Ukrajna „zöld Marshall-tervet” készít elő gazdaságának a helyreállítására, amihez körülbelül 40 milliárd dollárra van szüksége – jelentette ki Rosztiszlav Surma, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Surma elmondta, hogy az ukrán gazdasági fellendülés kezdeti szakaszában a vaskohászaton lesz a hangsúly. „Ha helyre kell állítani az ipart, logikus a környezetbarát fémek új technológiákkal összhangban történő előállítására való áttérés. Célunk, hogy Ukrajnában zöld acélipart építsünk ki” – tette hozzá. A vaskohászat megújulása lehetővé teszi, hogy Ukrajna a világ legolcsóbb környezetbarát acélszállítójává váljon, és komoly támogatást nyújtson a légkörbe történő káros kibocsátások csökkentésére irányuló európai erőfeszítésekhez, valamint a szél-, nap- és atomenergetikai beruházások ösztönzője lesz – tette hozzá.
A helyettes elnöki hivatalvezető szerint az előkészítő munkák valószínűleg másfél évig tartanak majd. „A tényleges építkezés azonban csak a háború után kezdődik el” – mutatott rá Rosztiszlav Surma.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 20-40 milliárd dolláros alapfinanszírozás összegyűjtésének elősegítése érdekében Ukrajna az ipar, a köz- és a magánszektor képviselőiből álló koalíció létrehozását tervezi az iparfejlesztési terv kidolgozása érdekében. 2021-ben a vaskohászati szektor adta Ukrajna GDP-jének mintegy 10 %-át, az exportbevételek egyharmadát, és körülbelül 600 000 embert foglalkoztatott. Az ország szén-dioxid-kibocsátásának 15 százalékát is ez adta, és most lehetőség nyílik a megújuló energiaforrásokra épülő ipar kiépítésére.
A foglalkoztatottság növelése és az infláció leszorítása áll a 2024-es országos választásra már most javában készülő indiai pártok programjának középpontjában.
Decemberben 16 havi csúcsra, 8,3 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya, szemben az előző hónapban mért kereken 8 százalék után – derül ki az Indiai Gazdaságkutató Központ (CMIE) vasárnap közzétett adataiból. Ezen belül a városi munkanélküliségi ráta a novemberi 8,9 százalékról 10,1 százalékra nőtt, miközben vidéken minimálisan javult a foglalkoztatottsági helyzet: az előző havi 7,5 százalékról 7,4 százalékra mérséklődött a mutató.
Mahesh Vyas, a CMIE ügyvezető igazgatója szerint a ráta decemberi megugrása egyáltalán nem mondható tragikusnak, hiszen mindez a munkaerőpiaci részvételi ráta egészséges növekedése mellett történt. Az utóbbi 12 havi csúcsra, 40,5 százalékra javult decemberben.
A legfontosabb munkaerőpiaci mutató, a foglalkoztatottság eközben 37,1 százaléka emelkedett, ilyen magasan legutóbb 2022 januárjában járt – hangsúlyozta a Reutersnek az igazgató. A kiugróan magas infláció csillapítása mellett a foglalkoztatottság lesz a másik kulcskérdés a közelgő 2024-es parlamenti választás már most folyó kampányában. A kérdés az, hogy a Narendra Modi vezette regnáló kormány beruházásösztönző politikája elég termékeny lesz-e ahhoz, hogy munkahelyek millióinak megteremtésével megélhetést biztosítson az álláskereséssel először próbálkozó fiatalok terebélyesedő generációjának.
Nem lesz egyszerű dolga ebben a kormányon lévő hindu nacionalista Indiai Néppártnak, (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP), kihívója, az Indiai Nemzeti Kongresszus ugyanis már most javában kampányol, hogy megtörje a – szerintük – az országot megosztó politikai vonalat képviselő Narendra Modi uralmát.
Az ellenzéki párt még szeptemberben öt hónapos, 3500 kilométeres országjárást indított a déli Kanyakumari városától a Dzsammu és Kasmír régióban található Srinagarig, hogy felvilágosítsa a közvéleményt és mozgósítsa a társadalmat a Modi-kormány válságkezelő politikája ellen.
A menetet Rahul Gandhi, a Kongresszus Párt elnöke vezeti, ő az 1984-ben meggyilkolt Indira Gandhi miniszterelnök asszony unokája, és az 1989-ben meggyilkolt Radzsiv Gandhi fia.
Szerinte csőlátás jellemzi Modi kormányát, amely kizárólag a GDP-növekedésre összpontosít, holott ehelyett a foglalkoztatottság növelésére, a fiatalok képzettségének javítására, valamint a magas hozzáadott értékű, exportlehetőséggel kecsegtető termelési kapacitások létrehozására kellene koncentrálni, mert ez az alapja a fenntartató fejlődésnek a világ második legnépesebb államában.
Ukrajna és Ausztria, ezen belül Kárpátalja és Burgenland partnerségének köszönhetően két hónappal ezelőtt egy együttműködési memorandumot írtak alá a szerződő felek. Azóta az osztrákok már kétszer is ellátogattak hozzánk, hogy megosszák ötleteiket. Most pedig a kárpátaljai küldöttség utazott Ausztriába.
Az utazásból a delegáció konkrét projektekkel tért vissza. Olyan programokról folytattak tárgyalást, amelyek mindkét régió ágazatai számára fontosak. Burgenland borvidék, akárcsak Kárpátalja. Noha nálunk a borkészítés még nem olyan fejlett, mint náluk, a szövetségi tartományban már jelentős részét képezi a gazdaságnak és a termelésnek. Vidékünk másik perspektívája az alternatív energia.
Az ukrán kormány úgy döntött, hogy nyilvántartásba veszi a Técsői járási Máramaros Ipari Parkot. Ez az első gazdasági park, amelyet a hadiállapot idején hoztak létre. A legjobb szakemberek bevonásával több hónapig dolgoztak a projekten.
Az új ipari park komolyan fellendíti az áttelepült vállalkozásokat, és megfelelő adóbevételt képes biztosítani a Szlatinai kistérség költségvetésének.
Az Opel két éven belül minden modelljét kínálja majd teljesen elektromos változatban, akkumulátoros hajtással. Az Opel elektromos autó hatótávolságának növelése érdekében jelentős akkumulátor-technológia fejlesztési beruházást hajt végre – jelentette be Uwe Hochgeschurtz, az Opel vezérigazgatója az Augsburger Allgemeine című lapnak adott pénteki interjúban.
Kijelentette: egyértelmű, hogy a belső égésű motoroknak belátható időn belül befellegzett Európában.
Európában az Opel 2028-tól nem is fog többé belsőégésű motorokat értékesíteni. Az autógyár elektromos modelljei hatótávolságának és töltési sebességének a növelésére összpontosítja fejlesztési erőfeszítéseit. „Azon dolgozunk, hogy egy perc alatt 32 kilométert tölthessünk bele egy autóba” – mondta Hochgeschurtz. „Arra számítok, hogy az évtized közepére ez az Opel modelleknél már így is lesz” – jelentette be. „A jövőre nézve – modelltől függően – 500-800 kilométeres hatótávolsággal számolunk.”
Elmondása szerint az autógyártó a chipválságra való tekintettel már most is az e-autók gyártását részesíti előnyben. „Az elektromos autókat gyorsabban szállítjuk, mint a belsőégésű motoros autókat, ezért elsősorban az elektromos meghajtású járműveket szolgáljuk ki chipekkel” – mondta Hochgeschurtz, hozzátéve, hogy az Opel így kíván hozzájárulni az elektromos autók számának növeléséhez Németországban és Európában.
Különleges modellként a rüsselsheimi autógyártó több mint három évtizeddel a gyártás leállítása után tisztán elektromos modellként szeretné „feltámasztani” kultikus rangra szert tett Manta modelljét az évtized közepére – jelentette be az Opel-főnök. „Ez egy lenyűgöző újraértelmezés lesz, szenzációsan tágas belső térrel – természetesen sokkal nagyobbal, mint amivel az 1970-es eredeti Manta rendelkezett” – mondta.
Komoly fejlesztésekre van szüksége a beregszászi járási vadgazdaságoknak ahhoz, hogy felvehessék a versenyt európai társaikkal. Erről Ági László, az egykori Nagyszőlősi járási erdő- és vadgazdaság igazgatója beszélt a Bereg-Ugocsa 2021 üzleti fórumon.
Bereg – Ugocsa 2021 néven szervezett nemzetközi üzleti fórumot a Beregszászi Járási Tanács a makkosjánosi Helikon Hotelben. A program célja az újonnan megalakult kistérségek bemutatása, valamint az üzleti lehetőségeik prezentációja volt a határon túli és a hazai befektetők számára.
A Makkosjánosi Helikon Hotelben rendezett Bereg-Ugocsa 2021 nemzetközi üzleti fórumon a Beregszászi járás kistérségei bemutatták üzleti – befektetési lehetőségeiket. Pataki Gábor, a KMKSZ Mezőkaszonyi kistérségi frakcióvezetője kiemelte: régiójukban a turizmus és a mezőgazdaság a két fő húzóágazat, azonban szeretnék fellendíteni a borászatot is, amihez várják a befektetők jelentkezését.
Készülnek azok a tervek és programok, amelyek alapján elkezdődhet a záhonyi vasúti átrakó körzet fejlesztése – mondta el a pénzügyminiszter a magyar-ukrán határvárosban pénteken.
Varga Mihály a beruházással kapcsolatos szakmai megbeszélést követően újságíróknak elmondta, a kormány két évvel ezelőtt döntött arról, hogy nem „mond le” Záhonyról és visszaemeli a logisztikai övezetet korábbi pozíciójába, egyben lehetőséget lát arra, hogy Kínával és Oroszországgal együttműködve egy jelentős logisztikai fejlesztés valósuljon meg a térségben. A kabinet meghozta azt a döntést, hogy a záhonyi fejlesztéseket támogatni fogja, ennek az első fázisában vagyunk most, amikor elkészül a fejlesztési program – mondta. A magyar gazdaság növekedési kilátásaira kitérve a pénzügyminiszter azt mondta, a következő években Magyarország vissza tud kerülni abba a pozícióba, amelyben a pandémia előtt volt. A járvány egy nagyon ígéretes időszakot szakított meg, a hazai gazdaság 2013 óta folyamatosan, stabilan és tartósan növekedett, a kormány célja pedig az, hogy kezelje ezt a visszaesést és az ország gazdasága visszakerüljön a korábbi tartós egyensúlyi és növekedési állapotba – fogalmazott. Az újraindítás időszakát éljük, ebbe illeszkedik bele az a projekt, amelyet a záhonyi logisztikai beruházásnak nevezünk – tette hozzá Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondta, a kormány elkötelezett abban, hogy a Kína és Oroszország irányába az elmúlt években elindított „keleti nyitás” segítségével egyre bővülő és kedvező lehetőségeket teremtsen a logisztika mellett minden gazdasági szektor szereplőjének. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a záhonyi beruházással kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, az „első állapotában” körülbelül 150 milliárd forint értékű beruházás kormányzati támogatásáról jelenleg is tárgyalnak. A tárcavezető köszöntőjében hangsúlyozta, ezzel a projekttel az utolsó eleme is helyére kerül annak a logisztikai stratégiának, amelyen Magyarország tíz éve dolgozik. A program elemei között a gyorsforgalmi utak a megyeszékhelyekig, illetve az országhatárig történő elvezetése, a magyar vasúti hálózat és a repülőterek fejlesztése szerepel. Az Ázsia és Európa közötti vasúti áruforgalom fontos beruházása lesz a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal építése, amelynek kivitelezési munkálatai idén ősszel kezdődhetnek el – ismertette Palkovics László. Kifejtette, a pireuszi kikötőből érkező jelentős ázsiai árumennyiség hatékony magyarországi elosztása érdekében létrehozzák a V0-nak elnevezett vasúti gyűrűt is, amely Budapest kikerülésével Záhonyt fogja összekötni Győrön keresztül Ausztriával. Palkovics László megerősítette, a keleti, azaz az ázsiai vasúti kapcsolat élénkítéséhez szükség van a záhonyi áruátbocsátó-képesség növelésére, ez a projekt ebben nyújt segítséget. Az innovációs és technológiai miniszter kitért arra, a kormány a következő hetekben tárgyal a repülőtér- és cargo-fejlesztési stratégiáról is. Horváth László, a MÁV-REC Kft. többségi tulajdonosa, a LAC Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, a projekt keretében megvalósul a záhonyi átrakó teljes reorganizációja és felújítása, valamint az első kemecsei ipari park beindítása. Az elmúlt hónapokban több ezer megszólított kínai vállalattal álltunk kapcsolatban, amelyek közül hatvan vállalat érdeklődik konkrétan a program iránt – mondta Horváth László, megemlítve, napokon belül megszületik az orosz vasutakkal azt a megállapodás, ami biztosítja az áruk Kínából Záhonyba történő eljutását. Ezzel gyakorlatilag teljessé válik az a rendszer, amelyet a kormány elképzelésként meghatározott és amelynek lebonyolításával a CELIZ Konzorciumot (Central-European Logistics and Industrial Zone, Záhony Logisztikai és Ipari Övezet) megbízta – tette hozzá a cégvezető. Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő az eseményen hangsúlyozta, az itt élők az elmúlt évtizedekben végigélték Záhony vasúti teherforgalmának csökkenését, ez a fejlesztés azonban lehetőséget ad arra, hogy új beruházásokkal új munkahelyek létesüljenek a térségben. A CELIZ a kínai hátterű CECZ Kft.-vel együttműködve, a Kínából az EU-ba irányuló árumennyiség várható növekedése alapján dolgozza ki a záhonyi térség vasútlogisztikai fejlesztésének koncepcióját. A tervek szerint évente 100-150 ezer konténer kapacitású forgalom érkezhet 2023-tól a magyar-ukrán határátkelőre és annak átrakókörzetbe.
