A Gázai övezetben nem ismeretlenek a konfliktusok, a Hamász 2007 óta többször összecsapott Izraellel. Azonban a mostani háború messze a legkárosabbnak számít: az övezet nagy része romokban hever, a törmelék eltakarítása és az újjáépítés pedig soha nem látott összegeket emészthet fel.
Gáza lakóépületeinek több mint 70 százaléka megsemmisült, illetve megrongálódott a tavaly október óta tartó háborúban. Az izraeli légi csapások következtében eddig több mint 42 millió tonna törmelék keletkezett az övezetben, amivel meg lehetne tölteni egy New Yorktól Szingapúrig terjedő dömpersort.
Az ENSZ szerint a romok eltakarítás évekbe telhet és 700 millió dollárba kerülhet. A gyümölcsösök és a földek szintén használhatatlanná váltak: az övezet mezőgazdasági területének legalább fele elpusztult, ami a helyi agrárszektor összeomlásához vezetett. A feladatot megnehezíti, hogy a romhalmaz ideális környezet jelent a számos betegséget terjesztő homoki legyeknek.
Tovább fokozza a problémákat az azbeszt: Gázában mintegy 2,3 millió tonna törmelék tartalmazza a szigetelőanyagként használt, több tucat országban betiltott azbesztet. A sérült kórházakból származó veszélyes anyagok szintén aggodalomra adnak okot. A fel nem robbant bombák mellett tovább nehezíti a helyreállítást, hogy a lerombolt épületek alatt mintegy 10 ezer holttest rejtőzhet.
Az ENSZ szerint több ezer munkásra lesz szükség csak a törmelék összegyűjtéséhez és ártalmatlanításához, amihez jelenleg nincs elég munkaerő, ezért Jordániában megkezdték a szakemberek kiképzését. A munkába a tervek szerint részben a helyi lakosságot is bevonják. Az újjáépítéshez azonban még ennél is több dolgozó kell majd a jövőben.
Jogi szakértők foglalkoznak majd a tulajdonjogokkal, mivel a tulajdonosok halála miatt kérdéses, hogy kihez tartozik egy-egy birtok, ingatlan. Az újjáépítés költségeit összesen 80 milliárd dollárra becsülik, bár ez a jövőben tovább nőhet. A korábbi háborúk után az emberek általában a családjuknál vagy bérelt ingatlanban húzták meg magukat, amíg otthonaikat újjáépítették.
A pusztítás mértéke miatt ez most biztosan nem lesz lehetséges, ami újabb feladat elé állítja a szakértőket: az építkezések alatt meg kell oldani a fedél nélkül maradt palesztinok elhelyezését, miközben az elszállított romok tárolása is komoly kihívásnak ígérkezik a Budapestnél kisebb méretű, mindössze 365 négyzetkilométeres gázai övezetben.
Segíthet csökkenteni a költségeket, hogy a nem szennyezett törmeléket fel lehet használni az újjáépítéshez. Az ENSZ becslése szerint az újrahasznosításból származó beton elegendő lenne Gáza teljes úthálózatának újjáépítéséhez. A nemzetközi szervezet úgy számol, hogy ezzel körülbelül 143 millió dollárt lehet megtakarítani.
Csak béke után kezdődhet meg a munka
A Bloomberg emlékeztet rá, hogy csak akkor kezdődhet meg az építkezés, ha a felek előbb békét kötnek. Jelenleg Dohában tárgyalnak a felek a tűzszünetről katari és egyiptomi közvetítéssel, az egyeztetéseken a CIA igazgatója, William J. Burns és a Fehér Ház közel-keleti képviselője, Brett McGurk is részt vesz. Burn ígéretesnek nevezte a megbeszéléseket.
Az ugyanakkor kérdéses, hogy a jövőben milyen megállapodás jöhet létre. Az arab államok kormányzati szerepet biztosítanának az újjáélesztett Palesztin Hatóságnak, amely nem foglalná magában a Hamászt. Joe Biden amerikai elnök kormánya nagyobb rugalmasságra ösztökéli Izrael jelenlegi vezetését, amely ellenzi az önálló palesztin állam létrejöttét.
Az is kérdés, hogy ki finanszírozná a helyreállítást. A korábbi háborúk után az energiahordozók exportjából élő arab államok, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Japán nyújtott segélyeket, bár eltérő mértékben. Katar számít az egyik legnagyobb támogatónak, amely egy évtized alatt több százmillió dollárt nyújtott az övezetnek.
Ezúttal azonban jóval nagyobb nemzetközi együttműködésre lehet szükség, hogy kigazdálkodják a 80 milliárd dolláros becsült összeget. Ráadásul több ország is jelezte, hogy ezúttal átfogó, tartós békét kell teremteni és megszüntetni az erőszak visszatérését.
Az ország történetének leghosszabb ideje tartó háborúja a gazdaság egészen durva mélyrepülését hozta magával. A fogyasztás hatalmasat zuhant, míg a beruházások szinte teljesen elpárologtak a háború kitörése óta.
Fél évvel a Hamász terrortámadása és ezzel Izrael és a terrorszervezet közötti háború kitörése után a zsidó állam gazdasága sem úszta meg komoly sérülések nélkül.
Az Al-Dzsazíra becslése szerint csak a közvetlen károk 56 milliárd dollárra rúgnak, főként a hadjárat költsége és az érintett állampolgároknak és katonáknak nyújtott juttatások miatt. Az ország statisztikai hivatala szerint a tavalyi év utolsó három hónapjában 19,4 százalékkal volt alacsonyabb az ország gazdaságának a kibocsátása, mint egy évvel korábban. Hasonló zuhanásra utoljára a koronavírus-járvány idején volt példa.
Mi áll a zuhanás hátterében?
A megdöbbentő mértékű visszaesésben kulcsszerepet játszott a magánszektor fogyasztásának mélyrepülése, amely 26,9 százalékot tett ki, miközben a beruházások szintje gyakorlatilag lenullázódott, 67 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – írja a Middle East Eye.
A háború hatására mintegy 200 ezer izraelinek is el kellett hagynia otthonát a libanoni határ mentén és a Gázai övezet közelében. A helyzeten az sem segít, hogy mintegy 300 ezer tartalékost hívtak be, miközben a palesztinok sem dolgozhatnak most az országban, így a munkaerőpiacról is százezrek hiányoznak. Mindemellett nem meglepő az export 18,3 százalékos visszaesése sem.
Az izraeli gazdaság büszkeségének számító technológiai szektor azonban annak ellenére talpon tudott maradni, hogy az iparági beruházások 58 százalékot zuhantak. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy az izraeli részvénypiac sem rogyott térdre, és a TA-125 izraeli tőzsdeindex az október végi 1600 alatti értékről mára 2000 pont fölé erősödött. Egyes iparági szereplők szerint a geopolitikai feszültségek a szektorba irányuló beruházások megugrását hozhatják a közeljövőben.
Az izraeli gazdaság zuhanása és a hadikiadások értelemszerűen a költségvetési hiánynak sem tesznek jót, így a Fitch hitelminősítő szerint annak mértéke az izraeli gazdaság 6,8 százalékát teheti ki idén, míg az ország államadóssága a GDP 65,7 százalékára duzzadhat. A hitelminősítő negatív kilátásokat jelez az izraeli gazdaság számára. A Moody’s februárban ennél is továbbment, és le is minősítette az ország adósbesorolását A1-ről A2-re, negatív kilátások mellett.
Egy izraeli felmérésre válaszolva a megkérdezettek mintegy ötöde számolt be anyagi helyzetének nagy vagy nagyon nagy mértékű romlásáról tavaly novemberben.
Az ország építőipara heti szinten veszít 650 millió dollárt egy Al-Dzsazíra jelentés szerint, miközben az ingatlaneladások is 30 éves mélyponton vannak.
A fogyasztás bezuhanása miatt ugyanakkor továbbra is mérséklődik az infláció, mely februárban éves szinten 2,5 százalék volt, miközben a sékel árfolyama is közel van a háború kitörése előtti szinthez, tehát vissza tudott erősödni a harcok kirobbanása után elszenvedett gyengülés után.
Az Európai Bizottság azonnal megháromszorozza a Gázának nyújtott humanitárius támogatást, több mint 75 millió euróra – jelentette be a brüsszeli testület szombaton.
A közlemény szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton beszélt António Guterres ENSZ-főtitkárral, majd a felhívást követően bejelentette: a brüsszeli testület haladéktalanul 50 millió euróval növeli a Gáza számára előirányzott humanitárius segítségnyújtási keretet.
Ezzel a Gáza számára juttatni tervezett teljes humanitárius támogatási összeg meghaladja a 75 millió eurót – emelték ki a közleményben. „Folytatni fogjuk szoros együttműködésünket az ENSZ-szel és annak ügynökségeivel annak biztosítására, hogy ez a segély eljusson a rászorulókhoz a Gázai övezetben” – fogalmazott Ursula von der Leyen, majd hozzátette: az uniós bizottság keményen dolgozik, hogy a gázai ártatlan civilek támogatást kapjanak.
Közölte továbbá: a testület támogatja Izrael azon jogát, hogy a nemzetközi humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartása mellett megvédje magát a Hamász terroristáival szemben. Az uniós bizottság közleménye Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztost is idézte, aki kijelentette: az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy humanitárius támogatást nyújtson a Gázai övezetben élő polgári lakosságnak.
Az EU humanitárius segítségnyújtásának megháromszorozása segíteni fog a gázai civilek legelemibb szükségleteinek kielégítésében. „Alapvető fontosságú, hogy biztonságos és korlátlan hozzáférést biztosítsunk a humanitárius segélyekhez” – tette hozzá az uniós biztos.
A 2000-ben kirobbant palesztin felkelés óta Izrael először engedélyezte a Gázai-övezetben élő palesztinok izraeli munkavállalását. Rögtön az első napon több mint 10 ezer embert vettek nyilvántartásba, akik Izraelen belül szeretnének munkavállalási engedélyt szerezni. Egy nap alatt lehetett érzékelni a gázai munkanélküliségi válság mélységét. A regisztráltak száma meghaladhatja a 100 ezret a folyamat végére.
– A Gázai-övezetben nagyon alacsony bérért dolgozunk, de ez az egyetlen lehetőségünk. Próbáltam más megoldást találni, hogy Izraelben dolgozhassak, de ez tilos. Itt kénytelen vagyok bármilyen fizetést elfogadni, mert az is jobb a semminél – mondja egy munkás.
– A piac határozza meg az árakat és a béreket. Egy ruha varrásáért 8 sékelt kapunk, de ugyanez Ciszjordániában már 20 sékel, Izraelben pedig még több – teszi hozzá egy varroda tulajdonosa.
A palesztin kereskedelmi szervezetek statisztikái szerint körülbelül 250 ezer munkanélküli él a Gázai-övezetben. Egy munkás fizetése Izraelben 300 és 400 sékel között mozog, míg Gázában az összeg nem haladja meg a 30 sékelt.
A Világbank, az ENSZ és az EU által a közelmúltban közzétett jelentés szerint a Gázai övezet a Falak Őrzője hadművelet során keletkezett károk helyreállítására közel 500 millió dollárra van szükség.
A jelentés szerint az enklávé anyagi veszteségeit 300 millió, a gazdaságit pedig 190 millió dollárra becsülik. Jelenleg a Palesztin Hatóság és a Hamász csoport a a helyreállítási folyamat irányítása jogaiért küzd, ugyanis ebből mint gazdasági, úgy politikai hasznot lehet kovácsolni.
Mint ismeretes, a legnagyobb veszteségeket a társadalmi és szociális szféra szenvedte meg, elsősorban a lakásállomány. Ezért a fent említett jelentésben említett összeg több mint fele építkezésre fordítanák. A leginkább érintett ágazatok listáján a következő a pénzügyi szektor és a termelés. A legfontosabb pedig a mezőgazdaság, a szolgáltatás és a kereskedelem szférájának felélénkítése.
A jelentés adatai szerint a Gázai övezet 45 000 lakosának azonnali pénzügyi segítségre van szüksége élelmiszer és az alapvető szükségleteiket kielégítő termékek és áruk megvásárlásához. Ezen kívül sürgősen meg kell oldani 4000 család lakhatási problémáit, akiknek megsemmisültek vagy jelentősen megrongálódtak a házaik. Egyéb szükséges intézkedések – 20 ezer munkahely létrehozása a közeljövőben és a kisvállalkozások és üzemek helyreállításához nyújtott támogatás elosztása. Kenton Shankar, a Világbank Jordániai Ciszjordániai és a Gázai övezeti regionális igazgatója, a gázai GDP 0,3%-os csökkenését prognosztizálja ebben az évben.
Mint ismeretes, az utolsó eszkaláció előtt éppen ellenkezőleg, az előrejelzések 2,5%-os növekedést jósoltak. A nemzetközi jelentés kimondja, hogy a lakosság fele munkanélküli, és a lakosság több mint 50%-a a szegénységi küszöb alatt él. Mindemellett a Falak Őrzője hadművelet miatt a lakosság 62%-a nem tudja magát élelmiszerrel ellátni.
A konfliktussal kapcsolatos régóta fennálló problémák mellett a gázai lakosság a koronavírus járvány is sújtotta.
Ennek kapcsán Swan Kuhn, az EU kelet-jeruzsálemi képviselője megjegyezte, hogy a „Gáza újjáépítésének folyamatát konstruktív békefolyamat kell, hogy kísérje”.
A képviselő úgy véli, hogy Gáza újjáépítése nagymértékben függ a politikai folyamattól és a konfliktus összehangolt megoldásától. Egyben hozzátette, hogy véleménye szerint a palesztinok egyesülése és a demokratikus megújulás szabad és tisztességes választások révén nagy jelentőséggel bír a siker szempontjából.
