A búza és a kukorica árát 10-20 százalékkal drágította meg a határidős piacokon az orosz–ukrán háború, a konfliktus történelmi csúcsokra vagy azok közelébe lökte az árakat – tájékoztatta az Agrárszektort Hollósi Dávid a Takarékbank és a Magyar Bankholding Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Kiemelte, arra számítanak, hogy ha aratásig nem csökken a feszültség, akkor megmaradhatnak az idei megemelkedett gabonaárak. A szakember azt is elmondta, hogy a fő problémát egyelőre a logisztikai, vasúti és hajózási szállítási nehézségek adják, ugyanakkor a termelést egyelőre várhatóan kevésbé érinti a konfliktus.
Az egész világ agráriumára és élelmiszer-termelésére óriási, egyelőre azonban megjósolhatatlan hatással lehet az orosz–ukrán háború, Oroszország és Ukrajna ugyanis mindketten jelentős szereplők az agrár- és élelmiszeripari világpiacon. Kukoricából és napraforgóból elsősorban Ukrajna, búzából és műtrágyából főleg Oroszország, de Ukrajna is meghatározó exportáló ország. Az elmúlt öt év átlagában a két ország világszinten a búzaexport valamivel kevesebb mint harmadát, a kukoricaexport majdnem ötödét, míg a műtrágya és az olajos magvak nemzetközi kereskedelmének mintegy hetedét adta, ezért az elmúlt napok fejleményei már most jelentős hatással vannak és lesznek is a jövőben a globális agrárpiacra – tudatta az Agrárszektorral Hollósi Dávid. Hozzátette, a búza és a kukorica árát a határidős piacokon 10-20 százalékkal drágította meg a konfliktus az elmúlt napokban, történelmi csúcsokra vagy azok közelébe lökve az árakat.
A fő problémát jelenleg a logisztikai, vasúti és hajózási szállítási nehézségek adják. Odessza az ukrán export szempontjából kulcsfontosságú, ott egyelőre teljesen leállt a kereskedelmi forgalom. A nyugati szankciók pedig (például az orosz pénzügyi rendszer kizárása a SWIFT-ből) jelentős mértékben megnehezíti, vagy ellehetetleníti a nyugati irányú közvetlen értékesítést, Kína, India vagy az arab országok közvetítésére lesz szükség – mondta lapunknak a szakember.
Hollósi Dávid hangsúlyozta, a termelést egyelőre várhatóan kevésbé érinti a konfliktus, hiszen a nagy mezőgazdasági üzemek egy háború idején is tudnak működni, ez így volt a kelet-ukrajnai konfliktus elmúlt éveiben is. Ugyanakkor hosszabb távon a sorkötelezettség, valamint egy esetleges üzemanyaghiány Ukrajnában a termelést, az aratást is veszélyeztetheti.
Jelenleg rengeteg a bizonytalansági tényező, de arra számítunk, hogy ha aratásig – a búza esetén június–július, a kukoricánál október – nem csökken a feszültség, akkor megmaradhatnak az idei megemelkedett gabonaárak, feltéve, hogy nem lesz nagyon kedvező időjárás, és így hozamkilátás a többi exportáló országban. Egyelőre ez utóbbira kevés az esély az Egyesült Államokban és Kanadában, illetve Dél-Amerikában, egyedül Ausztráliában van bőséges, sőt túl sok csapadék.
A szakember szerint akkor normalizálódhatnak a nemzetközi gabonaárak a mostani csúcsszintekről, ha egyrészt az energiapiacon (olaj, földgáz) nem emelkednek még tovább az árak, másrészt kiderül, hogy az orosz és az ukrán kínálat mekkora része tud ténylegesen eljutni a világpiacra. Magyarország egyébként az alapvető gabonafélékből és olajos magvakból önellátó, a hazai termelés kellő tartalékkal fedezi a felhasználást (élelmiszerre, takarmányra és ipari használatra is). A hazai árak rendre a nemzetközi tőzsdei árakat követik, így valószínűleg a globális folyamatok játszódnak majd le itthon is. A műtrágya szintén fedezhető a hazai piacról, itt azonban már hónapok óta gondot jelent a rekordmagas földgázár – hívta fel a figyelmet Hollósi Dávid.
