátételi kölcsönről” próbál tárgyalni a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával. Az Európai Bizottság abban reménykedik, hogy ráveszi Belgiumot a terv támogatására a decemberi vezetői csúcstalálkozó előtt. Ezek az erőfeszítések azonban csütörtökön komoly kudarcot vallottak, amikor Bart de Wever miniszterelnök élesen bírálta a tervet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének írt levelében.
A két legnagyobb orosz olajipari vállalat ellen hozott büntetőintézkedések után az Egyesült Államok kezd kifogyni az ötletekből, hogy milyen orosz szankciók vethetők még be Moszkva tárgyalóasztalhoz kényszerítése érdekében – ezt maga Marco Rubio amerikai külügyminiszter ismerte el a hét legfejlettebb ipari ország tárcavezetőinek találkozója előtt.
Nos, a részünkről már nem sok minden maradt szankcionálásra, hiszen megbüntettük a nagy olajipari vállalataikat, amit mindenki kért tőlünk – jelentette ki Rubio.
Washington a múlt hónapban vezetett be büntetőintézkedéseket a Lukoil és a Rosznyefty ellen, hogy csökkentse a Kreml olajbevételeit, amelyekből nagyrészt finanszírozza az Ukrajna elleni háborút. A Rosznyefty németországi eszközeit a kormány állami felügyelet alá helyezte, az eladásukra a cég haladékot kapott április végéig.
A Lukoil nagyobb bajban van: eleinte úgy tűnt, hogy sikerült megtalálni a tökéletes vevőt a külföldi eszközeire, a Guvnor azonban visszalépett az üzlettől. A cégnek november 21-ig kell eladnia 12 milliárd dollár értékű külföldi vagyonát, amelyből akár a Molnak is juthat egy falat, de a gondjai egyre sokasodnak.
Legértékesebb vagyontárgya esetében, az 1,8 milliárd értékű Nyugat-Kurna-2 olajmezőn vis maiort kellett hirdetnie, Bulgáriában és Romániában pedig a kormány készül átvenni a finomítóit. Előbbit az is sürgeti a szükséges lépések megtételére, hogy csupán egy hónapnyi benzintartaléka maradt.
Mások is mentességet akarnak az orosz szankciók alól
Magyarország az egyetlen uniós ország, amelyik mentességet kapott Donald Trump amerikai elnöktől a szankciók alól, de mások is ezért ácsingóznak, kardinális kérdés azonban az is, hogy mennyire hajtják végre a büntetőintézkedéseket.
„A szankciókat ki kell kényszeríteni, szóval mindenki tudja, hogy nem hozunk szankciókat, hogy aztán ne kényszerítsük ki azokat. Mert ez áll érdekünkben” – idézte a Politico Rubiót.
A szankciók kikényszerítésének egyik módja az orosz árnyékflotta büntetése – azé a több száz tankeré, amelyek illegálisan szállítják az orosz olajat szerte a világon.
A kérdés fel is merült a G7 külügyminiszteri értekezletén, amelyet a héten tartottak Kanadában.
Rubio szerint azonban ebben az ügyben az európaiak tehetnek lépéseket, mivel a hajók egy része „hozzájuk sokkal közelebb” tevékenykedik.
Ukrajnának vannak még ötletei
Az Európai Unió már a 19. orosz szankciós csomagon dolgozik, megcélozta már
a cseppfolyósított földgázt (LNG),
a bankokat,
a kriptokereskedelmet,
és tovább szigorít az árnyékflottával szemben is.
Az ukrán kormány szerint van még mit büntetni, és kész együttműködni ebben a partner országokkal. „Ami Rubio kijelentését illeti, miszerint a szankciók lehetőségei kimerültek… vannak még teljesen objektív lehetőségek. Több nagy olajipari vállalat, bank, flotta, infrastruktúra. És alkatrészek és védelem. És fizetések. És az Északi-sarkvidék” – mondta Vladiszlav Vlaszjuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciókkal foglalkozó megbízottja.
„Továbbra is együttműködünk az amerikai partnereinkkel, a G7-ekkel és másokkal. További szankciók lesznek” – ígérte.
Ukrajna számára fontos, hogy az orosz olaj árának felső határa hordónként 30 dollár legyen, és ennek a G7-vezetők, köztük az Egyesült Államok közös döntésének kell lennie – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök Kanadában a G7-vezetők találkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta: „Arra kérem önöket, hogy működjenek együtt az Egyesült Államokkal az orosz olaj szigorú árplafonjának bevezetésében. A jelenlegi javasolt ár hordónként 45 dollár, de sok szakértő egyetért abban, hogy a valóban hatékony szint 30 dollár.” Szerinte Ukrajnának a partnereivel együtt ezt „fájdalmassá kell tennie Oroszország számára”.
„A 18. uniós szankciócsomagnak az orosz energiaipart és bankokat is sújtania kellene. Fontos, hogy Ukrajna évi 40 milliárd dolláros költségvetési támogatást kapjon – a rugalmasságunk érdekében, hogy országunk tovább tudjon lépni. És ennek a G7-vezetők, köztük az Egyesült Államok közös döntésének kell lennie” – zárta szavait Volodimir Zelenszkij.
A G7 országok többsége kész csökkenteni az orosz olaj úgynevezett árplafonját, még akkor is, ha Donald Trump amerikai elnök úgy dönt, hogy eláll ettől a kezdeményezéstől. Ahogy az European Pravda is beszámolt róla, a Reuters négy tájékozott forrásból értesült erről.
Reuters beszélgetőpartnerei elmondása szerint az EU és az Egyesült Királyság kész vezetője lenni annak az orosz olaj „árplafonjának” csökkentésére irányuló kezdeményezésnek, és önállóan cselekedni – a többi G7 európai ország és Kanada támogatásával.
Ügynökségi források elmondása szerint egyelőre nem tudni, hogy az Egyesült Államok, valamint Japán milyen döntést hoz ebben a kérdésben.
„Az európai országok az olajár-plafon 60 dollárról 45 dollárra való csökkentését szorgalmazzák. Pozitív jelzések érkeznek Kanadából, az Egyesült Királyságból és esetleg Japánból is. A G7-et fogjuk felhasználni arra, hogy megpróbáljuk bevonni az Egyesült Államokat” – mondta az egyik forrás a Reutersnek.
Az ügynökség forrásai kifejtették, Washington támogatása az „árplafon” csökkentésében nem szükséges Nagy-Britannia globális tengeri biztosítási piacon betöltött dominanciája és az EU nyugati olajszállító tartályhajó-flottára gyakorolt befolyása miatt.
Az USA támogatása azonban elengedhetetlen a dollárban denominált olajfizetések és bankrendszerük tekintetében.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy folyósította Ukrajnának a G7 országokkal közösen jóváhagyott, mintegy 45 milliárd eurós pénzügyi hiteltámogatás második, egymilliárd eurós részletét.
A pénzügyi támogatási csomag egy legfeljebb 18,1 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – számolt be a Felvidék.ma az MTI nyomán.
A makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeket bocsátják Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök – a tervek szerint – segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére szolgálnak, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
A csütörtöki kifizetéssel az év eleje óta az Európai Bizottság által Ukrajnának az MFA keretében nyújtott teljes hitel összege eléri a négymilliárd eurót.
A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, valamint további, egy egyetértési megállapodásban rögzíteni tervezett politikai feltételek teljesítése mellett.
Az Ukrajnával folytatott megbeszélések folyamatban vannak a későbbi kifizetések ütemezéséről – írták.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteiben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5–3 milliárd euróra becsülik.
Ukrajna állami költségvetése 3 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól a G7-ek ERA kezdeményezés keretében a befagyasztott orosz vagyonból, az EU összesen 18 milliárd eurót biztosít Kijevnek hasonló módon – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Ez az első olyan európai uniós forrás, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek biztosítanak.” Szerinte Ukrajna ezt a forrást a kiemelt költségvetési kiadásokra fogja irányítani.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a G7 ERA kezdeményezése általában 50 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajnának, amelyből 20 milliárd dollárt az Európai Unió biztosít. „Ily módon megvalósítjuk az Oroszország fizet elvet, és erősítjük Ukrajna pénzügyi stabilitását 2025-ben” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az ukrán Legfelső Tanács elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna 50 milliárd dollárt kapjon a G7-országoktól, anélkül, hogy kötelező lenne visszafizetni, ha nem kap kártérítést Oroszországtól.
Az ukrán parlament a 12232-es számú törvényjavaslatot fogadta el, amely lehetővé teszi az Ukrán Pénzügyminisztérium számára, hogy betöltse a Hitelügynökség szerepét, és megállapodásokat kössön feltételes kötelezettségekről. Ez megnyitja az utat az 50 milliárd dolláros hitelhez a G7 országaitól, amelynek visszafizetése az orosz kártérítések kifizetésétől függ.
Ukrajna és az Európai Unió egyetértési megállapodást írt alá, amely 18,1 milliárd euró folyósításához volt szükséges, jelentette beDenisz Smihal miniszterelnök.
Elmondása szerint ez a G7-ek, 50 milliárd dollár értékű csomagjának része, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből biztosítanak.
„Egy ilyen lépés nem csak támogatás, hanem precedens is arra, hogy Oroszországot felelősségre vonják bűntetteiért, és elindítsák azt a folyamatot, amely arra irányul, hogy az agresszor fizesse meg a brutális háborút”, fogalmazott Smihal.
Japán a G7-országok hitelének részeként több mint 3 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, amelyet az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételből fizetnek vissza – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Nikkei japán hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a japán híriroda úgy tudja, hogy Ukrajna 471,9 milliárd jent (3,09 milliárd dollárt) kap Japántól a G7-országok által kidolgozott program keretében az összesen 50 milliárd dollárból. A kölcsönt a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) nyújtja a Világbankon keresztül.
Japán továbbá hozzájárul annak ellenőrzéséhez, hogy ezeket az alapokat ne katonai célokra használj fel Ukrajna.
A G7 vezetői konszenzusra jutottak arról, hogyan biztosítsanak Ukrajnának mintegy 50 milliárd dollárt. Ezeket a hiteleket befagyasztott orosz szuverén eszközökből származó bevétel biztosítja.
Ez áll a G7-ek október 25-én, pénteken kiadott közleményében. A G7 vezetői emellett hangsúlyozták, hogy Oroszországnak a nemzetközi jognak megfelelően le kell állítania illegális agressziós háborúját, és meg kell fizetnie az Ukrajnának okozott károkat.
A G7 a befagyasztott orosz eszközök terhére hiteleket nyújt Ukrajnának.
A G7-országok vezetői konszenzusra jutottak arról, hogyan biztosítsanak Ukrajnának mintegy 50 milliárd dollárt az Emergency Acceleration of Revenue Program (ERA) keretében. A közlemény szerint ezeket a kölcsönöket az Oroszország befagyasztott vagyonából származó bevételből fizetik a G7-országok jogrendszerén és a nemzetközi jogon belül.
A G7 azt is megjegyezte, hogy a pénzeszközöket több csatornán keresztül folyósítják az Ukrajnának nyújtott költségvetési, katonai és újjáépítési segélyek támogatására, összhangban a jelenlegi jogszabályokkal és a G7-tagországok vonatkozó jogrendszerével.
„Célunk, hogy az év végére megkezdjük a források kifizetését” – hangsúlyozták a G7 vezetői.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
