Nagyszabású üzleti fórumot tartották a napokban Ungváron, ahol cseh és ukrán képviselők találkoztak egymással. A rendezvényre több mint ötven résztvevő regisztrált. A konferencia célja az volt, hogy erősítsék a gazdasági kapcsolatokat, cseh befektetéseket vonzzanak Kárpátaljára, növeljék a logisztikai képességeket és felgyorsítsák az ukrán üzleti szféra európai integrációját.
Hszi Csin-ping kínai elnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott dél-koreai tárgyalásai során kijelentette, hogy a kereskedelmi és gazdasági együttműködés a mozgatórugója kell legyen a kínai–amerikai kapcsolatoknak, nem pedig a buktatójának vagy konfliktus egyik pontjának, áll a két ország vezetői közötti tárgyalásokról szóló közleményben, amelyet a kínai külügyminisztérium tett közzé – írta az Ukrinform.
„A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak kell továbbra is a kínai-amerikai kapcsolatok egyensúlyozó alapjának és hajtóerejének lenniük, nem pedig a buktatójának vagy konfliktus egyik pontjának. Mindkét félnek figyelembe kell vennie az együttműködés hosszú távú előnyeit, és el kell kerülnie a kölcsönös megtorlás ördögi körébe való beleesést” – hangsúlyozta Hszi.
Elmondása szerint a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban bekövetkezett legutóbbi fejlemények – kölcsönös vámok, kereskedelmi korlátozások, kikötői díjak stb. – mindkét fél számára tanulságosak voltak, ezért a tárgyalócsoportoknak folytatniuk kell munkájukat és megállapodásokra kell jutniuk. „A két ország tárgyalócsoportjainak folytatniuk kell a konzultációkat az egyenlőség, a tisztelet és a kölcsönös előnyök elvei alapján, folyamatosan szűkítve a vitatott kérdések listáját… és be kell fejezniük a munkát, kézzelfogható eredményeket kell elérniük Kína, az Egyesült Államok és az egész világ gazdaságának megnyugtatása érdekében” – mondta a kínai vezető.
Hangsúlyozta, hogy a párbeszéd jobb, mint a konfrontáció, és Pekingnek és Washingtonnak minden szinten fenn kell tartania a kommunikációt a kölcsönös megértés javítása érdekében.
„Tekintettel a két ország eltérő nemzeti körülményeire, bizonyos nézeteltérések elkerülhetetlenek, és mivel a világ két legnagyobb gazdaságáról van szó, és az időszakos súrlódások normális jelenségnek számít… A kínai–amerikai kapcsolatokat azonban minden szinten és minden csatornán keresztül fenn kell tartani a kölcsönös megértés javítása érdekében, az illetékes intézményeknek erősíteniük kell a párbeszédet és a cseréket, valamint kölcsönösen előnyös együttműködést kell kialakítaniuk” – jegyezte meg Hszi.
Meggyőződése szerint Kínának és az Egyesült Államoknak pozitívan kell együttműködnie a regionális és nemzetközi színtéren is, közösen kell felelősséget vállalniuk globális nagyhatalmakként, és együtt kell működniük mindkét ország és a világ javára.
„Mindkét félnek támogatnia kell egymást, és pozitív eredményekre kell törekednie, előmozdítva a világgazdasági növekedést és javítva a globális gazdasági kormányzást”, összegezte a kínai vezető.
Az amerikai elnök négynapos közel-keleti útitervében Izrael nem szerepel. Szaúd-Arábiába látogatott Donald Trump, szakítva az amerikai diplomáciai hagyományokkal, miszerint egy új elnöki ciklus első hivatalos útja az Egyesült Királyságba, Kanadába vagy Mexikóba vezet.
A közel-keleti útnak gazdasági célja van: Trump jelentős új amerikai befektetéseket akar előkészíteni. Kedden Mohamed bin Szalmán koronaherceggel találkozott.
A következő négy napban kétoldalú tárgyalásokat folytat Szaúd-Arábiában, Katarban és az Egyesült Arab Emírségelben. Trump a gazdaságot élénkítő eredményeket akar felmutatni választóinak és az üzleti élet szereplőinek azzal, hogy új amerikai befektetéseket készít elő a Perzsa-öböl államaiban, mivel új importvámjai jelentős visszaesést okoztak a kereskedelemben.
Trump közel-keleti útitervében Izrael nem szerepel.
A Sky News úgy tudja, a megállapodáscsomag több területet is érint, köztük kiemelten szerepel egy szándéknyilatkozat, melyet az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia védelmi minisztériumai között kötöttek. Ennek célja a szaúdi fegyveres erők korszerűsítése és katonai képességeinek fejlesztése.
Az együttműködés nem csupán a védelmi szférát öleli fel: energetikai és bányászati projektekről szóló megállapodások is a részét képezik, melyek az elkövetkező években tovább mélyíthetik a két ország gazdasági kapcsolatait. – számol be róla a liner.hu.
A brit vállalatok a politikai feszültségek okozta aggodalmak miatt csökkentik üzleti kapcsolataikat Kínával, ami valószínűleg fokozza az inflációs nyomást – mondta a Brit Iparszövetség (CBI) vezetője egy szombaton megjelent interjúban.
Tony Danker, a CBI főigazgatója a Financial Timesnak nyilatkozott erről.
Tavaly még Kína volt Nagy-Britannia legnagyobb importforrása, a teljes behozatal 13 százalékát adta, míg az áruexportban a hatodik legnagyobb célország volt a hivatalos brit kereskedelmi statisztikák szerint.
Az elmúlt években azonban nőttek a brit biztonsági aggodalmak, amelyeket a kialakult nézeteltérések tápláltak. A múlt héten a brit külügyi hírszerző szolgálat vezetője, Richard Moore azt mondta, hogy Kína most a terrorizmus elleni munkát megelőzve a legfontosabb prioritás számára.
A Konzervatív Párt részéről – Liz Truss külügyminiszter és Rishi Sunak volt pénzügyminiszter – kijelentette, hogy keményebb álláspontot kívánnak képviselni Kínával szemben.
Danker szerint a Kínával kapcsolatos növekvő amerikai aggodalmak miatt a brit vállalatok is óvatosabbak lettek a kínai beszállítóktól való függőséggel kapcsolatban, de leváltásuk aligha képzelhető el az inflációs nyomás erősödése nélkül.
A brit infláció a múlt hónapban 40 éves csúcsra, 9,4%-ra emelkedett, részben az ukrajnai orosz invázió okozta energiaár-emelkedés miatt.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
