Az ukrán gazdálkodók 1 millió 5 ezer hektár gabonát és hüvelyes növényt vetettek már el. A hírt az Agrárpolitikia Minisztérium sajtószolgálata közölte.
Az információk szerint a következő növényeket vetették el:
tavaszi búza – 169,1 ezer ha;
tavaszi árpa – 557,4 ezer ha;
borsó – 110,2 ezer ha;
zab – 81,7 ezer hektár;
kukorica – 53,4 ezer hektár;
hajdina – 0,27 ezer hektár;
köles – 1,7 ezer ha.
A múlt héten összesen 278 400 hektáron vetettek gabonát és hüvelyes növényeket.
Az Oroszországgal vívott háború évekre visszavetette az ukrán mezőgazdaságot – mondta Mikola Szolszkij agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter a Forbesnak adott interjújában.
„Az előrejelzések szerint 67 millió tonna termésre lehet számítani, ez az elmúlt évek átlaga. Nem szabad összehasonlítani a tavalyival, mert akkor rekord volt. Tavaly 107 millió tonna gabonát és olajos magvakat gyűjtöttünk be. Tekintettel arra, hogy jelenleg a földek mintegy 25 százaléka megszállás alatt van, maximum 77 millió tonnát tudnánk begyűjteni” – magyarázta a tisztviselő. Egyben kiemelte, a háború évekre visszavetette az ágazatot.
„Az agrárszektor felújította technikai felszereléseit, befektetéseket vont be, mindez megszűnt, és nem fog gyorsan helyreállni. Még ha holnap véget is ér a háború, időbe telik, hogy meghozzuk a megfelelő döntéseket, hogy erkölcsileg felkészüljünk rá” – mondta Szolszkij.
A miniszter úgy véli, három dologra van szükség ahhoz, hogy a befektetők visszatérjenek az agrárszektorba:
biztosítási rendszer a háborús körülmények között működő vállalkozások számára. (Izraelben működik a rendszer);
hatékony jogvédelem;
az Európai Unió egyértelmű álláspontja az ukrán termékek piacának megnyitásával kapcsolatban.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Ukrajnában a vetési kampány a háború ellenére sikeres volt. Az Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztérium adatai szerint a tavalyi földterület 75 százalékát sikerült bevetni – közölte Denisz Smihal miniszterelnök Telegram-csatornáján.
Elmondása szerint a mezőgazdasági termelőket támogató 5-7-9%-os kedvezményes kamatú hitelprogram keretein belül a bankok 38,5 milliárd hrivnyát bocsátottak a gazdák rendelkezésére. Ebből 24 milliárd hrivnyát az állami garanciaprogram keretein belül.
„Már megkezdtük az előkészületeket a termés betakarítására. Felmértük és meghatároztuk a lehetséges kihívásokat, amelyekkel a gazdák szembesülnek” – mondta a miniszterelnök.
Ezek közül 3-at nevezett meg. Az első a betakarított termés exportjának szükségessége. Az Infrastrukturális Minisztérium jelenleg Ukrajna nyugati határátkelői kapacitásának növelésén dolgozik. Jelenleg 23,5 millió tonna gabona és olaj nyersanyag vesztegel az orosz kikötői blokád miatt.
A második probléma az új termés tárolása. Az Agrárpolitikai Minisztérium mobiltárolók elhelyezésének lehetőségét fontolgatja: ezzel Ukrajna 10-15 millió tonnával növelheti tárolási kapacitását.
A harmadik probléma Smihal elmondása szerint a gazdák üzemanyag-ellátása. A miniszterelnök utasította az illetékeseket, hogy a betakarítási időszakra biztosítsák a szükséges mennyiségű gázolajat.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Belgiumban az idei tavasz rendkívül száraz volt. A lehullott csapadékmennyiség szinte biztosan nem lesz elegendő a növények fejlődéséhez, így a belga gazdák jogosan aggódnak az aszály miatt.
Ezen a 66 hektáros területen a belga Namur város közelében gabonát és cukorrépát termelnek. Itt is kiszáradt a talaj, egyrészt a csapadékhiány, másrészt a folyamatosan fújó északkeleti szél miatt. A gazdálkodók most kezdik felmérni a szárazság költségeit.
„Ha június elejéig nem esik az eső, az gond lehet, elsősorban a gabonaterméssel lehet baj” – mondja egy gazda.
A száraz talajba a műtrágya sem hatol be elég mélyen. Ez és a vízhiány okozza, hogy a hozam alacsonyabb lesz – magyarázza a szomszédos gazdaság tulajdonosa.
Az aszály duplán okoz problémát , mert ha nem terem meg a takarmány, nehézségekbe ütközik a gazdaság 250 tehenének és 600 kecskéjének ellátása.
„A tavasszal levágott mennyiség a fele annak, amit tavaly betakarítottunk, tehát már most felhasználjuk a tartalékaink egy részét, amelyek kisebbek lesznek, amikor télen etetni kell az állatokat. Ez azt jelenti, hogy olyan nyersanyagokat kell vásárolnunk, amelyek a gazdasági helyzet miatt most nyilvánvalóan nagyon drágák.” – teszi hozzá egy másik gazdálkodó.
A mezőgazdaságból élők szerint még túl korai katasztrófáról beszélni, a jelenlegi ukrajnai háborús helyzet azonban többletköltségeket jelent az ágazat számára.
„A műtrágya rendkívül drága, aszályos időben pedig kevésbé hatékony. Bár szeretnénk, ha lenne olyan időszak, amikor a hatásfok megnő, a szárazság miatt ennek éppen az ellenkezője történik. Ha a jövőre szánt takarmányt már most fel kell felhasználnunk, az sokba fog kerülni.” – mondja az érdekképviselet vezetője.
Nem Belgium az egyetlen olyan ország Európában, amelyet erősen érint a rendkívüli szárazság. Nyugatabbra Franciaországban például az eddigi legmelegebb május várható, ami egyértelműen aszályos nyárra utal.
Csernyihiv megyében az aknák miatt lassul a vetési folyamat. A hírt a megyei katonai adminisztráció vezetője, Vjacseszlav Csausz közölte.
Elmondása szerint a térségben a katasztrófavédelmi szolgálat helyi és más megyében működő egységei is dolgoznak, hogy mihamarabb befejezzék az aknamentesítést. A megye azonban nagyon nagy, az orosz hadsereg pedig rengeteg aknát hagyott maga után.
Az Állami Adószolgálat adatai szerint a hivatalosan nem nyilvántartott mezőgazdasági telkek területe 10 millió hektár, ami Ukrajna területének egy hatodát teszi ki, közölte Jevhen Olejnyikov, az Állami Adószolgálat megbízott vezetője az Ekonomicsna Pravdának adott interjújában.
„Év elején megpróbáltuk kiszámolni, hogy mennyi földet művelünk meg ténylegesen, de a nyilvántartás szerint – nincs megművelve. Több mint 10 millió hektáré van szó – ez olyan földterület, amelyet sehol nem regisztráltak”, jelentette ki. 10 millió hektár – ez 100 ezer négyzetkilométer – ez több mint Magyarország területe (93 ezer négyzetkilométer).
Jevhen Olejnyikov elmondása szerint az adójogszabályok módosításai, amelyek a minimális adókötelezettséget írják elő, hozzá kell, hogy segítsék a helyi költségvetéseket, hogy több bevételhez jussanak az ilyen földterületekből.
„Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a nagygazdálkodók a nem hivatalos földbérlet rendszerét használják, vagyis nem tüntetik fel az éves beszámolóikban. Nem tudom konkrétan megmondani, hogy ki és mennyit – ezt már bizonyításra szorul” – tette hozzá.
A gazdálkodók adózásának rendszerét módosító, a minimális adókötelezettséget az 5600-as számú törvényjavaslat írja elő, amelynek második olvasatát a közeljövőben vitatja meg a parlament. kerül a parlamentben.
Az Európai Bizottság két év alatt 50 millió euró támogatást szánt az ukrán gazdák földvásárlásának elősegítésére. Ezt az Európai Bizottság Szomszédsági és Bővítési Igazgatóságának főigazgató-helyettese, Katarina Mathernova jelentette be az Ukrajna 30. Föld ukrán fórumon tartott beszéde során. A hírt az UNN közölte.
A tisztviselő hozzátette azt is, hogy eljött az idő, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a farmergazdákat kellően informálták-e a lehetőségről és megkapták-e a támogatást.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság két év alatt 50 millió euró támogatást szánt az ukrán gazdák földvásárlásának elősegítésére. Ezt az Európai Bizottság Szomszédsági és Bővítési Igazgatóságának főigazgató-helyettese, Katarina Mathernova jelentette be
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1622048280
[modified] => 1622044660
)
[title] => Az Európai Bizottság 50 millió euró támogatásban részesítette az ukrán gazdákat
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=12639&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 12639
[uk] => 12585
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 12586
[image] => Array
(
[id] => 12586
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/picture2-evropejskij-centr-349616-s20.jpg
[original_lng] => 33416
[original_w] => 602
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/picture2-evropejskij-centr-349616-s20-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/picture2-evropejskij-centr-349616-s20-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/picture2-evropejskij-centr-349616-s20.jpg
[width] => 602
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/picture2-evropejskij-centr-349616-s20.jpg
[width] => 602
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/picture2-evropejskij-centr-349616-s20.jpg
[width] => 602
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/picture2-evropejskij-centr-349616-s20.jpg
[width] => 602
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/picture2-evropejskij-centr-349616-s20.jpg
[width] => 602
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1622033861:10
[_thumbnail_id] => 12586
[_edit_last] => 10
[views_count] => 4151
[_oembed_a92928a8ce63de3f1841b12b467e767c] =>
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
Őrhidi Lászlóval, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnökével legutóbb a karantén bevezetése után beszélgettünk a növénytermesztés helyzetéről. Akkor csupán reménykedni tudtunk, hogy helyreállnak az árak, újranyitnak a piacok. Majd jöttek a májusi fagyok, s jelenleg is tartanak az özönvízszerű esők. Ezúttal Őrhidi László arról számolt be, hogy végre kedvezőbb árakon értékesíthetőek a hajtatott zöldségek.
– Ukrajnában május 11-ét követően enyhült a szigorú karantén. Milyen hatással volt mindez a piacra?
– A karantén kihirdetése után Ukrajnában bezártak a nagybani piacok, s csupán az élelmiszer-árusító helyek maradtak nyitva, mindez óriási csapást mért vidékünk primőrtermelő gazdáira. A megtermelt árut majdhogynem ingyen kellett értékesíteni. Mindezért országszerte lázadoztak a gazdák, így a vírushelyzet enyhülését követően a piacok is megnyitottak. Bár az árak nem álltak helyre, de – mondhatni – normalizálódtak. A felívelő ármozgás annak is betudható, hogy az előző időszakok rossz tapasztalatai miatt idén is kevesebben ültettek, vetettek, mint egy szokványos évben. Az időjárás szintén rányomta a bélyegét az idei szezonra.
– Meglehetősen hektikus időjárásunk, a késő tavaszi fagyok mellett az özönvízszerű esők sem könnyítik meg a termelők mindennapjait…
– A késő tavaszi fagyok bizony igen jelentős károkat okoztak még a hajtató gazdaságokban is, nem beszélve a gyümölcsösökről. Jelentős mértékben károsodott az alma- és a körtetermés, így nagy valószínűséggel ezen gyümölcsök árain meg fog mindez látszani. Viszonylag alacsony árról indult a szamóca értékesítése, később azonban a középérésű fajták a termelők számára kedvező áron keltek el. A csemegekukorica, mely vidékünk egyik fontos terméke, szintén megszenvedte a késő tavaszi fagyokat. Hiányosan keltek, ha egyáltalán kikeltek, az ültetett növények pedig egyszerűen lefagytak. Normalizálódott azonban a hajtatott uborka ára, sőt magasabb, mint az elmúlt évben, így aki a tavaszi kilátástalan helyzet ellenére bizakodott, és tovább gondozta növényeit, most jó áron értékesítheti termését. Mindez azzal is magyarázható, hogy a szabadföldi uborka jelentősen megszenvedte a késői fagyokat, a rengeteg eső miatt sok helyen víz alá került a termőterület, s bizony, néhol a jégeső sem kímélte az ültetvényeket. Mivel az uborka ára magas, a többi zöldség árfekvése is hasonló módon alakul, így az újburgonya, a káposzta vagy a hajtatott paprika ára is. Gond van viszont a leveles zöldségek, salátafélék eladása terén, mivel ezeket a növényeket a vendéglátóhelyek, szállodák vásárolták fel. Az idegenforgalom visszaesése miatt azonban csökkent a kereslet irántuk. Továbbá ősszel vagy télen jelenik majd meg a probléma, hogy a folyamatos eső miatt nem lehet szénát készletezni. Nonszensznek tűnik, de a hegyvidéki falvakhoz hasonlóan ágasokon kell majd szárítani a szénát, ha marad az esős időjárás. Lassan megkezdődik az árpa betakarítása, a kalászosokat azonban a szél sok helyen elfektette, így azokat felnövi a gyom, ezeken a helyeken is termésveszteséggel kell számolni. A takarmánykukorica kapcsán sok helyről hallottam, hogy a hideg időjárás miatt olyan gyéren kelt a növény, hogy be kellett tárcsázni a vetőterületet.
– Hogyan folyik a szaktanácsadás jelenleg az alapítványnál?
– A szigorú karanténhelyzet miatt a falugazdászaink átálltak online munkára. Azt gondoltuk, hogy amennyire csak lehet, a személyes találkozásokat kerülni fogjuk, s online módon tartjuk a kapcsolatot. Mindez többé-kevésbé sikerült is. Most, hogy újra szigorítanak, valószínűleg újra vissza fogunk állni az online munkára.
A koronavírus-járvány az osztrák gazdákat is komoly kihívások elé állítja. A munka oroszlánrészét ugyanis eddig a külföldi segédmunkások végezték, akiket a korlátozások miatt most nem engednek be az országba. Miután minden követ megmozgattak, az észak-ausztriai eper termelőknek sikerült 220 ukrán idénymunkást beutaztatniuk a kormány külön engedélyével.
Az olasz agrárminiszter, Teresa Bellanova ideiglenes tartózkodási engedélyt, társadalom- és egészségbiztosítást adna 600 illegális bevándorlónak, hogy ezzel orvosolja a munkaerőhiányt.
A javaslatot a Matteo Salvini vezette jobboldali pártszövetség, valamint az Öt Csillag Mozgalom is ellenzi, mondván így az olasz dolgozók háttérbe szorulnának és erősödne a feketegazdaság. Bellanova úgy reagált, hogy javaslata elvetése esetén valószínűleg lemond posztjáról.
A legnagyobb olasz szakszervezeti szervezet, a CGIL főtitkára, Maurizio Landini bölcsnek nevezte a migránsok helyzetének rendezését. Ferenc pápa az interneten közvetített szerdai általános audienciáján pedig kijelentette: a járványhelyzet általános válságot okozott, de a kizsákmányolt dolgozókat segíteni kell, méltóságteljes feltételeket teremtve a munka világában.
Természetesen átvitt értelemben értendő, de napjainkban a csapból is a koronavírus folyik. A Kárpátalja hetilap igyekezett utánajárni, hogy azokra a gazdákra, akiknek fóliasátrai és mezőgazdasági földjei nem egy főút mentén elterülő község területén találhatóak, azokra milyen hatással van a kialakult helyzet és a karantén.
Arra a kérdésre, hogy hogyan jellemeznék a kialakult helyzetet, a szernyei gazdálkodók majdnem mindegyike a „katasztrofális” vagy a jelző más szinonimáját használta. Elmondásuk szerint a legnagyobb probléma az, hogy bizonyos zöldségek ára nagyon alacsony.
Míg a nagyobb, könnyen megközelíthető vagy főúton fekvő falvak némileg szerencsésebbnek mondhatják magukat, addig a szernyei gazdák kevésbé: a legtöbb beszállító amint meglátja a bekötőutak egyikét, rögtön meggondolja magát, hogy bedöcögjön-e a faluba. Vannak olyanok, akik csak akkor jönnek be a nagyobb járműveikkel, ha a falusi gazdák garantálják, hogy a rettenetes út megtétele bizony nem volt hiábavaló. De a leggyakrabban csak úgy tudják értékesíteni az árukat, ha ők maguk viszik el a munkácsi piacra vagy pedig Csongor és Nagydobrony településeire, ahol belső Ukrajnából érkező beszállítók vásárolják fel a zöldségeket, bár ez sem ilyen egyszerű.
A „Mégis hogyan működik ez?” kérdésre a következőt válaszolta egy termelő: „Amikor szólnak a beszállítók, hogy kora reggel érkeznek Csongorra vagy Dobronyba, akkor úgy járok a legjobban, ha személyesen átmegyek, és szemtől szemben beszélek a felvásárlóval. Ilyenkor mindig viszek egy kis bemutatót a portékámból, és ha tetszik, akkor kapok egy ún. biztosítékot, hogy egy bizonyos összeg alá nem fog esni az ár, mire átszállítom a szomszéd faluba, vagy mire lejönnek érte. Mivel a beszállítók érkezését nem tudjuk előre, ezért nagyon nehéz összehozni, hogy annyi mennyiségű árut tudjak 2-3 órán belül biztosítani, ami nekem is kifizetődő, hisz csak friss zöldségeket vásárolnak, egyedül pedig nem tudom leszedni a kívánt mennyiséget. Ezért szólnom kell 10-15 szezonmunkásnak, akik összeszedik a zöldséget, amiért már érdemes lejönnie a busznak. A legegyszerűbb megoldás mégiscsak az, ha személyesen viszem be az árut a munkácsi piacra, ahol nagy valószínűséggel a falusiakét vásárolják fel az egész Ukrajna területéről érkező kamionosok, hisz a falusiaké mindig friss.”
Az egyik gazda a beszélgetés során elmondta, hogy a hónapos retekkel idén nagyon rosszul járt, hisz a legmagasabb ára 8-10 hrivnya volt, de az is előfordult, hogy csupán 1 hrivnyáért tudott értékesíteni egy csomaggal. „Ez sajnos idén nem vált be, és a ráfordított anyagiakat sem hozta vissza. Körülbelül 2-3 tonnányi retek maradt az egyik fóliámban. Lehet beszántom, mást nem tudok vele kezdeni” – nyilatkozta az egyik gazda.
Van olyan is, aki az uborka korai hajtatására esküszik. Rengeteg tanfolyamot elvégzett, hogy minél precízebben tudja végezni az „uborkázást”. „A jó minőségű korai uborka értékesítésével sosem volt gondom. Ez egy olyan áru, amiért még akkor is lejönnének a beszállítók, ha kétszer rosszabb minőségű (ezt még elképzelni is lehetetlen – a szerk.) bekötőutak lennének Szernye irányába” – mondta egy helyi vállalkozó.
Merültek fel olyan gondolatok is, hogy össze kellene fogni, és együttes erővel beszerezni egy olyan szállítóeszközt, ami biztosítaná a zöldségek nagyobb tételben történő célba juttatását, de ez ügyben egyelőre még nem történt előrelépés, mert valamiből a családot is el kell tartani.
De ha sikerülne is összehozni az említett szállítóeszközt, nagy valószínűséggel nem tudná sokáig elviselni azokat a megrázkódtatásokat, amelyek érnék a Csongor–Szernye közötti útszakaszon, vagy ha kicsit körbe mennénk, akkor az ún. „Morgón”, amely a Barkaszó és az M25-ös főút közötti útszakasz beceneve. Reményeink szerint az útépítés Szernye községét is eléri.
